Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-06 / 1. szám
utasítani. Ez szükséges viszont a törvényszék tekintélyének megóvása végett s egyúttal az ügy teljes és igazságos, pártatlan elintézéséhez. A bíróság eme határozata ellen azonban a felek felfolyamodással élhetnek s ennek felfüggesztő hatálya van. 2. Ha az esküdtek a vádlót at bűnösnek mondták ki s a bíróság valamennyi tagja úgy van meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy érdemében a vádlott sérelmére tévedtek, a bíróságnak joga van a további eljárást felfüggeszteni s az ügyet indokolás nélkül hozandó határozattal a legközelebbi ülé-szak esküdtbirósága elé utasítani. A verdict eme hatályon kívül helyezése csak a marasztaló határozattal szemben van megengedve, a mi pusztán a vádlott érdekeinek megvédésére szolgál A felmentő verdict ellen semmi esetben sincs felfüggesztési joga a biró- •ágnak, mert >a bűnös felmentése nem ingatja meg a jogrendet annyira, mint az ártatlan elitélése«. A bíróság ily határozatot csak hivatalból hozhat, a feleknek nincs joguk azt indítványozni. E határozat az ítélet kihirdetéséig, tehát még az ítélet meghozatala után is hozható, azonban csak akkor, ha a bíróság mindhárom tagja egyhangúlag tévesnek tartja a verdietet. A vádlott ez esetben a terembe hivatik, esetleg elővezettetik s az elnök a jegyző által felolvastatja neki a bíróság határozatát. E határozat ellen perorvoslatnak nincs helye. A bíróság ilyen határozata alapján a következő ülésszakra, sürgős esetben pedig a folyó ülésszak végére, új esküdtbirósági tárgyalás tűzendő ki. Az új esküdtbiróságban az előbb eljárt esküdtbiróság esküdt tagjai nem vehetnek részt. Az új esküdtszék határozata alapján a bíróság köteles ítéletet hozni s ennél az új esküdtszék határozatát venni alapul, a vádlottra azonban nem állapíthat meg súlyosabb büntetést, mint a melyet a korábbi esküdtszék határozata alapján lehetett volna megállapita- tania, miután az uj új verdict hozatala éppen a vádlott érdekében történt. g) A bíróság ítélete. Ha a helytsbítő eljárásnak nincs helye, vagy az megtörtént, valamint ha az eljárás felfüggesztésére nincs ok, ez esetben következik az esküdtszék határozatának a vádlott előtt való kihirdetése és ezutáu az ítélethozatal. A verdict kihirdetése végett az elnök behivatja, illetőleg b. vezetteti a vádlottat, ki az esküdtek első visszavonulása óta a teremből távol volt, s a jegyző felolvastatja előtte az esküdtszék végleges határozatát, Ha az esküdtek a vádlottat nem bűnösnek mondták ki, vagy ha a beszámítást kizáró ok fenforgása iránt tett kérdésre igenlő választ adtak, a bíróság a vádlottat azonnal, tanácskozás végetti visszavonulás nélkül, ítélettel felmenti, A felmentést azonban maga a bíróság és pedig ítélettel mondja ki, nem újy mint eddigi sajtóeljárásunk szerint történt, hogy t. i. maga az elnök mondta ki és pedig a verdict alapján, tehát ítélethozatal nélkül. Ha ellenben az esküdtek hatáiozata a vádlottat bűnösnek nyilvánította, ez esetben a verdict felolvasása után először a vádló terjeszti elő indítványát, de csak az alkalmazandó büntetárgyak sokat vesztettek sulyokból úgy, hogy a szó szoros értelmében érvényesülne bölcs Sala- monak az a mondása, hogy a bukás előtt jön a fenhéjázás. A'hőfok egyre felebb szállana elannyira, hogy végre a levegő tele lenne forró vizpárával. Hogy meddig tartana ez a napba való utazás: az függene attól a kezdő sebességtől, melyet földünk kapna. Egy azonban minden esetre bekövetkeznék, hogy t. i. az élőlények sokkal előbb elpusztulnának, mint sem földünk a napban elmerülne. De még más módon is jöhet a veszedelem, a mely felbomlaszthatja naprendszerünk jelenben való állapotát. A nap t. i. közeledik a Szirius csillagzat egyik csillagához, mely ösz- szehasonlithatatlanul nagyobb a napnál. A távolság kettőjük között a mi gyenge képzeletünknek megfoghatatlan ugyan, de mégis felmérhető és igy a nap minden bizonynyal eléri azt valamikor az idők rendjében. Midőn a távolságköz már csak olyan lesz, hogy az az égi testekre nézve semmi (teszem azt fel: ezer millió kilométer), akkor a távolság-köz hatása a napra és az egész naprendszerre érvényesülni fog és csak valami véletlenségtől függ, a mit még most nem látunk, ha a legroszabb eredmény nem fog bekövetkezni. Ha a nap pályájának iránya zsinór egyenest nem a csillagóriás középpontja felé tart: akkor keringeni fog körülötte egész udvarával és nekünk akkor két napunk lesz; de ha neki vág egyenesen a középpontjának : akkor bele fog pottyanni szolgáival együtt és — vége az egész komédiának. Látjuk tehát, hogy az a vonzóerő nem tési tételre nézve, azután a sértett nyilatkoz- hatik magánjogi igénye tekintetében, s végül a vádlott és védője egy ízben felszólalhatnak. Az esküdtek határozatát azonban bírálat tárgyává tenni egyik félnek sem szabad. Erre a bíróság tanácskozás végett visszavonul s meghozza ítéletét s a terembe visszajött elnök újból megnyitja a főtárgyalást s a felek és az esküdtek jelenlétében kihirdeti az ítéletet. Az ítélet mindig „Ö felsége a király nevében“ hirdettetik ki s ezért a király neve iránti tiszteletből s az ítélet fontosságának elismerése végett is, a kihirdetés alatt úgy a bíróság mint az esküdtszék s az összes jelenlevők kötelesek felállani s azt állva meghallgatni. Az ítélet kihirdetése után a vádló és a vádlott s a védő nyi'atkozhatnak, hogy kivánnak»e semmiségi panaszszal élni az ítélet ellen. E nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételével a főtárgyalás véget ért s ha az napra már nincs más főtárgyalás kitűzve, az esküdtek eltávozhatnak. 10 Az esküdtbiróság ítélete elleni perorvoslat. Miután az esküdtbirósági ítélet 15 biró lelkiismeretes tanácskozásának az eredménye, miután az esküdtbiróság előtti főtárgyalás oly hosz- szadalmas, hogy az elhamarkodott Ítélet itt ki van zárva s igy az itt hozott Ítélet úgy a közönségre, mint a felekre megnyugtató lehet: ezért a törvény nem is enged meg érdemleges felebbvitelt, u n. felebbezést az e. b. ítélet ellen. Csupán semmiségi panasznak van helye az ítélet ellen oly esetekben, midőn a bíróság valamely lényeges eljárási szabályt sértett meg. pl. az esküdtszéket nem szabályszerűen alakította meg, vagy ha valamelyik esküdt nem volt jelen az egész tárgyaláson s mégis részt vett a határozásban, vagy oly esküdt vett részt, akit ki kellett volna zárni, vagy ha a verdict homályos, vagy ellentmondó magának stb. Ilyen alaki hibák miatt a felek bármelyike semmiségi panaszt intézhet a kir. Curiához, a mely ha a panaszt alaposnak találja, az egész eljárást megsemmisitteti és uj főtárgyalást rendelhet el. Ezenkívül semmiségi panaszszal lehet élni akkor is, ha az ítélet, az anyagi büntetőtörvény valamely lényeges alapelvét sértette meg, pl. oly cselekményért ítéltek cl valakit, ami nem büntetendő, vagy olyan egyént, (pl. 12. éven alóli, őrült) Ítéltek el, akit a törvény felment a a büntetés alól, vagy ha a bíróság ok nélkül élt a rendkívüli enyhitési jogával, vagy kellő okok dacára nem élt azzal. Ily esetekben a Cúria szintén megsemmisítheti az egész eljárást, vagy csak az ítéletet, illetőleg annak törvénytelen részét, ez utóbbi esetben azt maga a törvénynek megfelelően kijavíthatja. Ilyen esetek azonban igen ritkán fognak előfordulni s igy a Curia az esküdtbiróság Ítéletét érdemlegesen igen ritkán fogja megváltoztatni. Felmentő ítéletet ily okból nem is változtathat meg, csak akkor, ha az esküdtbiróság valamely lényeges körülményt az ügyben nem ismert fel, vagy mellőzött, de ilyenkor uj esküdtbiróság elé kell utasítani az ügyet. A tényállást ugyanis maga a Curia sohasem vizsgáltatja felül, hanem a mit az esküdtbiróság megállapított, azt köteles ő is valónak tekin’eni s ebből kifolyólag valamely elitéit vádlottat is csak akkor menthet fel, ha az esküdtbiróság által megállapított tényekből égévalami nagyon megbízható és ha azt kérdeznék tőlünk, vájjon mit szeretnénk jobban, azt-e, hogy egy mindenható, öntudatos, végtelenül jóságos Jény intézze sorsunkat, vagy az a holt vonzóerő: bizony, bizony az elsőt választanok. A hitben van a megnyugvás! Város a tenger alatt. Egy amerikai ujságiró, a ki nemrégiben Jamaika Kingston kikötőjébe utazott, páratlan szép és csodás látványosságnak volt szemtanúja. Az öböl kristálytiszta, csendesdeden hullámzó vize fölött sötétkék ég domborult s az utazok hajójuk fedélzetén élvezték az isteni tengeri levegőt. Nem messze a kikötőtől, a hullámok alól, a tenger rejtelmes mélyébe egy elmerült város körvonalai rajzolódtak. A város „Port Royal“-nak hivták és csaknem kétszáz esztendő óta pihen az óceán habjai alatt. Nem messze a hajótól egy kis- vörös csónok ring a hullámokon ; ez az elmerült város napvilág felé meredő templom- tornyának a csúcsát jelezi. Persze mindez csak kifogástalanul szép napokon látható, midőn az ég felhőtelen és teljes szélcsönd van. Ilyenkor kitárulnak szemünk előtt a mélység csodái, a csodaváros iszapos romjai, a város csodaszép ős katedrálja, karcsú háztornyai, a házak ormai s az utcasarok, melyek között most emberek helyett tengeri szörnyetegek és halak éviekéinek. Jules Verne mesebeli lundervárosának, az „Atlantisznak csodái elevednek meg a szemlélő előtt. De csak egy röpke pillanatra. A szemhatáron csikós lesz az ógalja, viharfelhők közelednek, vilszen világos, hogy a vádlott nem lett volna megbüntethető. A szakbiróság által megállapított büntetési mértéket pedig csak akkor emelheti fel, vagy szállíthatja le, ha a bíróság a törvényes maximu- mut vagy minimumot alaptalanul lépte át. De a Curia itt is azon enyhítő és súlyosító körülményeket veheti csak figyelembe, melyeket a bíróság megállapított s igy erre is igen ritkán fog eset felmerülni, mert az alsóbiróság óvakodni fog a törvényt áthágni. 11. §. A kötelességszegő esküdtek büntetése. Miután a törvény a fentebbiekből láthatólag oly nagy hatalmat adott a po'gárok kezébe, hogy polgártársaik élete és szabad ága felett lesznek hivatva egyes esetekben határozni, a törvény megkívánja a leendő esküdtektől, hogy e fontos jogot s az esküdti működés méltóságát átérezzék és azt müveit emberekhez illően, pontosan és lelkiismeretesen teljesítsék. S bár az állam fel is teszi polgárairól, hogy ezt önként s kényszer nélkül meg fogják tenni, mégis nehogy egyes kivételesen hanyag esküdtek kötelességmulasztása által a büntető igazságszolgáltatás rendes menete meg legyen akasztva, va^y nehezítve, kénytelen volt az ily hanyagság büntetéséről is előre gondoskodni, hogy a kit lelkiismerete nem hajt a pontosságra, e büntetés tudata tartson vissza ily mulasztásoktól. A törvénynek eme büntetései a következők: 1. Az az esküdt, ki a megidéztetés dacára az esküdtbiróság ülésére az idézésben kitett idő után (tehát elkésve) jelenik meg : 200 koronáig terjedhető pénzb'rsággal büntethető. 2. Aki az idézésre egyáltalán meg nem jelent, vagy az ülésszak befejezése előtt az elnök engedélye nélkül eltávozott, 10—500 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Ismétlés esetében ezt a büntetést ugyanazon ülésszakban is újra kell alkazmazni, sőt az ilyenkor 1000 koronáig felemelhető. Ezen pénzbüntetésen felül az az esküdt, aki elmaradása vagy önkényes eltávozása folytán valamelyik évben esküdti szolgálatot nem teljesített, a következő évre az évi lajstromba okvetlenül felveendő. Azonban aki elmaradását vagy eltávozását még az ülésszak folyamán vagy a büntetést megállapító határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt alapos okkal (betegség, elhárithat- lan akadály) kimenti, a fentebbi büntetések alól felmentendők. 3. Az az esküdt, a ki valótlannak bizonyult mentességi okot je'entett b?, — a ki a kizárás iránt feltett kérdésre a reá nézve fen- forgó kizárási okot szándékosan nem jelentette be, — a ki az eskü vagy az ünnepélyes fogadalom letevését vagy a törvényben meghatározott más kötelességének teljesítését az elnök figyelmeztetése dacára megtagadja: 50—1000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Ha a kötelességszegés, elmaradás, vagy távozás miatt a főtárgyalást ismételni kellett, vagy el kellett napolni: a kötelességszegő esküdt az ebből származott költségekben is elmarasztalandó. Ha azonban az esküdt mulasztását igazolni tudta s ennek folytán a pénzbírság alól is felmentetett, ez esetben a költség viselésének terhe alól is felmentetik. lámgyors röpüléssel. Fölkavarog a tenger fölszine, hullámok verődnek, tajtókoz az ár és zúgva verődik a szemlélők hajójának recsegő oldalához. És elsötétül a tenger vize is, eltűnik a tengermély csodája. 1692. nyarán irtózatos földrengés sülyesz- tette a tenger fenekére Port-Royalt. Az óceán kitárta torkát — s mint egy varázsütésre elnyelte a virágzó várost, melynek lakói, korbeli följegyzések szerint, koruk legvidámabb, de egyszersmind legkönyelmübb halandói valának. A szomszéd városok lakossága Isten haragjáról rebesgetett, mely elpusztította a bűn fertőjébe merült Port-Royalt, mint elpusztította volt annak idején Sodomát és Gomraorrát. Pedig gyönyörű szép város volt, s — hir szerint — a legszebb széles Nyugot-Indiában. Lakói kizárólagosan tengeri rablók, a mi annak idején nem volt tisztességtelen foglalkozás. Valamint egész Jamaikában, Port-Royalban is nagyban duskálkodtak Peru és Mexikó ezüst- és aranykincsében. Mindezt spanyol hajósoktól rabolták. A nagy gazdagság nyomán járt a feslett élet, s a kicsapongások legféktelenebb nemei, akár csak a római császárság, a Nérók és Karakallák szörnykorában. Bakanaliák napirenden voltak, persze keleti módon vérengzésekkel és más szörnyűségekkel fűszerezve. S az őrjöngő orgiák közepette lepték el a hullámok a gyönyörök és élvezetek ener- vált városát. Déltájt történt. A levegő nyomott volt s a tenger felől halk moraj hallatszott. Hirtelen inogni kezdett a föld. A tenger habjai óriásivá tornyosulva — összecsaptak Port-Royal fölött. Vége I----- 2ST-t,
