Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-18 / 11. szám

1900. március 18. III. Melléklet a „Zemplén1* 11. számához. venni üdvös működésének fonalát! Az egyesület februári közgyűlése főt. Kun Bertalan püspököt és Bálint Dezső lelkészt dlsztagokká választotta. TAN ÜGY. 1 Zemplén ménjei Mt-Eplllet hivatalos rente. — A rovatért felelés: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő S.-A.-Ujhelybe. Az irva-olvasás tanításának legújabb mód­szere. (Fonomimika.) Gárdonyi József s.-a.-ujhelyi állami isk. tanító f. hó 14-én mutatta be a pedagógia leg­újabb vívmányát. Köszönettel tartozunk kolle­gánknak, hogy alkalmat adott nekünk a Czuk- rász Róza által hazánkban meghonosított és a francia Gosselin eszméjén alapuló „hangjelzés“ módszerével megismerhetni. Az általános érdeklődés az uj metódus iránt meglátszott a szép számmal megjelent hallgatóságon. Ott voltak : Dókus Gyula, Nemes Lajos, Katinszky Géza, Szekerák Kálmán, De­zső Lajos, Petsár Gyula, Érti Heribert, Violet Gyula, Landesmann Miksa, Vágó Gyula, Petro- vay Béla, Dantzinger Lenke, Molnár Gyula, Kulcsár Ferenc, Reichard Salamon dr., Jassik Ida, Pákayné Golka Anna, Pákay György, Czeininger Erzsébet, Lipcsey Károly, Knopüer Sándor, Szőllősy Mihály, Szitovszky Ágoston, Tóth Julia, Fábry Károly, Kádár János, Eng­länder Etel, Székely Sándorné, Sárossy Lajos, Schneider Jakab, Ravasz István, Singer Izrael, Szalay Béla, Paulovics János, Kapinecz Antal, Gerzanovits János, Gruber Jenő, Balogh Kál­mán, Jakab András. A legtöbb tanügyi lap foglalkozott ezen uj tanitásmód előnyeivel, kiváló gyakorlati ér­tékével. Különös használhatóságát abban talál­ták, hogy synthetikai hangoztatás rejtélyeit bá­mulatos ügyességgel megoldja. Természetes, hogy különös érdeklődéssel vártuk ezen uj módszer bemutatását. A kinek csak alkalma volt I. osztályban tanítani, tudja, mily nehézsé­gekkel kell megküzdeni különösen az első két hónapban. A hangoztatás, habár egyik főfelté­tele az irva-olvasás tanításának, unalmas, ter­hes munka. A 6 éves gyermek úgyis eltelve előítéletekkel az iskola iránt, szánalmas szere­pet visz a hangoztatás ideje alatt. Alig van alkalma a tanítónak tanítását a hangoztatás alatt valamivel élénkíteni; de ezektől eltekintve, na­gyon hosszadalmas és az eredmény nehéz munka után sem mindig kielégítő. A fonomimika lényege abban áll, hogy minden hangra van egy bizonyos jel, mely az érzékeltetés által keletkezik. Ha a képzet már egyszer gyökeret vert a gyermek lelkében, az onnan nehezen hal ki. Innen magyarázható az irva-olvasás legújabb módszere, mely a hangot mint látható jelt érzékelteti s azt képzetté ala­kítja. A tanító elmond egy kis mesét, melylyel a gyermekeket teljesen megnyeri a maga ré­szére, az abban nyilvánult indulatot, kérelmet, óhajtást megfelelő mimikával kifejezésre jut­tatja, szemlélteti. A jeladásra a gyermekek megnevezik a megfelelő hangzót. A jeleknek egymásután való bemutatásával, melyekre a gyermekek mindig rámondják az arra illő hangzókat, önkéntelenül olvasnak. Ha az r betűt akarjuk tárgyalni, a tanító elmondja a gyermekeknek, hogy a kutyával nem szabad ingerkedni, mert ha a kutya meg­haragszik, megrángatja a gyermek ruháját, mi­közben az r r r r hangot hallatja. Az r hangoz­tatására elég a kabát szélét megrángatni. Ilyen hangjelzés: ó a csodálkozás kifeje­zése, mindkét kéz összekulcsolva; u, ú ugatás a mutatóújj a két ajak között utánozva a kutya harapását, ő mutatás valakire, a jobbkéz mu­tatóujja mutat; o orr, mutatás az orra, t az óra járásának a hangja, mutató új rithmikás moz­gást végez, g ujjúnkat a gégére tesszük stb. Midőn a gyermekek az egyes jelekre meg­nevezik a hangokat, következik a hangoztatási gyakorlat második foka: a hangok összefogla­lása. Ha a tanító tudva azt, hogy a növendékek jól ismerik a jeleket, jobbkezének mutatóujját az ajkak közé teszi, a gyermekek az u hangot mondják, addig mig csak más jelt nem ad, pl. megrángatja kabátját, mire az u-hoz az r hang kerül s megkapja az „ur* 6zót. Elvitázhatatlan, hogy a tanítás ezen tan­mód szerint igen élénk szórakoztató. Úgyszól­ván játszva küzdhetők le a hangoztatás nehéz- •égth A mint Gárdonyi ur kijelentette, az ő osz­tálya csak november közepe táján kezdte meg a szorgalmi időt s alkalmunk volt meggyőződni, hogy növendékeinek legnagyobb részt igen szé­pen olvastak, a mi csakis ezen módszernek tu­lajdonítható. A Czukrász Róza-féle módszer határozott vívmány a népoktatás terén s előbb-utóbb el fog terjedni az egész országban. Keresni kell módot arra, hogy minden tanítónak alkalma nyíljék ezen módszerrel megismerkedni. Legcél­szerűbb volna, ha a körök az idei tavaszi gyű­léseiket S.-A.-Ujhelyben tartanák meg, azt hi­szem Gárdonyi ur az ügy érdekében megismé­telné a nagyon tanulságos s az összes jelenlé­vők által megdicsért előadását. Kaufmann Ármin. Tanügyi apróságok. Állami gyógytanfolyam dadogok részére. Wlassics Gyula vallás és közokt.-ügyi minister a beszédhibában szenvedők ügyének előmozdí­tása érdekében intézetet hozott létre, a mely­ben állandó orvosi rendelések és évente többször gyógytanfolyamok tartatnak. A legközelebbi gyógytanfolyam dadogok részére f. évi március 19-én kezdődik. Az intézet helyisége Vili., Rock Szilárd-utca 10. (N. J.) Kitüntetett tanító. Zemplén-vármegyében a népnevelést és magyarosodást terjesztő egye­sület Lengyel István, cziróka bélai tanítót buz­galmáért s a magyarosítás terén felmutatott si­kereiért 40 korona jutalómdijban részesítette. A jutalom összeget Lehóczky Endre szinnai plé­bános, mint iskolaszéki elnök, Kossuth Elek főszolgabíró, a nevezett tanító ismétlő tanítvá­nyai és számos községi lakos jelenlétében, buz­dító és elismerő beszéd kíséretében nyújtotta át f. hó 11-én a derék, fiatal tanítónak. Megérde­melt jutalma szolgáljon elismerésül fáradozá­sáért s egyszersmind buzdításul a jövőre nézve, hogy nemes hivatását továbbra is oly szaksze­rűen s oly példás szorgalommal betöltse, r. 1. CSAHNOK DESZözTra-csora,. S.-A.-Ujhely, márc. 10-én. Mottó : A cél szentesíti az eszközöket. E hírhedt közmondás a huszadik század végén is érvényesül, hála istennek — nemesebb értelemben. Oly rideg, az anyagiságtól át-meg átgyurt társadalmi életet élünk, hogy a szűk csa­ládi körben nyilvánuló ösztönszerü szereteten kívül, nemesebb értelemben vett emberi mivol­tunk oly ritkán jut kifejezésre-------a mi nem is csoda, mikor a társadalom egy nagyobb része a megélhetés, a kenyérkereset igavonó szekerébe fogva elfásul minden nemesebb érzés iránt, az a másik része pedig, melyet a sors szeszélye mosolygással vesz körül, úszik az élvek árjá­ban önmagával elfoglalva előbb elmerül, mint észrevenné a társadalmi bajok hangos jaj kiál­tását, a nyomor hivó szózatát; pedig higyjék el nékem, hogy az igazi boldogító örömérzés az, mely mint reflex-sugár verődik vissza reánk, a tudat, hogy azt mi okoztuk. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fog­lalkoztatnak engem annak láttára, minő appará­tus, utánjárás, fáradozás, rábeszélés, megnye­rés sat. sat. kell ahhoz, hogy egy kis ered­ményt létesítsünk; mennyi elforgácsolt tőke egy kis kamat-nyereség kedvéért. A jó ügy ér­dekében, gazdászati szempontból, változtatni kell a dolgon, mert a csekély cél túl nagy áldoza­tot követel az eszközökben. E sötét és hideg képből annyival jobban fog kitűnni egy fénylő és melegítő sugárözön, mely mindnyájunk meglepetésére és örömére annyi szeretetet, annyi jóságot árasztott az anya­giakban kihasznált és kifárasztott kis társadal­munkra. Jjc * * Az izr. iskoláztató egyesület a jövő óv május 15-én fennállásának 25 éves jubileomát fogja ünnepelni. A gyönge csemete — melyet Lenkei Mihály és Dőri Ferenc dr. ültettek el, de a magvat hozzá Singer Izrael és Knopfler Sándor tanítók szerezték, a mikor házról-házra járván ócska ruhát, nehány krajcárt gyűjtöttek, hogy 10—20 gyermeket felruházzanak, most te­rebélyes fává nőtt; évenkint 70—80 gyermek veszi igénybe az egyesület tevékenységét; de a mily elszomorító a növekedő nyomor, épp oly örvendetes az egyesület fokozott jótékonysága, mely 6—700 ftot áldoz évenkint ez emberbaráti célnak. Hála a hű gondozóknak, kik soha nem lankadó szorgalommal és odaadással fáradoztak a nemes ügy érdekében. ájs egyesület táncmulatsága a szezon elsft bálja szokott volt lenni, ez idén csupán kegye­letből nem tartották meg az évad elején és nem is lett volna, ha részint a szükséglet, de főképp az a körülmény nem visz reá, hogy az egyesü­let szerencsés volt elnökül oly férfiút megnyerni, ki e tisztségre való minősítését ismert nemes- szivüségével, emberszeretetével és társadalmunk­ban elfoglalt előkelő állásával szerezte. Mi koz­mái Kun Frigyes urat, elnökünket, óhajtottuk megtisztelni, mikor a társas vacsorát a jó ügy érdekében, de az ő tiszteletére rendeztük. Fokozta örömünket ama tapasztalat, me­lyet rendezés közben nyertünk, hogy az elnök­kel együtt oly elnöknét nyertünk ráadásul, ki buzgalomban, fáradozásban, áldozatkészségben fölülmúlta önmagát, fölül ama nemes, jószivü és könyörületes nőt, kit eddig is ismertünk benne. Találja meg a nemesszivü elnök-pár és a velők működő és buzgólkodó nemes és jószivü gazd- asszonyok fáradalmuk és áldozatkészségük ju­talmát a sok szegény és árva gyermek hála könyeiben és földi jólétükért fakadó imáikban. * A közvacsora estveli 9 órakor vette kez­detét, a mikor a szép számban összegyűlt kö­zönség az öt sorban gazdagon és fényesen terí­tett asztaloknál helyet foglaltak. Vígan folyt a munka, a szebbnél-szebb és jobbnál-jobb ételek és régi finom borok mellett, betelt az ember szeme csupán a látástól. Hát még a fogyasztás­tól .. . több volt a kínálat mint a szükséglet és mindenkinek ajkáról a kedves gazdasszonyok dicsőítése hangzott. Már éjfél előtt 11-re járt az idő, mikor a türelmetlen fiatalság táncra perdült és vitték világos viradtig jó kedvben, fáradságot nem is­merő kitartással. A mulatság nem is a színházban, de a nemes elnök-pár lakásán, a jóbarátok és tiszte­lők részéről adott „reggeli zené“-ben nyert be­fejezést. * A jelen voltak névsorát, mint feljegyez­nünk sikerült, a következőkben adjuk: Asszonyok: Bariss Árpádné, Bettelheim Mártonná, Cs. Molnár Leona, Ehlert Gyuláné, Erényi Manóné dr.-né, Frieder Sarolta (Ivirály- Helmecz), Friedrich Mórné, Guttmann Mórné, (Luka). Grünbaura Simonná, özv. Hell Adolfné, Kellner Józsefnó, Kun Frigyesné, Klein Gézáné, Klein Arthurné, Ligeti Józsefné dr.-né, Meczner Gyuláné, Neuwirth Adolfné, Polónyi Ignácnó, Pallay Józsefné, Rosenthál Sándorné dr.-né, Reichardt Salamonná dr.-né, Reichard Mórné, Reichard Lajosné, Roth Bernátné, Schön Vilmos- né dr.-né, Schön Sándorné, ^Schőn Miksáné, Schneider Jakabné, Székely Albertné dr.-né, Szepessy Arnoldné dr.-né, Teich Zsigmondné, Waldmann Adolfné dr.-né. Weisz Antalné, Weinberger Manóné, Zinner Adolfné. Leányok: Bettelheim Laura, Bettelheim Kornél, Fried Kornél (Balkány), Hell Sarolta, Kiss Erzsi, (Nyíregyháza), Keiner Bella, Meczner Ica, Neuwirth Anna, Polonyi Ilka, Schorr Mária, Szepessi Paula, Weisz Ella. Schneider J. Városi és községi ügyek. * Színészet S.-A.-Ujhelyben ápril 15-től, tehát Husvéttol, Halmay Imre opcret-, vígjáték-, dráma és nép-zinmü jól szervezett társulata fogja előadásaival a közönséget gyönyörködtetni. * Az első fecske Rögtön kijelentjük, hogy nem a fecskemadárról, mely még nem érkezett meg, de az első egy lovas bérkocsiról van szó. Ugyanis S. A.-Ujhely r. t. város képviseletének ide vonatkozó szabályrendeletében nyolc „egy lóvas bérkocsi* is kreáltatott. Az első ilyen »bérkocsi engedélyt* egy nyíregyházi vállalkozó kérte és kapta a tanácstól. így hát pár hét múlva meg lesz, a mi még nem volt: városunkban az első »konfis“. * Parkosítás. Heim mükertész, a Diána-kdrt és tornacsarnok parkosítására vonatkozó tervezetét elkészítvén, polgármesterünkhöz benyújtotta. így hát ez a szép nagy terület most már kedves ligetté, idővel pedig a közönség kellemes szórakoztató helyévé fog átalakulni. * Közvágóhíd S.-A -Ujhely r. t város köz- vágóhídi területe eddig úgy mutatott, mintha gazdája se lett volna. Környéke bekeritetlen állapotban elhanyagolva, hozzáférhetetlen úttal térdig érő sárban vesztegelt. — Polgármesterünk intézkedése következtében most már befásitják, hozzáférhető utakkal látják el és az egész vágó­híd terüle et be fogják keríteni.—Csak így tovább minden irányban ! * Hernyóirtás. S.-A Ujhely város polgár • mestere a kártékony hernyók kiirtását városszerte elrendelte. Felhívjuk mi is az érdekeltek figyel­met, mert ideje már, hogy városunk közönsége is tegyen valamit saját jól felfogott érdekében, fő­képp pedig akker, midőn a gyüraölwfa-telapité«

Next

/
Oldalképek
Tartalom