Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

1898. december 4.

II. Melléklet a „Zemplén“ 49. számához.

Tisztelt közgyűlés ! midőn e kaszinó elnökségéről lemondanék, tekintve a körülményeket melyek lemondásom előbbi benyújtására ösztönöztek, mint ahogy azt a legutóbbi rendes közgyűlésen úgyis tenni szándékoztam, — lehetetlen, hogy vissza ne tekintsek azon múltra, midőn e kaszinó vezetését átvettem, s midőn az még a polgári olvasókör nevét viselve, szűk helyiségben, kölcsön kapott rozzant bútorokkal berendezve, 34 taggal már csak vegetált, az anyagi gondok nehézségeivel küzdve, s a tagok által elhagyatva; s ha e múltba visszatekintek lehetetlen akkor összehasonlítást nem tennem a kaszinó jelen helyzetével. E népes közgyűlés maga kiáltó ellentéte a múltnak! A 34 tag majd 200-ra szaporodott s a szűk helyiség helyett ma modern Ízléssel s a saját bútorainkkal berendezett teremben gyülésezünk. Anyagilag és számban tehát erősödtünk! — De vessünk egy pillantást a kaszinó ez idő alatti működésére. Rendeztünk számos nyári mulatságot s táncestét; ismét életre ébresztettük a már elfeledett március 15-nek hazafias megünneplését, magunk körül csoportosítván a polgárság és intelligencia jelentékeny számát; megünnepeltük a gyári dalárda közreműködésével ezer éves nemzeti fennállásunkat, mely alkalommal hazafias felolvasás s szavalatok tartattak; rendeztünk egy impozáns Jokai-ünnepséget s megül tűk szabadságharcunk 50 éves jubileomát. Az élőképek s fővárosi művésznő közreműködésével megtartott színi előadás pedig nemcsak műélvezetet nyújtott e kis város lakosságának, de jelentéken y összeggel gyarapította pénztárunkat. Kétségtelen, hogy mindez csak emelte s ösmertté tette kaszinónk nevét s tekintélyét. Távol legyen tőlem, hogy mindezért az érdemet magamnak tulajdonítsam, az érdem a kaszinó választmányának ügybuzgó tagjait illeti, s ha mégis az elösmerésnek egy morzsája jut nekem is, a legnagyobb hálával veszem. Elbizakodás nélkül mondhatom e visszatekintés után, hogy a kaszinó nem azon a nívón áll, melyen állott, s hogy elnökségem ideje alatt abban nem visszaesés, de határozott emelkedés állott be. —- Nem mondom, hogy többet nem tehettünk volna, nem mondom, hogy nem rendezhettünk volna társas estéket, felolvasásokat is ; de tanuul hívom föl e közgyűlés minden tagját, kik az utolsó közgyűlésen jelen volták, nem-e szólítottam föl a kaszinó minden tagját ily felolvasás megtartására s kijelentettem, ha csak egy is lesz. én részemről a legszívesebben közreműködöm — ha nem történt meg, nem az én hibám. — Áttérek most a választmány azon tányéré, hogy a körben tapasztalt egyhangú élet miatt megtáinadtatván, annak egy része lemondott, anélkül hogy ezt velem előlegesen megbeszélte volna. Hogy tapintatos volt-e ez, annak megbirálását reájuk bízom; de hogy az szükséges nem volt, annak én vagyok bírálója, amennyiben soha elnökségem alatt egy oly eset sem volt, ha csak egy tag is kívánta volna s bármi okból a választmány megtartását, hogy e kérésnek eleget nem tettem volna; s ha bármikor bárki tudomásomra hozza, hogy e kör fejlődésének személyem a gát, — ha megtisztelő volt is reám ez állás, sokkal kevésbé volt szívós ragaszkodásom ahhoz, mintsem hogy ily váddal szemben azt azonnal rendelkezésükre ne bocsátottam volna. — Higyék meg uraim, hibát, nem, bűnt követ az el, ki a helyett, hogy ha meg- hasonlást és ellentéteket lát, azokat tapintattal elsimítani szanálni igyekez ék, csóvát vesz kezébe, s üszköt dob, s felkavarja a szenvedélyeket s aztán félreveri a harangot, elhintve a meghasonlás magvát a romlás utjain. Rombolni könnyű, építeni nehéz. — Itt e helyen akartam válaszolni önöknek a megtámadtatásokkal szemben. Bocsássanak meg, ha erőm és képességem csekélyebb volt, mint az önök által belém helyezett bizodalom. — Midőn a több ízben történt megválasztás által belém helyezett bizalmat megköszönném, azzal zárom szavaim, mit egy lap sugalt: „Okulva a múltak tapasztalatain, oly elnököt válaszszanak, ki a kaszinót jobban tudja majd vezetni.“

A hosszas éljenzés után, mely a búcsúzó elnök beszéde közben is s annak befejezése után felhangzott, Mattyasovszlcy alelnök indítványát, hogy t. i. a lelépő elnöknek a kaszinó vezetése körül szerzett érdemei méltánylásul jegyzőkönyvi elösmerés és köszönet szavaztassák, a közgyűlés elfogadta, hasonlóan a választmány lemondását is.

Ezután Dókus Gyula korelnök lelkes buzdító beszédet tartott, arra kérve a lelépő elnököt, hogy továbbra is tartsa meg kezében azt a zászlót, melyet elnöksége alatt fennen lobogtatett, s melynek tiszteletet, tekintélyt tudott szerezni; — miután pedig a lelépő elnök a minden oldalról megnyilatkozott bizalom és felhangzó éljenzés dacára is ragaszkodott lemondásához, Mattyasovszky Kálmán, Dókus Gyulát ajánlotta e kaszinó elnökéül, meleg szavakkal érintvén érdemeit,

Ez ajánlat után már felzúgott az eddig elfojtott kortesszenvedély. „Éljen Dókus ! — éljen Mattyasovszky!! .. — Szavazzunk !! 1“ . Hangzott mindenfelé, mig végre annyira csillapodtak a kedélyek, hogy a szavazást meglehetett volna kezdeni. Ekkor Schön Vilmos dr. felemelkedett s hosszas bevezetés után, melyet a jelenlevők már-már türelmetlenkedve hallgattak, újból is kiemelve Hornyay dr. érdemeit, kérte őt az elnöki tisztnek tovább viselésére és megtartására.

Percekig tartó, zugó éljenzés támadt erre s a lemondó elnököt körülvették arra bírni igyekezvén őt, hogy lemondását vonja vissza, mit ő hajlandó is lett volna már megtenni, ha e kérés egyhangú bizalom megnyilatkozásán alapul egy kis számú csoport azonban szavazást kívánt, dacára, hogy Schön Vilmos dr. a béke pálmáját magasan lobogtatta előttük, — újólag kijelenté, hogy megmásithatatlanul visszalép és semmi megtiszteltetést el nem fogad, — egyhangú bizalomnak engedett volna, de ha csak egy ember is szavazást kér, ő feltétlenül visszavonul.

A szavazás ezután kezdetét vette kissebb incidensekkel tovább folytatódva a következő eredményhez vezetett:

Elnök : Dókus Gyula. — Alelnök : Mattyasovszky Kálmán. —- HáznagyMészáros István. — Pénztáros : Schweiger Áron. — Jegyző : Szokolszky Rezső. — Könyvtáros: Novák Gyula. — Választmányi rendes tagok: Vályi Bertalan, Izsópy István, Stern Armin dr.,..Rei- chard Salamon dr., Vágó Gyula, Kiss Ödön, Somogyi Gyula, Székely Imre, Schmidt Lajos, Székely Elek, Staut József, Schön Vilmos dr. — Váiasztmányi póttagok: Klein Artur, Jurcsó Ágston, Grünbaum Simon, Klein Emil.

A gyűlés, a pártatlan elnök zajos megél- jenzésével 727 órakor ért véget, érdekesnek tartjuk felemlíteni a gyűlés végső momentumát, a mikor Sebön Vilmos ékes szavakban üdvözölte az uj elnököt, a mely őszinte szavak persze zajos éljent keltettek. X.

A bodrogközi jótékony nőegyesület

III. körének elnöke, Szerviczky Ödönné őnagy- sága Sennyey Béla báróné Öméltósága jelenlétében múlt hó 26-án a b.-szerdahelyi áll. iskolában népszerű felolvasást rendezett, melyen a felolvasó Szerviczky Margit kisasszony nagyszámú földmivelő közönség előtt Magyarország történetéből a nevezetesebb, a nép lelki életét nemesen érintő, jól kidolgozott előadást tartott. A nép egyes megragadóan rajzolt eseménynél egész át volt hatva, a hazafias társadalmi jó érzéstől. A 48-as idők bajvívója, az öreg Czom- poly bácsi, büszkén mutogatta a hazáért kapott sebeit. Örvendetes lenne, ha téli felolvasásokkal a népet a korcsmázástól mentői több helyen elvonnák.

TAN ÜGY.

I! Zemplén- vármegyei Tanitó-EgyesQlet liatalos mat»

— Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők.

A zemplén-megyei tanító-egyesület alapszabályai.

(Folytatás, és vége.)

X.

A járási körök gyűlései.

41. §. Minden járási kör évenként kétszer, tavaszszal és őszszeí illető járási területén általa előre meghatározott helyen rendes közgyűlést tart.

42. §. A körgyülésen :

1) választatnak az illető járásköri tisztviselők ;

2) ki tűzetik a közgyűlés által adott elvi es irány megtartása mellett a következő gyűlésre a 2. §. 1) 2) 3) pontjaiban foglalt tárgyakról, elméleti értekezésül a neveléstanból, a gyakorlati előadásul a tanitástanból egy-egy tétel, melynek megfejtésére, a midőn a kör összes tagjai meghivatnak, egyúttal intézkedés tétetik az iránt, hogy úgy az elméleti tétel Írásbeli kidolgozása, mint a gyakorlati előadás, legalább egy-két vállalkozó által biztosittassék s hogy az elméleti értekezések elkészítve a következő körgyülést legalább két héttel megelőzőleg a kör elnökéhez beküldessenek;

3) kineveztetik egy 3 tagból álló munka- biráló-bizottság a végett, hogy a kör elnökéhez beérkezendő munkálatokat megvizsgálja és azok közül az előadásra alkalmasabbakat kijelölje;

4) felolvastatik a múlt közgyűlés alkalmával kitűzött tárgyról készített s a munkabi- ráló-bizottság által kijelölt értekezés;

5) megtartatik a gyakorlati előadás ;

6) tárgyalás alá vétetik mind a felolvasott

értekezés, mind a megtartott gyakorlati előadás s az eszmecsere és tapasztalatok kölcsönös közlésének befejeztével a megállapodás az elnök által határozatilag kimondatik;

7) a tagok gyakorlati útmutatást adnak egymásnak, a méhészet, selymészet, kertészet és háziipar egyéb ágaiból;

8) közzé tétetik a könyvtárnoknak a már meglevő könyvek és lapok iránt bemutatott jegyzéke s megállapittatnak azon irodalmi termékek, melyeket az elnöknek beszerezni kell;

9) gondoskodnak az önképzési és segélyezési alap gyarapításáról;

10) meghatároztatik a jövő körgyülés helye.

43. §. A körgyülés idejét az illető járás köri elnök határozza meg.

44. §. A körgyülés hitelesített jegyzőkönyvének másolata, valamint a munkálatok közül a két legjelesebb értekezés elnök jelentése kíséretében, a gyűlés után legkésőbb 30 napra, az egyesület elnökéhez s ennek utján a központi választmányhoz küldendő.

XI.

A köz- és körgyülés rendszabályai.

45. §. Az egyesületi köz- és járási kör- gyülések nyilvánosak.

46. §. Az azokon megjelent egyesületi tagok feljegyeztetnek.

47. §. A napi renden levő kérdések felett, kivéve a 69 § esetét, a jelenlevők határoznak.

48. §. A határozatok általános szótöbbséggel hozatnak.

49. §. Egyenlő szavazat esetében az elnök határozata dönt.

50. §. A szőnyegen levő tárgyhoz minden egyesületi tag szólhat, de csak egyszer, kivé- vén az előadót vagy indítványozót, kiket a vita berekesztésekor még egy zárbeszéd illet.

51! §. Szólani — különösen közgyűlésen — csak a jegyző által, jelentkezés szerint felvett sorrendben lehet.

52. §. Ha a tárgy kellőleg kifejtetett s szólásra már senki sem jelentkezik, az elnök megadván az előadónak v. indítványozónak az őt illető utolsó szót, a javaslatba hozott indítványt, valamint a főbb elleninditványok közül is egy- kettőt, határozat alakjában kérdésül felteszi és ha a véleménykülönbség könnyen kivehető, a határozatot többség szerint mondja ki, ellenkezőleg s kivált ha a tagok nagyrésze szavazást sürget, az ügyet szavazás alá bocsájtja és a határozatot ennek eredményeként hirdeti ki.

53. §. Választásoknál és személyes kérdésekben titkos szavazás használtatik.

54. §. A titkos szavazás keresztülvitelére a gyűlés minden alkalommal egy-egy, legalább 3 tagú bizottságot nevez ki, a mely azután a szavazatokat beszedi, megszámlálja s az eredményt kihirdeti.

55. •§. A gyűlésekről rendes jegyzőkönyvek vezettetnek.

56. §. A jegyzőkönyvek külön szerkesztelek és a gyűlés után legkésőbb 8 nap múlva, az elnök és a toll vivő, jegyző aláírásával ellátva, hitelesíttetnek.

57. §. A hitelesítést, a gyűlésnek külön e végre kiküldött bizottsága eszközli s minden e képen kiállított jegyzőkönyv a következő gyűlésen felolvastatván és bemutattatván, az egyesület illetőleg a járás kör irattárába tétetik le megőrzés végett.

58. §. A gyűlésen jelen volt rendes tagok igazolványt kapnak az elnöktől, az elmaradottak ellenében pedig az alapszabályok 6. §-a érvényesítendő.

Az egyesület vagyonáról és ennek kezeléséről.

59. §. Az egyesület az alapszabályok 2. §-ának 6) pontja értelmében, kitűzött és anyagi terhekkel járó czéljai elérésére szükséges vagyonról gondoskodni tartozván, tagjaitól meghatározott dijat vesz s ezen más alkalmas eszközök gondos felhasználása által oda törekszik, hogy az ügykezeléshez megkívántaié eszközök beszerzése és egyéb szükségleteinek fedezete mellett alapot alkosson.

60. §. Az egyesület a maga vagyonát, főképen segélyezési és önképzési czélokra használja.

61. § A segélyezés alapjául szolgálnak:

1) az alapitótagok tagsági dijai és ezek kamatai;

2) a pártolótagok tagsági dijainak Va része;

3) a 6. §. értelmében bevett bírságok;

4) egyeseknek a segélyalap javára tett kegyadományai;

5) az egyesület által netalán e czélra rendezett egyéb forrásokból befolyó jövedelem.

62. §. Önképzési czélokra fordittatnak :

1) a rendes tagok tagsági dijai;

2) a pártolótagok tagsági dijainak másik

fele ;

3) egyeseknek e czélra tett kegyadományai;