Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-04 / 9. szám
szőlőmben a mult nyáron szerzett tapasztalataim nyomán. Egyik szőlőm a tokaji határban, aljban a hegylábánál fekszik, jókarban, kövér állapotban, kénezéssel feltartva, rendesen permetezve és másként is kellően munkálva van. — Olvastam a lisztharmatról, de látni, hogy miként néz ki nem láttam. Egyszer észreveszem, hogy egy csapat szőlőnek a levelét — firmonynak nevezik itt e fajt — a permetezés dacára is — meglepte mint gondoltam a „peronospora“, később a fürtjeit is megtámadta, a melyei meglisztesedtek, megbámulták, később le is száradtak. Azt hittem, hogy peronosporával van ügyem, azért újból permeteztettem. Csakhamar tapasztaltam egyes fürtökön a szőlő más pontjain is, hogy sajátszerü szennyes por lepte be őket, majd augusztus közepe táján a hárslevelű fürt úgy nézett ki, mint mikor a feketa szőlő zsendülni indul a szemek kezdtek mintegy aszalódni, fonnyadni, zsugorodni, eleinte szórványosan, később sűrűbben kirepedezni, belük kicsucsorosodott, magvaik kifordultak, későbben a fürtök — pedig hosszas szárazság volt — úgy néztek ki, mintha rajtok a szemeket éles borotvával jó mélyen behasogatták volna. — Persze megijedtem, hogy mi az ? Mi lesz a gyönyörűen mutató termésből ? — Elmentem tehát a tarczali állami szőlőtelepre, hol éppen ilyen kinézésű szőlőbetegség ellen kénporoztak, háti fúvóval, a mely még Tokajban akkor nem létezett csak 1—2 helyen, de persze ott is folyionos használatban lévén, nem juthattam hozzá. Rendeltem Budapestről egy kézi fúvót, melynek megérkeztéig úgy segítettem magamon — se módszert kis-gazdáknak melegen ajánlhatom, — hogy szalonasütő nyárs formájú pálcák végeire vattából pacsmagot kötöttem, s e pacsmagot a kénporral telt cseréptányérba nyomkodtam. A fúvóval való munka szaporább is, jobb is, mert a port a szemek közzé is behordja s egyenletesen elosztja. Használtam közönséges kénport és Aschenbraudt-féle rézkén- port is. Az előbbi nincs oly finoman megőrve, goromba fövény-forma darabkák is vannak közte, ezért sok lepereg munka közben belőle a földre de az Aschenbraudt-por finom, mint a liszt, s a fúvó a tőkét valóságos porfellegbe borítja vele, belőle kevesebb kell, mint a közönséges porból. S mi volt az eredmény? kérdezi a t. olvasó. — Az kérem, hogy a mely fürtöt a betegség még nem feketítette meg, az megvolt mentve; a melyiken kezdődött a betegség, meggyógyult; és — mi szerintem fő nyereség volt — nem terjedt át az oidium az egészséges tőkékre. Ennyit egyelőre. Hogy mikor kell s mi módon a védekezést az oidium ellen foganatosítani, tek. szerkesztő ur b. engedelmével egy következő alkalommal fogom előadni* S most azzal zárom közleményemet, hogy azt megismerni: volt e valaki Szőlőjében tavaly oidium, még mostan is lehetséges. Miképen ? Úgy ha a vesszőjét megvizsgáljuk ; mert ha az oidium jelen volt, az esetben a venyigén mocskos, vörhenyes. párduc-foltos pettyekkel borítva fogjuk találni. Persze az ily vesszőt szaporításra, ojtásra használni nem tanácsos, eladni pedig mint a szokványszabály követelményeinek meg nem felelőt, tilos. Milyen lehet az ilyen kónezett szőlőnek a bora ? Hát bizony t. olvasó, érzik azon a kénpor szaga, mintha parádi viz volna benne, de attól okkal, móddal szintén meg lehet szabadítani. — Must korában meg kell szellőztetni, vagyis kádakban tiszta lapáttal kavargatni 2—3 óra hosz- száig, avagy a kinek van borszivattyuja, annak nyomócsövét a musttal töltött kád fenekéig le- bocsátja s levegőt hajt bele, mely buborék alakjában a mustot keresztül járja s a kénszagot belőle kiűzi. A kénporos bor erjedés után csak hamar s később is gyakran ismételten kénezett hordóba lefejtendő, a midőn is kellemetlen szagától — mely különben az egészségre legkissebb káros hatással sincs — teljesen megszabadul. (Tokaj.) Demjén Kálmán. Vasúti menetrend. — Érvényes 1899. évi oki. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. 7 óra Délután személy v. 12 óra Délután gyors v, 4 óra Este vegyes v. 9 óra Kassa felé Reggel személy v. 7 óra Délután személy v. 12 óra Este személy v. 8 óra 28 perc. 13 perc. 04 perc. 10 perc. 29 perc. 23 perc. 47 perc. Mező-Laborcz felé. Reggel vegyes v. Délután személy v. Este személy v. 7 óra 14 perc. 1 óra 35 perc. 8 óra 32 perc. • Készséggel közöljük. Szerk. Csap felé Reggel vegyes v. 7 óra 39 Délután gyors v. 1 óra 20 Délután személy v. 5 óra 06 Este gyors v. 8 óra 46 Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 40 Délután gyors v. 1 óra — Délután személy v. 4 óra 47 Este gyors v. 8 óra 14 Kassa felől Reggel személy v. 7 óra 13 Délután személy v, 2 óra 52 Este vegyes v. 8 óra 31 Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 Délután személy v. 3 óra 41 Este vegyes v. 8 óra 31 Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 Délelőtt személy v. 11 óra 53 Délután gyors v. 3 óra 51 Este vegyes v. 7 óra 56 perc. perc. perc. perc. perc. perc. perc. perc. perc perc. perc. perc. perc. perc. perc. perc. perc. perc. Városi és községi ügyek. * Pénztárvizsgálat. S.-A.-Ujhely város polgármestere Kiss Ödön v. tiszti főügyész és Szőlősi Sándor számvevő kíséretében a házi és gyámpénztárt február havában váratlanul megvizsgálván, mindent rendbe talált. * Árvaszéki ülnöki állás. S.-A.-Ujliely rendezett tanácsú város árvaszékénél az ülnöki állás Ujfalussy Endre elhalálozása óta helyettesekkel töltetett be. Most, hogy a helyettesítést a vármegye tovább nem tűri, az ülnöki állás haladék nélkül be fog töltetni. * Szinház-kérdés. A fölött a kérdés fölött, hogy S.-A.-Ujhelyben új színház épittesék-e, vagy pedig az ó-szinház renováltassék a kor előre haladottabb igényeihez mérten: febr. 28-iki Közgyűlésen döntött a t. vármegye, kimondván, hogy a jelenleg álló színház nagyobbittassék meg és alakitassék át célszerűségi, egyszersmind a közbiztosság és közegészség tekinteteinek kellő figyelmébe vételével és kielégítésével. * Koldulás. S.-A.-Ujhelyben nagyon sok olyan egyén koldul és jár házról-házra zsarolni a közönséget, a ki nem is s.-a.-ujhelyi illetőségű, vagy ha oda való illetőségű is a koldulásra engedélye nincsen. Polgármesterünk most, hogy a közsegedelemre szoruló szegényeket összeiratta, táblát adatott mindeniknek ezzel az ösmertető Írással: „Hatóságilag igazolt szegény melyet az illető koldus feltűnő helyen ruhájára alkalmazni köteles. A ki ezt nem viseli, elutasítandó és a legközelebb található rendőrrel bekísérendő. Az újításhoz csak annyit szólunk: „debuisset pridem 1“ * Nagy-Mihály város képviselőtestületi tagjainak választása, a járás főszolgabirája Fü- zesséry Tamásnak elnöklete alatt, február hó 26-án ejtetett meg. A választás iránt csekély volt az érdeklődés, kevés kivétellel a régi tagok lettek újonnan beválasztva; még pedig: Bartos Boldizsár, Fröhlich Gyula, Widder Márk dr., Szirmay József, Nagy György, Malatinszky László, Görgey Géza,,Bujdos István, Kolozsváry Ödön, Roncsinszky Ágoston, Fuchs Ignác dr., Kállai József dr., Vasily János, Barnai Andor, Hercik József, Kerekes Pál dr., Brügler Benjámin, Palicsko János, Rimay Gusztáv, Tirpák János, Kozma András és Rosenberg Ignác. * Uj adóhivatal. A s.-a.-ujhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság arról értesíti lapunkat, hogy Gálszécs községben m. kir. adóhivatal állittatik fel, mely működését f évi április 1-én kezdi meg és a melyhez a n.-mihályi kir. adóhivatal kerületéből a következő községek osztattak be. Gálszécs mint székhely; Barkó, Bosnicza, Czábócz, Dargó, Egres, Gerenda, Hardicsa, Hoór, Kazsu, Kereplye, Kis-Azar, Kis-Ruszka, Kohány, Mig- lécz, Nagy-Azar, Nagy-Ruszka, Parnó, Pelejte, Szées-Keresztur, Szécs-Polyánka, Sztankócz, Tarnóka, Techna, Tőke-Terebes, Tussá, Tussa- Ujfalu, Vécse, Visnyó, Zebegnyő; a s.-a.-ujhelyi kir. adóhivatal kerületéből: Cselej, Isztáncs, Ke- lecseny, Kozma, Magyar-Izsép Szilvás-Újfalu, és Upor községek. * Kudlócz község képviselőtestületének abbeli határozatát, hogy áll. el. iskolájának kiépítése céljából 2750 kor. kölcsönt vehessen fel, jóváhagyta a vármegye. * Király-Helmecz legutóbb tartott biróvá- lasztását megfelebbezte a képviselőtestület kisebbsége. A vármegye közgyűlése, meghallgatván a t. főügyész véleményét, a választást szabálytalansági okok miatt megsemmisítette. * Községi adóátalány. Megyasszó község képviselőtestülete Új-Világ pusztával hat évre szerződést kötött a községi adónak évi átalány-összegben leendő fizethetése végett. A szerződéstől megvonta jóváhagyását a vármegye Közgyűlése, mert Új-Világ pusztai (praedialis) jellege igazolva nincs, tehát nem puszta, hanem tanya, az ilyen tanyai nagybirtok pedig az 1886 XXII. t.-c. 137 §-ában megadott kedvezményben, nem részesíthető. * Szentes község képviselőtestülete azért folyamodott, hogy kötményezett regále-kötvé- nyét kincstári adósságáinak törleszthetése végett eladhassa. Nem engedte meg a vármegye ; főképp azért nem, mert a képviselőtestület határozatának meghozatalánál nem alkalmazkodott az 1886. XXII. t.-c. 110. §-ában előirt módozatokhoz. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. febr. 24-től 1900. márc. 3-ig a) házasságot kötött:— pár; b) kihirdettetett: egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: esetben ; d) elhalálozott: egyén. * Kimutatás a tokaji járás területén levő 9 anyakönyvi hivatalnál 1899. évben történt bejegyzésekről: Anyakönyvi kerület. Megkö tött há zasságok. Születések száma elhalálozások száma. Tokaj Tarczal 46 202 150 30 198 101 Bodrog-Keresztur 26 134 91 Erdő-Bénye 26 102 67 O.-Liszka 27 127 88 Tolcsva 17 115 123 Erdő-Horváti 17 118 109 Bodrog-Olaszi 18 94 80 Vámos-Újfalu 1 31 31 Összesen: 203 1121 841 Tokaj, 1900. évi február hó 15-én. (P. H.) Füzesséry Ödön, főszolgabíró. Vármegyei Hivatalos Rész. 3204/1900. sz. T. Zemplcn-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely polgár m esterén ek. A nem tényleges állományú legénységről a közigazgatási hatóságok által vezetett nyilvántartások megvizsgálását elrendelő f. évi 400/XI. 1900. számú honvédelmi ministeri körrendeletét alkalmazkodás és az abban felsorolt minden egyes rendelkezések*) legpontosabb teljesítése céljából azzal adom ki, hogy az abban említett és a polgári elnök által szerkesztendő A) mintájú jelentés űrlapját közvetlen a fősorozás megkezdése előtt fogom tekintetes főszolgabíró urnák, a működendő polgári elnöknek leendő átadása céljá- ből kiadni. S.-A.-Ujhely, 1900. február 12. Matolai Etele, alispán. * A terjedelmes rendelkezésből ide igtatjuk, a mint következnek, azokat a pontokat melyek épp a községi elöljárókat érintik: 3. Minthogy a járási tisztviselők tartoznak a községi elöljárók nyilvántartási munkálatait ellenőrizni s e célból azokat időnként megvizsgálni: utasitandók a járási tisztviselők, hogy ebbeli kötelezettségüket pontosan teljesítsék és a megvizsgálás megtörténtét a községek nyilvántartási könyveiben hivatalosan igazolják. — 4. A járási tisztviselőknek eme jelentései kiterjesztendők lesznek arra nézve is, vájjon a sorozójáráshoz tartozó összes községek pontosan beterjesztik e hozzájuk minden hónap elsején a változási kimutatásokat, még a nemlegeseket is; és esetleg melyek azok a községek, a melyek az e részbeli kötelezett- ségöket egyáltalában nem, vagy nem pontosan teljesitik. — 5. különös gond fordítandó a járások tisztviselői részéről arra is, — és e tekintetben általuk a községi elöljárók kellőleg kiok1- tatandók és utasitandók, — hogy az egyes jelentkezéseket azonnal és a jelentkező jelenlétében egyszerre és egy időben a „jelentkezési könyvbe“ a „változási kimutatásba“, a „katonai vagy honvéd igazolványi könyvbe“ és a „betüsoros névlajstromba“ vezessék be. — A bejelentések e szerint napról-napra abban a sorrendben ve- zetendők be a jelentkezési könyvbe és a változási kimutatásba, s ezzel együtt az említett többi lajstromba, illetőleg okmányba is, a melyben azok az elöljáróság előtt megtörténtek, vagy a mely sorrendben az írásbeli bejelentések a község elöljárósághoz beküldettek. — Ezzel az eljárással az lesz elérhető, hogy a változási kimutatások minden hónap végével már készen lesznek, és csakis a kelettel, s a községi előL járó aláírásával, és a községi pecséttel kell azo-
