Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
elkárhozott lelkedet, nem érezted azt a poklot, mely abban a fekete szívben fészkel ? , — Kálmán, a szenvedély beszél belőled! — En szeretem őt. — Ne kínozz! — Nem szabad szeretned! Ó egy lélek gyilkosa s te rabló léssz, ha cinkostársává szegődök Elrabolod őt attól, akit a sátán szavával csábított magához . . . Őrült vagyok !------Nem!-------Szeretlek ! — és gyűlölöm magamat, a miért szeretni tudlak . . . ... És Edit nem tudja visszatartani az éjszakában elrohanó ifjút, kinek alakja rémes árnyként tűnik el a homályos lombozat között. „Ne menj el, maradj itt, Majd meglátod jobb lesz^ itt. . . Nem hallgat a lombok suttogva marasztó szavára, Soká van távol; feltűnik, ha tovább marad ; pedig oly jól esnék itt kisírni magát, hogy ne lássa senki . . . * Dani látja belépni szép menyasszonyát; nem siet elé. Edit lép hozzá, megfogja kezét s a remegő kis kéz szorítása oltalmat kér a szívét maró kétség ellen; biztató, édes szavakat, mik meggyőznék őt igaz szerelméről. „Falu végén van egy ház, Zsidó lakik benne; Van annak egy szép lánya: Rebeka, Rebeka a neve . . .* Olyan vígan járja erre a nótára a kedélyes fiatalság. — Éljenek a szép asszonyok — és a szép menyasszonyok! — kiált Dani ittasan, ráemelve poharát halálsápadt jegyesére, ki némán, bámulva áll mellette. — Éljenek a gazemberek! mert övék a világ! — hangzik válaszul Kálmán kiáltása s felszakad az ajtó és egy szenvedő nő martir- képe áll ott — ölében kicsiny gyermekével. És szól a szomorú, szenvedő arcú nő Danihoz : — Eljöttem, elhoztam gyermekedet! engem eldobhattál, eltaszithattál, mint széttépett rongyot ; de ez a gyermek követi apja szivét, sze- retetét, gondoskodását — ha gazságod az anyát megtörve, nyomja a sir felé . . . — El innen, nyomorult! — kiált Dáni dühösen s ingerülve állana föl, de ittasan esik össze s nem gondol többé semmivel. . . . Ej haj nem bánom, Nekem is van virágom; Leszakítom e nyáron . . .“ . . . Hagyjátok abba a vidám nótát, fekete legények! — Nem táncra, temetésre való nóta Kell most ide. Szegény Edit! nincs ki feltartsa karjai közt, a falhoz támolyog, — s még borzasztóbb is következik : Őrült kacagással áll eléje Kálmán. Kegyetlen, borzalmas mosolylyal mutat a földön fekvő részeg vőlegényre s egy bosszúálló démon szavával biztatja: — Most már szeresd! — Szeretheted !... Néma lett, kihalt a pár óra előtt zajos úri ház. Szegény Kálmán dúdolva jár a kertben s a nyári hajnal hűvös szellőjének suttogása mintha azt dalolná Edit fülébe: „Szomorú fűz hervadt lombja. Oda iont majd nem fáj semmi. . . .“ Közgazdaság. } stentelenség. Ki nem látja, hogy mire készül a börzei üzlet, az aratás idejére s az első búza megjelenésére a piacon? Arra készíti az utat, hogy az első eladók bőrét lehúzza s magának hasznosítsa. Egész tömege a kisgazdáknak oda van kényszerítve, hogy rögtön eladják buzájokat. Pénz kell, tehát adni fogják ahogy veszik. Egy tömeg búzakészlet vár vevőt már június közepéiül, csaknem mint kényszer eladó. És itt van a szegény embernek a nyomorúsága, kit az ág is húz. A lesben álló spekuláció most mit tesz? Már most nyomja az árakat. Júliusi szállításra mesterségesen 8 forintos búzát kínálnak. Egymásnak kínálják, se nem adják, se nem veszik. De a tömegeladásra már irányt szabnak. S ha jön a szegény gazda kényszereladása, világos, hogy legjobb esetben 7—8 forintot adnak búzájáért melyet ők eladnak 10—12 forintért. . Tudva van például, hogy Franciaországban havonként 6—7 millió métermázsa búza a fogyasztás, S honnan fedezi legtöbb szükségletét ? Afrikából csak szeptember végére, októberben kapja a búzát. Fránciaországban alig van egy hóra való készlet. Két hónapi szükségletét hol veszi ? Most ott még a beviteli vám is fel van fügesztve, nem kell fizetni. íme itt van a magyar búza, jóformán július közepétül. Mdy kedvező idő volna felhasználni a buzakivitelt jó áron, ha az istentelen spekuláció nyakát nem szegné a magyar gazdának. De nyakát szegi mert a kényszereladás vevőt keres, a hol kap. íme ezen a bajon kell segíteni! De hogyan? Szövetkezetek utján. Tessék eladási szövetkezeteket szervezni, melyek előleget adjanak a szegény emberek búzájára s községenként raktározzák. így aztán meglehel szabni az árt, hogy vevő és eladó egyenlő erővet álljon egymással szembe. Mikor alakulnak meg ezek a szövetkezetek ? Ideje lesz hozzálátni. Minnél előbb, annál jobb. Lelkes hazafiakra van itt szükség. Aztán okosodjék a nép is s ne engedje magát a kufárok- tól megcsalatni! Szőlészeti tanulmányút. Az Országos- Magyar Gazdasáai Egyesület f. évi szeptember havában szőlőszeti tanulmányutat tervez a Tokaj- Hegyalja és Beregszász vidékére. A kirándulás nyolc napot venne igénybe, beleszámítva az ösz- szejövetel napját, szeptember hó 11-ikét is. A tanulmányút Szerencsről indul ki szeptember hó 12-én és Beregszászon záródik szeptember hó 18-án. Az összes költségek 60—70 ftot tesznek ki. A tanulmányúiban való részvételre a jelentkezések az O. M. G. E. titkári hivatalához intézendők s a jelentkezéssel egyidejűleg az előirányzott költségek fele, azaz harminc forint az O. M. G. E. pénztárához címezve beküldendő. Oly jelentkezések, a melyekkel egyidőben az összeg be nem küldetik, nem vétetnek figyelembe. A jelentkezések határideje augusztus 20-ika. Vármegyei Hivatalos Rész. 13193. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. 1848 XXI. t. c. 2 §-ában foglalt, a középületeknek s közintézeteknek nyilvános ünnepek alkalmával a címeres nemzeti lobogóval leendő feldíszítéséről szóló rendelkezés akadálytalan végrehajtása iránt kiadott 4642/1. belügyminis- teri körrendeletét másolatban, úgyszintén a körrendelet Mellékletét kivonatban avégből adom ki tekintetes főszolgabíró urnák, hogy az azokban foglalt rendelkezéseknek, mennyiben eddig meg nem történt volna, haladéktalanul szerezzen foganatot s intézkedéséről 8 nap alatt jelentést tegyen. A közérdekű ministeri intézvényt a közönség tájékoztatása és foganatosításának figyelemmel tartása végett a t. vármegye hivatalos lapjában is kiadom. S.-A.-Ujhely, 1898. június hó 15-én. Alispán h. Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. M. királyi belügyminister 4642/1 szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének a címeres nemzeti lobogónak nyilvános ünnepek alkalmával való kitűzése tárgyában. Az 1848 évi XXI. t. c. 2 §-ában foglalt s a középületek és közintézeteknek nyilvános ünnepek alkalmával a címeres nemzeti lobogóval leendő feldíszítéséről szóló rendelkezés akadálytalan végrehajtása illetőleg az idézett törvény rendelkezésének végrehajtása tárgyában 1895 évi októder hó 11-én 88155. szám alatt kiadott itteni körrendeletem foganatosítása közben felmerülhető nehézségek és tévedések elhárítása érdekében szükségesnek mutatkozik mindazon középületeknek tüzetes megjelölése, melyek a szóban forgó alkalmakkor a jelzett módon diszitendők. Ennél fogva, annak előre bocsátása mellett, hogy „középületekének tekintendők az állam, törvényhatóság vagy község tulajdonát képező és közigazgatási illetve bírósági, közoktatási, közművelődési, illetve közjótékonysági, vagy közgazdasági célokra szolgáló épületek, valamint a más közjogi és magánjogi alanyok tulajdonát képező azon épületek is, melyeket a fentebb felsorolt közcélok szolgálatában álló intézetek a maguk egészében elfoglalnak feltéve, hogy ezen intézetek közhatósági, jogilag közvonalozott felügyelet alatt állanak, hogy továbbá „nyilvános ünnepek“ alatt ez esetben Szent-István-napja (augusztus 20-án római naptár szerint) nemkülönben az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulója (április 11-ike római naptár szerint) továbbá a mindenkori uralkodó születésnapja, s végül a törvényhozás által a jövőben netán kijelölendő nemzeti ünnepek értendők ; egyetértőleg a in. kir. ministerelnök, pénzügyi, kereskedelemügyi, földmivelésügyi, vallás és közoktatásügyi és igazságügyi minister urakkal, a nyilvános ünnepek alkalmával címeres nemzeti lobogóval díszítendő középületek névsorát megállapítottam, úgy, miként az a jelen rendelet „Mellékletiében előadva van. Közelebbi tájékozás kedvéért kiemelendőnek mutatkozik még, hogy a magyar korona országainak egyesitett címerét a lobogón csupán azon főkormányhatóságok (ministeriumok) alkalmazzák, melyeknek hatásköre az 1869. évi XXX. t. c. értelmében Horváth-Szlavon országokra is kiterjed, továbbá szintén az egyesitett címerrel ellátott lobogót alkalmazzák azon közép és alsó hatóságok, melyek a jelzett főhatóságok alá rendelve, tehát az idézett törvény által közösöknek kijelentett közigazgatási ágakban — Horvát- Szlavon-országok területén működnek, mig ellenben minden többi bár közös közigazgatási ágban, de kizárólag csak a szorosan vett Magyarország területére szorítkozó működést kifejtő hatóságok valamennyien az u. n. külön címerrel ellátott nemzeti lobogót használják, illetve kötelesek a fent érintett nyilvános ünnepek alkalmával épületeikre kitűzni. Megjegyzem továbbá, hogy amennyiben a fenebbi fogalom meghatározás második részében érintett épületek a szóban forgó intézetek által nem a maguk egészükben foglaltatnának le, az egész épület középületnek nem minősíthető ugyan, az illető intézet által elfoglalt lakosztályokban azonban a címeres lobogó kitűzendő. Miről a Cimet tudomás és a saját hatáskörébe eső intézkedéseknek megtétele végett azzal a hozzáadással értesítem, hogy az általam e részben felkért szak- minister urak a vezetésük alatt álló közigazgatási ágban szükséges megfelelő intézkedéseket legközelebb meg fogják tenni. Budapesten, 1898. május hó 15-én. Perczel. s. k. 4542. B M. számhoz. Melléklet a címeres nemzeti lobogónak nyilvános ünnepek alkalmával való kitűzése tárgyában kibocsátott körrendelethez A) Vármegyékben : Az összes vármegyei székházak és egyébb törvényhatósági közigazgatási hivatalok és a vármegye felügyelete és kezelése alatt álló alapítványi, emberbaráti és jótékony célra szolgáló intézetek nem külömben a vármegye összes közmivelődési, közjótékonysági, közgazdasági és közegészség- ügyi célokra szolgáló épületei. Törvényhatósági joggal felruházott, valamint, a rendezett tanácsú városokban : Közigazgatási hivatalok a vá- városoknak valamennyi közmivelődési (város tulajdonát képező színházak) közjótékonysági, közegészségügyi és közgazdasági célokra szolgáló épületei, nemkülönben a városok közvetlen felügyelete és kezelése alatt álló alapítványi emberbaráti és jótékonysági intézetek. Községekben : Községháza. Anyakönyvi hivatal. Jegyzői lak. Községi tanítói lak A község által fentar- tott, vagy állandóan segélyezett közmivelődési, közjótékonysági, közegészségügyi s közgazdasági intézetek elhelyezésére szolgáló épületek. VI. Vallás és közoktatásügyi ministerium. b) R. kát. és autonom felekezeti jogakadémiák épületei: d) a sárospataki jogakadémia és főiskola. III. Középiskolák. V. Kassai tankerület. A főigazgatóság vezetése alatt, a s -a.-ujhelyi kát. főgymnásiom. VII. Igazságügy ministeri- om. Központi épület. Az összes kir. Bíróságok. Az összes vádhatóságok. Az összes letartózta- tási intézetek. A községi bíróságok, valamint az 1870 évi II. t cikkben megnézett külön kiró- ságok épületeire a nemzeti lobogó nyilvános ünnepek alkalmával kitűzendő. 420. I.—98. sz. A szinnai j. főszolgabírójától. iEíird.etrciéxi3r. A Szobránczon f. évi junius hó 1-én megtartott országos vásáron Horváth Mihály kleno- vai lakos által egy ismeretlen nevű zsidónak eladott 8 éves fekete szőrű heréit ló f. hó 12-én Klenova község határában bitangságban találtatott s volt tulajdonosa által gondozásba vétetett. Szinnán, 1898. évi junius hó 23-án. Kossuth Elek, főszolgabíró. Nyilt-tér.*) Köszönetnyilvánítás. Szendrői Geó'cze Miklós forrón szeretett férjem elhalálozása alkalmából oly számos részvétnyilatkozatot kaptam, hogy valamennyire külön válaszolni mostani bánatos kedélyemmel képtelen vagyok; igénybe veszem tehát a sajtót s általa mondok hálás köszönetét rokonaimnak, jó barátaimnak és kedves ismerőseimnek a nyilvánított meleg részvétért, melylyel bánatomban osztozni siettek. Lelesz, 1898. június hó 25. ÖZV. GeŐCZE M.IKLÓSNÉ. •) Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a • Szeri.
