Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-25 / 52. szám

Fokozza a bajt a fiatal, minden pedagógiai tapasztalatot nélkülöző tanároknak az alsóbb osztályokban való alkalmazása.

Tisztelet és elismerés a kivételeknek, de bizony gyakran megesik, hogy ily fiatal tanár minden szorgalma és jóakarata dacára nem lesz képes eredményt felmutatni; mert, vagy ragaszkodik a könyv betűihez, e lélekölő rendszerhez, vagy nem ismeri a gyermek lelki és szellemi világát és követeli, hogy az úgy ismerje, vagy tudja a dolgokat, mint akár ő maga és igy, ha a gyermekben nincs valami rendkívüli, úgynevezett átalakuló tehetség, meddő marad minden fáradozás úgy a tanár, mint a tanuló részéről, sőt elkedvetíenedés áll be és a jobb tehetségű gyermek is közepessé válik, vagy egészen elzüllik.

De viszont örömmel tölti el az embert, ha látja, hogy a tanár a középiskolában is le tud szállani a gyermek szellemi világához és az iskolát nemcsak tan, de nevelőintézetnek is tekinti, hol a szellem fejlesztése mellett a jellem és kedély képzésre is nagy gond fordittatik, hol az elemi képzés alapja fokozatosan és összhangzással tovább lesz építve, esetleg a felfedezett hiányok jóakaratulag kijavítva és pótolva; igy a tanuló ambíciót és kedvet fog nyerni any- nyira, hogy a gyöngébb tehetségüekből is válik valami.

Nem régiben azt a panaszt hallottam gimn. tanárok részéről hangoztatni, hogy a legtöbb tanuló mértéken aluli előképzettséggel lép a gimn. I. osztályába. Mire én azt kérdeztem, vájjon nem volna-e célszerű visszamenni a régi rendszerhez, hogy a tanulók, csak felvételi vizsga alapján jussanak a gimnáziumba? Erre egyik tanár igen bölcsen azt válaszolta: A világért sem, a gimn. nem rosta a mely kiválasztja a jótehetségüeket, hogy a többi előtt elzárja a tanulás lehetőségét; hanem inkább az a hely, hol a tanuló nehány évet eltölt és vagy arra való, úgy tanulását tovább folytatja, vagy alaki képzésben megerősödve, korban és testben növekedve, valamely neki megfelelő iparágra nyer szükséges előismeretet.

És ez jól van igy, hogy a középiskola bizonyos fokig ne csupán tudományos pályára előkészítő iskola legyen, hanem jöjjön segítségére a népiskolának, haladjon vele karöltve és végezze azt a missiót, melyet amaz szűk korlátok közé szorítva, teljesíteni nem képes.

A varannai áll. elemi iskola növendékei f. hó 18-án „A napkeleti bölcsek hódolata“ c. vallásos színdarabot adták elő a kisdedóvó karácsonfája és az orgona-alap javára. Az érdeklődés oly nagy volt a darab iránt, hogy a közönség a termet zsúfolásig megtöltötte. Az előadás lefolyása köztetszést aratott s egyes jelenetei meghatóan szépek voltak. Különösen az „angyal-jelenés és a „betlehemi jászol“ élőképe részesült igen nagy tetszésben. Ezt Strompf Pálné úrnő ügybuzgalma tette lehetővé, ki fáradhatatlan volt a jelmezek előállításában. Fogadja ezért legmélyebb köszöne- tiinket! A darab énekrészeinek betanítását Tom- csányi Kálmán rk. ügybuzgó s. lelkészünk vezette, s az egész előadás zenei részét az előadás alatt ő látta el fáradhatatlan ügyszeretettel. A darab beoktatását Zseltvay Bogdán teljesítette. Az élvezetes est összes jövedelme 120 ft, melyből a két nemes célra szép összeg jut. r. 1.

Halálozás. Peti Mihály nyugdíjas reform, néptanító meghalt Szürnyegen, 53 éves korában.

.A. rovatvezető postája.

Yalainennj i I. kartitrsninmak boldog kar Ácson i ünnepet kívánok.

K. Z. — Úgy a dadogásról, mint a hebegésről kitűnő szakképzettségről tanúskodó értekezések jeles írója Hübel Irma k. a., k.-helmeczi r^m. kát. tanítónő. Hogy a Zemplén naptárában nevét nem találta, az hibás közlés, vagy tévedés folytán történhetett, de a mi legkevésbé válik kárára a nevezett kartársnőnek. R.-vezetö.

CSARNOK

Emlékek.

— D.-Sz -Mariskának. —

I.

Föltárom a múltak honát S egy pillantást vetek bele :

Oly szelíden mosolyg reám Égj- szőke lány tekintete.

Nézem, nézem s ráismerek,

<) volt szivem első álma;

Olyan hűen, oly édesen Emlékezem vissza rája.

Együtt éltük a szív korát Tanulgatva a szerelmet .... Boldog idő, letűnt idő!

Szőke leány, Isten veled!

II.

Soh'sern mondtam, hogy szeretem,

Ö sem mondta, hogy szeret;

Az a vonzó édes érzés Köztünk mi is lehetett'?

Barátság-e vagy szeretet,

Avagy talán szerelem ?

E kérdésre én a választ Mai napig sem lelem.

III.

Rég elhangzott szivemben a szép nóta, Asszony lett a szőke lányból azóta; Messze innen boldogan él valahol,

Hej csak az én tépett lelkem,

Csak az árván barangol.

•Járok-kelek fel s alá a világon, Nyugodalmam fel seholsem találom ; Járok mint az elátkozott fergeteg,

Síró lelkem a letűnt múlt Emlékein kesereg.

Szendrói Holozsiiyay Cirill.

M

Közgazdaság.

Az uj fogyasztási adók.

A pénzügyminister f. évi november 22-iki kelettel hirdetményt tett közzé, melynek ismertetését érdekesnek és szükségesnek találjuk.

Az eddigi szeszital mérési, cukorfogyasztási és söritaladók 1898. évi dec. 31-ik napjával megszűnnek ; ennélfogva 1899 évi jan. hó eslő napjától kezdve égetett szeszfolyadékok, cukornak, cukor árunak és sörnek a zárt városokba (Budapest, Pozsony) való behozatala s nyílt helyeken való elárusitása és beszerzése alkalmával a most említett adók nem fizetendők úgy, mint eddig, zárt városokban a fogyasztási adóhivataloknál és nyílt helyeken az adószedésre jogosítottnál (községnél, bérlőnél). Az egyes városok által a fenemlitett cikkek fogyasztása vagy bevitele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti.

Ugyancsak 1898. évi dec. 31-íkével szűnnek meg az 1890. évi XXXVI. t.-c.-nek az égetett szesz folyadékok forgalmának korlátozására vonatkozó ama rendelkezései, amelyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikra nem voltak szabadon bevihetők.

Az eltörölt szeszitalmérési, cukorfogyasztási és söritalok helyett szeszforgalmi, cukorfogyasztási és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899 jan 1-én uj adók lépnek életbe.

Ezek az adók a kisebb mennyiségben elszállított adóköteles cikkek után az illető cikkeket előállító iparvállalatokban fognak beszedetni ; ennélfogva azok akik ily cikkeket a magyar korona országainak területén fekvő ilyen iparvállalatoktól kisebb mennyiségben (égetett szeszes folyadékokat 5000 hektoliterfoknál, cu- kort 50 métermázsánál, sört 50 hektoliternél ki- sebbb mennyiségekben) szereznek be, vagy akik ily cikkeket a magyar korona országainak területén belül kereskedésekből vagy más üzletekből illetve felektől szereznek be, a cikkek beszerzése és átvétele alkalmából adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő, illetve fél által volt lefizetendő.

Magán felek valamint a szesz, cukor és sör elárusitásával és feldolgozásával foglalkozó iparüzők az uj adókat, mennyiben a szabályellenesség fenn nem forog csak két esetben tartoznak személyesen lefizetni:

1) Azok után a cikkek után, amelyeket a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzőkből, cukorgyárakból és serfőzőkből nagyobb mennyiségben szereznek be. — Meg van engedve azonban, hogy a nagyban szállított mennyiségek után is az említett vállalatok fizessék az adókat és a cikkek átvevői adót fizetni nem köteleztetnek. — Aki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzőkből, cukorgyártelepekről és serfőzőkből adóköteles cikkeket, az árut akként rendelje meg, hogy az adót a küldő vállalat fizesse meg.

2) Az olyan égetett szeszfolyadékok cukor, cukorkák, kandirozott gyümölcs, csokoládé, csokoládé-gyártmányok, likőrök és sör után, melyeket, oly helyről szereznek be, melyre az 1898. évi XVI. és XVII. t.-cikkek szabálya nem terjed ki. Ezek a helyek: a számvonalon kívül fekvő területek, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Ausztria) végre Bosznia és Herczegovina.

Azok a cikkek, melyeket az átvevő tartozik fizetni, a fél által azonnal bejelentendők s legcélszerűbb ha az illető hivatalnál a cikkek azonnal megvizsgáltatnak.

A hirdetményből, melyet, nagy hosszúsága miatt egész terjedelmében nem közölhetünk, a

fizető adók tételeinek megemlítését okvetetlenü szükségesnek, s tudnivalóknak tartjuk:

Égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterenkint 15 kr. szeszforgalmi adó;

likőrök után hektoliter fokonkint 15 kr. szeszforgalmi adó és hektoliterenkint 2 frt cukorfogyasztási adó ;

cukor után métermázsánkint 6 frt cukorfogyasztási adó ;

cukorkák után métermázsánkint 5 frt cukorfogyasztási adó;

kandirozott gyümölcs után métermázsánkint 4 frt cukorfogyasztási adó ;

sör után hektoliterenkint 5 frt sörfogyasztási adó fizetendő.

A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint ellenőrzés s különböző kedvezmények és könnyebbségek tekintetében a részletes rendelkezések külön füzetekben adattak ki, melyekből tájékozást meríthet a közönség.

A termelési adó alá eső szeszfőződék vállalkozóinak figyelmébe ajánltatik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempontjából minden további bejelentési és adófizetési kötelezettség s ellenőrzés alól fölmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szesztermelési adóval egyidejűleg lefizetik : s igy a felek saját érdekökben cselekesznek ha ezt, az adóztatási módot választják.

A cukor fogyasztási adóval megadóztatott cukrot tartalmazó tartályok és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordók és ládák cukorfogyasztási adó zárjegyzékkel, sörzárjegyekkel lesznek ellátva.

Az 1899. jan. 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, cukor, cukoráruk és sör után a birtokos megfelelő pótadót fizet s az általa az illető cikkek után esetleg lefizetett szeszitalmérési, cukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog téríttetni.

A pótadó alá eső készletek 1899. jan. 1-től

3-ig írásban két példányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál.

Kivételt képeznek, tehát be nem jelen- tendők;

1) Azok a készletek melyek után már ez az adó lefizettetett;

2) Az adómentesen főzött pálinka, melyet a szeszfőző háznépe fogyaszt el;

3) A szeszfogyasztási adóval terhelt égetett szeszes folyadék;

4) Az 1888. évi XXIV. t.-c.-ben megjelölt célokra rendelt szesz ;

5) Az a szesz, mely valamely termelési adó alá eső, a szeszmérő gép jelzései szerint adózó szeszfőzde részről kivitel céljaira adómentesen raktároztatik;

6) A cukor adó által terhelt cukor és

7) Az egyes feleknél jelentéktelen meny- nyiségben készletben levő cikkek, a melyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilogramm cukrot vagy cukorárut vagy 5 liter sört, az illető cikkekkel kereskedést vagy ipartüző feleknél pedig 10 liter alkoholt, 50 liter likőrt, 20 kilogramm cukrot vagy cukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak.

Azok, kiknek Budapest székes-főváros vagy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körül zárt területén a már említett mennyiségeket meghaladó cukor vagy sörkészletük van s e készleteket az illető pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a cukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel elláttassanak.

A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-czikk szerint fizetendő szeszadót, az 1888. évi XXIII. t.-cikk szerint fizetendő cukoradót és a sörtermelés megadóztatására nézve fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik.

Meghívó. A „Zemplén-v ár megyei fogyasztási és értékesítési szövetkezet'• a f. évi december hó 27-én d. e. 11 órakor tartja S.-A.- Ujhelyben, a vármegyeháza kistermében, alakuló közgyűlését. Az erre szóló meghívók már szétküldettek ; mindazonáltal, ha a t. részvényes urak közül valaki netán tévedésből ilyen meghívót nem kapott volna, ezen az utón is szívesen meghívja az alakuló közgyűlésre az érdekelt t. részvényes urakat.

S -A.-Ujhelyben, 1898. december hó 20-án.

A Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnöksége.

Az év gazdasága.

A jó gazda, amikor befejezte munkájának egy-egy sorozatát, visszatekint, hogy meglássa, mit miként végzett. Ez a visszatekintés adja meg az alkalmat arra, hogy hü képet adjunk az ország vagyoni gyarapodásáról. Sajnos, a befejezéshez közeledő 1898. évről szólva, csak szomorú eredményről számolhatunk be. A gaz-