Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

1898. december 11. I^Melléklet a „Zemplén“ 50. számához. Különfélék. — Kitüntetés Őfelsége a király Andrássy Aladárné grófné, szül.' Wenckeim Leontina grófnő őexciájának az „Erzsébet-rend“ első osz­tályú érmét adományozta. Ez a királyi kegy annál kitüntetőbb, mert a grófnő őexciája négy főhercegnővel egy időben s ugyanazt az érdem­rendet kapta, a melyet a főhercegnők nyertek. A jótékonyságáról ösmert s egész Zemplénben a legáltalánosabb tisztelettől környezett gróf­nőnek e legmagasabb kitüntetése az öröm és hála legmelegebb érzetét ébresztette föl egész vár­megyénkben. — Kitüntetett főispánná. Molnár Viktor dr. temesi főispán nejének, főispánunk menyének, az „Erzsébet-rend“ második osztályát adomá­nyozta a király. A Temes-vármegyei Vörös-ke- reszt-egyesület választmánya a közszeretetnek örvendő főispánnét meleg ovációban részesítette. — Személyi hir. Zombory Andor tanárje­lölt, lapunknak egyik költői lelkületű munkatársa, kit a kolozsvári Ferenc-József-egyetem ifjúsága képviselőjének küldött ki a turini diák-kongresz- szusra s ott nemcsak a románok elleni küzdelem­ben, de a diszebéden mondott s nagy hatást keltett felköszüntőjével is magát kitüntette: turini és római utjából visszatért. ígéretét adta nekünk, hogy tanulmányos szép utjának egyik érde­kesebb részletét lapunkban közölni fogja. Kaszinó-est. Az újhelyi városi kaszinó tegnap este a Friss-vendéglőben rendezet társas­vacsorájáról mához egy hétre fogunk részletesen referálni. — Ismerkedőest. A városi uj daloskor választmánya, mint említettük, újév első napján a Magyar-Király vendéglőben ismerkedőest tar­tását határozta el, a hol a dalosok eddigi tanu­lásuk eredményét fogják bemutatni legszíveseb­ben látott vendégeik előtt. — Farsangi fecske. Az újhelyi izraelita nőegyesület szokásos bálját a városi színházban a jövő január 7-én fogja megtartani, melyre a meghívók már e napokban küldetnek szét. — 40 év. Szibev Ede, kir. tanácsos, kassai tanker, kir. főigazgató, a Ferencz-József-rend lovagja, mint a „Bereg“ értesült, jövő évben fogja betölteni a középiskolai tanügy terén teljesített szolgálatainak 40-ik évét. E szép alkalmat a tan­kerületéhez tartozó összes közipiskolák tanártes­tületei az ünnepelt férfiú érdeméhez méltóan kívánják a közszeretetben és tiszteletben álló fő­igazgató előtt emlékezetessé .teni olyképpen, hogy a jövő évben, Husvétkor, ünnepséget rendeznek az ünnepelt tanügyi tiszteletére. Az ünnepség impozánsnak Ígérkezik, mivel azon a tankerület- beli összes középiskolák tanártestületei az inté­zeti igazgatók vezetése alatt részt vesznek. |Zavatzky Gusztávfj Megrendítő gyá­szos eset híre kélt szárnyra Ujlielyben csütör­tökön délután: Zavatzky Gusztáv róm. kát. káplán váratlan halála. Szinte hihetetlennek lát­szott, hogy az alig harminchárom éves, életerő­től duzzadó, egészséges fiatal férfi minden előz­mény nélkül ily hirteleniil meghallhatott. Fájda­lom, a hir valónak bizonyult. A szivvel-lélekkel nemes hivatásának élő káplán, aki délelőtt a templomban ünnepi prédikációt tartott s délután mint az apáca-kolostor katakétája az intézet kápolnájában elvégezte a vecsernyét s onnan zelni, hogy Paquarette annyira belészeretett. Isépy Zoltán (Javanon) úgy maszkjával, mint művészi játékával egy kitűnő epizód-alakot kreált. Durand Albert ügyvédővel való jelene­tében frenetikus tapsot kapott. Kail Béla (Barbatier), Adriányi Béla (Charvet), Adriányi Gyula (Theodore), Ruby Pál (államügyész) szintén hozzájárultak az est sikeréhez, Az előadásról tőlem telhetői eg hűen be­számolván, nem mulaszthatom el, hogy abból a koszomból, melyet az elismerésből fontam a sze­replők részére, három levelet ki ne szakítsak és oda ne nyújtsam Bajusz Andornak, mint ren­dezőnek, id. Spillenberg Barnának, mint ügyelő­nek és a derék Schweiger Áronnak, mint súgó­nak. Méltán megérdemlik. Az a szép és fényes közönség pedig, mely oly nehezen tud lelkesülni és amelyet ez a ked­ves és lelkes kis társaság azon az estén felme- legiteni és fellelkesiteni volt képes, az utolsó felvonás után hatalmasan kitapsolta a szereplő­ket és azzal a kívánsággal távozott a színház­ból, melyet mi is e sorok utján intézünk hoz­zájuk: vajha láthatnék őket mielőbb! Tettüket a közönség osztatlan elismerése és az árvák áldása fogja jutalmazni. * Az előadást a vármegyeháza termeiben fé­nyes vacsora és ez után táncmulatság követte. A Bock által szervírozott pompás vacsora és Lukács Károly remek bandájának hangjai hazament, egy félórával később már halott volt. A kolostorból hazajövet roszullétről panaszkodott s magához hivatta Szepesi Arnold drt, aki semmi komolyabb bajt nem fedezett fel nála s meghű­lésnek mondván baját, izzasztószert rendelt neki, amiért takarítónőjét a patikába küldte. Mire az asszony visszajött, Zavatzkyt divánjára dőlve élettelenül találta, úgy, hogy a nyomban előhívott orvos már csak a szivszélütés okozta halált konstatálta. — Szívből jövő igaz részvét fog el mindnyájunkat a derék Zavatzky Gusz­táv váratlan halála fölött; fájdalommal állják körül ravatalát paptársai és megtörve a csapás súlya alatt zokogják oly váratlanul és korán tör­tént elvesztőt a szerető szülők és testvérek. Mert egy szeretetreméltó kedves szerény férfiú, igaz jó barát, hivatását dicséretes buzgalommal be­töltő pap és tanítványaitól a rajongásig szeretett hitoktató, szegény öreg szüleinek és testvéreinek támasza és gyámolitója veszett el benne várat­lanul. A „Zemplén“ is egyik szeretett, derék munkatársát gyászolja az elhunytban. — A gyászos hir után a plébánia épületére, az apáca- kolostorra és a városi kaszinóra kitűzték a fekete zászlót. — A róm. kát. templom szentélyében felállított s égő viaszgyertyáktól körülvett ma­gas ravatalon nyugodott a koszorúktól elhalma- zott érckoporsó, az isten szive szerint való ifjú áldozópap koporsóján a templomi szimbólumok­kal: a keholylyel és misemondóruhával. A temetés szertartása f. hó 9-én d. e. 9 órakor kezdődött, hanem már jóval ezelőtt szorongásig megtelt a templom a résztvevők sokaságával, köztük a gyászbaborult szülők, rokonok, paptársak, jó barátok, ezek között a m. kir. honvédség tiszti­kara, a „Karolineum“ nőnevelőiskola, hol a jeles pap évek hosszú során volt liitelemfő és gondozta a lelki ügyeket, — a rk. elemi iskola tanítványai tanítóikkal stb., a főgimnáziom if­júsága igazgatójával és a piaristatanárokkal, kik hely híján künt állottak, mert a templomba már be nem juthattak. A temetés szertartását, a mit Katinszky Géza rk. plébános, szent-széki tanácsos nagy gyászmiséje előzött meg, Szeke­rük Kálmán sárospataki apátplébános több pap segítségével végezte; ezt megelőzve, a megbol­dogult fölött a szószékből Malicsky József sá­rospataki rk, káplán mondott szépen konstruált, minden jelenvoltat szive mélyéig meghatott ha­lotti beszédet. A beszéd hatása alatt hangos zo­kogás töltötte be a templomot, csalhatatlan megnyilatkozásaként a gyásznak és fájdalomnak, mit a mindenkitől szeretett fiatal pap halála okozott. A szertartást a „ Libera“ s utána a rk. énekkar gyászéneke fejezte be. Ezután paptár­sai a halottas kocsira tették a koporsót, a me­lyet a szülék, testvérek, rokonok, paptársak, jó barátok és a sok száz, meg száz főnyi volt há­lás tanítványon kívül a minden vallásfelekezet­ből állott igen nagy közönség kisért ki a róm. kát. temetőbe. — így hódol a közrészvét egy igazi jó pap emlékének, mint hódolt a halott poraiban nyugvó, derék Zavaszky-nak! Nyu­godjék békében! — Borhamisítók sorsa. Az utóbbi idő­ben nap nap mellett értesülünk arról, hogy az ország különböző részében egymásután lep­lezik le a műbőrgyártók és a borhamisítók bűnös üzelmeit. Sajnos, ezek az esetek csak a legrit­kábban szólnak a Tokaj-Hegyaljáról, pedig hát szinte köztudomású, hogy borkereskedőink nagy része (tisztelet a kivételnek !) minő kotyvalékot meghozták a jó kedvet és táncra perdült a sok fekete frakkos gavallér, a sok szép asszony és leány és ezzel a fényesen sikerült mulatsággal vette kezdetét az idei báli szezon. A négyeseket 40 pár táncolta; a virradti csárdás úgy 6 óra felé ért véget. A jelenvoltak közül a következőket sike­rült följegyeznünk. Asszonyok: Ambrózy Nándornó, Bariss Árpádné, Barthos Józsefné, Czibur Lászlóné, Dékán Jánosné, Dienes Istvánná (Kis-Azar), Ehlert Gyuláné, Juhász Jenőné, Keresztessy Lajosné, Kőszeghy Józsefné, Mauks Árpádné (Alsó-Hrabócz), Mattyasovszky Kálmánná, Mol­nár Béláné (Gálszécs), Molnár Leona, Szepessy Kálmánná, Szerdahelyi Vincéné (Rád), Szer- viczky Ödönné, (Szerdahely), Szokolay Emilné, Tomcsányi Mártonné, Thuránszky Lászlóné, Thu- ránszky Zoltánná, Viczmándy Ödönné (Buttka). Leányok : Ámbrózy Margit, Dienes Marcsa és Rózsi (Kis-Azar), Füzy Pipi, Hunyor Margit (Eger), Hammersberg Elza (Budapest), Juhász Ilona, Mauks Juliska (A.-Hrabócz), Mattyasov­szky Sári, Soós Izsabó és Soós Zelma (Buda­pest), Spillenberg Sári, Szerdahelyi Adrienne (Rad), Szerviczky Margit (Szerdahely), Szokolay Margit, Tomcsányi Gizella és Wiczmándy Mari­anne (Butka). Vasárnap az előadást kis számú, de lelkes közönség előtt megismételték. Az előadások tiszta jövedelme meghaladja a 240 forintot. árusítanak el tokaj-hegyaljai asszu és szamo­rodni címén, alaposan elrontván eként e párat­lan s valójában utánozhatatlan jó bor renomé­ját. A múlt héten a szerencsi főszolgabíró rá­jött egy ilyen pancser üzelmeire és pedig Tokaj-Hegyaljánk főfészkében Mádon, a Gut- glasz és Bendetz kereskedőcég az, ahol nem találtatván a bor egész kósernek, nem csak pin­céikben, hanem expedíció közben az újhelyi ál­lomáson is lefoglalták szamorodni (?) boraikat s abból mintákat véve, megindította ellenükben a törvény rendelte eljárást. — A rajta vesztett nagy-borkereskedő (?) társakról Írja másik tudósí­tónk : Pintér István főszolgabíró, ki már régibb időtől árgusz-szemmel kisérte a borhamisítók bűnös üzelmeit, egész váratlanul s éppen akkor ütött rajtuk, midőn pincéjükben a Galicziába szállítandó újabb nagy borkészlet gyártásához tették meg a szükséges előkészületeket. A fő­szolgabíró, a ki mint sas az előre kiszemelt zsákmányra csapott le a „Gutglasz és Bendeíz“- ék pincéjébe, azon melegiben hozzálátott a ható­sági helyszíneléshez. D. e. 10 órától d. u. 4 óráig egy folytában és megszakítás nélkül tar­tott ez az egészségrendőri szemle s valóban meg­botránkoztató eredményhez vezetett A több száz hordóból álló készletben nem volt csak egy is, mely istenadta bort tartalmazott volna. Bizonyos moslék forma folyadék, szesz, vízzel föleresztett festő és cukor anyagok, szóda és hasonlókkal voltak a 8—10 hektoliteres hordók megtöltve, az u. n. gönczi hordók pedig, melyekbe a 30—40 kros szamorodni (?) volt öntendő, üresen állottak. A főszolgabíró az ördög konyháján kotyvasztott undoritó zagyvalékból és bornak csúfolt fluid- umokból mustrákat vett s azokat a cég és a hivatal pecsétjével, szintúgy a leggyanusabb hordókat is lezárta. A vizsgálat másnap a cég könyvei körül folyt, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy itt a hatóságnak egy második „Engel és Fiai“ cég bűnös és már évek hosszú során át manipulált üzelmeiről tépte le a fátyolt erős kezekkel a közig, hatóság. Az eset úgy a fő­ispánhoz, közigazgatási bizottsághoz, mint a föld- mivelésügyi és a kereskedelmi ministerhez is följelentetett. — Tudósitónk igy végzi: Az igen energikus hatósági beavatkozásnak már is meg van az a nagy hatása, hogy a pince-szemle óta Mád utcáin éjjelen kint elfolyt legalább ezer, ha nem több hordó műbor. A bomba, mely a bűn barlangjába lecsapott, alaposan rombolt. Gratu­lálunk a bombavetőnek! — Élőképek a színházban. A jövő jan. hó 14-én, a városi színházban, meg lehet hogy jótékonycélra, női társaság élőképeket fog ren­dezni. A rendezés élén Fornszek Béla törvény- széki elnök áll, a ki erre a célra a színházterem­nek kiadatását már elő is jegyeztette. — Főmunkatárs. A „Felsőmagyarországi Hírlap“ munkatársai sorából Búza Barna dr. lap­kollegánk főmunkatársa lett. A főszerkesztőségtől visszalépett Kossuth János dr. helyét egyelőre maga a felelős szerkesztő, Biró Pál, szuppleálja. — Országos vásár. Ujlielyben az úgy­nevezett karácsonyi vásár f. hó 15-én és 16-án lesz. — Esküvő. Szabó József újhelyi m. á. v. irodatiszt f. hó 5-én esküdött örök hűséget Papp Gizela kisaszonynak Ujhelyben. — Békéi Józsa hangversenye. S. A.­Ujhely .és vidékének, müértő és müpártoló kö­zönségének, f. hó 14-én, azaz szerdán este, ritka szép alkalma nyílik, hogy kivegye részét a nem mindennapi gyönyörűség élvezéséből. Szerdán este, a vármegye székházának e célra átengedett nagytermében fogja ragyogtatni zsenijének talen- tomát Békéi Józsa, a budapesti magyar zeneisko­lának ifjú tanárnője, ki legutóbb Eperjes és Kassa müértő közönségét bájolta el virtuóz hegedüjáté- kával, de bámulatra ragadta a külföldet is, hol, hogy többet ne említsünk, a szász király is ki­tüntető elismerésben részesítette az ifjú művész­nőt fenomenális hegedüjátékáért. — A Kassán megjelenő „Pannónia“ igy méltatja egyebek kö­zött a rokonszenves megjelenésű kisasszony művészi szereplését: „A közönségnek a műsor minden egyes száma után fokozódó erővel ki­tört lelkesedése impozáns volt. A perfekt mű­vésznő szép játéka láthatóan bámulatba ejtette a hallgatóságot és a hatás olyan alakban jelent meg, mint egy igazi zseni felfedezésekor szokott jelenkezni.“ Az eperjesi újságok is lelkesedett hangon szóknak a Békéi Józsa k. a. művészi nívón álló hegedü-koncertjéről. — Ujhelyben hangverseny-jövedelmének egy részét az árva­ház javára ajánlotta föl a művésznő-kisasszony s már ezért is a legmelegebben ajánljuk szerda­esti hengversenyét a mi kedves közönségünk jóságos pártfogásába. — A javíthatatlan. Juhász Pataki Ist­vánnak hívják; egy újhelyi volt hentes és ház- tulajdonosnak a fia, a ki már gyermekéveiben is annyira vásott erkölcsű volt, annyi dolgot adott a rendőrségnek, hogy végtére is m «jrcódi

Next

/
Oldalképek
Tartalom