Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-04 / 9. szám
1900. március 4. I. Melléklet^ a ^Zemplén*1 9. számához. nem állapítható, a törvényszék gondoskodjék minden eshetőségről, ami az ügy eldöntésénél felmerülhet, az esküdtek pedig gondolják át döntés előtt az össszes kérdéseket, s ha úgy látják, hogy más minősítés eshetősége is fen- forog, kérjék a kérdések megváltoztatását vagy uj kérdés feltevését, de a rósz kérdések miatt ne mondjanak oly verdiktet, ami meggyőződéseikkel ellenkezik. S azt hiszem nem lesz felesleges az esküdteknek azt is emlékezetükbe hoznom, hogy a törvény megengedi nekik azt is, miszerint a javaslatba hozott kérdéseket írásban kérjék a kezükhöz s kifejezett kérelmükre az elnök köteles ezt megtenni, sőt indítványukra a kérdések megfontolása végett a főtárgy elás félbeszakítandó. Végül a tanuk kihallgatására nem hallgathatom el abbeli megjegyzésemet, hogy úgy a törvényszék, mint egyes esküdtek a tanukkal szemben igen elárulták elfogultságukat s a hallgatóságra azt a benyomást tették, mintha a tanukat tartották volna vádlottaknak. Lehet, hogy megjegyzéseimet a szakemberek helytelennek fogják nyilvánítani; lehet, hogy bekövetkezik érte rajtam is a „szólj igazat, betörik a fejed“ közmondás; de ennek tudatában is bátorkodtam ezeket elmondani, mert azt a hatalmas, liberális intézményt, melyet az uj század hajnalán édes hazánk is kebelére fogadott, szeretném nagynak és hosszú életűnek látni hazánkban is s igy az intézmény igaz híveinek kötelességük az észlelt hibákra rámutatni, az objektiv bírálatért pedig megharagudni nem szabad. A döcögős kezdet tehát ne kedvetlenitse el se az esküdteket, se a közönséget. Errare humanm est. Se a szakbiróság, se az esküdt- biróság nem lehet csalhatatlan s az idő, a gyakorlat majd kiköszörüli a kezdet hibáit. Egy hallgató. Vármegyei ügyek. A minizterelnük üdvözlése. A f. évi febr. 27-én és 28-án tartott vármegyei Közgyűlés, főispánunk indítványára, Széli Kálmán fő- ministert és kormányát, abból az alkalomból, hogy most egy éve vette át az ország kormányozását, üdvözölte és osztatlan bizalmának adott kifejezést, — mely üdvözlésért Széli Kálmán meleg hangú sürgönyben mondott köszönetét. Néh. Dókus József, vármegyénk volt főispánja érdemeit és emlékét a február 27-ik Közgyűlés jegyzőkönyvében megörökitelte és a gyászoló Dókus-családhoz részvétiratot intézett. A vármegyei tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet tarthatatlan anyagi helyzetének könnyebbitése érdekében elhatározta a febr. 28. Közgyűlés, hogy a f. évi májusi Közgyűlésnek tárgysorozatába első helyre vétessék föl 2°/o-os vármegyei pótadónak megszavazása oly végből, hogy abból a fizetések jobbittassanak. Hasonló érdekből feliratot intéztek a belügyi kir. mi- nisterhez is kérték, miképp a tárcája rendelkezésére bocsátandó állami javadalmazásból megfelelő összeget utalványozzon a vármegyének. Szóval kilátás nyílt arra, hogy a jelenlegi fizetések egyre-másra 25—30°/o-el még ez év első latozásáról, a szerelmesek édes suttogásáról, a női szemek kellemes perzseléséről egyet-mást elmondani, mint a hangverseny lefolyásáról. Hja, mert emberek vagyunk, emberileg tudunk beszélni, s szeretnénk még ott is hibát látni, hol semmi sincs. . .. No, de----- férfi vagyok : leszek hát férfi! Megbirkózom azzal is, a mi nehéz. — A hangverseny szereplői és szereplései között első helyre kell tennem . . . Nini! férfiúi bátorság és erő! hát hol maradtál ? . . . Oh, én bohó ! Hogy elámítottam magadat! Azt hittem, hogy pápaszemes kritikus vagyok. Pedig, még ha akarnék is, nem lehetne tennem. Hiszen le is hullana az a pápaszem, mihelyest rágondolnál arra a szép szőke kis leányra. (Ha- raszthy Ida kisasszony,) aki azzal a pörge ba- juszú fiatal úrral (ifj. Durcsinszky Gyula ur) olyan élethűen adta elő Gabinyi Árpád „Baleset“ c. dialógját. — De jól vanáljjunk be kritikusnak. Kérdlek hát kritikus „Én“-em: mi kifogásod vala Sztlaukel Irma úrhölgy mono- lógizálása ellen ? Ugy-e, összetörpülsz s csak hajlongani tudsz?! — Hallgass is, mert még inkább megsemmisülve érzed magadat, ha eszedbe juttatom Steinbach Vilmos úr hegedűjátékát, kit Mosolyi Ödön ur kisórt zongorán. — Oh Istenem, milyen hatalom is rejlik azokban felében és az 1900. év jan. 1-ig visszamenő érvényességgel feljebbittetnek. Köszönet és hála a t. vármegye közönségének nemes felbuzdulásáért, hogy a tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet az eddigi alapokon már valóban tarthatatlan helyzetének javulását bízvást remélni engedte ! A borvizsgálat dija. A földmivelésügyi minister az állami vegykisérleti állomásoknál eddig érvényben volt borvizsgálati díjakat február 1-től kezdve tetemesen leszállította. Egy borminta teljes vizsgálatávak díjat harminchét koronáról tizenhat koronára szállította le; a bor alkatrészei kvalitatív meghatározásának dija tiz korona, kvantitatív meghatározásának pedig négy korona. Midőn a bor minőségének megállapítására vonatkozó fontosabb boralkatrészek meghatározása kívántatik, mindössze hat koronát kell fizetni; a bor egészségügyi szempontból való megvizsgálásának dijat pedig az eddigi nyolc koronáról hat koronára szállította le. Ugyanezek a vizsgálati dijak érvényesek általában a konyak és más szeszes ital, valamint a sör vizsgálatára is. Waldbott Ödön br. dr., ki az 1899. évi jan. hó 1. napjától egész mostanáig tartozott a vármegye tisztikarához s mint tb. aljegyző teljes mértékben kiérdemelte nemcsak tisztásainak osztatlan szeretetét, de szakértelmével és kiváló szorgalmával feljebbvalóinak teljes becsülését is, búcsút vett a vármegyétől. Mint fizetéstelen segédfogalmazó a földmivelésügyi kir. ministé- riomban vállalt uj szolgálatot. A távozó ifjú báró, kit magas műveltség, alapos képzettség mellet szerény fellépés, nyájas bánásmód s egyáltalában szeretetreméltóság jellemeznek, szinte pótolhatatlan veszteség vármegyénk központi kormányzatának, — mig a ministériomban Waid- bott Ödön br. dr., belépése nemcsak hogy öröm, hanem önmaga iránt való szigorú köteles- ségérzettel párosult tudása határozott nyereség is. Kisérje a távozót, kit szivünkből szerettünk, a vármegyei tisztikar részéről legőszintébb sze- rencsekivánatunk 1 Uj közig, bizottsági tag A közig, bizottságban a néh. Dókus József elhunytával megüresedett tagsági helyre Nagy Barna bizottsági tag, tolcsvai birtokos, választatott meg a febr. 27-iki Közgyűlésen, még pedig 91 szavazattal s ellenjelölt nélkül, a mire, ily interkaláris alkalmak szerint, a t. vármegye Évkönyveiben eddig példa nincs. T. barátunknak, a közig, biz. uj tagjának, ehhez az osztatlan népszerűségéhez és közakarattal történt megválasztatásához szívesen gratulálunk 1 Tiszteletbeli járásorvos. Pogány Gerő dr., n.-mihályi gyakorló- egyszersmind körorvost tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki a főispán. A tb. j. orvos hivatali esküjét febr. 27-én a Közgyűlés színe előtt letette. Éljen 1 Az olasz borok beáramlása ellen hozandó nemzetközi intézkedések megtétele céljából — Heves-vármegye példáját, követve — feliratot intézett vármegyénk közönsége az országos kormányhoz és az országgyűlés Képviselőházhoz. A gazdák biztositó szövetkezete céljára 0'i°/o-es pótadót szavazott meg a Közgyüa hegedű- és zongorahurokban 1 Most megrikat, majd kacajra késztet; most keserű érzést, — majd a szerelemnek legboldogitóáb érzését kelti szivünkben. De ám csak akkor, ha olyan ujjak érintik a hegedű húrjait, mint a Steinbach Vilmos űré s a zongora húrjait, mint a, Molyi Ödön űré. — Végül. kedves kritikus „Én“-em, jer és tedd le az elismerés érdemkoszoruját a nemes tanuló ifjúság elé, nemes törekvéséért dicséretre méltó munkálkodásáért! Szép volt, élvezetet nyújtó volt az egész este. Adózzunk szereplőknek, tanulóknak, tanároknak és az intézet igazgatójának az elismerés adójával, hogy ebben az évben is nyújtottak közönségnek, szülőknek és gyermekeknek nemes élvezetet, tiszta örömet és jó kedvet. * A 24-iki jókedv még el sem múlt, még reminiscenciává sem volt ideje átváltozni, 27-én már ismét megnyíltak a homonnai bálterem ajtai. A jótékony nőegyesület, ez a még csak alig 3 éves, nemes célú intézmény tartotta ekkor táncestéjét. Az egyesület tagjai évenként az egyesület alaptőkéjének javára a tagsági dijja- kon kívül kézimunkákat is adnak. Ezeknek értékesítése adta az alkalmat a táncest rendezésére. Denikve nők rendezték az estét. De meg is látszott az még a terem külső részén is, hogy lés f. évi febr 27-én tartott tanácskozásai során. A mint a határozat jogerős lesz, a szóban levő pótadó előírás, kivetés, egyszersmind beszedés végett a községekkel közöltetni fognak. A lóavató bizottságok újonnan megválasztatván, a járások elnökei maradtak, a kik voltak, úgyszintén újra megmarasztották tagokul is a régieket kivévén a homonnai járást, a hová uj tagul Persenszky Lajost válacztották. Szolgabirói állások szaporítása. A yármegye febr. 28-iki Közgyűlése felirt a belügyi kir. ministerhez és hangsúlyozta, hogy az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése révén keletkezett nagy munkatöbbletre való tekintettel a tokaji, gálszécsi, n.-mihályi, varannai és szinnai járásokban még egy-egy szolgabirói állás rendszeresítésére, a többi járásban pedig legalább is még egy-egy Írnok, illetve napi díjas alkalmazására múlhatatlan szükség van. Szolgabirói járások szaporítása. A f. évi májusi Közgyűlés alkalmár a vármegye központi kormányzata előterjesztést tesz a járások számának szaporítása iránt Ínségesek. A sztropkai és a szinnai járások területén, hivatalos összeírás szerint, találtatott olyan egyén, kiket ma-holnap már közsegedelemben kell részesíteni, összesen: 2281 egyén, a kik közül 1795 egyén munkabíró lévén, Ínséges közmunkával fogja megkeresni az életfentartás eszközeit, — 486 egyén közsegedelemre szorul, mert munkát végezni képtelen. A ’Sennyey János br. jótékony alapítványa, mely a vármegye kezelése és külön választmány ellenőrzése alatt áll, szintén foglalkoztatta a febr.. 27-iki közgyűlést, mely alkalommal Csuka Ödön, id. Meczner Gyula és Sennyey Miklós hr. bizottsági tagokkal egészítették ki a csonka választmányt. A t.-terebes—kapii vicinális vasút kiépítésére hozzájárulásképp 80,000 koronát ajánlott meg a febr. 27-ik Közgyűlés. A hozzájárulás annak ideje évi 4000 koronás részletekben és a t. vármegye közúti pénztárából folyósit- tatnék. 60,000 korona vételárt ajánlott föl a t. vrnegye múlt évi dec.-i közgyűlésében az igazságügyi tárcának a s.-a.-ujhelyi kir. törv. sz. épület- és börtönépületekért. Az ajánlatot magában foglaló határozatot a belügyi kir. minister tudomásul vette. Ha az igazságügyi minister is belenyugszik, a jogügyletnek vármegye és igazság- ügvminister közt létesülnie kell legkésőbb az 1902. évi ápr. 1-én. Törvényhatósági munkásközvetitő. A vármegyei gazd. egyesület ajánlatára ifj. Fedák István, az egyesület tevékeny titkára, választatott meg törv. hat. munkásközvetitővé. A közmivelődési pótadó lQ/o-el kiroya- tott a vármegye területén s beszedése már folyamatban van. Tapoly-hidja. Füzesséry György főszolgabíró felszólalására indíttatva érezte magát a febr. 27-ik Közgyűlés, hogy a tapoly-izsépiek a nők mulatsága ez 1 A cim, az Ízlés még a falakról is beszélt. Egy hosszú asztal a terem egyik fala mellett, felhalmozva ajándéktárgyakkal a jótékony célra — kellemes érzéssel töltötte el a közönséget. 9 óra tájban kezdődött a tánc — a ropogós csárdással. Oly animo volt, m:ntha csak Karnevál hercegnek akartak volna a nők jó kedvet csinálni, hogy hosszabbítsa még meg egy kicsit a farsangot. Éjfél után kezdődött a tárgyak kisorsolása — általános és derült érdeklődés mellett. — Egy puha, kis kacsó mozgása iránt érdeklődött ekkor mindenki — az iránt, mely a nyerőszámokat húzta. Akiknek számait ez ártatlan kéz nem húzta ki: azok elégedetlenkedtek. . . . De nem, nem beszélhetünk elégedetlenség- ' ről. Mert elégedetlen nem volt senki abban a teremben. Ott mindenki nyert. Ha másat nem, egy kellemes emléket szivében; mert a farsang utolsó éjjelét kellemesen töltötte, aki e táncestén jelen volt. íme, amilyen lassan, egyhangúan kezdődött ez egykor vig városkában az idei farsang; oly jól, oly kedélyesen végződött. Jó, aminek a vége jó 1 íz.
