Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

elkárhozott lelkedet, nem érezted azt a poklot, mely abban a fekete szívben fészkel ? , — Kálmán, a szenvedély beszél belőled! — En szeretem őt. — Ne kínozz! — Nem szabad szeretned! Ó egy lélek gyilkosa s te rabló léssz, ha cinkostársává sze­gődök Elrabolod őt attól, akit a sátán szavával csábított magához . . . Őrült vagyok !------Nem!-------Szeretlek ! — és gyűlölöm magamat, a miért szeretni tudlak . . . ... És Edit nem tudja visszatartani az éjszakában elrohanó ifjút, kinek alakja rémes árnyként tűnik el a homályos lombozat között. „Ne menj el, maradj itt, Majd meglátod jobb lesz^ itt. . . Nem hallgat a lombok suttogva marasztó szavára, Soká van távol; feltűnik, ha tovább marad ; pedig oly jól esnék itt kisírni magát, hogy ne lássa senki . . . * Dani látja belépni szép menyasszonyát; nem siet elé. Edit lép hozzá, megfogja kezét s a remegő kis kéz szorítása oltalmat kér a szí­vét maró kétség ellen; biztató, édes szavakat, mik meggyőznék őt igaz szerelméről. „Falu végén van egy ház, Zsidó lakik benne; Van annak egy szép lánya: Rebeka, Rebeka a neve . . .* Olyan vígan járja erre a nótára a kedé­lyes fiatalság. — Éljenek a szép asszonyok — és a szép menyasszonyok! — kiált Dani ittasan, ráemelve poharát halálsápadt jegyesére, ki némán, bá­mulva áll mellette. — Éljenek a gazemberek! mert övék a világ! — hangzik válaszul Kálmán kiáltása s felszakad az ajtó és egy szenvedő nő martir- képe áll ott — ölében kicsiny gyermekével. És szól a szomorú, szenvedő arcú nő Da­nihoz : — Eljöttem, elhoztam gyermekedet! engem eldobhattál, eltaszithattál, mint széttépett ron­gyot ; de ez a gyermek követi apja szivét, sze- retetét, gondoskodását — ha gazságod az anyát megtörve, nyomja a sir felé . . . — El innen, nyomorult! — kiált Dáni dühösen s ingerülve állana föl, de ittasan esik össze s nem gondol többé semmivel. . . . Ej haj nem bánom, Nekem is van virágom; Leszakítom e nyáron . . .“ . . . Hagyjátok abba a vidám nótát, fekete legények! — Nem táncra, temetésre való nóta Kell most ide. Szegény Edit! nincs ki feltartsa karjai közt, a falhoz támolyog, — s még borzasztóbb is következik : Őrült kacagással áll eléje Kálmán. Ke­gyetlen, borzalmas mosolylyal mutat a földön fekvő részeg vőlegényre s egy bosszúálló démon szavával biztatja: — Most már szeresd! — Szeretheted !... Néma lett, kihalt a pár óra előtt zajos úri ház. Szegény Kálmán dúdolva jár a kertben s a nyári hajnal hűvös szellőjének suttogása mintha azt dalolná Edit fülébe: „Szomorú fűz hervadt lombja. Oda iont majd nem fáj semmi. . . .“ Közgazdaság. } stentelenség. Ki nem látja, hogy mire készül a börzei üzlet, az aratás idejére s az első búza megjele­nésére a piacon? Arra készíti az utat, hogy az első eladók bőrét lehúzza s magának hasznosítsa. Egész tömege a kisgazdáknak oda van kény­szerítve, hogy rögtön eladják buzájokat. Pénz kell, tehát adni fogják ahogy veszik. Egy tömeg búzakészlet vár vevőt már június közepéiül, csaknem mint kényszer eladó. És itt van a sze­gény embernek a nyomorúsága, kit az ág is húz. A lesben álló spekuláció most mit tesz? Már most nyomja az árakat. Júliusi szállításra mesterségesen 8 forintos búzát kínálnak. Egy­másnak kínálják, se nem adják, se nem veszik. De a tömegeladásra már irányt szabnak. S ha jön a szegény gazda kényszereladása, világos, hogy legjobb esetben 7—8 forintot adnak búzá­jáért melyet ők eladnak 10—12 forintért. . Tudva van például, hogy Franciaországban havonként 6—7 millió métermázsa búza a fo­gyasztás, S honnan fedezi legtöbb szükségletét ? Afrikából csak szeptember végére, októberben kapja a búzát. Fránciaországban alig van egy hóra való készlet. Két hónapi szükségletét hol veszi ? Most ott még a beviteli vám is fel van fügesztve, nem kell fizetni. íme itt van a magyar búza, jófor­mán július közepétül. Mdy kedvező idő volna felhasználni a buzakivitelt jó áron, ha az isten­telen spekuláció nyakát nem szegné a magyar gazdának. De nyakát szegi mert a kényszereladás vevőt keres, a hol kap. íme ezen a bajon kell segíteni! De hogyan? Szövetkezetek utján. Tessék eladási szövetkezeteket szervezni, melyek elő­leget adjanak a szegény emberek búzájára s községenként raktározzák. így aztán meglehel szabni az árt, hogy vevő és eladó egyenlő erővet álljon egymással szembe. Mikor alakulnak meg ezek a szövetkezetek ? Ideje lesz hozzálátni. Minnél előbb, annál jobb. Lelkes hazafiakra van itt szükség. Aztán oko­sodjék a nép is s ne engedje magát a kufárok- tól megcsalatni! Szőlészeti tanulmányút. Az Országos- Magyar Gazdasáai Egyesület f. évi szeptember havában szőlőszeti tanulmányutat tervez a Tokaj- Hegyalja és Beregszász vidékére. A kirándulás nyolc napot venne igénybe, beleszámítva az ösz- szejövetel napját, szeptember hó 11-ikét is. A tanulmányút Szerencsről indul ki szep­tember hó 12-én és Beregszászon záródik szep­tember hó 18-án. Az összes költségek 60—70 ftot tesznek ki. A tanulmányúiban való részvételre a je­lentkezések az O. M. G. E. titkári hivatalához intézendők s a jelentkezéssel egyidejűleg az elő­irányzott költségek fele, azaz harminc forint az O. M. G. E. pénztárához címezve beküldendő. Oly jelentkezések, a melyekkel egyidőben az összeg be nem küldetik, nem vétetnek figye­lembe. A jelentkezések határideje augusztus 20-ika. Vármegyei Hivatalos Rész. 13193. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. 1848 XXI. t. c. 2 §-ában foglalt, a köz­épületeknek s közintézeteknek nyilvános ünnepek alkalmával a címeres nemzeti lobogóval leendő feldíszítéséről szóló rendelkezés akadálytalan végrehajtása iránt kiadott 4642/1. belügyminis- teri körrendeletét másolatban, úgyszintén a kör­rendelet Mellékletét kivonatban avégből adom ki tekintetes főszolgabíró urnák, hogy az azokban foglalt rendelkezéseknek, mennyiben eddig meg nem történt volna, haladéktalanul szerezzen foga­natot s intézkedéséről 8 nap alatt jelentést te­gyen. A közérdekű ministeri intézvényt a közön­ség tájékoztatása és foganatosításának figyelem­mel tartása végett a t. vármegye hivatalos lap­jában is kiadom. S.-A.-Ujhely, 1898. június hó 15-én. Alispán h. Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. M. királyi belügyminister 4642/1 szám. Kör­rendelet valamennyi törvényhatóság első tiszt­viselőjének a címeres nemzeti lobogónak nyil­vános ünnepek alkalmával való kitűzése tár­gyában. Az 1848 évi XXI. t. c. 2 §-ában fog­lalt s a középületek és közintézeteknek nyilvá­nos ünnepek alkalmával a címeres nemzeti lo­bogóval leendő feldíszítéséről szóló rendelkezés akadálytalan végrehajtása illetőleg az idézett törvény rendelkezésének végrehajtása tárgyában 1895 évi októder hó 11-én 88155. szám alatt kiadott itteni körrendeletem foganatosítása köz­ben felmerülhető nehézségek és tévedések el­hárítása érdekében szükségesnek mutatkozik mindazon középületeknek tüzetes megjelölése, melyek a szóban forgó alkalmakkor a jelzett módon diszitendők. Ennél fogva, annak előre bo­csátása mellett, hogy „középületekének tekin­tendők az állam, törvényhatóság vagy község tulajdonát képező és közigazgatási illetve bíró­sági, közoktatási, közművelődési, illetve közjó­tékonysági, vagy közgazdasági célokra szolgáló épületek, valamint a más közjogi és magánjogi alanyok tulajdonát képező azon épületek is, me­lyeket a fentebb felsorolt közcélok szolgálatában álló intézetek a maguk egészében elfoglalnak feltéve, hogy ezen intézetek közhatósági, jogi­lag közvonalozott felügyelet alatt állanak, hogy továbbá „nyilvános ünnepek“ alatt ez esetben Szent-István-napja (augusztus 20-án római nap­tár szerint) nemkülönben az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulója (április 11-ike római naptár szerint) továbbá a mindenkori uralkodó születésnapja, s végül a törvényhozás által a jövőben netán kijelölendő nemzeti ünnepek ér­tendők ; egyetértőleg a in. kir. ministerelnök, pénzügyi, kereskedelemügyi, földmivelésügyi, vallás és közoktatásügyi és igazságügyi minis­ter urakkal, a nyilvános ünnepek alkalmával cí­meres nemzeti lobogóval díszítendő középületek névsorát megállapítottam, úgy, miként az a je­len rendelet „Mellékletiében előadva van. Kö­zelebbi tájékozás kedvéért kiemelendőnek mu­tatkozik még, hogy a magyar korona országai­nak egyesitett címerét a lobogón csupán azon főkormányhatóságok (ministeriumok) alkalmaz­zák, melyeknek hatásköre az 1869. évi XXX. t. c. értelmében Horváth-Szlavon országokra is kiterjed, továbbá szintén az egyesitett címerrel ellátott lobogót alkalmazzák azon közép és alsó hatóságok, melyek a jelzett főhatóságok alá ren­delve, tehát az idézett törvény által közösöknek kijelentett közigazgatási ágakban — Horvát- Szlavon-országok területén működnek, mig el­lenben minden többi bár közös közigazgatási ágban, de kizárólag csak a szorosan vett Ma­gyarország területére szorítkozó működést kifej­tő hatóságok valamennyien az u. n. külön cí­merrel ellátott nemzeti lobogót használják, illet­ve kötelesek a fent érintett nyilvános ünnepek alkalmával épületeikre kitűzni. Megjegy­zem továbbá, hogy amennyiben a fenebbi foga­lom meghatározás második részében érintett épületek a szóban forgó intézetek által nem a maguk egészükben foglaltatnának le, az egész épület középületnek nem minősíthető ugyan, az illető intézet által elfoglalt lakosztályokban azon­ban a címeres lobogó kitűzendő. Miről a Cimet tudomás és a saját hatáskörébe eső intézkedé­seknek megtétele végett azzal a hozzáadással értesítem, hogy az általam e részben felkért szak- minister urak a vezetésük alatt álló közigazga­tási ágban szükséges megfelelő intézkedéseket legközelebb meg fogják tenni. Budapesten, 1898. május hó 15-én. Perczel. s. k. 4542. B M. számhoz. Melléklet a címeres nemzeti lobogónak nyilvános ünnepek alkalmá­val való kitűzése tárgyában kibocsátott körren­delethez A) Vármegyékben : Az összes vár­megyei székházak és egyébb törvényhatósági közigazgatási hivatalok és a vármegye felügye­lete és kezelése alatt álló alapítványi, emberba­ráti és jótékony célra szolgáló intézetek nem külömben a vármegye összes közmivelődési, közjótékonysági, közgazdasági és közegészség- ügyi célokra szolgáló épületei. Törvényhatósági joggal felruházott, valamint, a rendezett taná­csú városokban : Közigazgatási hivatalok a vá- városoknak valamennyi közmivelődési (város tu­lajdonát képező színházak) közjótékonysági, köz­egészségügyi és közgazdasági célokra szolgáló épületei, nemkülönben a városok közvetlen fe­lügyelete és kezelése alatt álló alapítványi em­berbaráti és jótékonysági intézetek. Községek­ben : Községháza. Anyakönyvi hivatal. Jegyzői lak. Községi tanítói lak A község által fentar- tott, vagy állandóan segélyezett közmivelődési, közjótékonysági, közegészségügyi s közgazdasági intézetek elhelyezésére szolgáló épületek. VI. Vallás és közoktatásügyi ministerium. b) R. kát. és autonom felekezeti jogakadémiák épületei: d) a sárospataki jogakadémia és főis­kola. III. Középiskolák. V. Kassai tankerület. A főigazgatóság vezetése alatt, a s -a.-ujhelyi kát. főgymnásiom. VII. Igazságügy ministeri- om. Központi épület. Az összes kir. Bíróságok. Az összes vádhatóságok. Az összes letartózta- tási intézetek. A községi bíróságok, valamint az 1870 évi II. t cikkben megnézett külön kiró- ságok épületeire a nemzeti lobogó nyilvános ün­nepek alkalmával kitűzendő. 420. I.—98. sz. A szinnai j. főszolgabírójától. iEíird.etrciéxi3r. A Szobránczon f. évi junius hó 1-én meg­tartott országos vásáron Horváth Mihály kleno- vai lakos által egy ismeretlen nevű zsidónak eladott 8 éves fekete szőrű heréit ló f. hó 12-én Klenova község határában bitangságban találta­tott s volt tulajdonosa által gondozásba vétetett. Szinnán, 1898. évi junius hó 23-án. Kossuth Elek, főszolgabíró. Nyilt-tér.*) Köszönetnyilvánítás. Szendrői Geó'cze Miklós forrón sze­retett férjem elhalálozása alkalmából oly szá­mos részvétnyilatkozatot kaptam, hogy vala­mennyire külön válaszolni mostani bánatos kedélyemmel képtelen vagyok; igénybe ve­szem tehát a sajtót s általa mondok hálás köszönetét rokonaimnak, jó barátaimnak és kedves ismerőseimnek a nyilvánított meleg részvétért, melylyel bánatomban osztozni siettek. Lelesz, 1898. június hó 25. ÖZV. GeŐCZE M.IKLÓSNÉ. •) Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelős­séget a • Szeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom