Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

lését, melyen az uj múzeom berendezését illető sok fontos kérdés is elintézést nyert. A műkincsek szakszerű elrendezésére, nagyon helyesen, több szakférfiút hívtak meg. A zempléni vonatkozású régiségeket annak idején a vállalatunkban jelenő „Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez“ c. havi folyóirat fogja tüzetesen ösmertetni. — A perbenyiki téli gazdasági tan­folyam f. hó 15-én d. e. 10 órakor fog ünne- piesen berekesztetni. A záróünnepség a perbe­nyiki vasúti állomás mellett lévő „Nyesésében, a grófi épületben lesz, mely aktusnál, mint remélik, a földmivelésügyi m. kir. minister kiküldöttje is jelen lesz. Az érdeklődő birtokosok, községi elöl­járók, lelkészek, jegyzők, tanítók s magoknak a kisgazdáknak figyelmét ez utón hívjuk fel a záró- ünnepségre, melyen mindenkit szívesen látnak. A szorgalmasabb hallgatók között — kik bizo­nyítványt is kapnak — könyveket s egyéb ju­talomdijakat fognak kiosztani. — „Magyar Nemzet“ politikai napi lap mai számunkban közölt hirdetésére különö­sen felhívjuk lapunk t. olvasóinak szives figyel­mét. A „Magyar Nemzet“ főszerkesztője Jókai Mór és Beksics Gusztáv, felelős szerkesztője: Adorján Sándor. Kiadótulajdonos : Athenaeum irodalmi és nyomdai r. t. — Viharüző ágyuk. Baum Oszkár a budapesti központi meteorológiai intézet asszis- tense — mint már a „Zemplén“ révén ismételve is értesültek t. olvasóink — f. hó 18-án, Tály- lyán a jég ellen való védekezésről és a viharüző ágyukról előadást fog tartani. Az előadás alatt a viharüző ágyuk kezelése gyakorlati szempont­ból is be fog mulattatni. — Ügy a szakelőadásra, mint az ágyuk gyakorlati bemutatására szívesen hívjuk fel a dolog iránt érdeklődő nagy közön­ség figyelmét. — Egy jó modorú leány, mint elárusító, felvétetik egy helybeli divat- és rövidáru üzlet­ben. — Cim a kiadóhivatalban. Henneb erg-sely em — csak.akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendeltet­nek. — fekete, fthér és színes, 45 krtól 14 ft 65 krig méte­renként. Mindenkinek póstabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig póstafordultá- val küldenek if eil lieltei’g Gr. (cs. és k. udvari szállító) seiyenigyárai Ziiriclilieu. — Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ra­* gasztandó — 1. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egy­szersmind a VI. évfolyamnak márciusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Jelentés a sz.-istván-baksai halom ásatásáról. Irta: Hampel József. — 2. Levél a szerkesztőhöz. Irta: Szé­kely Imre ev. ref. lelkész. — 3. Megjegyzések. Irta: Matolay Béla. — 4. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XX. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 5. Zemplén-vármegye politikai és hely­rajzi ösmertetése. (49. folyt.). Latinból: Maíolai Etele. — 6. Történeti jegyzetek Zemplén-várme- gyéről. (49. folyt.). Latinból: Dongo Gy. Géza. — 7. Babotsay Izsák, Tarczal v. nótáriusának naplója. (3. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 8. iSzirmay András naplója. (45. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 9. A sárospataki ev. ref. főis­kola rövid története. I. (Képpel). Irta: Szinyei Gerzson. — 10. Levelesláda: A br. ’Sennyey- család levelestárából. (VI.) Közli: Lojda József. — 11. Tarczal város oltalomlevele 1598-ból. (V. folyt, és vége.) Latinból: Matolai Etele. — 12. Zombory Hasznos Péter nemesi kiváltság-levele. (I) Ford. Matolai Etele. — 13. Sáros-Nagy- Patak régi jegyzőkönyveiből. (III.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 14. Sáros-N agy-Patak fő bírái 1572-től máig. (3. folyt, és vége.) Közli: Fodor Jenő. — 15. Irodalom: Gaal Mózes: „Árpád utódai.“ — 16. Tárca: A császári pár elmaradt utazása. (Vadnay György egykorú naplójából.) — 17. A szerkesztő postája. — 18. A kiadó pos­tája. — A havonkint 2—2 nagy ivén meg­jelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 íüzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk vi­szontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a községek figyelmébe; annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban is tart még az egyes községeknek kúlön-külön törté­neti és helyrajzi ösmertetése. Magyarország és a zsidóság. Ezen a címen vaskos kötet s mindjárt kimondhatjuk, hogy hatalmas egy politikai és közgazdasagi munka jelent meg Petrassevicli Gézától, az ismert nevű fiatal publicistától és közgazdasági Írótól, kinek a zsidó kérdésről már eddig írott pub- licisiikai kisebb cikkelyei is általánosan ismertek. Fokozza művének érdekességét hogy Fetrasse- vich zempiéni-fi, kinek zseniális tollát ösmerik a „Zemplén“ olvasói is. A jeles iró ez alkalom­mal oly munkálattal lepi meg a magyar politikai irodalmat s a magyar olvasó közönséget, a mi­lyet e kérdésről Magyarországon még nem Írtak. Felölel magába ez a könyv mindent, a mi a „zsidó kérdés“-be csak belevonható : van benne biblikus, etnográfiai tanulmány, kultúrtörténet, politika, közgazdaság, kultúra, szociológia, egy­szóval egy alapra van benne elhelyezve a val­lás, a faj és a gazdasági tényező, mint a zsi­dóban egymással elválaszthatatlanul és szerve­sen egyesült háromság. A könyv — mely nyolc fejezetre van osztva — bámulatos szorgalommal, rendkívül való ismeretkörrel, nagy tudással meg­irt munkálat; de isten mentsen rém látásaitól. Irányzata Istóczybb Istóczynál! Agitatórius ereje birokra száll a legfiloszemitább fejjel és szívvel is és legyűrni iparkodik. Kár, hogy a midőn „bé­lyegez,“ nem válogat sőt könyörtelen a „hom­lokában. Épp azért ezt a „rettenetes“ könyvet „index“-be kell tétetni! Kapható a Szent Gellért róm. kát. műintézetben Budapest, VIII., Práter- utca 44. sz. és a szerzőnél, Budapest, „Alkot­mány“ szerkesztőség. Ara a 208 lapra terjedő kötetnek 3 korona. A mi példányunk most ki van adva ösmertetésre. Részletesebben tehát majd alkalomadtán szólunk róla. A ,Vasárnapi Újság“ február 25-iki száma 32 kép­pel s a következő tartalommal jelent meg: „A huszár-ki- állitás“ (huszonkilenc képpel a párisi világkiállítás magyar huszár-ldállitásából egykorú rajzok, metszetek és festmé­nyek után, s képpekkel Vágó Pálnak a mai magyar hu- szárságot ábrázoló nagy festménye után) Szendrei János dr. tél. —- Regónytár: »Vásárolt szivek.* Regény. Irta Má- í'iafíi Dávid. (Goró Lajos rajzaival). — »Híres szerelme­sek : Ágost porosz berceg és Récamier asszony* (képekkel.) — „A dél afrikai gyómántmezők.* — „Dal “ Költemény. Ambrozovics Dezsőtől. — »Valami a táncról.* »A párisi kiállításra szánt tárgyak Budapesten.« — Vörösmarty Mi­hály levelezéséből.* — »London élelmiszer-szükséglete.“ — Irodalom és művészet, Közintózotek és Egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre négy kor., »Po­litikai Ujdonságuk“-kal és »Világkroniká"-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV kér Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megren­delhető a »Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. »0 üli. Egyesületi élet. A s.-a.-újhelyi kerül, betege, pénztár ma d. e. 11 órakor igazgatósági gyülóst d. u. 2 órakor pedig közgyűlést tart. Közgyűlés. Az újhelyi önkéntes tűzoltó egyesület ma d. e. 10 órakor tartja évi köz­gyűlését az őrtanyán. A s.-a.-újhelyi izr. népkonyha egye- sülét részére a f. évi február hóban befolyt adományok kimutatása. 3—3 koronát adtak: Kozmái Kun Frigyesné, Reichard Arminné, Róth Vilmosáé és Sebőn Sándorné, továbbá élelmi szereket adományoz­tak : Davidovics Adolfné, Gottlieb Ignácné, Klein Henrikné, Róth Józsefné, Spitz Hermáimé, Sole Adolfné, Schön Mórné, Schon Vilmosné dr.-nó, Szőllősi Arturné, Waldmann Adolfné dr.-né, Zinner Adolfné és Zinner Henrikné úrnők. Fo­gadjak a nemes szivü adakozók az egyesület hálás köszönetét. S.-A.-Ujhely, 1900. március 7. Widder Gyula, Reichard Armin, titkár. h. alelnök. Nyilvános nyugtató és köszönet. A homonnai jótékony nőegyesület f. évi február hó 27-éii rendezett táucestéjén felül­fizettek : Andrássy Aladárné gr.-né 10 koronát; Haraszthy Miklós, Grünwald Ignác dr., Mudray András, Rohrbocher Károly 5—5 koronát; Ko- már Adolf, Matolay Károly dr., Moskovics Er­vin dr., Toronszky Elek dr., Zuckermann kisasz- szonyok, Filek Karoly 4—4 koronát; Speiser Márkusz 3 koronát; Friedmann Izidor, Tyrnauer Izidor, id. Doby Antal, Zalánfíy Sándor, Ligeti Albert dr, Goocs József, Friedmann Márkusz, Reviczky Jenő dr., Mazur Gyula dr., Kováts József, Foianyi Dezső, Ansbach Albert, Har­mattá Andor 2—2 koronát; Persenszky Lajos 1 koronát. — Fogadják az itt megnevezett fe- iülfizetőK szives áldozatkészségükért, melylyel egyesületünket nemes céljában előbbre jutni segitetlék, egyesületünk hálás köszönetét I Kelt Homonnán, 1900. márc. 8-án. Réz László, egyesületi takar. Nyilvános számadás. Az 1900. febr. 24-én Varannón megtartott műkedvelői előadás jövedelméről. Bevétel jegyekből: . . 314 k. 50 f. Felülhzelésekből . . ■ 285 k. 50 f. Összesen: tíOO k. — f. Kiadás • ........................ 242 k. 18 f. Maradt: 357 k. 82 f. Ebből a kórházalapra 300 korona tétetett be a takarékpénztárba, 57 k. 82 f. pedig mint a műkedvelők színházi diszlet-alapja külön ke­zeltetik. Kelt Varannón, 1900. márc. 7. A műkedvelők. A fenti előadás alkalmával a jótékony­célra feiülfizettek : Csőke József dr. 20 k. Zékány József, Diószeghy János 10—10 k. Loisch Béla 8 k. 20 f. Bujanovics József és Frigyes 8 k. Bikkfalvy Lajos 10 k. Steiner József 10 k. Friedmann Vilmos dr. 10 k. Lövik G., Oláh A., Métely J., Steiner J., Sztankó L., Loisch B. együtt 30 k. Métely J., Steiner J., Martyák M., együtt 15 k. Sztankó S, Steiner J., Métely J., Filicskó M., Martyák M , Spák J., együtt 10 k. Mandel Rudolf 6 k. 20 f. Weinberger A. 6 k. 20 f. Verner Gyula 7 k. 20 f. özv. Diószeghyné 5 k. Bodor Gábor 5 k. 50 f, Szendéi Lipót 5 k. Moskovics Géza 5 k. Landesmann Miksa és T. 5 k. Mé­tely J. 5 k. Steiner J., Oláh A., Métely J., Martyák együtt, Spák, Mártyák, Steiner, Oláh együtt, Simonovics J, Lehoczky M., Pikna P., Schütz Nándor dr, Blum József, Kornfeld M. 5—5 korona. Friedman Vilmos dr. 5 k. Steiner J. 2 k. Landesmann M. 3 k. Lampel N. 3 k. Gaal S. 3 k. 60 f. Chotvács M., Földes Albert, Weiszberg M., Kasztriner M. drs, Strompf P., Rosenblüth S., Grünvald M., Stern L. N. N., Strasser Antal, Ravasz G., Füzesséry P., 2—2 korona. Braidswehr Árpád 2 k. 40 f. Goldberger J. , Ungerlender S., Lefkovics A, Jesztrebény K. , Krämer S., Fodor R., Majer István, Ureczky Béla, Konczwald J., N. N., ifj. Simonovics dr., Lőrincz J., Benczor Zoltán, Letényi Andris, Henber J., Métely J. 1—1 korona. Osollák E. 80 f. N. N. 20 f. N. N. 20 f. Tirpák J. 60 f. Fogadják a nagylelkű adakozók és felül- fizetők a jótékonycél nevében a műkedvelők forró köszönetét. TANÜGY. 1 Zemplén iiármapyei Tanitó-EgyesQlet Halos rovata. — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő S.-A.-Ujhelybe. A könyvek és az olvasás. (Folytatás) Mindenekelőtt szakkönyveket olvassunk A szakkönyvek olvasása a mellett, hogy he­lyünket emberül megállani segítenek, különös kedvet, hivatottságot öntenek keblünkbe ama foglalkozás iránt, mely a társadalomban osz­tályrészünkül jutott Ennek-következtében öröm­mel teszünk eleget kötelességünknek; a mun­kálkodásunk által elért siker pedig megszerzi számunkra azt a közbecsülést és tiszteletet, mi­vel minden helyét közmegelégedéssel betöltő hivatalnoknak a környezet, a felebbvalók és a társadalom örömmel adózik. A szakkönyvekhez tartoznak a szaklapok, melyeknek olvasása ál­tal az időnként felmerülő szakkérdésekről, a szak előhuladása és más dolgokról értesülünk, sőt magunk is kedvet kapunk a szak előhala- dásán tehetségünkhöz képest munkálni. — A szaklapok pártolása másrészről eiengedhetlen kötelességünk is, mert nemcsak a szak műve­lését, mint általános nemzeti és tudományos érdeket ápoljuk ez által, hanem saját érdekein­ket is szolgaijuk. A legtöbb állás képviselői tömörülésének köszöni mai pozícióját a társa­dalomban, úgy anyagi, mint szellemi szem­pontra nézve is az emelte tulajdonképen a köz- becsüiésben ama polcra, a hol ma van. így te­hát a szaklapok, mint anyagi és szellemi érde­keink képviselői kétszeresen érdemlik meg ügy­buzgó pártolásunkat s azokban való lankadat­lan munkálkodásunkat. A szakkönyvek kizárólagos olvasása azon­ban még korántsem teszi lényünket oly telje­sen műveltté, oly kifogástalan mindenoldalúvá, mint a milyennek a XIX. század intelligens emberének lennie kell. Kissé tájékozatlanoknak, másrészről meg szögleteseknek fogunk látszani, ha szakunk könyvein kívül más könyveket nem olvasunk. Továbbá vannak lényünk mélyén oly jelentkező vágyak, érzelmeink tömkelegében oly rokouszenvek, melyek világosan jelölnek meg legalább egy oly ismeretirányt, melyhez lelkünk örömmel vonzódik, melynek kincseit megismerni vágyódunk s a melyeknek szellemi tárházunkba való elrakosgatása igazi szórakozást, nemes idő­töltést szerez számunkra. Ezekből nem azokat a köteteket fogjuk megszerezni, melyeket az il­lető irány, mint szak könyveket jelöl meg, ha­nem azokat a müveket, melyek népszerű mo­dorban az irály és az anyag gyöngyeivel ked­veskednek az olvasónak. Irodalmunk már nem szűkölködik ily művekben, melyek, részint mint eredeti, részint fordított művek, a könyvjegyzé­kek lapjain állandó helyet foglalnak. Egyik a természettudományok, másik a történelem vagy szépirodalom remekei iránt vonzódik inkább; ne tagadjuk tehát meg ezeket lelkűnktől, sőt inkább legyünk azon, hogy e nemű szükségei gyarapodjanak, mert csak igy közelítjük meg Folytatás az I. melléklete»

Next

/
Oldalképek
Tartalom