Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-06 / 1. szám

Sátoralja-Ujhely, 1500. január 6. Harmincegyedik évfolyam. 1. (2037.) ■■ — ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 „ Negyedévre .1 „50 kr. Bérmentetlen levelek csak^ ismert kezektől fo- " gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMFLÉN-VÁEMEGYE KÖZÖNSÉöÉKEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK IMI I IbT D IE 2ST SÁRNAP. HIRDETÉS DÍJJÁ hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzet­tel ellátott hirdetmények­ért térmérték szerint min­den négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél ked­vezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzkülde­mények a kiadóhivatalhoz intézendők. TÖT7-6n.lr­Magyarország jövője az egységes nem­zeti kultúrán alapszik. A nemzeti szellem izmosodása a kul­túra révén nyilatkozhatik meg egész pom­pájában. A kultúra adja meg a nemzetnek az erkölcsi felsőbbséget. A magyar kultúrá­nak hullámverése azonban elmosódik, ha az ezeréves magyar állam tűzhelyének őrei nem egyúttal a nemzeti tábor elő­őrsei is. A kultúrának hóditó ereje varázserő­vel hatja át az egyéni és családi élet ré­tegeit s elöbb-utóbb asszimilálja azokat a területeket is, a melyek csak földrajzi és hatósági tekintetben vannak hazánkhoz fűzve. A faji öntudat mindenhatóságát oltotta a Bismarek-szellem a németekbe s ma már minden német át van attól hatva. A német társadalom a politikai közös érzelem melegében és az elvi közösség fönségében forr össze. S nálunk mi történik? Több mint félszázad óta hintik a nem­zet ellenségei büntetlenül a folytonos iz­gatás mérges magvát a magyar állam te­rületébe s nemzetünket úgy tüntetik föl a külföldön, mint valami barbár zsarnokot. Egyes nemzetiségek külön történeti jogfolytonosságot keresnek, külön hagyo­mányokkal dicsekesznek s ábrándvárakat építenek nagy hivatásukról — szóval sze­retnék a magyar nemzeti államtestet szét­tagolni, semmit sem törődve nemzetünknek ezeréves politikai egységével és fejlődé­sével. A kultúrának lobogója immár ki van bontva s visszhangot ad neki az uj hon­foglalás himnusza. Nemzeti közművelődé­sünk terjedése egyértelmű a magyar állam oszlopainak tömörebbülésével. Legyen tehát az ó század alkonyán vezércsillagunk az egységes magyar nem­zeti kultúra, mely legbiztosabb alapja a ma­gyar nemzeti állam dicső épületének. A múltban titánok és félistenek mód­jára küzdött nemzetünk a közszabadságért; most gúlákba raktuk a fegyvert s a köz­művelődés templomát építjük, hol a haza- szeretet zsolozsmái hangzanak föl. Az uj korszak hajnalhasadása verőfé­nyes napokat hoz és uj vérkeringést in- augurál az ál'amtestbe. Ha az meg lesz, a nemzeti föllendüléssel s a magyar kultúrá­val karöltve fog haladni az igaz, magyar hazafiság. Akkor bizonnyal összezsugoro­dik az átkos nemzetiségi kérdés. Úgy legyen! Vutkovich Sándor dr. Az uj magyar esküdtszék és az esküdtbiróság előtti bűnvádi eljárás. (.Népszerű ismertetés az esküdtek számára.) Irta: Finkey Ferenc dr. sárospataki jogtanár.*) Utánnyomás joga fentartva. (7. folytatás és vége.) e) Az esküdtek határozata. A verdict. f) Az esküdtszék határozatának helyes­bítése és az ügynek más esküdtbiróság elé utasítása. 1. Miután az esküdtek határozata ellen ér­demleges felebbvitelnek nincs helye, egészen jo­gosan kívánja meg a törvény hatázozatukkal szem­ben, hogy az világosan és határozottan döntse el ezt a kérdést s szabálytalanságot vagy tör­vénytelenséget ne tartalmazzon. Ezért az esküdt­szék mellett működő bíróságot feljogosítja, ille­tőleg ennek kötelességévé teszi, hogy az esküd­tek határozatát ilyen szempontból megvizsgálja s a mennyiben a bíróság azon nézetben lenne, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű vagy valamely kérdés lé­nyegére nézve homályos, hézagos, vagy önma­gának ellenmondó (péid. a bűnösségre csak 7 *) Jelen közlemény füzet alakjában kiadóhivatalunk­ban megszerezhető. Ára portómentesen 40 kr. igen szavazat van s a főnök mégis azt jelentette ki, hogy a vádlott bűnös): a bíróság a kérdések megváltoztatása, vagy kiegészítése mellett vagy e nélkül is hívja fel az esküdteket, hogy hatá­rozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetőleg adjanak feleletet a megváltoztatott vagy kiegé­szített kérdésekre. Ezt a helyesbítő eljárást kell elrendelni akkor is, ha egyes esküdtek azt állít­ják, hogy a kihirdetett határozat nem híven tünteti fel az esküdtszék határozatát. A bíróság ezen joga nem teszi a bíróságot az esküdtszék felettes hatóságává, hanem csak abból az ellenőrző és kisegítő szerepkörből folyik, melyet a törvényszéki tanácsnak az esküdtszék mellett be kell töltenie s abból az alapelvből, hogy az ügy elítélése a két bírói testület közös fela­datát képezi. A törvényszék épen azért működik az esküdtszék mellett, hogy ennek nem szakkép­zett, nem hivatásos bírói tagjait útbaigazítsa, se­gítse munkájukban s nagy erkölcsi felelősség is terhelné a törvényszéket, ha hibás vagy hiányos verdictet fogadna el ítélete alapjául. A helyesbítő eljárás nem von le semmit az esküdtszék méltóságából, mert nem a törvény­szék javítja ki a hibát, hanem maga az es- küdtszék, mely a bíróság ilyen felhívására újból visszavonul tanácskozás végett. Nem is tekint­hető ez az esküdtek befolyásolásának, mert az elnök az újabb visszavonulás esetében, ha a ha­tározat csak alaki tekintetben esik kifogás alá, csak arra figyelmezteti őket, hogy határozatukat érdemileg nem kell és nem is szabad megvál- toztatniok, hanem csak a hiányokat javíthatják ki. Ha pedig az ügy érdemében tévedtek, akkor is csak araól világosíthatja fel őket, hogy határo­zatuktól egészen eltérhetnek, de joguk van ah­hoz ragaszkodni is. A helyesbítő eljárást a törvényszék mind­addig elrendelheti, mig az Ítéletet meg nem hozta. Rendesen ugyanis a bíróság a tanácskozáskor veszi észre az esküdtszéki határozat hiányait vagy hibáit, jogot kellett azért adni a törvényszéknek, hogy a helyesbítést még ilyenkor is elrendelhesse. Ha az esküdtek az újból megtartott tanács­kozás utén új határozatot hoztak, ezt úgy kell a kérdések mellé írni, hogy az előbbi olvasható maradjon. Ha az esküdtek ragaszkodnak azon határo­zatukhoz, melyet a bíróság homályosnak, héza­gosnak vagy önmagával ellenmondónak jelentett ki, az esküdtbiróság ez esetben az ügyet a kö­vetkező ülésszakra új esküdtszék elé köteles TÁRCA. A világ vége. Irta : Wiener József. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — (Folyt, és vége) Köztudomású dolog immár, hogy földünk mozgását két erő szabályozza: a vonzóerő és a tehetetlenség. A most említett a hatalmasabb, mert elképzelhető milyen szörnyű erő kellene ahhoz, hogy azt a sok trillió köbméternyi tömeget mozgásában megállítsa, vagy más irányba terelje. A másik erő ehhez a tehetetlenséghez képest csekély, de épp elegendő arra, hogy földünket tojásdad körforma mozgásra- kényszerítse és meg­akadályozza, hogy vezér nélkül el ne kóborol­jon a végtelen világűrben. És ez a csodálatos erő, a vonzóerő, mely­nek mivoltját kutatva elfárad a legélesebb elme is, nem állandó, hanem növekedik a tömeggel és csökken a távolsággal. És épp ez a változandósága az, mi a gon­dolkodó embernek aggodalomra szolgáltat okot. Ugyanis pontos észleletek bizonyítják, hogy a nap nem áll mozdulatlanul, mintegy oda sze­gezve a maga helyén, hanem egész rendszeré­vel egyenes vonal irányában, egyenletes gyor­sasággal mozog. Utazik nagy pompával, fényes kísérettel szüntelenül, cél nélkül, abban a nagy világűrben, melynek se hossza, s vége. . . Végtelen ür! Bevallom nem vagyok képes ezt felfogni. Megfájul a fejem, ha képzeletem szárnyán benne repülni kezdek. Végtelen szám, végtelen egyenes, azt még elbírom képzelni, egész képzeleti erőmet egy irányban koncen­trálva es gondolva, hogy az úgy megy örökön örökké ... de az ür számtalan irányban terjed és ezt a terjedést képzeletünkkel egyszerre kö­vetni nem lehet. Ebben az el sem képzelhető végtelenség­ben úszik zajtalanul a nap, mint egy tüzes von­tató hajó, láthatatlan óriási erejű kötelékkel maga után vontatván számtalan teherhordó hajót. De, ámbár ennek az óriás vonatnak nin­csenek állomásai, még fütty-szó sem jelzi kö­zeledését, mégis vesz fel rengeteg utasnépet, mely vágyakozik vele kéjutazni. Felveszi a vi­lágűrben levő azt a számtalan apró égi testet, melyek időtlen idők óta ott állnak abszolút nyugalomban, elhagyatottan, hidegben, sötétben. Ezek egyszerre távolról fényt látnak derülni, mely egyre közeledik és növekedik; érzik ma­gukban, hogy melegítő sugarak ömlöttek belé­jük, hogy küzdeni kezdenek a fogyasztó hideg­gel, de egyszersmind ellenállhatatlan erő kezdi őket vonzani a fényárasztó test felé, eleinte lassú, de egyre növekedő, végre szédületes sebesség­gel. A fény és a hő az alatt kémiai változá­sokat okoznak azokban a gazdátlan égi testek­ben, elemeik forrongásba jutnak, a sebesség egyre nő, mig végre minden elképzelhetőt fölül- muló iszonyatos gyorsasággal belepottyannak a nap izzó anyagába, hol mozgásuk hővé változ­ván át, a nap hevét növesztik. De ezek az égitestek a nap tömegéhez képpest oly parányiak, hogy bekebeleztetésök nem okoz érezhető változást; ámde azért nin­csen kizárva, hogy a világűr valamely elfelej­tett pontján létezik olyan nagy tömegű égitest, mely egyesülvén a nappal, annak tömegét érez­hetően megnöveszti, minek következése képpen a nap vonzóereje is változni fog és e változás nagyságától függ majd a mi sorsunk. Nos: a vonzóerő kisebbszerü növekedése azt eredményezné, hogy földünk gyorsabban forogna a nap körül, a mi a csillagászati évek rövidülésében nyilvánulna és sok szerves lény­nek létfeltételeit az évszakok rövidülése révén megsemmisítené. De nem lehetetlen, hogy a nap vonzóereje, tömegének nagyarányú gyarapodása miatt egy­szerre annyira megnövekedik, hogy a földnek tehetetlenségében nyilatkozó erejét legyőzvén, azt egyenes irányban magához ragadja és ak­kor földünk is abban a fentebb ecseteltem sors­ban részesülne, mely már sok égi test megsem­misítését okozta; földünket elnyelné saját édes anyja: a nap Földünk értelmes lényei akkor észrevennék, hogy a nappal és az éjjel hossza egyszerre a földnek minden zónájában egyen­lővé válnék; hogy a nap tányér-nagysága egyre növekednék; hogy az éjjelek sem sötétek, csak homályosak; hogy az emberek magukat erő­sebbeknek, fürgébbeknek éreznék ; — mert a földi Zemplén mai száma tíz oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom