Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-01 / 13. szám
XXIII. t.-c. illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában az 1897. évi aug. 23-án 53850. sz. a. kiadott kereskedelemügyi ministeri rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, tartozik erre a bizottság elnökét, vagy ennek helyettesét figyelmeztetni. Ha az elnök vagy helyettese a bizottsági tagsággal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzá járul, ezt az illetékes első fokú hatóságnak akár szóval, akár Írásban azonnal bejelenteni köteles. Ha az elnök a bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egyet, tartozik erről a bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben, ha ily figyelmeztetést nem valamelyik bizottsági tag egymagában, hanem legalább két bizottsági tag együttes megállapodás alapján tesz, akkor az elnök a bejelentést az illetékes első fokú hatóságnak azonnal még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet. 9. §. A 8. § második bekezdésében említett feljelenléseket előzetesen a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb elintézése végett, valamint azért is, hogy a gyanúsított felek az ellenök indítandó eljárásnak neszét ne vehessék, a feljelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül a 8. §-ban előirt módon haladéktalanul megteendő illetékes hatóságnál, utólagosan azonban a feljelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők. (Vége köv) T. zemplén-vármegye törv. hatósági bizottságának S.-A.-Uj hely bén 1900. február hó 28-án tartott rendkívüli közgyűléséből. 138. kgy. 4101/900. Olvastatott a lipiki gyermek-gyógyintézet igazgatóságának a szegény sorsú és anyagi jótéteményre utalt szülők, vagy köz szolgálatban álló személyek beteg gyermekei részére rendszeresített féldijas helyek elnyerése tárgyában kelt pályázati hirdetménye. A pályázati hirdetmény az újhelyi polgár- mesternek, 10 főszolgabírónak oly felhívással adatik ki, hogy azt hatáskörükben mentül szé- szélesebb körben terjesszék s az esetleg bejelentett igényeket ide 30 nap alatt bejelentsék, a pályázati hirdetmény a „Zemplén“ lapban közhírré tétel céljából a kiadó hivatalnak megküldetik. Kmft. Jegyzetté : Kiadta: Ifj. Meczner Gyula, Dókus Gyula, aljegyző. főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S-A.-Ujhelyben, 1900. évi február hó 28-án tartott közgyűléséből. 129. kgy. sz. 4032/900. Olvastatott a vármegye közigazgatási bizottságának az árvaszéki elnök előterjesztése alapján, egy árvaszéki ülnöki állásnak rendszeresítése tárgyában 1900- évi februér hó 18-án tartott ülésében 204/512. kb. sz. alatt hozott határozata. Az állandó választmány határozati javaslata elfogadtatván, Miután a vármegye törvényhatósági bizottsága az árvaszéki elnöki időszaki jelentéséből meggyőződött arról, hogy az árvaszék a reá háromló fontos feladatnak — a napró napra szaporodó munka mellett — csak úgy lesz képes megfelelni s kötelezettségeit fenakadás nélkül s lelkiismeretesen teljesíteni, ha a fogalmi személyzet szaporittatik ; a vármegye közigazgatási bizottságának f. évi 204/512. kb. számú határozatában kifejtettek folytán, az 1886. XXI. t.-c. 3. §-a alapján egy uj árvaszéki ülnöki állást 2400. korona (1200 frt) évi fizetéssel és 600. korona (300 ft.) Jak bérátalánnyal rendszeresít, Ezen közérdekű határozat a „Zemplén“ hivatalos lap utján az 1886. XXI. t.-c. 7. §-ának rendelkezései szerint meghirdettetik. A járások főszolgabirái és S.-A.-Ujhely rend. tanácsú város polgármestere utasittatnak, hogy a meghirdetést igazoló községi bizonylatokat a netalán beadott felebbezésekkel vagy személyes jelentésekkel 30 nap alatt a vármegye alispánjához terjesszék be. A vármegye alispánja viszont utasittatik, hogy a beérkezett bizonylatokat átvizsgálván, jelen határozatot ajnetaláni felebbezésekkel, vagy nemleges jelentéssel az 1886 XXI. t.-c. 5. § á- nak e) pontja értelmében felsőbb jóváhagyás céljából a Belügyi m. kir. minister ő nagyméltóságához terjessze fel. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Ifj' Meczner Gyula, Dókus Gyula, aljegyző. főjegyző. T. Zemplén-vármegye thatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1900. február hó 28-án tartott közgyűléséből. 31/4326. Olvastatott a szabályrendeleteket készítő bizottság jelentése, mellyel a községi szülésznők tartásáról alkotott s a nm. belügy- ministerium által 85022/99. sz. alatt kiadott in- tézvény rendelkezései szerint átdolgozott szabályrendeletet bemutatja. A bemutatott szabályrendelet azon módosítással, hogy a szülésznők segélyének igénybe vétele kötelezőnek kimondatik s az ezen szabályrendelet elleni vétés kihágásnak minősíttetik, elfogadtatván, a „Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni határoztatott. A 10 járás főszolgabirája és S.-A.-Ujhely rend. tan. város polgármestere a meghirdetést igazoló községi bizonylatoknak a netalán beadandó fellebbezések, vagy nemleges jelentésűk kapcsán a vármegye alispánjához 30 nap alatt leendő beterjesztésére utasittatnak. Az alispán viszont a beérkező bizonylatok és netaláni fellebbezéseknek, vagy nemleges jelentéseknek a nm. belügyministeriumhoz leendő felterjesztésére felhivatik. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 31/4326. Szabályrendelet a községi szülésznők tartásáról. 1 §. A vármegye területén levő minden 1500 léleknél több lakost számláló község szülésznőt köteles tartani. A kevesebb lelket számláló községek a helyi körülmények és a közlekedési viszonyok szem előtt tartásával csoportosítva kötelesek szülésznőt tartani. Egy csoportban azonban 3 községnél több nem lehet. 2. §. A községek vagy körök csak okleveles szülésznőt alkalmazhatnak. 3. §. A jelenleg még működő, úgynevezett cédulás, főorvosi képesítéssel ellátott szülésznők az illetékes főszolgabirák által ezen szabályrendelet életbeléptetése után felszólitandók, hogy egy év alatt, ha koruk és egészségi állapotuk azt megengedi, s ha a községben más okleveles szülésznő nincsen, — maguknak szülésznői oklevelet szerezzenek, ellenesetben a szülésznői gyakorlattól eltiltandók. Az egy év letelte után az oklevéllel el nem látott szülésznők a működéstől eltiltatnak. 4. §. A szülésznőket a képviselőtestületek választják. Ha azonban a képviselőtestületek a választástól bármely okból vonakodnának, a szülősznót a főszolgabíró az 1886 évi XXII. t.-c. 84. §-ának megfelelőleg az ujabbi eredményes választásig helyettesíteni tartozik. 5. §. A szülésznők fizetését a képviselő- testületek meghallgatásával az 1886 évi XXII. t.-c. 66 és 67 §-ainak megfelelőleg a thatóság közgyűlése állapítja meg. A mi azonban 60 koronánál kisebb nem lehet. 6. §. A szülésznők a vagyontalan szülőnőknek, továbbá a napszámosok, a zsellérek és a cigányok nejeinek díjtalanul kötelesek segélyt nyújtani. 7. §. A cselédek miután azok gyógyításáról az 1876 évi XIV. t.-c. intézkedik, ingyenes szülésznői segélyt nem igényelhetnek, hanem szolgálatadóik az 1U telekkel biró lakos által fizetendő dijat tartoznak értök fizetni. 8. §. A varannai, homonnai, szinnai és sztropkói járásokban: az V4 telekkel biró lakos 2 koronát a 12 „ „ „ „ „ EZ GgGSZ „ „ „ » köteles minden szülés után a szülésznőnek fizetni. A szerencsi, tokaji, s.-a.-ujhelyi, bodrogközi nagy-tnihályi és gálszécsi járásokban, továbbá S.-Á.-Ujhely rend. tan. városban : az Vé telekkel biró lakos 4 koronát a 4 2 „ „ „ 6 „ az egész „ „ „ 10 köteles minden szülés után a szülésznőnek fizetni. 9. §. A szülésznőnek oly esetben való igénybe vétele, a mely nincsen a lebetegedéssel összefüggésben, külön díjazandó, és pedig minden igénybevétel alkalmával naponként 40 fillér éjjelenkint 80 fiillér fizetendő. 10- §. A szülésznő köteles a megszabott, s fentebb elősorolt díjazásért a betegágyast nyolc napon át ápolásban, illetve gondozásban,.tisztázásban, a kisdedet fürösztésben és gondozásban részesíteni. Fegyelmi eljárás terhe alatt köteles műszereit, ruháit, körmeit, kezét és a betegágyast a legnagyobb tisztaságban tartani. Foglalkozását csak a szülés körébe tartozó tevékenységre, betegápolásra és a kisded gondozására terjesztheti ki. Hivatásával össze nem férő foglalkozást nem gyakorolhat. 11- §. Köteles minden, a gyakorlatában előforduló heveny-ragályos betegséget a községi elöljáróságnak és a főszolgabírónak azonnal bejelenteni. 12. §. Köteles a magzat elhajtási eseteket, valamint a korai szüléseket és az üszögszülési eseteket a községi elöljáróságnak és a főszolgabírónak azonnal bejelenteni. 13. §. A szülésznők székhelyeikről a csoportosított községekbe vagyontalan szülőnőkhöz saját költségükön kötelesek kiszállani. 14. §. A nyolc napnál tovább tartó, úgynevezett súlyos, tehát orvosi műtéttel járó be- tegágyi ápolásnak diját, ha az törvényes megállapítás alá kerül, a vagyoni állás és az eltöltött idő mérlegelésével, a főszolgabíró és főorvos meghallgatása mellett, az alispán állapítja meg. 15. §. A szülésznők alkalmazása állandó, de állásaikból az 1886. évi XXII. t.-c. 90—108 §-ainak alkalmazásával el is mozdíthatók. 16 §. A. szülésznők fizetését felelősség terhe mellett a község bírája, iletve a körjegyző köteles behajtani, s azt az illetőnek egyenlő havi részletekben kiszolgáltatni. 17. §. Azon községben a hol okleveles szülésznő van annak a szülőnők által szüléseknél leendő igénybe vétele kötelezőnek mondatik ki. A szülésznő alkalmazásának felelőssége nem csak a szülőnőt hanem a férjet, ennek nem létében a nő hozzá tartozóit is terheli. 18. § Az ezen szabály elleni vétés kihágásnak minősíttetik s I. fokban járásokban a főszolgabíró, rendezett tanácsú városban a polgármester, vagy a tanácsnak a kihágási ügyek intézésével megbízott tagja, II. fokban az alispán III. fokban a közigazgatási bizottság illetékességének megállapításával 5 koronától 50 koronáig, a vármegyei szegényalap javára büntethető. 19. §. Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyása után lett kihirdetéstől számítva egy hónap múlva lép életbe s végrehajtásával az alispán, a főszolgabirák, a rendezett tanácsú város polgármestere megbizatnak. Kelt T. Zemplén-vármegye thatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. február hó 28-án tartott közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye thatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1900. február hó 28-án tartott közgyűléséből. 30/4468. Olvastatott a szabályrendeleteket készítő bizottság jelentése, melylyel az 1890. évi I. t.-c. 24. §-a alapján alkotott vármegyei szabályrendelet 3. és 4. g-nak módosításáról készített szabályrendeletet bemutatja. A szabályrendelet elfogadtatván, a „Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni hatá- roztatatott. A 10 járás főszolgabirája és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város polgármestere utasittatnak, hogy a meghirdetést igazoló községi bizonylatokat a netalán beadandó fellebbezésekkel, vagy ez irányban teendő nemleges jelenésükkel 30 nap alatt az alispánnak mutassák be, a ki viszont a szabályrendelet 3 példányának a községi bizonylatok és netaláni fellebbezések, vagy nemleges jelentése kíséretében a nm. kereskedelemügyi ministeriumhoz leendő felküldésére felhivatik. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, 30/4468. főjegyző. Szabályrendelet az 1890. évi I. t.-c. 24. §-a alapján az útadó egy részének természetbeni leszolgáltatása tárgyában alkotott XLII. számú szabályrendelet 3. és 4. §§-ainak módosításáról. 1. §. A szabályrendelet 3. §-ának a) pontja hatályon kívül helyeztetik s ezen szakaszhoz a következő intézkedés lép hatályba. c) Ha a kézi munkás kőgarmada töréséhez használtatik tartozik egy nap alatt. 1. Bazalt, gránit, trachyt, porphir kőből i/2 m3 2. Kemény mészkőből 1 m3 3. Puha mészkőből és szedett patak kőből H/2 m3 követ szabályszerűen aprózva törni és a garmadába visszarakni. 2. §. A 4. §. hatályon kívül helyeztetik s helyébe következő intézkedés lép hatályba: A természetbeni igás közmunka a törvény 24. §. alapján sommás arányban következő kép lesz leszolgáltatandó. a) A kőfuvarozás a vármegye által kijelölt bányából (termelőhely) történik olyformán, hogy ha a bányától (termelőhely) 2 ki. méterre esik, akkor köteles a közmunkás 5 m3 követ fuvarozni. b) Ha a távolság 2—5 kim. közzé esik, akkor köteles 4 m3 követ fuvarozni. c) 5—7 klméíer távolságig kifuvarozandó 3 W3 kö.
