Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

1898. szeptember 4 II. Melléklet a „Zemplén'* 36. számához. — Az elösmerés koszorúja. A „Vár­megyei Ügyek“ rovatában siető kézzel Írott tu­dósításunkból, ott, ahol Darányi Őexcellenciájá­nak a vármegye nagyküldöttsége részéről tör­tént üdvözöltetéséről szólottunk, egy igen ha­tásos jelenet fölemlitését kifelejtettük, amit most már itt adunk köztudomásra. Ugyanis: Darányi minister a főispán üdvözlő beszédére Szerencsen adott válaszában, midőn a főispán beszédét taglalgatta, befejezésül igy szólott: „Méltóságod szives volt fölemlíteni azoknak az uraknak a neveit is, akik a mezőgazdaság, nem­különben a szőlőtelepítés érdekeinek előmozdí­tásában maguknak érdemeket szereztek; egyről azonban megfeledkezett Méltóságod : önmagáról, akinek a megjelölt működés terén is kimagasló érdemei vannak. — Gondolható, hogy a minisz­ter eme szavaira szűnni nem akaró éljenzés tá­madt. Azután kívánta a minister, hogy továbbra is avval a fiatalos erővel és lankadatlan kitar­tással, mint eddig tette, gondozza Öméltósága a közgazdaság érdekeit, melyekből csak jó és áldás fog áramolni a vármegye nagy közönségére. — Megszökött betörő. Gazda Ferenc, az újhelyi börtön lakója, akit a törvényszék több betöréses lopás miatt a múlt. évben négy évre elitéit, tegnapelőtt délben a Némahegyről, ahol több társával szőlőrigolirozással foglalkozott, a pihenés ideje alatt megszökött. Gazda putka- helmeci származású, 4ü év körüli notórius be­törő tolvaj. A rögtön megindított nyomozás dacára még eddig kézre nem került. — Talált hulla. Tegnap reggel az Uj- hely város határához tartozó Long-erdő szélén, egy elaggott parasztasszony holttestére bukkan­tak a járókelők. Utóbb nyomára jöttek, hogy az Géczi Borbála t.-terebesi származású 70^-75 év körüli, kéregető asszony hullája, aki két nap előtt távozott el hecskei lakásáról s bolyongá­sában érte utói a halál. Az esetnél a rendőr- hatóság a szokott módon eljárt. — A korcsma halottja. Tavarnáról írja levelezőnk : Ruszinkó1 Jánosné aug. 28-ári, este 8 óra tájban, elment a korcsmába, hogy ott dőzsölő férjét s fiát haza hívja. Midőn Duda János ezt meghallotta, az előtte volt literest úgy vágta a szegény asszony lejéhez, hogy legott összeesett. Most meg már Kuszinkó támadt Du­dára, akit üldözőbe vett, de vesztére, mert Duda János, Duda Mihály, Duda András, Hablyák Mi­hály, Repkó Csubai András és Sztanovcsak Mi­hály Ruszinkóra vetették magukat, fejét fejszé­re! összevagdalták úgy, hogy reggelre meghalt, — fia ilj. RuSzinkó pedig a Duda János tejen s ka"- ján ejtett olyan súlyos sebeket, hogy alig ha ki épül azokból. A tettesek közül negyet már élfogtak, kettő megszökött, kiket az utánuk moz­gósított csendőrség teljes erélylyel nyomoz. Ruszinkónénak a jobb szeme s az arca van erő­sen megsérülve. A kimúlt Ruszinkó János élet­erős ember s béresgazda volt a grófnál; 5 gye­reke, neje és tehetetlen öreg édes anynya maradt kehyérkereső nélkül. — Színészet Szerencsen. Aranyossyék aug. 27-én a „Próba házasság“-ot mutatták be Nurdsány Antal (Kanócz Gyuri), Rosenfeld Elek (Rákóczi cselédszerző) és Kőris Pál (Jean) mű­kedvelők közreműködésével. Az előadás általá­ban igen jól sikerült. — Másnap a „Gyimesi vadvirág“-ot láttuk igen jó előadásban. Aranyos- syné (Magdolna) nemcsak alakításával, de éne­kével is sűrűn aratott tapsokat. A korhely ha- rangozóban Garay tipikus alak volt. Aug. 30-án : „A kikapós patikárus“ került színre. Az efelé otromba darabok szinrehozatala alkalma­sok arra, hogy a romlatlan erkölcsi érzésű kö­zönséget végképp elvonja a színészet pártfogá­sától. Végre f. hó 1-én bucsuelőadásui Beöthy L. és Rákosi V. „Aranylakodalmá“-t adták; a fontosabb szerepekben Petőfi, Táncsics, Vidacs, műkedvelőkkel. Ki kell emelnem Aranyossynét, Illésházy Margitot, Radnayt, Lipthayt és Törö­köt, kik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a darabot a kifütyöléstől megmentsék. — A mű­kedvelők közül Vörös Lajos (Titkár) és Zsoiczer (Stőhr gróf) érdemelnek dicséretet. A „Himnusz“ zengzetes dallamai mellett a király éltetésével végződött a szezon. — Aranyossyék tőlünk Sáros­patakra mentek szerencsét próbálni. Legyen nekik ott a próba — szerencse! rí. — Színészet Varannón. Két hét óta a Tolnay Gyula színtársulata játszik Varannón. Eddig még mindig telt ház előtt tartottak elő­adást, lelkes ambícióval és nagy hatással. Ha igyekezetük nem fog hiányozni, remélhető, hogy tovább is boldogulnak. Kiváló erők a társulatnál a Tolnay-par, Darvay és Védő, kik már sok tapsot arattak művészi játékukkal. Leg­utóbb „Deborah“ került színre, melyben Tolnay- . né a címszerepben egészen elbájolta a publiku­mot, Ő különben mint énekesnő is kiváló erő, hangjával és művészi alakításával bátran meg- iUaoá helyét nagyobb színpadokon is. rl — Egy szakképzett nyelvmester ala­pos oktatást ad a német-, francia- és angol­nyelvekben, ugyanő társalgó órákat is ad. — Tudakozódni lehet a „Zemplén“ kiadóhivata­lában. — Egy kereskedelmi tanfolyamot végzett leány, ki a könyvvezetésben, levelezés­ben, valamint az irodai munkálatokban jártas, szerény feltételek mellett, akár helyben, akár vidéken állandó alkalmazást keres. Bővebbet a kiadóhivatalban. — Szökés. L. S. málczai lakosnak egy 16 éves kereskedelmi iskolás tanulófia augusz­tus 28-án eltűnt az apai háztól és vele ... az édes atya 350 forintja is. Mai napig eredmény­telenül keresik. rl. — Nyilatkozat. Lapunk múlt számában Szűcs J. izr. tanító ur a „Közönség köréből“ c. rovatunkban közölt levele során kétségbe vonta tolcsvai tudósítónk jóhiszeműségét a „Zemplén“ számára küldeni szokott hírek meg­bízhatósága tekintetében. Lapunk és tudósítónk reputációja érdekében állónak tartottuk, hogy tudósítónk a t. olvasóközönség előtt magát re­habilitálja. E célból Sztareczky Géza rk. tanító ur, inkriminált tolcsvai tudósítónk, hosz- szabb „nyilatkozatot küldött hozzánk, mely­ből kiadjuk a következő sorokat: „Szűcs J. ta­nító urnák abbeli állítását, hogy az én tudósí­tásaim légbőlkapottak, vagy túlzottak: vissza­utasítom, s kijelentem, hogy Szűcs J. izr. taní­tótól a t. szerkesztő úrhoz intézett közleményében foglaltak mind igazságellenesek voltak.“ (A hosszú nyilatkozatnak további része magán természetű dologgal foglalkozván, nem érdekli t. olvasó- közönségünket; azért annak közlését mellőztük. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a jelen nyi­latkozat közreadásával az ügyet lapunkban vég­képp befejezettnek jelentjük ki. — Szerk.) — Időjóslat szeptember 4-ére. Száraz- Hőemelkedés. Menyaszonyruha-selyem 65 krtol 14 frt 65 krig méterenként, - valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtrtl 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szin és min ázatban. Privát-fogyasztóknak po< ahér és vámmente-en va- i.mint ná/ho/. szállítva, — mintákat pedig pósta- íordultával küldenek lieniieberti d.tielfomsfArai, (cs. és k. ud­vari szállító) /.iiriolilx-ii. 6 — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 8-ik (augusztusi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye történelmi földrajza. (VIII. közi.) Irta: Dongó Gv. Géza. — 2. Zem­plén-vármegye népessége a XVI. század végén. (I. közi.) Irta: Nagy Gyula. — 3. Zemplén-vár­megye politikai és helyrajzi ösmertetése. (33. folyt.) Fordította: Mafolaz Etele. — 4. Törté­neti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (33,. folyt.) Ford: Kapás L. Aurél. — 5. Zemplén főispán­jainak (comitum) sorrendje. (2. folyt.) Ford : Dongó Gy. Géza. — 6. Sárospatak város és vára történetéhez. (IV. közi.) Irta: Soós Elemér. — 6. Szirmay András naplója. (29. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. A piaristák Zemplén-vár- megyében. (7. folyt.) Irta: Hudra János. — 9. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről. (5. folyt, és vége.) Irta: Sztavrovszky Gyula — 10. A Bukócz-hegyí monostor története. (II. folyt) Irta : Unghváry Ede. — 11. Levél a szer­kesztőhöz. Irta : Matolay Béla. — Levelesláda : 12. Dézma-levél 1629-ből a koldusoknak. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. Zrínyi Ilona egy ház­helyet adományoz Tállyán. Közli: Karsa Ferenc. — Tárca: 14. Öreg Rákóczy György házas­sága. Irta: Kovács Sándor. — 15. A szerkesztő postája. — Függelék: 16. A gróf Andrássy-család nemzedékrendi táblázatai. (IV—VI.) Összeállí­totta : Doby Antal. — Az „Adalékok“ előfizetése 1 évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek figyelmébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajó-Hidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T -Szada, H.-Nómeti, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából meg­rendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. A megsürgetett helytör­téneti adatok mielőbbi beküldését -e helyen is kérjük az illető jegyző uraktól. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtató és köszönet.*) A Harangod-vidéki ifjúság augusztus 21-én Gesztelyen, az ev. ref. egyházközség orgona-alapja javára rendezett zártkörű nyári mulatságának bevétele 58 ft 50 kr volt, melyből a jótékony­célra maradt tisztajövedelem 26 ft 90 kr. Fe­lülfizettek : Braidswer Béni (Berzék) 5 ft, Kazay László (Miskolcz) 4 ft. Borsodi Miksa dr. gesz- telyi körorvos 2 ft, Kádas István (Kis-Dobsza) 1 ft, Zitás István szadai ref lelkész 1 ft. Jászay Pál hernád-németii jegyző 50 krt. Felülfizetések összege 13. ft. 50 kr. Fogadja a jótékonycélu mulatságot ren­dezett Harangod-vidéki ifjúság és a rendező bi­zottság lelkes elnöke Braidwer Béni ur, úgyszin­tén az egyes jóltevők, egyházközségem nevében is, szívesen adott s hálásan fogadott jótétemé­nyeikért meleg köszönetemet! Gesztely, 1898. augusztus 23-án. Olajos Pál, ev. ref. lelkész. *) Közlése tárgyhalmazat miatt késett. — Szerk. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei lanitó-Egyesület toatalos rovata. — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők. Értesítés. A „s.-a.-ujhelyi keresk. társulat" által fenn­tartott „kereskedelmi tanonciskolábanaz 1898/99. tanévre a beiratások folyó hó 5-én veszik kezdetüket és 12-ig tartanak. Tisztelettel kéretnek a kereskedő urak ta- noncaikat e határidőn belül beíratni, mert a ké- sedelmezők mulasztóknak fognak tekintetni. A beiratás minden nap d. u. 4—6<úg fog­nak az iskola nagytermében eszközöltetni. Lővy Adolf, Schneider Jakab, isk. bízottá, elnök isk. igazgató. Válasz Demjén Károly urnák a „Zemplén“ t. szerkesztőjéhez intézett „Nyílt levelé"-re.*) Zemplén-vármegye tanítósága már húsz esztendőn át használja a Keleti (Knopfler) Sán­dor földrajzát. Ezalatt az idő alatt változtak ugyan egyes iskoláknál a tanítók, a régi gene­rációt felváltotta az újabb nemzedék, de a Ke­leti-féle földrajz megmaradt kelendőségében. Kedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy ez a könyv már az 5-ik kiadást érte el, amivel pedig nagyon kevés szerző, dicsekedhetik. Általános pedagógiai szempont, hogy a III. oszt.-ban a földrajzot nem szabad könyvből tanítani. Az előismereteket a beszéd és ért. gya­korlatok révén, a többit pedig a térképről ta­nulhatja a gyermek. A könyv egyedül a tanító munkájának megkönnyítésére szolgál, osztatlan iskolában pedig könyv nélkül alig lehetne va­lami földrajzi anyagot tárgyalni. A vármegye tanítósága nyugodt lelkiismerettel tanította 2 évtizeden át a földrajzot a A.-féle könyvből. Ezalatt a hosszú idő alatt senkinek sem volt oka ezt a könyvet gáncsolni, vagy kifogásolni, Aki elfogulatlanul, igazságosan és kellő kép­zettséggel bírálja ezt a könyvet, meggyőződhe­tik, hogy szerzője nagy gonddal állította össze. Megjelenése idejében Kiss Áron dr., hazánk egyik legkiválóbb pedagógusa is e tankönyv tanitásmenetét helyesnek nyilvánította, Bálint Mihály az akkor megtartott egyetemes tanitó- gyülés alelnöke a „Népnevelők Lapjá“-ban ala­pos bírálat alá vette K. könyvét és a lehető legkedvezőbben nyilatkozott róla. A szerző minden újabb kiadásnál javított egyet-mást könyvén. Ákik tulterjedelmesnek tartották a vármegye leírását, félreértették a szerző intencióit: alkalmat akart avval adni a vármegyei tanítóságnak, hogy alaposan ismer­jék meg a vármegye beli viszonyokat. Hány ta­nító kerül ide egész idegen vidékről, akinek aztán szüksége van egy olyan könyvre, melyben megtalálhatja a Zemplén-vármegyére vonatkozó jobb adatokat. Ki lehet jelölni a könyvben, hogy mit ta­nuljon a gyermek. De, hogy ezen a hibán is segítve legyen és hogy a falusi gyermek kevés pénzéért juthasson könyvhöz, K. ur egy uj föld­rajzot adott ki, mely rövidítve, de a régi könyv szellemében tárgyalja az anyagot. *} B válasz adással „a pro et contra“ tekintetek kielégítést nyervén, a vitatkozást lapunk közérdekű rova­taiban befejezettnek jelentjük ki. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom