Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-08-07 / 32. szám
Ha összehasonlítjuk az 1899. évi szükségletet (139,594 ft 07 krt) a folyó év szükségletével (128,504 ft 67) többlet mutatkozik: 11,089 ft 45 kr, mely többlet abból állott elő, hogy az alispán fizetésénél 300 ft, utiátalányánál 200 ft, — at. főorvos fizetésénél 200 ft, — a főpénztárosénál 100 ft, — két uj szolgabirói állás javadalmazása címén 2000 ft, — egy uj tiszti alügyészi állás rendszeresítésénél 1100 ft, — 6 napdijas pótjavadalmazása címén 2160 ft, — kilenc őrhajdu lakbéremelése címén 180 ft, — az alispáni huszár lakbéremeléseképpen 20 ft, — szolgaszemélyzet ruházatánál 721 ft 45 kr., — irodai szükségletnél 2500 ft, — szegődmé- nyesek béremelésénél 108 ft, — sorozási költségeknél 1500 ft s igy összesen 11,089 ft 45 krral több irányoztatott elő most, mint előirányozva volt a folyó évben. — A költségvetés tervezete előkészítő tárgyalás céljából a t. vármegye állandó választmányának fog bemutattatni. Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkórház 1898. évi julius havi betegforgalmáról: 1898. év junius hóról ápolás alatt maradtak száma. 25; 1898. év julius 31-éig újonnan felvettek száma: 45; ápoltak összege: 70. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva: 29; javulva : 2 ; gyó- gyulatlan 3 ; meghalt: 2. — Összes fogyaték : 36. — A hó végével ápolás alatt maradtak száma 34: — Az ezen idő alatt felmerült ápolás-napok száma: 994. — Schön Vilmos dr. főorvos, Nyomárkay Ödön dr. alorvos. Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1898. julius 30-ától aug. 6-áig) a) házasságot kötött: 3 pár ; b) kihirdettetett: 3 egyéne) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 10 esetben; d) elhalálozott: 9 egyén. Hírek a nagyvilágból. Bismark Ottó herceg, kit kortársai közönségesen csak „vas-kanceilár“-nak neveztek, valójában pedig tűnő száadunknak legnagyobb államférfia volt, aki óriási eszével és akaraterejével megalapította a német birodalmat, július hó 30-án, életének 83. évében, friedriehsruhei kastélyában csendesen elhunyt. — Vilmos német császár igy szól Bismarckról, „az állam- művészet legnagyobb mesteréről és rettenthetetlen harcosáról háborúban és békében“ a birodalmi kancellárhoz intézett leiratában: „Magas szövetségeseimmel és az egész német néppel gyászolva állok a herceg ravatalánál... hogy az egész világ előtt kifejezzem azt az osztatlan gyászt és hálás csodálatot, amely ma az egész nemzetet eltölti és az egész nemzet nevében fogadalmat tegyek, hogy azt, rmit a nagy kancellár és a nagy Vilmos császár alkottak, fön- tartjuk, kiépítjük és ha szükséges életünkkel vérünkkel megvédelmezzük. Segítsen ebben Istenünk, Urunk!“ A herceg holttestét f. hó2-án koporsóba tették, beszentelték és a halottas házban hagyták. Ott marad mindaddig, mig a családi sírbolt elkészül s oda egész csendben fogják áthelyezni. A koporsóba zárt hamvakat éjjel-nappal katonaság őrzi. — A szállóigék száma, melyet a hercegről most fölelevenitnek, légió, reánk magyarokra nézve azonban egy sem tanítvány a sárospataki „ collegium“-ba egyenesen „diák“-nak ment. Valami jól eső érzés hatotta át a tudományokat szerető fejedelmet, amint itt e félreeső egyszerű helységben, a miveltségnek ily szép jelével találkozott, s őszinte jó akarattal fogadta a nép hódolatát. Lovával még közelebb jött az éljenző néphez s jó akarattal megkérdezte a hadnagy urat, — a tudomány akkori nyelvén, latinul: — Hol tanult meg latinul? — A megyasszai „schola“-ban. felséges ur ! — Tudnak-e itt mások is latinul, olvassák-e a „classicus auctorok“-at? — Mindnyájan, felséges ur! — S ki tanította önöket ? — A „rectorok,“ egyik a másik után. Innen három év múlva minden „rector“ külföldi akadémiára megy s onnan professzornak. A nemes hadnagy uram előtt Bécs is külföld volt. Onnan ez időben kevesen juthattak odább. Bécs is messze volt akkor. Aki oda akart menni, végrendelkezett. A császár látni akart egy ilyen embert is. Megyasszón a „rector“ akkor Szaplon- czay Tamás volt, máramaros-szigeti születésű, tudományáról hires ifjú, aki később, bár kis időre, nagyenyedi professzor lett. Alig félévi tanárkodás után meghalt. Előhívták valahonnan a hátulsó sorból, a bámulok közül „tiszteletes ő kigyeimét.“ Szaplonczay tudta, hogy József császár a fráncia irodalomnak nagy barátja s legöröme- sebb fráncia nyelven társalog: elkezdett ezen a »yelven beszélni a fejedelemhez. érdekesebb, mint az, melyet Bismarck 1866-ban, a porosz-osztrák a háború kitörése előtt nagykövetünkkel beszélgetvén röppentett világgá, hogy t. i. „Ausztria helyezze át súlypontját Budára!“ Bismarck halálának hire rendkívül élénk s fájdalmas részvétet keltett hazánkban is. Őfelsége a király, úgyszintén a külügyminister és a mi- nisterelnök Vilmos császárhoz és a herceg fiaihoz intézett táviratokban fejezték ki részvétüket. — Halálával a történelem legnagyobb alakjainak egyike omlott porba s aki egykor Európa sorsát igazgatta hatalmas eszének, hatalmas kezének vaserejével, most ott fekszik mozdulatlanul, tehetetlenül halottas szobájában. Hire, neve azonban mindaddig él, mig a világ világ lesz és lesz világtörténelem! Ferdinánd bolgár fejedelem Nikita montenegrói fejedelem látogatására Czettinjébe érkezik. Spanyolország és Amerika között a békealkudozások annyira előre haladtak, hogy a békekötés rövid időn belől várható. Hírek az országból. Szent-István ünnep. Aug. 20-án, Szent- István napján, a szokott renddel ülik meg Buda várában a nemzeti ünnepet. Az ünnepen Vaszary Kolos bíboros hercegprímás pontifikái. Az ünnep reggel hétkor kezdődik a királyi palota Szent-Zsigmond kápolnájában, a honnan a „dicsőséges“ „szent jobb kéz“-t ünnepi körmenetben viszik át a Mátyás-templomba. Télfy Istvánt, az agg tudóst, ki a görög nyelvnek és irodalomnak évtizedek folyásán át volt hires tanára a budapesti kir. tud. egye- men, előkelő s nagy közönség jelenlétében, mely nagyobbrészt volt tanítványai sorából gyülekezett össze, f, hó 3-án helyezték örök nyugalomra. Áldás emlékére ! Uj államtitkárok. Jakabffy Imre volt főispán a belügyi, — Schmidt József dr., az ezredéves kiállításnak volt igazgatója, a kereskedelemügyi kir. ministeriomhoz államtitkárokká neveztettek ki. Arany László, a magyar földhitelintézet jogügyi osztályának igazgatója, Arany János fia, jeles iró és költő, Budapesten f. hó 1-én váratlanul elhunyt. Ny. b. A hódoló diszfelvonul ás körképe Budapesten megnyílt s tegnaptól kezdve látható. Különfélék. — Személyi hírek. Főispánunk Öméltósága már napok óta gyöngélkedik s e miatt hivatalos kőrútjának folytatásában is hátráltatva van. Egészségének jobbra fordultával, aminek mielőbb leendő bekövetkezését kívánjuk s reméljük, Öméltósága az e.-bényei fürdőbe készül pár hétig üdülni. — Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy és családja most szerdán Bpestről külön vonaton Ujhelybe érkezett s innen az egész család Károlyi László grófhoz Radványba, onnan Lászlótanyára hajtatott. — Andrássy Tivadar gróf valóságos belső titkos tanácsos országos képviselőt és Mailáth József gróf főrendiházi tagot a központi kongrua-biCsakhogy a tudós Szaplonczay uram úgy beszélt fránciául, ahogy Írják. József császár bámulva hallgatta az előtte ismeretlen nyelvet. — Miért nem mondták ennek a nagytu- dományu férfiúnak, hogy én nem értem a szanszkrit nyelvet “?. . . De hát hol van a pap ? A pap nem volt sehol. A császár arca elborult. A kálvinista pap nem tartja őt méltónak arra, hogy eljöjjön hódolatát nyilvánítani, őt üdvözölni. Behajtatott a városházához. — Hívják elé a papot! Futár, futár után szaladt a paphoz. Nagytiszteletü Hetyey Márton uram a szobájában sétálgatva, tollszopókás hosszú szárú pipából pöfékelt s morfondírozott. Egyik küldönc, előbb polgár, később mind magasabb-magasabb rangú udvari és katonatiszt hangoztatta: — Nagytiszteletü urat hivatja . .. nagytiszteletü urat türelmetlenül várja a császár. — Jól van fiam ! Elmegyek, de most dolgom van. De a pap csak nem jött. A császár pedig percről-percre türelmetlenebb lett. A harangok még mindig szóltak, a császár azt hitte az ő tiszteletére, s bosszúsan szólott: — A harangjait küldi maga helyett! Hallgattassátok el! Rémülettől, ijedtségtől volt sápadt minden arc, félelmében elszorult minden szív; senkinek sem jutott eszébe megmondani, hogy egy halottat siratnak azok a szegény harangok. zottságba, melynek az a feladata, hogy az elégtelenül javadalmazott mindkét szertartásu kát. papság évi jövedelem-arányát rendezze és biztosítsa, — meghívta a vall. és közoktatásügyi kir. minister. —■ Dókus Gyula cs. és kir. kamarást a „Wekerle jótékonysági egyesület“ Budapesten választmányi taggá beválasztotta s erről igen díszes oklevéllel értesítette. — A kereskedelemügyi minister Hönscli Dezső kir. főmérnököt, a zemplén-vármegyei államépitészeti hivatal fejét, a Németországban és Hollandiában mái- eddig létesített apró kockakő-burkolattal ellátott utak s ezzel kapcsolatos egyéb közútügyek tanulmányozására 16 napi időfolyásra kiküldte. • - Kinevezés. A vall. és közokt.-ügyi kir. minister Geőcze Sarolta állami polg. iskolai igazgató-tanítónőt, kedves földinket, a budapesti II. kér. állami elemi iskolai tanítóképző- intézethez rendelte be. — Áthelyezés. Pácz Ferenc honvédhadnagy Egerből az Uj helyben állomásozó zászlóaljhoz áthelyeztetett. — Az állami elemi iskola gondnoksága. A vallás és közokt.-ügyi kir. minister kinevezte elnökké : Dókus Gyulát, — tagokká: Fejes Istvánt, Katinszky Gézát, Miklósy Istvánt, Meczner Bélát, Székely Eleket, Kossuth János dr-.t, Haas Bertalan dr.-t, Rosenthal Sándor dr.-t, Reichard Salamon ,dr.-t, Dókus Lászlót, Csehy Pétert, Jelenek Ádámot, Csákó Imrét, Hornyay Béla dr.-t és Hönsch Dezsőt. — Itt említjük meg, hogy a szóban levő, vagyis székvárosunkban az 1898/99-iki tanévvel megnyíló áll. iskolánál betöltendő 1 tanítói állásra 25 férfi- s a 4 tanítónői állásra 102 (azaz száz két) pályázó jelenkezett! — Búcsú. Folyó hó 15-én Nagy-Boldogasszony napja lesz. Ezen a napon tartják az úgynevezett klastromi búcsút a piaristák templománál. — A honvédség köréből. Az ez idei őszi nagy gyakorlatok Ujhelyt is fogják érinteni, már t. i. annyiban, hogy nagyobb csapatátvonulások lesznek városunkon. így, értesülésünk szerint, a szatmári 12-ik honvéd gyalogezred parancsnoksága megkereste a város hatóságát, hogy f. hó 26-tól szept. 4-ig az ezred részére szükséglendő hús és élelmi cikkek szállítása iránt a helybeli mészárosok és kereskedők ajánlattételre felszó- littassanak. Ebből azt következtetjük, hogy Uj- hely környékén is lesznek a mondott időben ezred- és dandárgyakorlatok, amelynek centruma és végkifejlése a szepességi király-manőveren lesz. — E helyütt megemlítjük, hogy a mi zászlóaljunk Miskolczról az ezredgyakorlatokról már hazaérkezett. — Színészet. Tiszai Dezső színtársulata a jövő szept. hó elején készül ismét Ujhelybe, hogy addig is mig okt. elején téli állomáshelyére, Miskolczra, kell bevonulnia, nálunk is bemutassa télére kitünően szervezett társulatát. Ha a társulat uj erőkkel nem lesz fölfrissitve, valami fényes jövőt a mostani nehéz viszonyok között legjobb akaratunk dacára sem jósolhatunk nekik. — Révész Imre jubileoma. Megemlékeztünk már arról, hogy Révész tánctanitó Ujhelyben ez évban 25-ikszer nyitott tánctanfolyamot. Megemlítettük, hogy ez a jeles tánctanitó ez alatt az idő alatt az újhelyi nagyközönség teljes megelégedését és dicséretét érdemelte ki. Hogy A fejedelem ott sétált boszusan, idegesen a templom körül. E sajátos épület, erős várfallal, bástyákkal, törésekkel körülvéve, szabadon, egyedül állott a magaslaton. A huszita csehek építették ; alatta még fel nem tárt sírbolt. Nem lehet kibontani, mert félő, hogy akkor öszszeom- lanak, bármily erősek is a falak. Hol volt a bejárat, ma nem lehet kitalálni. Még akkor látszottak a régi várárkok, s némi nyomai a régi „ároklakók“-nak. Az ott már-már beépült telkeken még most is találnak házmaradványokat, falakat, folyosót, sütőkemencét. A magyar tudományos Akadémia azonban, többszöri értesítés dacára, mégcsak a füle botját sem mozdítja rá. Jó távol, de akkor hozzá legközelebb egy nagy ódon épület, a papiak. Ezzel szemben, de túl a patakon, az iskola, a „schola.“ Hazánkban e templomot köri tő várfalhoz hasonló, tudtommal, csak a nagyenyedi. Áll-e még — nem tudom. II. József már a déli bástya előtt állott, ahol egy, a templomban máig is őrzött „szakállas puska,“ e fiók-ágyú öblös torka a disz- lövésektől még melegen tátongott elébe, amikor a pap, Hetyey Márton uram, teljes papi ornátus- ban, vállán palásttal megjelent s mélyen meghajolt a fejedelem előtt. — Tudja-e, hogy hivattam önt ? — Igen felség. — És hívásomra miért nem jelent meg ? — Mert velem az rendelkezett, aki mindnyájunknál hatalmasabb ur, akinek hívására mindnyájunknak meg kell jelenni, aki előtt le kell tenni nekem a bibliát, felségednek a koronát. Folytatás a meflékloton,
