Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-09-04 / 36. szám
1898. szeptember 4 II. Melléklet a „Zemplén'* 36. számához. — Az elösmerés koszorúja. A „Vármegyei Ügyek“ rovatában siető kézzel Írott tudósításunkból, ott, ahol Darányi Őexcellenciájának a vármegye nagyküldöttsége részéről történt üdvözöltetéséről szólottunk, egy igen hatásos jelenet fölemlitését kifelejtettük, amit most már itt adunk köztudomásra. Ugyanis: Darányi minister a főispán üdvözlő beszédére Szerencsen adott válaszában, midőn a főispán beszédét taglalgatta, befejezésül igy szólott: „Méltóságod szives volt fölemlíteni azoknak az uraknak a neveit is, akik a mezőgazdaság, nemkülönben a szőlőtelepítés érdekeinek előmozdításában maguknak érdemeket szereztek; egyről azonban megfeledkezett Méltóságod : önmagáról, akinek a megjelölt működés terén is kimagasló érdemei vannak. — Gondolható, hogy a miniszter eme szavaira szűnni nem akaró éljenzés támadt. Azután kívánta a minister, hogy továbbra is avval a fiatalos erővel és lankadatlan kitartással, mint eddig tette, gondozza Öméltósága a közgazdaság érdekeit, melyekből csak jó és áldás fog áramolni a vármegye nagy közönségére. — Megszökött betörő. Gazda Ferenc, az újhelyi börtön lakója, akit a törvényszék több betöréses lopás miatt a múlt. évben négy évre elitéit, tegnapelőtt délben a Némahegyről, ahol több társával szőlőrigolirozással foglalkozott, a pihenés ideje alatt megszökött. Gazda putka- helmeci származású, 4ü év körüli notórius betörő tolvaj. A rögtön megindított nyomozás dacára még eddig kézre nem került. — Talált hulla. Tegnap reggel az Uj- hely város határához tartozó Long-erdő szélén, egy elaggott parasztasszony holttestére bukkantak a járókelők. Utóbb nyomára jöttek, hogy az Géczi Borbála t.-terebesi származású 70^-75 év körüli, kéregető asszony hullája, aki két nap előtt távozott el hecskei lakásáról s bolyongásában érte utói a halál. Az esetnél a rendőr- hatóság a szokott módon eljárt. — A korcsma halottja. Tavarnáról írja levelezőnk : Ruszinkó1 Jánosné aug. 28-ári, este 8 óra tájban, elment a korcsmába, hogy ott dőzsölő férjét s fiát haza hívja. Midőn Duda János ezt meghallotta, az előtte volt literest úgy vágta a szegény asszony lejéhez, hogy legott összeesett. Most meg már Kuszinkó támadt Dudára, akit üldözőbe vett, de vesztére, mert Duda János, Duda Mihály, Duda András, Hablyák Mihály, Repkó Csubai András és Sztanovcsak Mihály Ruszinkóra vetették magukat, fejét fejszére! összevagdalták úgy, hogy reggelre meghalt, — fia ilj. RuSzinkó pedig a Duda János tejen s ka"- ján ejtett olyan súlyos sebeket, hogy alig ha ki épül azokból. A tettesek közül negyet már élfogtak, kettő megszökött, kiket az utánuk mozgósított csendőrség teljes erélylyel nyomoz. Ruszinkónénak a jobb szeme s az arca van erősen megsérülve. A kimúlt Ruszinkó János életerős ember s béresgazda volt a grófnál; 5 gyereke, neje és tehetetlen öreg édes anynya maradt kehyérkereső nélkül. — Színészet Szerencsen. Aranyossyék aug. 27-én a „Próba házasság“-ot mutatták be Nurdsány Antal (Kanócz Gyuri), Rosenfeld Elek (Rákóczi cselédszerző) és Kőris Pál (Jean) műkedvelők közreműködésével. Az előadás általában igen jól sikerült. — Másnap a „Gyimesi vadvirág“-ot láttuk igen jó előadásban. Aranyos- syné (Magdolna) nemcsak alakításával, de énekével is sűrűn aratott tapsokat. A korhely ha- rangozóban Garay tipikus alak volt. Aug. 30-án : „A kikapós patikárus“ került színre. Az efelé otromba darabok szinrehozatala alkalmasok arra, hogy a romlatlan erkölcsi érzésű közönséget végképp elvonja a színészet pártfogásától. Végre f. hó 1-én bucsuelőadásui Beöthy L. és Rákosi V. „Aranylakodalmá“-t adták; a fontosabb szerepekben Petőfi, Táncsics, Vidacs, műkedvelőkkel. Ki kell emelnem Aranyossynét, Illésházy Margitot, Radnayt, Lipthayt és Törököt, kik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a darabot a kifütyöléstől megmentsék. — A műkedvelők közül Vörös Lajos (Titkár) és Zsoiczer (Stőhr gróf) érdemelnek dicséretet. A „Himnusz“ zengzetes dallamai mellett a király éltetésével végződött a szezon. — Aranyossyék tőlünk Sárospatakra mentek szerencsét próbálni. Legyen nekik ott a próba — szerencse! rí. — Színészet Varannón. Két hét óta a Tolnay Gyula színtársulata játszik Varannón. Eddig még mindig telt ház előtt tartottak előadást, lelkes ambícióval és nagy hatással. Ha igyekezetük nem fog hiányozni, remélhető, hogy tovább is boldogulnak. Kiváló erők a társulatnál a Tolnay-par, Darvay és Védő, kik már sok tapsot arattak művészi játékukkal. Legutóbb „Deborah“ került színre, melyben Tolnay- . né a címszerepben egészen elbájolta a publikumot, Ő különben mint énekesnő is kiváló erő, hangjával és művészi alakításával bátran meg- iUaoá helyét nagyobb színpadokon is. rl — Egy szakképzett nyelvmester alapos oktatást ad a német-, francia- és angolnyelvekben, ugyanő társalgó órákat is ad. — Tudakozódni lehet a „Zemplén“ kiadóhivatalában. — Egy kereskedelmi tanfolyamot végzett leány, ki a könyvvezetésben, levelezésben, valamint az irodai munkálatokban jártas, szerény feltételek mellett, akár helyben, akár vidéken állandó alkalmazást keres. Bővebbet a kiadóhivatalban. — Szökés. L. S. málczai lakosnak egy 16 éves kereskedelmi iskolás tanulófia augusztus 28-án eltűnt az apai háztól és vele ... az édes atya 350 forintja is. Mai napig eredménytelenül keresik. rl. — Nyilatkozat. Lapunk múlt számában Szűcs J. izr. tanító ur a „Közönség köréből“ c. rovatunkban közölt levele során kétségbe vonta tolcsvai tudósítónk jóhiszeműségét a „Zemplén“ számára küldeni szokott hírek megbízhatósága tekintetében. Lapunk és tudósítónk reputációja érdekében állónak tartottuk, hogy tudósítónk a t. olvasóközönség előtt magát rehabilitálja. E célból Sztareczky Géza rk. tanító ur, inkriminált tolcsvai tudósítónk, hosz- szabb „nyilatkozatot küldött hozzánk, melyből kiadjuk a következő sorokat: „Szűcs J. tanító urnák abbeli állítását, hogy az én tudósításaim légbőlkapottak, vagy túlzottak: visszautasítom, s kijelentem, hogy Szűcs J. izr. tanítótól a t. szerkesztő úrhoz intézett közleményében foglaltak mind igazságellenesek voltak.“ (A hosszú nyilatkozatnak további része magán természetű dologgal foglalkozván, nem érdekli t. olvasó- közönségünket; azért annak közlését mellőztük. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a jelen nyilatkozat közreadásával az ügyet lapunkban végképp befejezettnek jelentjük ki. — Szerk.) — Időjóslat szeptember 4-ére. Száraz- Hőemelkedés. Menyaszonyruha-selyem 65 krtol 14 frt 65 krig méterenként, - valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtrtl 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szin és min ázatban. Privát-fogyasztóknak po< ahér és vámmente-en va- i.mint ná/ho/. szállítva, — mintákat pedig pósta- íordultával küldenek lieniieberti d.tielfomsfArai, (cs. és k. udvari szállító) /.iiriolilx-ii. 6 — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 8-ik (augusztusi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye történelmi földrajza. (VIII. közi.) Irta: Dongó Gv. Géza. — 2. Zemplén-vármegye népessége a XVI. század végén. (I. közi.) Irta: Nagy Gyula. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (33. folyt.) Fordította: Mafolaz Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (33,. folyt.) Ford: Kapás L. Aurél. — 5. Zemplén főispánjainak (comitum) sorrendje. (2. folyt.) Ford : Dongó Gy. Géza. — 6. Sárospatak város és vára történetéhez. (IV. közi.) Irta: Soós Elemér. — 6. Szirmay András naplója. (29. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. A piaristák Zemplén-vár- megyében. (7. folyt.) Irta: Hudra János. — 9. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről. (5. folyt, és vége.) Irta: Sztavrovszky Gyula — 10. A Bukócz-hegyí monostor története. (II. folyt) Irta : Unghváry Ede. — 11. Levél a szerkesztőhöz. Irta : Matolay Béla. — Levelesláda : 12. Dézma-levél 1629-ből a koldusoknak. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. Zrínyi Ilona egy házhelyet adományoz Tállyán. Közli: Karsa Ferenc. — Tárca: 14. Öreg Rákóczy György házassága. Irta: Kovács Sándor. — 15. A szerkesztő postája. — Függelék: 16. A gróf Andrássy-család nemzedékrendi táblázatai. (IV—VI.) Összeállította : Doby Antal. — Az „Adalékok“ előfizetése 1 évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek figyelmébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajó-Hidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T -Szada, H.-Nómeti, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. A megsürgetett helytörténeti adatok mielőbbi beküldését -e helyen is kérjük az illető jegyző uraktól. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtató és köszönet.*) A Harangod-vidéki ifjúság augusztus 21-én Gesztelyen, az ev. ref. egyházközség orgona-alapja javára rendezett zártkörű nyári mulatságának bevétele 58 ft 50 kr volt, melyből a jótékonycélra maradt tisztajövedelem 26 ft 90 kr. Felülfizettek : Braidswer Béni (Berzék) 5 ft, Kazay László (Miskolcz) 4 ft. Borsodi Miksa dr. gesz- telyi körorvos 2 ft, Kádas István (Kis-Dobsza) 1 ft, Zitás István szadai ref lelkész 1 ft. Jászay Pál hernád-németii jegyző 50 krt. Felülfizetések összege 13. ft. 50 kr. Fogadja a jótékonycélu mulatságot rendezett Harangod-vidéki ifjúság és a rendező bizottság lelkes elnöke Braidwer Béni ur, úgyszintén az egyes jóltevők, egyházközségem nevében is, szívesen adott s hálásan fogadott jótéteményeikért meleg köszönetemet! Gesztely, 1898. augusztus 23-án. Olajos Pál, ev. ref. lelkész. *) Közlése tárgyhalmazat miatt késett. — Szerk. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei lanitó-Egyesület toatalos rovata. — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők. Értesítés. A „s.-a.-ujhelyi keresk. társulat" által fenntartott „kereskedelmi tanonciskolábanaz 1898/99. tanévre a beiratások folyó hó 5-én veszik kezdetüket és 12-ig tartanak. Tisztelettel kéretnek a kereskedő urak ta- noncaikat e határidőn belül beíratni, mert a ké- sedelmezők mulasztóknak fognak tekintetni. A beiratás minden nap d. u. 4—6<úg fognak az iskola nagytermében eszközöltetni. Lővy Adolf, Schneider Jakab, isk. bízottá, elnök isk. igazgató. Válasz Demjén Károly urnák a „Zemplén“ t. szerkesztőjéhez intézett „Nyílt levelé"-re.*) Zemplén-vármegye tanítósága már húsz esztendőn át használja a Keleti (Knopfler) Sándor földrajzát. Ezalatt az idő alatt változtak ugyan egyes iskoláknál a tanítók, a régi generációt felváltotta az újabb nemzedék, de a Keleti-féle földrajz megmaradt kelendőségében. Kedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy ez a könyv már az 5-ik kiadást érte el, amivel pedig nagyon kevés szerző, dicsekedhetik. Általános pedagógiai szempont, hogy a III. oszt.-ban a földrajzot nem szabad könyvből tanítani. Az előismereteket a beszéd és ért. gyakorlatok révén, a többit pedig a térképről tanulhatja a gyermek. A könyv egyedül a tanító munkájának megkönnyítésére szolgál, osztatlan iskolában pedig könyv nélkül alig lehetne valami földrajzi anyagot tárgyalni. A vármegye tanítósága nyugodt lelkiismerettel tanította 2 évtizeden át a földrajzot a A.-féle könyvből. Ezalatt a hosszú idő alatt senkinek sem volt oka ezt a könyvet gáncsolni, vagy kifogásolni, Aki elfogulatlanul, igazságosan és kellő képzettséggel bírálja ezt a könyvet, meggyőződhetik, hogy szerzője nagy gonddal állította össze. Megjelenése idejében Kiss Áron dr., hazánk egyik legkiválóbb pedagógusa is e tankönyv tanitásmenetét helyesnek nyilvánította, Bálint Mihály az akkor megtartott egyetemes tanitó- gyülés alelnöke a „Népnevelők Lapjá“-ban alapos bírálat alá vette K. könyvét és a lehető legkedvezőbben nyilatkozott róla. A szerző minden újabb kiadásnál javított egyet-mást könyvén. Ákik tulterjedelmesnek tartották a vármegye leírását, félreértették a szerző intencióit: alkalmat akart avval adni a vármegyei tanítóságnak, hogy alaposan ismerjék meg a vármegye beli viszonyokat. Hány tanító kerül ide egész idegen vidékről, akinek aztán szüksége van egy olyan könyvre, melyben megtalálhatja a Zemplén-vármegyére vonatkozó jobb adatokat. Ki lehet jelölni a könyvben, hogy mit tanuljon a gyermek. De, hogy ezen a hibán is segítve legyen és hogy a falusi gyermek kevés pénzéért juthasson könyvhöz, K. ur egy uj földrajzot adott ki, mely rövidítve, de a régi könyv szellemében tárgyalja az anyagot. *} B válasz adással „a pro et contra“ tekintetek kielégítést nyervén, a vitatkozást lapunk közérdekű rovataiban befejezettnek jelentjük ki. Szerk.
