Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-18 / 11. szám
1900. március 18. III. Melléklet a „Zemplén1* 11. számához. venni üdvös működésének fonalát! Az egyesület februári közgyűlése főt. Kun Bertalan püspököt és Bálint Dezső lelkészt dlsztagokká választotta. TAN ÜGY. 1 Zemplén ménjei Mt-Eplllet hivatalos rente. — A rovatért felelés: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő S.-A.-Ujhelybe. Az irva-olvasás tanításának legújabb módszere. (Fonomimika.) Gárdonyi József s.-a.-ujhelyi állami isk. tanító f. hó 14-én mutatta be a pedagógia legújabb vívmányát. Köszönettel tartozunk kollegánknak, hogy alkalmat adott nekünk a Czuk- rász Róza által hazánkban meghonosított és a francia Gosselin eszméjén alapuló „hangjelzés“ módszerével megismerhetni. Az általános érdeklődés az uj metódus iránt meglátszott a szép számmal megjelent hallgatóságon. Ott voltak : Dókus Gyula, Nemes Lajos, Katinszky Géza, Szekerák Kálmán, Dezső Lajos, Petsár Gyula, Érti Heribert, Violet Gyula, Landesmann Miksa, Vágó Gyula, Petro- vay Béla, Dantzinger Lenke, Molnár Gyula, Kulcsár Ferenc, Reichard Salamon dr., Jassik Ida, Pákayné Golka Anna, Pákay György, Czeininger Erzsébet, Lipcsey Károly, Knopüer Sándor, Szőllősy Mihály, Szitovszky Ágoston, Tóth Julia, Fábry Károly, Kádár János, Engländer Etel, Székely Sándorné, Sárossy Lajos, Schneider Jakab, Ravasz István, Singer Izrael, Szalay Béla, Paulovics János, Kapinecz Antal, Gerzanovits János, Gruber Jenő, Balogh Kálmán, Jakab András. A legtöbb tanügyi lap foglalkozott ezen uj tanitásmód előnyeivel, kiváló gyakorlati értékével. Különös használhatóságát abban találták, hogy synthetikai hangoztatás rejtélyeit bámulatos ügyességgel megoldja. Természetes, hogy különös érdeklődéssel vártuk ezen uj módszer bemutatását. A kinek csak alkalma volt I. osztályban tanítani, tudja, mily nehézségekkel kell megküzdeni különösen az első két hónapban. A hangoztatás, habár egyik főfeltétele az irva-olvasás tanításának, unalmas, terhes munka. A 6 éves gyermek úgyis eltelve előítéletekkel az iskola iránt, szánalmas szerepet visz a hangoztatás ideje alatt. Alig van alkalma a tanítónak tanítását a hangoztatás alatt valamivel élénkíteni; de ezektől eltekintve, nagyon hosszadalmas és az eredmény nehéz munka után sem mindig kielégítő. A fonomimika lényege abban áll, hogy minden hangra van egy bizonyos jel, mely az érzékeltetés által keletkezik. Ha a képzet már egyszer gyökeret vert a gyermek lelkében, az onnan nehezen hal ki. Innen magyarázható az irva-olvasás legújabb módszere, mely a hangot mint látható jelt érzékelteti s azt képzetté alakítja. A tanító elmond egy kis mesét, melylyel a gyermekeket teljesen megnyeri a maga részére, az abban nyilvánult indulatot, kérelmet, óhajtást megfelelő mimikával kifejezésre juttatja, szemlélteti. A jeladásra a gyermekek megnevezik a megfelelő hangzót. A jeleknek egymásután való bemutatásával, melyekre a gyermekek mindig rámondják az arra illő hangzókat, önkéntelenül olvasnak. Ha az r betűt akarjuk tárgyalni, a tanító elmondja a gyermekeknek, hogy a kutyával nem szabad ingerkedni, mert ha a kutya megharagszik, megrángatja a gyermek ruháját, miközben az r r r r hangot hallatja. Az r hangoztatására elég a kabát szélét megrángatni. Ilyen hangjelzés: ó a csodálkozás kifejezése, mindkét kéz összekulcsolva; u, ú ugatás a mutatóújj a két ajak között utánozva a kutya harapását, ő mutatás valakire, a jobbkéz mutatóujja mutat; o orr, mutatás az orra, t az óra járásának a hangja, mutató új rithmikás mozgást végez, g ujjúnkat a gégére tesszük stb. Midőn a gyermekek az egyes jelekre megnevezik a hangokat, következik a hangoztatási gyakorlat második foka: a hangok összefoglalása. Ha a tanító tudva azt, hogy a növendékek jól ismerik a jeleket, jobbkezének mutatóujját az ajkak közé teszi, a gyermekek az u hangot mondják, addig mig csak más jelt nem ad, pl. megrángatja kabátját, mire az u-hoz az r hang kerül s megkapja az „ur* 6zót. Elvitázhatatlan, hogy a tanítás ezen tanmód szerint igen élénk szórakoztató. Úgyszólván játszva küzdhetők le a hangoztatás nehéz- •égth A mint Gárdonyi ur kijelentette, az ő osztálya csak november közepe táján kezdte meg a szorgalmi időt s alkalmunk volt meggyőződni, hogy növendékeinek legnagyobb részt igen szépen olvastak, a mi csakis ezen módszernek tulajdonítható. A Czukrász Róza-féle módszer határozott vívmány a népoktatás terén s előbb-utóbb el fog terjedni az egész országban. Keresni kell módot arra, hogy minden tanítónak alkalma nyíljék ezen módszerrel megismerkedni. Legcélszerűbb volna, ha a körök az idei tavaszi gyűléseiket S.-A.-Ujhelyben tartanák meg, azt hiszem Gárdonyi ur az ügy érdekében megismételné a nagyon tanulságos s az összes jelenlévők által megdicsért előadását. Kaufmann Ármin. Tanügyi apróságok. Állami gyógytanfolyam dadogok részére. Wlassics Gyula vallás és közokt.-ügyi minister a beszédhibában szenvedők ügyének előmozdítása érdekében intézetet hozott létre, a melyben állandó orvosi rendelések és évente többször gyógytanfolyamok tartatnak. A legközelebbi gyógytanfolyam dadogok részére f. évi március 19-én kezdődik. Az intézet helyisége Vili., Rock Szilárd-utca 10. (N. J.) Kitüntetett tanító. Zemplén-vármegyében a népnevelést és magyarosodást terjesztő egyesület Lengyel István, cziróka bélai tanítót buzgalmáért s a magyarosítás terén felmutatott sikereiért 40 korona jutalómdijban részesítette. A jutalom összeget Lehóczky Endre szinnai plébános, mint iskolaszéki elnök, Kossuth Elek főszolgabíró, a nevezett tanító ismétlő tanítványai és számos községi lakos jelenlétében, buzdító és elismerő beszéd kíséretében nyújtotta át f. hó 11-én a derék, fiatal tanítónak. Megérdemelt jutalma szolgáljon elismerésül fáradozásáért s egyszersmind buzdításul a jövőre nézve, hogy nemes hivatását továbbra is oly szakszerűen s oly példás szorgalommal betöltse, r. 1. CSAHNOK DESZözTra-csora,. S.-A.-Ujhely, márc. 10-én. Mottó : A cél szentesíti az eszközöket. E hírhedt közmondás a huszadik század végén is érvényesül, hála istennek — nemesebb értelemben. Oly rideg, az anyagiságtól át-meg átgyurt társadalmi életet élünk, hogy a szűk családi körben nyilvánuló ösztönszerü szereteten kívül, nemesebb értelemben vett emberi mivoltunk oly ritkán jut kifejezésre-------a mi nem is csoda, mikor a társadalom egy nagyobb része a megélhetés, a kenyérkereset igavonó szekerébe fogva elfásul minden nemesebb érzés iránt, az a másik része pedig, melyet a sors szeszélye mosolygással vesz körül, úszik az élvek árjában önmagával elfoglalva előbb elmerül, mint észrevenné a társadalmi bajok hangos jaj kiáltását, a nyomor hivó szózatát; pedig higyjék el nékem, hogy az igazi boldogító örömérzés az, mely mint reflex-sugár verődik vissza reánk, a tudat, hogy azt mi okoztuk. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatnak engem annak láttára, minő apparátus, utánjárás, fáradozás, rábeszélés, megnyerés sat. sat. kell ahhoz, hogy egy kis eredményt létesítsünk; mennyi elforgácsolt tőke egy kis kamat-nyereség kedvéért. A jó ügy érdekében, gazdászati szempontból, változtatni kell a dolgon, mert a csekély cél túl nagy áldozatot követel az eszközökben. E sötét és hideg képből annyival jobban fog kitűnni egy fénylő és melegítő sugárözön, mely mindnyájunk meglepetésére és örömére annyi szeretetet, annyi jóságot árasztott az anyagiakban kihasznált és kifárasztott kis társadalmunkra. Jjc * * Az izr. iskoláztató egyesület a jövő óv május 15-én fennállásának 25 éves jubileomát fogja ünnepelni. A gyönge csemete — melyet Lenkei Mihály és Dőri Ferenc dr. ültettek el, de a magvat hozzá Singer Izrael és Knopfler Sándor tanítók szerezték, a mikor házról-házra járván ócska ruhát, nehány krajcárt gyűjtöttek, hogy 10—20 gyermeket felruházzanak, most terebélyes fává nőtt; évenkint 70—80 gyermek veszi igénybe az egyesület tevékenységét; de a mily elszomorító a növekedő nyomor, épp oly örvendetes az egyesület fokozott jótékonysága, mely 6—700 ftot áldoz évenkint ez emberbaráti célnak. Hála a hű gondozóknak, kik soha nem lankadó szorgalommal és odaadással fáradoztak a nemes ügy érdekében. ájs egyesület táncmulatsága a szezon elsft bálja szokott volt lenni, ez idén csupán kegyeletből nem tartották meg az évad elején és nem is lett volna, ha részint a szükséglet, de főképp az a körülmény nem visz reá, hogy az egyesület szerencsés volt elnökül oly férfiút megnyerni, ki e tisztségre való minősítését ismert nemes- szivüségével, emberszeretetével és társadalmunkban elfoglalt előkelő állásával szerezte. Mi kozmái Kun Frigyes urat, elnökünket, óhajtottuk megtisztelni, mikor a társas vacsorát a jó ügy érdekében, de az ő tiszteletére rendeztük. Fokozta örömünket ama tapasztalat, melyet rendezés közben nyertünk, hogy az elnökkel együtt oly elnöknét nyertünk ráadásul, ki buzgalomban, fáradozásban, áldozatkészségben fölülmúlta önmagát, fölül ama nemes, jószivü és könyörületes nőt, kit eddig is ismertünk benne. Találja meg a nemesszivü elnök-pár és a velők működő és buzgólkodó nemes és jószivü gazd- asszonyok fáradalmuk és áldozatkészségük jutalmát a sok szegény és árva gyermek hála könyeiben és földi jólétükért fakadó imáikban. * A közvacsora estveli 9 órakor vette kezdetét, a mikor a szép számban összegyűlt közönség az öt sorban gazdagon és fényesen terített asztaloknál helyet foglaltak. Vígan folyt a munka, a szebbnél-szebb és jobbnál-jobb ételek és régi finom borok mellett, betelt az ember szeme csupán a látástól. Hát még a fogyasztástól .. . több volt a kínálat mint a szükséglet és mindenkinek ajkáról a kedves gazdasszonyok dicsőítése hangzott. Már éjfél előtt 11-re járt az idő, mikor a türelmetlen fiatalság táncra perdült és vitték világos viradtig jó kedvben, fáradságot nem ismerő kitartással. A mulatság nem is a színházban, de a nemes elnök-pár lakásán, a jóbarátok és tisztelők részéről adott „reggeli zené“-ben nyert befejezést. * A jelen voltak névsorát, mint feljegyeznünk sikerült, a következőkben adjuk: Asszonyok: Bariss Árpádné, Bettelheim Mártonná, Cs. Molnár Leona, Ehlert Gyuláné, Erényi Manóné dr.-né, Frieder Sarolta (Ivirály- Helmecz), Friedrich Mórné, Guttmann Mórné, (Luka). Grünbaura Simonná, özv. Hell Adolfné, Kellner Józsefnó, Kun Frigyesné, Klein Gézáné, Klein Arthurné, Ligeti Józsefné dr.-né, Meczner Gyuláné, Neuwirth Adolfné, Polónyi Ignácnó, Pallay Józsefné, Rosenthál Sándorné dr.-né, Reichardt Salamonná dr.-né, Reichard Mórné, Reichard Lajosné, Roth Bernátné, Schön Vilmos- né dr.-né, Schön Sándorné, ^Schőn Miksáné, Schneider Jakabné, Székely Albertné dr.-né, Szepessy Arnoldné dr.-né, Teich Zsigmondné, Waldmann Adolfné dr.-né. Weisz Antalné, Weinberger Manóné, Zinner Adolfné. Leányok: Bettelheim Laura, Bettelheim Kornél, Fried Kornél (Balkány), Hell Sarolta, Kiss Erzsi, (Nyíregyháza), Keiner Bella, Meczner Ica, Neuwirth Anna, Polonyi Ilka, Schorr Mária, Szepessi Paula, Weisz Ella. Schneider J. Városi és községi ügyek. * Színészet S.-A.-Ujhelyben ápril 15-től, tehát Husvéttol, Halmay Imre opcret-, vígjáték-, dráma és nép-zinmü jól szervezett társulata fogja előadásaival a közönséget gyönyörködtetni. * Az első fecske Rögtön kijelentjük, hogy nem a fecskemadárról, mely még nem érkezett meg, de az első egy lovas bérkocsiról van szó. Ugyanis S. A.-Ujhely r. t. város képviseletének ide vonatkozó szabályrendeletében nyolc „egy lóvas bérkocsi* is kreáltatott. Az első ilyen »bérkocsi engedélyt* egy nyíregyházi vállalkozó kérte és kapta a tanácstól. így hát pár hét múlva meg lesz, a mi még nem volt: városunkban az első »konfis“. * Parkosítás. Heim mükertész, a Diána-kdrt és tornacsarnok parkosítására vonatkozó tervezetét elkészítvén, polgármesterünkhöz benyújtotta. így hát ez a szép nagy terület most már kedves ligetté, idővel pedig a közönség kellemes szórakoztató helyévé fog átalakulni. * Közvágóhíd S.-A -Ujhely r. t város köz- vágóhídi területe eddig úgy mutatott, mintha gazdája se lett volna. Környéke bekeritetlen állapotban elhanyagolva, hozzáférhetetlen úttal térdig érő sárban vesztegelt. — Polgármesterünk intézkedése következtében most már befásitják, hozzáférhető utakkal látják el és az egész vágóhíd terüle et be fogják keríteni.—Csak így tovább minden irányban ! * Hernyóirtás. S.-A Ujhely város polgár • mestere a kártékony hernyók kiirtását városszerte elrendelte. Felhívjuk mi is az érdekeltek figyelmet, mert ideje már, hogy városunk közönsége is tegyen valamit saját jól felfogott érdekében, főképp pedig akker, midőn a gyüraölwfa-telapité«
