Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

tés révén, azt megnyeri a jobb közigazgatás vámján.

De nem az a célunk, hogy a t. vármegye közönségének a f. hó 19-iki közgyűlésen uj éra kezdetét jelentő intencióit ösmertessük ; az sem célunk, hogy a nemes felbuzdulást és készséget az áldozatra — mert csakugyan áldozat az a köz- gazdasági helyzet nyomasztó értelmében — dicsőítsük. Az első célzat szükségtelen, mert közismeretü; a másik felesleges, mert a „jeles cselekedet önmagát dicsőíti.“

Célunk, odafordulva a nagylelkű közönséghez, szivünkben a hála érzetével: köszönni.

Uraim! Le a kalappal!

Üdv a nemes vármegyének!

Üdv a jóra vezérlőknek!

Vármegyei ügyek.

Rendkívüli közgyűlés. A f. hó 19-ére hirdetett rendkívüli közgyűlés a bizottsági tagokat ily esetekben szokatlan nagy számmal gyűjtötte egybe az ősi terembe, a hol, igaz is, köz- érdekübb ügyet régen nem tárgyaltak, mint volt ennek a rendkivüli közgyűlésnek első tárgya, t. i. 2°/o-es vármegyei pótadó megszavazása már az 1900. évre, hogy abból ..a vármegyei tisztviselők fizetése emeltessék. Örök érdeme marad ennek a rendkivüli közgyűlésnek, hogy a szóban levő pótadót közakarattal, minden ellenvetés nélkül, szavazta meg. A jövendőre nézve mégis, ha t. i. a politikai közigazgatás államo- sittatnék, avval a kikötéssel élt, hogy szavazatából az államosítás esetére jogi konzekvenciák le nem vonhatók, sőt ha az államosítás bekövetkeznék, a most megszavazott pótadó-teher megszűntnek lesz tekintendő, — vagy, amint elnöklő főispánunk Öméltósága mondotta „a közönségnek mai nagylelkű elhatározása a jövendőre nézve terhes következéseket ne vonjon maga után.“ Ebbe az újabb teherviselésbe a kedélyek szépen belenyugodván, annak kijelentése után, hogy a szavazati joggal biró tisztviselők a jelen kérdés felett szavazni nem fognak, szavaztak és mindannyian „igen“-nel szavaztak a jelen volt bizottsági tagok. — A milyen egyakaratu volt a közönség határozata, hogy t. i. a fizetésemelés terhének viselésétől nem idegenkedik, épp oly éles ellentét, szinte „osztályper“ fejlődött ki aré- szeltetés kérdése felett. Az állandó választmány azt javasolta, hogy ez a vármegyei pótjavadalmazás is, mint már előbb történt a hasonló célból kilátásba helyezett állami pótjavadalmazással, a jelenlegi fizetések percent-arányában osztassák szét a tisztviselők, hivatalnokok, nap- dijasok, sőt még a szolgák között is. Ezzel szemben Meczner Gyula az 1893. IY. t. c. illetve az ez évi márciusi közgyűlésen kimondott hamelyhez a hajtó erőt a viz szolgálja úgy, hogy ezt az órát, „perpetuum mobile“-nak mondhatjuk. Nyilvánosak, de csak belépődíjért nézhetők meg a különféle szebb-szebnél villák s magán kertek. E tekintetben Róma páratlan a világon. Az újabb Róma nevezetes építményei között kétségtelenül legelső helyen áll a vatikáni Szent-Péter-templom.

Már az óriási Szent-Péter-tere oszlopcsarnokaival s a két óriási szökőkuttal, közepén a hires egyiptomi obeliszkussal, megragadó. A templomba belépőt az előtte elterülő nagyság egészen elkábitja. Részletekbe nem bocsátkozom, mert a Szt.-Péter bazilikát leírni nem, csak bámulni tudom. Csak a minket magyarokat különösen érdeklő kápolnáról, mely a baloldali mellékhajónak legfelső részén található magyar kápolna, melynek nyugati falán Attilának illetve II. Leó pápának életéből az az esemény van remek dombormű márványcsoportozatban kivésve, a minek következtében a pápa Attillát Róma elpusztításáról, a feje felett kivont karddal fenyegetőző angyalra mutatva, visszatartóztatja. Legnagyobb uevezetesége pedig ennek a basilikának az, hogy Szt.-Péter apostol testi maradványai egy remek sírban elhelyezve itt pihennek.

A Szt.-Péter templomával közvetetlenül össze van kapcsolva a pápának vatikáni palotája, mint mondják 11 ezer szobával. Hires benne a muzeum, a könyvtár s a képtár, melyeket mind megtekintettünk. Megnéztük még a vatikáni kertet is, megnéztük benne a lourdesi sz. Mária tiszteletére épített sziklabarlangot a vízeséssel. Ezer és ezer névjegyet találtunk ott a világ minden tájékáról. Mi természetesebb tehát, hogy mi is egy rövid imát elmondván kedveseinkért, szeretteinkért s a magyar hazáért, mi is, tiszteletünk s szeretetünk jeléül letettük aSz. Mária lábaihoz névjegyeinket.

Kedves falusi idilli kép a vatikán kertben

tározat jogi álláspontjára helyezkedve, fizetésosztályok felállítását, azokban a fizetésemelésnek fokozatok szerint való szétosztást ajánlotta és ezen az alapon konkrét javaslatot is nyújtott be. Amaz a humánusabb, emez a méltányosabb irányzat, voltaképpen pedig az egyik is, a másik is a mostani állapotnál jobb helyzet előteremtését célozza. A közgyűlés a két irányzat felett szavazással döntvén, 28 szóval 21 ellenében az állandó választmány javaslatát mellőzte s igy hét szavazattal a Meczner-fele indítványt emelte határozattá, a részletek kidolgozásával pedig, mely a májusi rendes közgyűlésnek fog be- mutattatni, az alispán elnöksége mellett nyolc tagból álló küldöttség bízatott meg, a melynek tagjaiul : Fejes István, Hönsch Dezső, Katinszky Géza, Meczner Béla, Meczner Gyula., Spillenb^rg József, Staut József és Szerviczky Ödön b. tagok választattak meg és küldettek ki. — A Meczner- féle javaslat szerint a VI. fizetési osztályba soroz- tatnék: az alispán 6000 K. fizetéssel, —■ a VII.

o.-ba : a főjegyző és árvaszóki elnök 4800 K. fizetéssel, — a VIII. o -ba, éspedig az I. fokozatba 3600 K. fizetéssel a főszolgabirák és a főpónz- táros ; II. fokozatba 3400 K. fizetéssel: árvaszéki ülnökök, III. fokozatba 32QU K. fizetéssel: a főügyész, I. aljegyző és ^Emszámvevő, IV. fokozatba 2800 K. fizetéssel: a főorvos és II. aljegyző, — a IX. o.-ba 2400 K. fizetéssel: az al- ügyészek, a III. IV. és V.aljegyzők, szolgabi- rák, árv. sz. jegyző, főlevéltáros és pénztári ellenőr ; a X. o.-ba éspedig az I. fokozatba 2000 K. fizetéssel a közig, kiadó és I. alszámpevő, II. fokozatba 1800 K. fizetéssel a II. és III. alszámvevők, gyámpt. könyv., közigazgatási ig- tató, allevéltáros és árvaszéki irattáros; a 111. fokozatba a járásorvosok; — végre all. o.-ba, éspedig az I. fokozatba 1600 K. fizetéssel: az árv.-széki kiadó és igtató, a II. fokozatba 1200 K. fizetéssel az első oszt. Írnokok és állatorvosok, a III. fokozatba 1000 K. fizetéssel a másodoszt. írnokok. — A joggyakornokok, napidi- jasok eddigi fizetéseikben meghagyatnának, a vármegyei huszárok és őrhajduk bére átlag 10°/o-al emeltetnék. — Mindezekhez pedig kivántatnék évente 49,300 K. fedezet. Fedezetül Ígérkezik, a) 2°/o-es pótadóból 38.000 K. b) alapok hozzájárulásából 1200 K.; együttesen : 39,200 K. A hiánylat tehát: 10,100 K. a mi arészeltetésből egyénenkint cc. 20°/o levonást vonna maga után. — A homonnai Laborcz-hid újjáépítéséhez meg- kivántató j 100,000 koronás törlesztéses kölcsön jogügyletét tárgy azó közjegyzői okiratot, — úgyszintén az o. gy. képviselőválasztások alkalmával kiszolgáltatandó fuvardíj ak ügyében átdolgozott szabályrendeletet, mely lapunk „Hivatalos Résziében megfog hirdettetni, jóváhagyták.

Kúriai döntvény a földuzsora ellen.

Rendkívül nagy fontosságú határozatot hozott a kir. Kúria a napokban, mely hivatva lesz az utóbbi időben nagyon is lábrakapott földuzsorának legalább részben a végét vetni. Szokásban volt eddig egyes vidékeken, hogy a megszorult gazda az általa felvett kölcsön fejében lekötötte

található két kecske s két juh a kicsinyekkel, melyeket a pápa sétái alkalmával maga saját kezével szokott etetni.

Rómában, de egyáltalán egész olasz utazásunkban a „hírhedt lazaronik“-kal nem találkoztunk, csak egyetlen egy koldus gyerekkel ez is szerényen kórt alamizsnát. Úgy látszik Olaszországnak ez a nevezetessége is pusztuló félben van, mint a maffia, s a briganti. Ez a jobb s modernebb csend is a rendőrségnek tulajdonítható.

Rómának mintegy 320 temploma és kápolnája között a Szt.-Péter temploma után a legnevezetesebbek és megtekintésre méltók a „Basilica S. Maria Magiore“ Szűz Mária vagy „Havi Boldog asszony“ temploma. Ebben a templomban található és látható Megváltónk bölcsőjéből egy darab deszkácska s a betlehemi jászolból is egy darab deszka. Egyik kápolnájában pedig a Szt.-Lukács evangélista ecsetje alól kikerült Mária-kép.

Ezután következik a „Laterani“ Szt.-János apostol és Kereszt. Szt.-János temploma, a mely a keresztény egyházaknak legrégibb, mondhatnék, hogy anyatemploma. Itt van a római káptalankanonokok stalluma is. E templom legnagyobb nevezetessége és látni valója, a többi közt, egy darab abból az asztalból, a melyen Krisztus urunk az „Úr vacsorá“-ját tartotta.

A negyedik pátriarkális bazilika a Szt.-Pál temploma, a mely már Róma területén kívül van. E templomban vannak egy remek oltár alatt Szt.-Pál hamvai elhelyezve. A négy Bazilika közül ez az, melyről mondják, s régi fal- mozaik-képei is tanúsítják, hogy gör. katolikus templom volt s gör. szertartás szerint miséztek benne. Tán ebből az okból adományozta I. Miklós cár is a zafirkőből készült két remek oldaloltárt, a melyeknek értéke együtt 700 ezer frank. Itt vannak Szt.-Pétertől kezdve a pápák mozaik képekben megörökítve sorban s ott van XIII. Leó őszentsége is.

ingatlanai egy részének a haszonélvezetét, a mi leszámítva azt, hogy a hitelező tőkéje után búsás kamatot húzott, a mezőgazdasági életre is rendkívül bénitólag hatott. A kir. Kúria végre kimondotta, hogy az oly kötelezvényt, amelyben az adós kamat fejében ingatlanra haszonélvezetét köti le, telekkönyvileg bekebelezni nem lehet. Kimondotta továbbá, hogy a döntvénynek visz- szaható ereje is van, vagyis a már megtörtént bekebelezések semmisek. Az adós tehát, ki ily uzsoraüzletbe belement, földjét visszaveheti és hitelezője ellen uzsoravádat emelhet és a bíróság a hitelező részére mást nem itól meg, mint a tőkét, ellenben az adós a földjének az uzsorás által élvezett hasznát is visszakapja Az ország legfelsőbb bíróságának e nagyjelentőségű határozata őszinte örömmel tölthet el mindenkit, aki a százféle önkénynek kiszolgáltatott földraivelő nép érdekeit szivén viseli. „U.“

Zárószámadás. A t. vármegye házipénztárának 1899. bevételeiről és kiadásairól a számadás egybeállittatván: 136,631 ft. 51 krnyi bevétellel szemben 136,177 ft. 46 krnyi kiadást, következésképp 454 ft. 05 krnyi pénzmaradványt mutat. A számadás rovatösszegei ezek:

A) Bevételek.

(1898. évi maradvány:

.................... 643 ft 73 kr.)

I. Állami javadalmazás : . . . 123,011 ft 00 kr.

II. Cselekvő kamatok: . . . . ’901 ft 58 —1

III. Ingatlanok jövedelemé : . . .--------ff _ kr.

IV. Alapok járulékai:..................... 5,450 ft 00 —

V. Különféle bevételek: . . . . 3,585 ft 52 —

VI. Téritmények :.......................... 3,039 ft 68 —

A- 1—VI- 136,631 ft 51 kr.

B) Kiadások.

I. a) Központi tisztviselők stb. fizetése . . . 31,966 ft 81 kr.

b) Kp. tisztviselők

stb. lakáspénze . . 5,139 ft 99 —

c) Kp. árvaszék

stb. fizetése . . 16,329 ft 92 — dj ugyanannak lakáspénze . . . 3,008 ft 33 — e) járási tisztviselők stb. fizetése 38,983 ft 04 — fj ugyanannak lakáspénze . . , 4,999 ft 99 — 100,428 ft 08 kr.

II. a) Szolgaszem. fizetése . . . 7,447 ft 77 kr.

b) ugyanannak lakáspénze ... 400 ft 00 —■

c) lótart. átalánya 240 ft 00 — 8087 ft 77 kr.

III. Szolgaszem. ruházata : . . . 2,230 ft 92 —

IV. H;v. helyiségek bére: .... 2,299 ft 68 —

V Irodai szükséglet:

..................... 9,053 ft 53 —

VI. Napidijak és útiköltségek : . . 7,176 ft 05 —

VII. Épületek fentartására : . . . 475 ft 34 —

Vili. Egyéb rendszeresített kiadásokra : 514 ft 22 —

__IX. Előre nem látható kiadásokra : 5,911 ft 87 —

H. I—IX. 136,177 ft 46 krT

A zárószámadást az 1883. XV. t.-c. 4. §-a értelmében f. hó 18-án vizsgálta felül a t, vármegye állandó választmánya és 15 napi közszemlére kitette. A közszemlére kitett számadás ellen észrevételeket tehetnek és a májusi rendes közgyűlés előtt 5 nappal az állandó választmányhoz benyújthatják tárgyalás céljából az egyes közadózók.

Még sok más szép s megtekintésre méltó templom is van, de csak ezt a négyet említettem fel, mert a jubileomi búcsú elnyerése is e négy bazilika látogatásához van kötve. A kinek ideje volt, az még több templomot is megnézett.

Én s kedves barátaim megnéztük még a „Pantheon“-t is, mely kisebbméretü, egyszerű kupolás Mária-templom. Nevezetes csak azért, mert a kupolán át felülről kapja a világosságot s itt van eltemetve Viktor Emánuel király.

Szólok még valamit a világi profán épületekről is. Hát itt is igen sok szép nagyúri palota van s modern ; de hiába, a mi szép Budapestünk az ő gyönyörű palotáival sokkal jobban fest. A királyi palota, a Quirinál, inkákb kolosszális méreteivel hat, mint szépségével. Sok szép szobor és emlékoszlop van azonban Rómábau s többnyire márvány- és gránitkőből, természetesen óriási nagyságban. Nagy hátránya a tereknek, hogy sem pázsit, sem bokor sem fa nem díszíti, csak a sok fiáker. Igazán megfoghatatlan, hogy az olaszok tereiket, utcáikat nem fásitják be s ezért oly ridegek. Róma színházai s nyilvános épületei nem valami imponálók; lehet, hagy ennek az az oka, hogy többnyire szűk utcákba vannak beépítve. Szállói (hoteléi), osteria (borkimérői), albergo (vendéglői) megszámlálhatat- lanok, több mint a templom. No de ezen nem is lehet csodálkozni, hisz Róma a világvárosok legelsőbbje. Legnagyobb étkezőtermei vannak a „Santa Martha" zarándokháznak. Ezaz épület két étkezőhelyiségből áll, az egyikben reggelit szolgálnak fel, a másikban ebédet s vacsorát tálainak, a két teremben összesen mintegy 5000 (ötezer) ember étkezhetik egyszerre. A konyhákban irgalmas testvérek a szakácsok s ők szolgálják ki a közönséget is, napi 3 lira (=1 ft 35 krórt). Kap az ember reggelire kávét kalácsot, ebédre négy tál ételt, Va liter bort, sajtot s olasz gyümölcsöt; estére két tál étel, V2 liter bor, sajt, gyümölcs, még pedig bőségesen, csak Folytatás a I. mellékleten.