Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-08 / 14. szám
Sátoralja-Ujhely, 1900. április 8. 14. (2050.) Harmincegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok: nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill.. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMFLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VARMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. megjelenik: nl i id e s A. or ist j&. :e=. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 2 fill. Azonfelül bélyeg 60 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendő k. Nyílt levél Zemplén-vármegye alispánjához. Nagyságos alispán ur! A vármegye utolsó rendes közgyűlésén, az amerikai kivándorlás ügyében, végre kitört a szorongó közönség kebléből, egyik fölszólaló bizottsági tag ajkain át, a panasz hangja. A fölszólaló elmondta a helyzetet, említett neveket is. Fölszólalása a közönség osztatlan helyeslésével találkozott. Meg vagyok ugyan arról győződve, hogy nagyságos alispán ur a vármegye közönségének óhaját és fölismert érdekeit mindenkor buzgón, melegen szivén hordja: mégis érthetően nyugtalan közönségünk megnyugtatására, ezen alakban kérdezem a szokott tisztelettel, történt-é a vármegye központi hatósága részéről azon közgyűlés óta valami iutézkedés az amerikai kivándorlás lehető gátolására? — továbbá a közgyűlésen névszerint is említett egyén ellen — már csak önigazolhatása végett is — lett-é megfelelő törvényes eljárás indítva? Tekintve, hogy e levelem a nyilvánosság előtt kelt, célszerűnek tartom közönségünk érdekében a következőket is ide Írni: A kivándorlási ügyről szóló 1881. évi XXXVIII. törvénycikk két első szakasza igy szól: 1. §. Kivándorolni szándékozókkal erre vonatkozó szerződéseket kötni, s általában a a kivándorlást, a kár egyes esetekben, akár üzletszerüleg bármi módon közvetíteni csak azoknak szabad, kik erre az alább meghatározott módon, a belügyministertől engedélyt nyernek. ^ 2. §. A ki ily engedély nélkül a kivándorlást közvetíti, mennyiben ezen tette közben a TARGA, Rómáig — meg vissza. (A magyar görög katolikusok római zarándokutja) A »Zemplén* eredeti tárcája. Irta: Bíhary Emil. (3. folytatás.) Anconától kezdve tehát egészen az olaszok kezében voltunk. Itt már elő kellett vennünk olasz nyelvtani tudományunkat. S hála Istennek megálltuk a sarat, mert a mit nem tudtunk nyelvünkkel kifejezni, azt pótoltuk kézzel lábbal s a jó taliánok megértettek minket, kivált ha ő „duó soldit“ (10 centesimo) kért is mi „una Urát“ (100 centesimo) Ígértünk, mert hát „una“ gondoltuk mindig kevesebb mint „duó“. , Itt kezdtünk először összeismerkedni az olasz pénzzel, de az olasz kereskedéssel is illetve kereskedőkkel, a kikről elmondhattunk már An- conában egyelőre annyit, hogy nem szolidak. Itt vagyunk tehát a citromok, narancsok, Szent-János-kenyér, füge, mandula- és olajfaerdők hazájában. Elhelyezkedtünk a kupékban. A kalauz elkiáltja „partenze!“ Fütyöl a gép s elindultunk. Eleinte közvetetlen a tengerparton, aztán mindig jobban s jobban távolodunk a tengertől s végre azt látjuk, hogy vonatunk egy keskeny völgyben roppant hegyek között robog. Gyorsvonaton mentünk, s a taliánok pompásan tudnak hajtani. Vonatunk szélsebesen haladt s mi nem győztük bámulni a nagy panorámát, pedig Anconánál még csak a panorámák kezdete. Az büntető törvények súlya alá eső cselekményt nem követett el, kihágást követ el, s any- nyiszor a mennyiszer háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig tartható elzárással büntethető, azon hatóságok által és azon eljárás szerint, melyeket az 1880. évi 37. t.-c. alapján kiadott belügyministeri rendelet megállapít.“ * Fogadja nagyságos Alispán ur őszinte tiszteletein nyilvánítását, mellyel maradok S.-A.-Ujhely, 1900. ápr. G. alázatos szolgája Ferenczy Elek, földbirtokos, törv. hat. biz. tag. Fentebbi nyílt levélre válaszolom : Az érdekelt közgyűlés óta az Amerikába vándorlás meggátlására részünkről semmi uj intézkedés nem történt, — mert nem is történhetett. Kivéve, hogy minis- téri iutézvény folytán utasittatnak a fő- szolgabirák, hogy amerikai útlevélért jelentkezőket szándékukról lebeszélni igyekezzenek. Ha egy honpolgár jobban vél boldogulhatni idegen földön, mintsem itthon : ez szomorú helyzet ugyan, de a hatóságuak nem állhat jogában őt abban akadályozni. Az eljárás a kivándorolni szándékozókkal szemben a következő: Vagy útlevélért folyamodik az illető és útlevéllel szándékozik kivándorolni, vagy a nélkül — lopva. Az előbbiek legelőbb is a a járás fő- szolgabirájánál jelentkeznek, a ki a községi elöljáróság bizonyítványának alapján és esetleg saját tudomása szerént is jelentést tesz az alispánnak, van-é az útlevél kiadatásának valamely törvényes akadálya vagy nincs. Akadály, ha az illető Ancona s orthe-római vasúti vonalon a legszebb rész Serra-Quinkónál kezdődik. Nem tudjuk mit bámuljunk. A merész építésű vasúti vonalat-e? hisz S. Quinkótól-Ortheig 11 remek tunelen keresztül vezet a vonat, — vagy bámuljuk a roppant hegyeket s rajta mintegy várként a kis kertecskéket szőlővel beültetve. Mert roppant kevés itt a termőföld, s a szegény olasz föld- mives, ahol csak egy kis lnimusz van, már okkupálja s művelés alá veszi. Vagy bámuljuk a hegyoldalokon a sok szép kis emeletes kőházat, egyenkint s csoportosan, amint falu vagy városka van az illető helyen. Olaszországban nem csak a templomok vaunak mozaikkal kirakva, de még a puszta hegyoldalakat is remek építkezésekkel mozaikszerüen rakják ki s festőivé, szemgyönyörködtetővé teszik. Különben pusztább, zordabb, s vadabb ország nem volna Olaszországnál. Oríhe-nál már egészen kitágul a völgy. Már a síkon sok az őszi vetés. De különös a magyar gazdára az a látvány, hogy a föld apró, alig egy félméter széles parcellákba mü- veltetik s a hol gabonanemü vettetik, ott is a fák alatt van elvetve, minden szántóföld egy kert is, amelybe egyenletes párhuzamosan vannak ültetve a fák és pedig a lapályon a mandula, narancs, citrom, leginkább füge s minden fa mellett egy-egy hatalmas szőlőtőke a mellék indái felkusznak a fán s kizöldülve egy-egy lombsátort képeznek, őszszel hatalmas szőiőfürtök csüngnek le s oly dús termést hoznak, hogy átlag egy régi tőke, 10 liter bort ad. A lanká- sabb hegyoldalokon pedig az olajfakertek, helyenkint egészen jó nagy erdő. Ortheig még csak a lapályon látható, hogy Olaszországban vagyunk, mert a hegyeken (a hegyek közepétől) még hadköteles korban áll, — ha orszá gos, vagy pótadóval, hadmentességi adóval van hátrálékban sat. Az alispán, mielőtt az ügyet a n. m. ministeriumhoz fel- küldené, előbb kérdést tesz a királyi ügyészséghez, nem áll-é az illető valamely be nem végzett fenyitö eljárás alatt. Az onnan nyert válasz után az ügy felterjesztetik. A kinél akadály van, annak a nm. ministerium nem küld útlevelet. A hol nincs akadály, nemcsak hogy megküldi, de általánosan rendeli, hogy az útlevél- ügyek az alsó hatóságoknál soron kívül láttassanak el és intéztessenek el. A kik útlevél nélkül kisértik meg a kivándorlást, ha azt a csendőrök vagy rendőrök észre veszik, letartóztatják, pénzüket elkobozzák és az alispánhoz küldik, őket pedig hazájokba visszatoloncolják. Ilyen eset sok előfordul, de sokkal többnek sikerül észrevétlenül kimenuie. A ki pedig a más nevére szóló útlevéllel akar kimenni — ha rajta érik — büntettetik. A közgyűlésen névszerint említett egyén ellen a közigazgatási hatóság semmi nemű eljárást nem indíthat. — Van törvény a kivándorlási ügynökök ellen és volt rá számos eset, hogy az ilyenek meg is büntettettek, némelyik egy-két hónapi elzárással is. Ilyeneknek tekintetnek, a kik az embereket a kivándorlásra csábítják, rábeszélik, vagy útlevél nélküli utazásukban kisérik, hogy észrevétlenül való kiutazásukat lehetővé tegyék stb. De az említett és megnevezett egyén ügyvéd, a kiről eddig legalább ilyen vád fel nem merült és a ki csak közbenjár a hatóságoknál, hogy az illetők útlevél ügyének el- intéztetését siettesse. Más kérdés, illő é egy ügyvéd nemes hivatásához, hogy közbenjárfehér hólepel mutatja, hogy bizony Olaszországban is tél van. E helyen megemlítem, hogy nagyon kevés házi szarvas állatot láttunk. Itt-ott juhot, kecskét — s furcsa szőrű disznókat. A disznó hátsó része fekete, az eleje az első lapockáig pedig sárga, veresbe átmenő. Láttuk ez utunkban, de más utón is mikor visszautaztunk, hogy az igavonó ökrök szekérbe fogva mindig durva vászon lepedővel vannak betakarva. Nem tudtuk megtudni mi ellen van ez, vagy csak szokás, — mert a hideg ellen nem lehet takaró, hisz erre nagyon vékony, de meg nincs olyan hideg, a meleg ellen se lehet mert még mi eléggé fáztunk. Az ökör járom igen primitiv fadarabból áll, melyre oldalt szíjon erősített deszkácskák tartják benne az ökröt. A szarvától az orráig kötél van mindkét oldalán s az orrban levő vaskarikához van kötve, innét gyeplőforma szíjat vagy madzagot tart a hajtó a kezében s igy hajtja az ökrét. Az ökrök magyarszőke s borzderes fajú s igen szép példányokat láttunk. Orthéban megebédeltünk, de nem az állomáson, mert erre idő nincsen, hanem elővettük az elemózsiát s „more patrio“ elfogyasztottuk, aztán ittunk rá jó hamisítatlan olasz bort. Vonatunk tovább robogott, s március 6-án d. u. 5 órakor már láttuk az „örök város“-t, Róma kupoláit. Mindenki az ablakhoz tolongott, mig végre 5 óra után pár perccel a nagy s mondhatom díszes indóházban megállt vonatunk s mi kiszállhattunk teljes 12 órai utazás után. Mit érzett szivünk s lelkünk Róma kapujánál : azt leírni nem, azt csak átérezni lehet. Valami fenséges, valami isteni érzelem lepi el az ember egész lényét, lelkét testét. MT A. Zemplén mai száma tizenkét oldal.
