Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-06 / 1. szám
Sátoralja-Ujhely, 1500. január 6. Harmincegyedik évfolyam. 1. (2037.) ■■ — ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 „ Negyedévre .1 „50 kr. Bérmentetlen levelek csak^ ismert kezektől fo- " gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMFLÉN-VÁEMEGYE KÖZÖNSÉöÉKEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK IMI I IbT D IE 2ST SÁRNAP. HIRDETÉS DÍJJÁ hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. TÖT7-6n.lrMagyarország jövője az egységes nemzeti kultúrán alapszik. A nemzeti szellem izmosodása a kultúra révén nyilatkozhatik meg egész pompájában. A kultúra adja meg a nemzetnek az erkölcsi felsőbbséget. A magyar kultúrának hullámverése azonban elmosódik, ha az ezeréves magyar állam tűzhelyének őrei nem egyúttal a nemzeti tábor előőrsei is. A kultúrának hóditó ereje varázserővel hatja át az egyéni és családi élet rétegeit s elöbb-utóbb asszimilálja azokat a területeket is, a melyek csak földrajzi és hatósági tekintetben vannak hazánkhoz fűzve. A faji öntudat mindenhatóságát oltotta a Bismarek-szellem a németekbe s ma már minden német át van attól hatva. A német társadalom a politikai közös érzelem melegében és az elvi közösség fönségében forr össze. S nálunk mi történik? Több mint félszázad óta hintik a nemzet ellenségei büntetlenül a folytonos izgatás mérges magvát a magyar állam területébe s nemzetünket úgy tüntetik föl a külföldön, mint valami barbár zsarnokot. Egyes nemzetiségek külön történeti jogfolytonosságot keresnek, külön hagyományokkal dicsekesznek s ábrándvárakat építenek nagy hivatásukról — szóval szeretnék a magyar nemzeti államtestet széttagolni, semmit sem törődve nemzetünknek ezeréves politikai egységével és fejlődésével. A kultúrának lobogója immár ki van bontva s visszhangot ad neki az uj honfoglalás himnusza. Nemzeti közművelődésünk terjedése egyértelmű a magyar állam oszlopainak tömörebbülésével. Legyen tehát az ó század alkonyán vezércsillagunk az egységes magyar nemzeti kultúra, mely legbiztosabb alapja a magyar nemzeti állam dicső épületének. A múltban titánok és félistenek módjára küzdött nemzetünk a közszabadságért; most gúlákba raktuk a fegyvert s a közművelődés templomát építjük, hol a haza- szeretet zsolozsmái hangzanak föl. Az uj korszak hajnalhasadása verőfényes napokat hoz és uj vérkeringést in- augurál az ál'amtestbe. Ha az meg lesz, a nemzeti föllendüléssel s a magyar kultúrával karöltve fog haladni az igaz, magyar hazafiság. Akkor bizonnyal összezsugorodik az átkos nemzetiségi kérdés. Úgy legyen! Vutkovich Sándor dr. Az uj magyar esküdtszék és az esküdtbiróság előtti bűnvádi eljárás. (.Népszerű ismertetés az esküdtek számára.) Irta: Finkey Ferenc dr. sárospataki jogtanár.*) Utánnyomás joga fentartva. (7. folytatás és vége.) e) Az esküdtek határozata. A verdict. f) Az esküdtszék határozatának helyesbítése és az ügynek más esküdtbiróság elé utasítása. 1. Miután az esküdtek határozata ellen érdemleges felebbvitelnek nincs helye, egészen jogosan kívánja meg a törvény hatázozatukkal szemben, hogy az világosan és határozottan döntse el ezt a kérdést s szabálytalanságot vagy törvénytelenséget ne tartalmazzon. Ezért az esküdtszék mellett működő bíróságot feljogosítja, illetőleg ennek kötelességévé teszi, hogy az esküdtek határozatát ilyen szempontból megvizsgálja s a mennyiben a bíróság azon nézetben lenne, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű vagy valamely kérdés lényegére nézve homályos, hézagos, vagy önmagának ellenmondó (péid. a bűnösségre csak 7 *) Jelen közlemény füzet alakjában kiadóhivatalunkban megszerezhető. Ára portómentesen 40 kr. igen szavazat van s a főnök mégis azt jelentette ki, hogy a vádlott bűnös): a bíróság a kérdések megváltoztatása, vagy kiegészítése mellett vagy e nélkül is hívja fel az esküdteket, hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetőleg adjanak feleletet a megváltoztatott vagy kiegészített kérdésekre. Ezt a helyesbítő eljárást kell elrendelni akkor is, ha egyes esküdtek azt állítják, hogy a kihirdetett határozat nem híven tünteti fel az esküdtszék határozatát. A bíróság ezen joga nem teszi a bíróságot az esküdtszék felettes hatóságává, hanem csak abból az ellenőrző és kisegítő szerepkörből folyik, melyet a törvényszéki tanácsnak az esküdtszék mellett be kell töltenie s abból az alapelvből, hogy az ügy elítélése a két bírói testület közös feladatát képezi. A törvényszék épen azért működik az esküdtszék mellett, hogy ennek nem szakképzett, nem hivatásos bírói tagjait útbaigazítsa, segítse munkájukban s nagy erkölcsi felelősség is terhelné a törvényszéket, ha hibás vagy hiányos verdictet fogadna el ítélete alapjául. A helyesbítő eljárás nem von le semmit az esküdtszék méltóságából, mert nem a törvényszék javítja ki a hibát, hanem maga az es- küdtszék, mely a bíróság ilyen felhívására újból visszavonul tanácskozás végett. Nem is tekinthető ez az esküdtek befolyásolásának, mert az elnök az újabb visszavonulás esetében, ha a határozat csak alaki tekintetben esik kifogás alá, csak arra figyelmezteti őket, hogy határozatukat érdemileg nem kell és nem is szabad megvál- toztatniok, hanem csak a hiányokat javíthatják ki. Ha pedig az ügy érdemében tévedtek, akkor is csak araól világosíthatja fel őket, hogy határozatuktól egészen eltérhetnek, de joguk van ahhoz ragaszkodni is. A helyesbítő eljárást a törvényszék mindaddig elrendelheti, mig az Ítéletet meg nem hozta. Rendesen ugyanis a bíróság a tanácskozáskor veszi észre az esküdtszéki határozat hiányait vagy hibáit, jogot kellett azért adni a törvényszéknek, hogy a helyesbítést még ilyenkor is elrendelhesse. Ha az esküdtek az újból megtartott tanácskozás utén új határozatot hoztak, ezt úgy kell a kérdések mellé írni, hogy az előbbi olvasható maradjon. Ha az esküdtek ragaszkodnak azon határozatukhoz, melyet a bíróság homályosnak, hézagosnak vagy önmagával ellenmondónak jelentett ki, az esküdtbiróság ez esetben az ügyet a következő ülésszakra új esküdtszék elé köteles TÁRCA. A világ vége. Irta : Wiener József. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — (Folyt, és vége) Köztudomású dolog immár, hogy földünk mozgását két erő szabályozza: a vonzóerő és a tehetetlenség. A most említett a hatalmasabb, mert elképzelhető milyen szörnyű erő kellene ahhoz, hogy azt a sok trillió köbméternyi tömeget mozgásában megállítsa, vagy más irányba terelje. A másik erő ehhez a tehetetlenséghez képest csekély, de épp elegendő arra, hogy földünket tojásdad körforma mozgásra- kényszerítse és megakadályozza, hogy vezér nélkül el ne kóboroljon a végtelen világűrben. És ez a csodálatos erő, a vonzóerő, melynek mivoltját kutatva elfárad a legélesebb elme is, nem állandó, hanem növekedik a tömeggel és csökken a távolsággal. És épp ez a változandósága az, mi a gondolkodó embernek aggodalomra szolgáltat okot. Ugyanis pontos észleletek bizonyítják, hogy a nap nem áll mozdulatlanul, mintegy oda szegezve a maga helyén, hanem egész rendszerével egyenes vonal irányában, egyenletes gyorsasággal mozog. Utazik nagy pompával, fényes kísérettel szüntelenül, cél nélkül, abban a nagy világűrben, melynek se hossza, s vége. . . Végtelen ür! Bevallom nem vagyok képes ezt felfogni. Megfájul a fejem, ha képzeletem szárnyán benne repülni kezdek. Végtelen szám, végtelen egyenes, azt még elbírom képzelni, egész képzeleti erőmet egy irányban koncentrálva es gondolva, hogy az úgy megy örökön örökké ... de az ür számtalan irányban terjed és ezt a terjedést képzeletünkkel egyszerre követni nem lehet. Ebben az el sem képzelhető végtelenségben úszik zajtalanul a nap, mint egy tüzes vontató hajó, láthatatlan óriási erejű kötelékkel maga után vontatván számtalan teherhordó hajót. De, ámbár ennek az óriás vonatnak nincsenek állomásai, még fütty-szó sem jelzi közeledését, mégis vesz fel rengeteg utasnépet, mely vágyakozik vele kéjutazni. Felveszi a világűrben levő azt a számtalan apró égi testet, melyek időtlen idők óta ott állnak abszolút nyugalomban, elhagyatottan, hidegben, sötétben. Ezek egyszerre távolról fényt látnak derülni, mely egyre közeledik és növekedik; érzik magukban, hogy melegítő sugarak ömlöttek beléjük, hogy küzdeni kezdenek a fogyasztó hideggel, de egyszersmind ellenállhatatlan erő kezdi őket vonzani a fényárasztó test felé, eleinte lassú, de egyre növekedő, végre szédületes sebességgel. A fény és a hő az alatt kémiai változásokat okoznak azokban a gazdátlan égi testekben, elemeik forrongásba jutnak, a sebesség egyre nő, mig végre minden elképzelhetőt fölül- muló iszonyatos gyorsasággal belepottyannak a nap izzó anyagába, hol mozgásuk hővé változván át, a nap hevét növesztik. De ezek az égitestek a nap tömegéhez képpest oly parányiak, hogy bekebeleztetésök nem okoz érezhető változást; ámde azért nincsen kizárva, hogy a világűr valamely elfelejtett pontján létezik olyan nagy tömegű égitest, mely egyesülvén a nappal, annak tömegét érezhetően megnöveszti, minek következése képpen a nap vonzóereje is változni fog és e változás nagyságától függ majd a mi sorsunk. Nos: a vonzóerő kisebbszerü növekedése azt eredményezné, hogy földünk gyorsabban forogna a nap körül, a mi a csillagászati évek rövidülésében nyilvánulna és sok szerves lénynek létfeltételeit az évszakok rövidülése révén megsemmisítené. De nem lehetetlen, hogy a nap vonzóereje, tömegének nagyarányú gyarapodása miatt egyszerre annyira megnövekedik, hogy a földnek tehetetlenségében nyilatkozó erejét legyőzvén, azt egyenes irányban magához ragadja és akkor földünk is abban a fentebb ecseteltem sorsban részesülne, mely már sok égi test megsemmisítését okozta; földünket elnyelné saját édes anyja: a nap Földünk értelmes lényei akkor észrevennék, hogy a nappal és az éjjel hossza egyszerre a földnek minden zónájában egyenlővé válnék; hogy a nap tányér-nagysága egyre növekednék; hogy az éjjelek sem sötétek, csak homályosak; hogy az emberek magukat erősebbeknek, fürgébbeknek éreznék ; — mert a földi Zemplén mai száma tíz oldal.
