Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

buzdítván őket a becsületes, szorgalmas munkásságra, kilátásba helyezvén a munkás nyugdíjintézmény általános létesítését már a közel jövőben, végezetül pedig a vallásosság és haza- szeretet szent érzéseinek mindenkor való megtartására és ápolására buzdította a meghatott munkássereget. Mikor e beszéd után elmullott a taps- és éljenriadal, a dalosok és zenekar rázendítették a, Magyar király-indulót. Végezetül, még mielőtt Podleszny fényképész a csoportban ünneplőkről felvételt tett, az ünnep a tűzoltóság diszmenete után véget ért délelőttre. — Délután a műhely személyzete és alkalmazottjai, családjaikkal, továbbá a városból igen sokan, külön vonaton Szahínczra rándultak, ahol a Forgách grófok régi vára tövében, a vasút mentén elterülő kies fekvésű tölgyes erdőben, a figyelmes rendezőség már mindent berendezett és elkészített, hogy a kétezernél is nagyobb számú közönség (vidékről is sokan voltak) Dandás zenekara, a gyári fuvósbanda mellett és Csernyíczky Mihály terebesi vendéglős jó étele, bora és söre élvezésével jól mulasson késő éjjelig. S ez meg is történt, mert a mulatságról különvonattal csak éjjeli egy óra után tértek haza. Megemlítjük végül, hogy a meghívott vendégeket a M. A V. igazgatósága látta el szívesen.

— Ujhely rendezett tanácsú város. A folyó hó elsejével Ujhely, amikor a rendezett tanácsú város képviselőtestületének tagjait megválasztotta, lévén a testület virilis tagjainak névjegyzéke már előzetesen és jogerősen összeállítva, megszűnt nagyközség lenni, úgy hogy ennek elöljárósága és képviselete már csak pro- vizoriusan intézi a város ügyeit. — Az uj képviselőtestület, melynek névsorát lapunk múlt számban már közöltük, f. hó 7-én tartotta alakuló közgyűlését Matolai Etele alispán elnöklete alatt a városháza díszes nagytermében, a mely erre az alkalomra szűknek bizonyult, mert a százharmincöt tagból álló képviselőtestület úgyszólván teljes számban megjelent, közöttük Dókus Ernő, a kerület országos képviselője is. A közgyűlést Matolai alispán az egybegyült s ünneplőbe öltözött városatyák szives üdvözlésével nyitotta meg, örömét fejezvén ki afelett, hogy a város polgársága a haladás útjára térve, igyekezett régi s a vármegye legnagyobb és egyszersmind székhelyéhez többé nem illő nagyközségi szervezetéből kivetkőzni. Ezután Pataky Miklós, a közgyűlés jegyzője, felolvasta előbb a virilis képviselők, utána Ballagi Géza dr. vm. biz. tag, mint választási elnök jelentését a választások eredményéről, mely szerint a választás aktusa teljesen rendben folyt le ; és miután a jegyző a megválasztott képviselők jegyzékét is felolvasta, az elnöklő alispán a rendezett tanács képviselőtestületét megala- kultnak nyilvánította. — Ezután indítványozta, hogy a szervezeti szabályrendelet kidolgozására és a képviselőtestület elé elfogadás végett való bemutatására szükebbkörii bizottság küldessék ki, —mire a küldöttség tagjaiul, Dókus Gyula ajánlatára, Hornyay Béla dr. elnöklete alatt, Kossuth János dr., Nagy Ármin dr., Staut József és Szőllősi Artur képv. tagokból álló küldöttséget bízták meg azzal az utasítással, hogy a szervezeti szabályrendelet tervezetét tizenöt nap alatt mutassák be. Ezután kiküldötték a gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítőit Isépy István és Hornyay Béla dr. személyében, mire az alakuló közgyűlés az elnöklő alispán éltetésével véget ért.

— Villámos vasút ügye. Újságoltuk annak idején, hogy Neuwohner és fia engedmény! kaptak a S.-A.-Ujhelyt Sárospatakkal egybekötő villámos helyiérdekű vasút kiépítésére. Az ügy már-már annyiban maradni látszott, mig végre e héten az engedményesek szakértője. Pálmai vállalkozó-mérnök, S.-A.-Ujhelybe érkezett a vasut-vonal tanulmányozása és a helyszinrajz fölvétele végett. A villámos vasút eszméje úgy van kontemplálva, hogy necsak a személy-, de a teherforgalom érdekeit is kiszolgálja Ujhely és Patak között, — továbbá pedig kombinációba vétetett az is, hogy e vasút közbenjárásával Ujhely üdülni, vagy pedig mulatni vágyó közönsége kényelmesen kijuthasson nyaranta a „Torzsás“ és a „Bodnár-völgy“ pompás, hűvös-árnyas lombsátrai alá.

— Mindenből jelesek. A piaristák vezetése alatt álló s.-a.-ujhelyi főgimnáziom 1897/98. évi Értesítőjéből néztük ki a minden egyes kötelező tentárgyból jeles osztályzatot nyert tanuló- ifjak neveit s ide Írjuk, amint következik; a Vili. osztályban : Füzesséry Géza, ifj. Hlavathy Béla, Kolos Henrik, Révész Bódog és Weisz Herman. — A VII. osztályban: Kolos Sátnuel, Novak Béla, és Zavatzky Antal. — A VI, osztályban : Duhay Sándpr. Az V. osztályban : Ma- rikovszky László és Pfeiffer Endre. A IV. osztályban : Bakajsza Andor. A III. osztályban : Grűnwald Herman és Juhász Sándor. A II. osztályban : Ambrózy György, Bányász József, Görgey István, Hvozdovits Antal és Wirtschafter Hugó. Az I. osztályban: Bánóczy Béla, Beke József Somogyi Bertalan. — Éljenek !

— Jótékonycólu táncmulatság. A

s.-a.-ujhelyi árvaházat pártoló ifjúság, Dókus Gyula cs. kir. kamarás diszelnöksége mellett tombolával egybekötött nyári táncmulatságot rendez. Az erről kiadott meghívó következőképen szól: Meghívó. A s.-a.-ujhelyi árvaházat pártoló ifjúság vigalmi bizottsága 1898. julius hó 17-én, az „Abonyi kert“-ben Dandás Aladár zenekarának közreműködése mellett az árvaház javára jótékonycélu zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Kezdete délután 4 órakor. Belépő-dij személyenként 2 korona, családjegy 3 korona. Fe- lülfizetések a jótékonycél érdekéden köszönettel fogadtatnak s a „Zemplénében nyugtáztatnak. Ételekről és italokról a rendezőség felügyelete alatt a vendéglős gondoskodik. — Rendezőség: Pet- neházy Sándor, Potoczky Antal, pénztárosok. Hericz Sándor pénztár-ellenőr. Dembinszky Ferenc, Papácsy Aladár, világposta-ellenőrök. Ste- fáncsik József, Veréb Albert, tombola-ellenőrök. Fodor Vilmos, Szende József, cigánybirók Jászay Antal, Réday Lajos, táncrendezők. — Zemlényi Sándor, Nádasy Gyula, Gárdos Mihály, Miklós Miksa, Schreiner Ferenc, Scholtz Lajos, Szétsényi Lajos, Fehér Kálmán, Henkel Károly, Skultéty Ferenc, Floth J. Ignác, Virágh Gyula, vendég- fogadók. — Henkel Ilona, vendégfogadó-ellenőr. Stefáncsig Ida, Boláry Giza, Moravetz Giza, tombola-ellenőrök. Scholtz Irma, Fetyko Irén, Réday Anna, Kriszt Margit, levelező-elárusítók. Szuho- zsa Margit czigánybiró-ellenőr. Dzsobek Mariska táncrondező-ellenőr. — A tombola-játékra való tárgyakat a rendezőség köszönettel fogad, s kéri azokat Hericz Sándor rend. biz. taghoz (lakik: Rákóczy u. 12. sz. a.) küldeni. — Ezen nemes- célú s igen mulatságosnak ígérkező táncmulatságra felhívjuk t. olvasóink b. figyelmét.

— Áldásos eső. A június hó folyamán uralkodott szárazság után f. hó 6-ára viradó éjjel pompás esőt kaptunk és immár felüdülve néznek lankadt kapásnövényeink is a jövendő elé. A szőlő termése, ami kevés mutatkozik, igen jól fejlik, a viritás kedvező időben folyt le, a termés nem szaladt meg Peronoszpóra eddig nem jelentkezett, de a szőlőmoly sok helyen érzékeny károkat okozott. A marha- és sertésállomány egészséges, a méhek a jó legelőn ugyancsak gyarapodnak, habár rajzásuk nem volt kielégítő Aki iparkodott, ez idén sok és igen jó szénát gyűjthetett. A rozs aratása már kezdetét vette, a búza is sarló alá kerül e napokban. Csak most már adna az Isten kedvezd, meleg s tartósan száraz időt.

— Egy színész halála. Az újhelyi színpadról is jól ismerték Csiszér Kálmánt, Csóka Sándor színtársulatának a múlt években a mi színpadunkon is kedvelt tagját. Mint miskolczi tudósítónk jelenti, a még csak a 30-as években járó Csiszér két napi betegség után ott meghalt. Felesége Cs. Radó Rózsika és kis leánykája siratja.

— A „Zemplén“ fekete táblája. Habár

az úgynevezett „uszoda-egylet“ öltözőfülkéit tetemesen szaporította és egy modern zuhanyt is állított fel, a látogatás a meleg napokban, a tavalyihoz mérten, csökkent, Oka ennek a veze tőség azon intézkedése, hogy a zuhonyozásért külön 6 kr. dijjat szedet. Ezen intézkedés, tekintettel az amúgy is elég magas árakra, elkedvetleníti a közönséget, s visszatartja a látogatástól. P. Gy.

— A félszázados évforduló emléke. A szabadságharc félszázados évfordulójának hatalmas művészi emléket emelt három képiró- müvész: Vágó Pál, Spányi Béla és a lengyel Styka Jan Megfestették Nagy-Szebennek 1849. március 11-ikén Bem által történt bevételét. 120 méter hosszú és lő méter magas óriási vásznon elénk varázsolták Bem apó egyik legszebb diadalát, a magyarok első győzelmét az osztrákorosz szövetségen. Szemünk előtt foly le az ütközet, magunk is benne vagyunk a csata he- véban és mi is érezzük, hogy győzelem lesz a vége ennek a tusának, olyan reménykedve nézünk a „hős lengyel “-re, a veres-sipkásokra, a halálmegvető székelyfölkelőkre, a száguldó huszárokra. — Fényes táborkara élén vizsgaszemmel kiséri a harc minden mozzanatát a hős vezér. Amodább kaszás góbék kapnak össze a szuro- nyos muszkával. Jobbra Koburg Vilmos huszárok fergetege szalajtja meg a muszka ágyukat, futva közéig végső rohamra a veres-sipkás 11. zászlóalj. Él, mozog, küzd minden alak, hullámzik az egész had s hogy teljes legyen az illúzió, művészi kéz csalóka földdel kötötte össze a vásznat, a festett fű-fa összeolvad az igazival és nem tudod, melyik a művész s melyik a természet munkája. — Végezetül maradt, a ki nekünk legkedvesebb. Különváltan, a győzelem reményétől lelkesülten hatalmas lován ül Petőd Sándor, a szabadságharc Tyrtaeusa, a szabadság dalosa, a szabadságért elvérzett költő. Magyar-lengyel művészi hév egy képre hozta a magyar-lengyel testvériség két legnagyobb alakját, Petőfit és Bem-apót. — Aki látta ezt a képet csak egy mondani valója van, hogy t. i. Pesten jártában senki el ne mulaszsza megnézni a Bem-Petőd körképet!

— Nagy idők tanúja. Homonnáról Írja tudósítónk: Kecskolszky Antal nyugalmazott 1848/49-iki honvéd-huszár főhadnagy 78 éves korában, junius 30-án, végelgyengüléskövetkeztében elhunyt. — A sokunktól, tisztelőitől, szívből megsiratott öreg urat a 48 már mint katonát érte. A közös hadsereg kötelékéből mint huszárőrmester lépett a honvédség táborába s a Görgey hadtestébe állt. Számos ütközőiben s mindenütt vitézül vett részt, miglen Világosnál letette a fegyvert. Súlyos sebet is kapott, mely testi erejét egyre apasztá. A fogságot és üldözést, hogy kikerülte, súlyos megsebesülésének tulajdoníthatta. A vihar lezajlása, s egészsége némi javulása után csendbiztos lett. Később a homonnai „takarék“ pénztárosa és az „Adria“ társ. ügyvivője; 2 évvel ezelőtt, mint 48-as honvéd, nyugdíjáztatott s azóta csendes magányban élt. — Temetése, kifejezett óhajtása szerint, julius 2-án

d. u. történt gör. kát. szertartás szerint A temetést Kutka István homonnai esperes-lelkész Fesztóry Sándor és Petrasovics Jenő munkács

e. m. papnövendékek segédletével elejétől végig magyar nyelven végezte, hogy a közkivánalom- nak, de meg az elhunyt jeles hazafi végső óhajtásának mindenben eleget tegyen. Szívhez szóló, hazafias szép beszédet is tartott Kutka esperes a koporsó fölött. Utolsó bucsucsók után a tengernyi nép elkísérte az elhunytat utolsó útjára. A hatóságok úgy mint a magánemberek, mégpedig valláskülönbség nélkül, teljes számban jelentek meg. A megboldogultnak hiilt tetemei a gör. kát. templomkertben adattak át az anyaföldnek a dicső feltámadás boldog reményében. Legyen emléke örök, nyugodalmas boldog!

— Vasúti hidavatás. A Tokaj és Raka- maz között elterülő térségen nem messze egymástól, lentebb pedig már egymást keresztezve, húzódik az állami közút és a m kir. államvasut vonala. E két útvonalon élénk sürgés-forgás észlelhető mostanában. A közút régi fahidjait ugyanis korszerű vashidakkal cserélik ki, magát az úttestet pedig az egész vonalon jóval magasabbra emelik, hogy a legmagasabb árvízkor se állhas- son'be az az eset, mely már többször megtörtént, hogy t. i. Tokaj és Rakamaz között, kivált a tavaszi áradás idején feltolult viz miatt tengelyen nem lehetett közlekedni, hanem csak gyalogosan, úgy is csak a vasúti töltés oldalán. É munkálat végrehajtása a Kikinday Gyula kir. főmérnök felügyelete mellett s a Deutsch S. építőmérnök vállalatában immár közeledik befejezéséhez A vasuttöltés irányában egy hid meghosszabbításán dolgoznak. Ezelőtt jó hosszú fa- hidak voltak a vasút testébe építve, egynek „száz öles hid“ volt a neve, de ezeket vagy 9—10 évvel ezelőtt, mikor vasúiddal helyettesítették, rövidebbekre vették. Nos most kitűnt, hogy e keskeny nyílású hidak nem biztosítják az újabb keletű átmetszések s medertisztogatások miatt sebesebb menetű árvíz kellő gyorsaságú lefolyását, hanem viztorlódásokat okoznak. Ennek elkerülése végett szélesítik most a „100 öles“ nyílását. E munkát megelőzve mellék-vasutat (kitérőt) építettek, melynek egy üresen hagyott szakaszába vert cölöpzetre a pályatestből reá vontatták a 3 szakaszban épített vasúidat, is. E kitérőn jártak a vonatok mindaddig,mig a tervezett hid-toldalék el nem készült. A kitérőnek a fővonal sínéivel való összekapcsolása, a hídnak uj helyére való beállítása e hó 4-én történt meg, amely rlkalommal a személyvonatok átszállással közlekedtek. A mérnöki számítás nem mondott csütörtököt: az eleve elkészült nyílásba a hídnak mind a három szakasza oly pontosan belemasi- rozott, mint-a parancsolat, a bekepcsolások megtörténte után az uj vasúti hid jól kiállotta a te- her-próbát, pedig a teljesen megtöltött mozdonyok rajta állva és keresztül futva ugyancsak megkínozták. Át is adták aztán csakhamar (az ideiglenes forgalomnak. A hídépítést a Greger- sen-cég végezte.

— Eljegyzés. Milch Dezső cs. és kir. tart. hadnagy Homonnán eljegyezte Büchler Herminkét, Büchler Kálmán kedves és szeretetreméltó leányát.

— A vécsei nagy tűz okozóját, amint tudósítónk értesül, Szabó Mihály gálszécsi csendőr elfogta. A gyújtogató egy Tinkó Mihály nevű czábóczi születésű 9 éves koldusgyerek. Vasárnap délután, mikor a tiiz keletkezett, a faluban koldult és, amint mondják, midőn egy vé- csi asszony vonakodott a koldusgyerek kivánsá- tág teljesíteni, hogy t i. adjon neki az ebédlő csa- család előtt volt derejéből, az udvarra ment, és ott égő szivarcsutkáját a száraz szalmára dobta, mely is egy pillanat alatt lobbot vetve tőle a mellette levő szalmakazal is tüzet fogott, s pár negyedóra múlva az erős széltől felkorbácsolt lángok összecsaptak az egész falu fölött. Szabó csendőr a gélszécsi járásbírósághoz kisérte be a gyujtogatót, aki ott egész nyíltan bevallotta bűnét. A faluról falura őgyelgett kol- dusfiu iskolába sohasem járt, semmiféle nevelésben nem részesült, Istenről, vallásról, erkölcsről semmi fogalma és csak azt tudja, hogy a kereszt előtt''kalapot kell emelni, mert ezt csavarFolytatás a II. mellékleten,