Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
bizonságát adja: A BUDAPESTI NAPLÓ-nalc friss ós megbízható értesülései, lelkes temperamentumos, komoly, tartalmas, hatásunban valósággal szenzációs politikai cikkei, amelyek nyomatékossá teszik a politikai súlyra döntö jelentőségű újság véleményét, tárcarovatának magas irodai mi színvonala, gazdag informativ anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változatos, eleven rovatai s min- denrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a BUDAPESTI NAPLÓ fényesen megfelolt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte. A BUDAPESTI NAPLÓ szerkesztősége amelynek belső tagjai : Vészi -József, főszerkesztő, Braun Sándor felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Balkay Béla, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Hajdú Miklós, Holló Márton. Horváth Elemér. Janeovics Pál, dr. Kovács Jenő, Latzkó Andor, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf, Molnár Perencz, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán, napról-napra egész erejét, egész elkesedését, összes hirlapirói kvalitásait viszi a harca. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak díszes serege, amelyből csak Agai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv, Bessenyey Ferenc, Békefl Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géczey István, dr Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyai Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabónó Nogáll Janka, Szana, Tamás, Szántó Kálnán, Tömörkény István és Tutsek-Anna neveit említjük most. Olvasóink ügyeimét újból is felhívjuk a BUDAPESTI NAPLÓ-ra ós ismételve a legmelegebben ajánljuk ezt az újságot olvasásra az uj donságok iránt érdeklődőknek ós valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában ós magyar Írók is újságírók hangyaszorgal. mában kegvük telik. A Nagy Képes Világtörténet harmadik füzetét külde szót a kiadó cég : a Franklin-társulat ós a Révai irodalmi intézet. A nagy munka prospektusát és a teljesen megjelent első kötetet a sajtó osztatlan tetszéssel, párját ritkító elismeréssel fogadta. A közönség érdeklődésére vall. hogy Marczali Henrik szerkesztő ós a kiadó eég biztosan eltalálták, hogy milyen históriai munkára van leginkább szüksége a magyar kulturáuak Szóval mostanában nem jelentkezett könyv hasonló fényes auspiciumok között. És az érdeklődés, meg a bizalom nap nap után nőttön nő. Ez a körű móuy a szerkesztőt ós a kia lókat még az esetben is hathatósan sarkalná, hogy a legjobbat a legszebb formában adják, ha máskiilömben is nem inspirálná őket a legnemsebb ambíció. A harmadik füzet az első kötet ötödik és hatodik ivét adja, a keleti népek, szabatosabban szólva: Egyiptom történetéből a menphiai ós a thebaei korszakot. A szöveget, a szöveg közé nyomott képeken kívül, három pompás múmelléklet magyarázza A füzetes kiadásból hetenkint egy-egy füzet jelenik meg ós kapható Lövy Adolf könyvkereskedőnél Sátoralja-Ujhelyben harminc krajcárért. A .Zenélő Magyarország'zongora és hegedű zenemű- folyóirat ópp most megjelent december 15 dlki XXIV füze- te gazdag és értékes tartalommal jelent meg. Hozza e füzet : I. Lengyel Miksa,, Nem vagyok ón boldogságra neveire. II. Vígan vannak, vígan vannak lent a faluban 2 magyar dal. Ill Estrello, Toreador* spanyol dalkeringőt, Ós Budavára' kodvett műsor-darabját." iV. „A csók“ mü- dalt, Greizingor Jváritil. V. Hartl Henrik bájos salon raa- zurkáját. E füzettel a Zenélő Magyarország" 1898 V. évi V. évfolyamát zárta be. Érdekes tudni, hogy az órdomes zenemű folyóirat 4 ft csekély évi előfizetésért 212 zene- oldal tartalmon, mily sok ós értékes zenomíiujdonságot közölt a mikor az 1898 évfolyamán 37 magyar nótát 8 mü- dalt, 7 kupiét 2 opera ós operet-rószletet, 4 indulót, 4 koringót, 8 polkát, 2 csárdást 1 francia négyest, 8 hegedű darabot, 21 szalondarabot, 2 négykózre irt darabot adott mint a legnevesebb bel ós külföldi zeneszerzőktől. A teljes 1898ik évfolyam, ugyszinte az 1894. 1895, 1896 1867 óvíoiyamak is pompás diszkőtósben kktetenkónt 5 f 40 krórt kaphatók, s legszebb karácsonyi ós újévi ajándéktárgyat képeznek. Az 1899 évi VI. évfolyamra pedig már lehet előfizethetni, egész évre füzetre 4 ft, s félévre 12 füzetre 2 fttal a „Zenélő Magyaroszág" kiadóhivatalában Budapesten, (VI. Csengery utca 62. a.i honnan mutatvány- számot ingyen ós bérhava küldenk. Örök naptár. A naptárirók közt az örök naptár eszméje oly régóta kisért, mint a találmányok közt a repülőgépé. De mig ennek megvalósulása messze jövendők kérdése: az örök naptár ime testet öltve, itt fekszik előttünk Bacsó Ferenc készítette Örök naptár rendkívül ügyesen és felette egyszerűen oldja meg a kérdést. Könyvének hatvanegy naptárlapja vau ós az első oldalon egy tekintetre megtaláljuk, hogy Krisztus születésétől fogva melyik évre melyik naptár érvényes a 61 közül ? Szól pedig az Örök naptár 4000 esztendőre ós függelékében igen órdekosen állítja össze az egyes hónapokra eső időjárási tapasztalatokat stb.-t. (Ez a rövid kis áttekintés ethnograflkus szempontból is értékes, mert a magyar nóp- léleknek igen ötletes megnyilvánulása. Végül érdekes vi- lágtörtóneti adatok ciinen a nevezetesebb felfedezések, találmányok, jelentős, az emberiség és egyes nemzetek sor sára döntő befolyású események évét állítja össze) Az Örök naptár ügyes szerzője könyvét, nemcsak mint irodalmi ritkaságot ajánljuk, de mint magánosoknak ós hivataloknak különösen szolgáló naptárt melegen ajánljuk. Kapható a szerzőnél, Bacsó Ferenc állami tisztviselőnél (Budapest, VIII., József utca 54.) és tőle minden könyv- kereskedőnél. Ára 1 ft. Sertéstenyésztéstan címmel most van sajtó alatt Kovácsy B., a kassai m. kir. gazdasági tanintézet igazgatójának gy nagyobbszabásu, munkája. A körülbelöl 20 nyomtatott Ívre terjedő munka különösen azért érdekes, mert behatóan Ismerteti a Magyarországon tenyésztett külföldi sertósfajtákat, s az azoktól származó keresztezósi termékeket Egyetlen egy könyv sem foglalkozik külföldi sertéseknek, különösen pedig az oly óriási hasznot hajtó u n. angol kultur-sertóseknek belföldön való tenyésztésóóel oly behatóan mint a Kovácsy könyve, miért e könyv nélkülözhetetlen mindazoknak, kik e sertések tenyésztésével foglalkoznak vagy a jövőben foglalkozni akarnak, mert csak a szóban levő könyben lefektetett ösmeretek alapján lesznek képesek az angol sertéseket oly módon tenyészteni ós kezelni, hogy legalább kétszerié nagyobb hasznot érjenek el velük mint az eddig tenyésztett magyar sertésekkel. A könyv ára 3 ft A megrendelés szerzőhöz, vagy Vitéz A. könyvkereskedőhöz küldendő Kassára. A Nagy Kepes Világtörténet negyedik füzetében az ös Egyiptom történek folytatását kapjuk a thebaei korszakból ; ezt követi a kulturális állapot vázlata és ugyancsak ebben a füzetben kezdődik meg az emberiség bölcsőjéről fönmaradt hagyományok elbeszélése. Az események szintere is változik. Afrikából átmegyünk Ázsiába, Ázsiának ama vidékére, a hove a bibliai hagyomány a paradicsomot és fajunk előállását helyezte. Azok a hagyományok, a melyeket Khaldeáról a Képes Világtörténet szóban forgó negyedik füzete elbeszél, régibbek a biblia hagyományainál. Ez ősrégi hagyományok minket magyarokat kivált abból a szempontból érdekelhetnek, hogy á szkythákról ta üitanak, a kik „a legrégibbek az emberek között". A mi őstörténetünk összefoly a szkythák történetével: a magyar ösmondák bölcsőnket a mesés Szkythiába helyezik Természetes, hogy a roppant távolság ós a hiteles emlékek hézagos volt miatt a szkythák mesés földjéről, mesés fajáról pozitív dolgot igen keveset tudhatunk. Az ősmon dák is csupán annyit tartottak lön, hogy a legelső hóditó nemzetek föllépése, tehát a legrégibb őskori államok megalakulása előtt, másfél ezer éven át egész Ázsia a szkythák kezében volt. Ezt az érdekes szöveget az apróbb képeken kívül, három igen sikerült reprodukció is illusztrálja. Hogy a kisgazda a mai nehéz viszonvok között bo'- dogulliasson, feltétlenül szükséges, hogy ösmereteit elméleti utón is gyarapítsa. Hiszen nap-nap mellett ,nagyszerü uj felfedezések s oiyan oljárások korülnok napvilágra, a melyekkel sokszor bámulatos egyszerűen a gazdaság jövedelme igen lényeges módon fokozható. Honnan tudja azonban ezeket a gazda, he nem o'vas szaklapot Valóban az a gazda, aki nem olvas szaklapot, nem haladhat a korral, azt tudás és eredmény tokintelóben okvetetlenül tulszát- nyalják azok, a kik olvasva is tanulnak. Nem szü kséges drága, költséges lapokat járatni, kisebb lapokban is fel lehet ta álni mindazokat az újításokat, a mikre a gazdának szüksége van Ilyen kisebb s ópp azért olcsó lap a Kassán Kovácsy Béla jőnevü gazdasági szakiró szerkesztésében megjelenő .Magyar Gazda" cimü havi folyóirát, melynek előfizetése egész évre csak 2 forint, s igy módjában kell lenni minden gazdának, hogy e lapra előfizessen, annyival is inkább, mert e lap jó tanácsaival sokszorosan visszafizeti árát Előfizetések a kiadóhivatalba Vitéz A. könyv kereskedésébe küldendők Kassára. „A Rejtelmes Világ“ a modern spiritizmus eme kiváló orgánuma szerkesztőt s gazdát cserélt. Legújabb száma, mely két ivén gazdag s változatos tartalmával magasan kiemelkedik a hasonló irányú termékek közül, már Müller A. jónevü budapesti könyvkereskedő kiadásában jelent meg. Az uj kiadó sem a fáradságot sem a költséget nem kíméli, hogy a lap, — mely ezentúl hetenkint fog megjelenni, — már külső csínja révén is imponáljon. A szellemi vezetés gyakorlott kezekben van s a lap hasábjai a a spiritisztikus gárda legkiválóbb s legtekintélyesebb Íróit foglalkoztatják. S vájjon van e olyan értelmes lény a földön, ki a tulvilági lét rejtelmes honából előderengő világosság felé kíváncsisággal ne fordulna? — A lap nagy terjedelme s rendes heti megjelenése dacára az előfizetés maradt a régi t i. egész évre 6 ft, mely összeget a lap kiadóhivatalához, Budapest, (VIII., Üllői- ut 12., kell küldeni.) Nincs Pár a a napi sajtóban a Pesti Hírlapnak tartalombőség és elterjedtség tekintetében ; de nincs párja abban sem, ahogy ezt a bő tartalmat minél változatosabbá teszi, uj és uj rovatokkal egészíti ki s végül nincs párja az előfizető közönségnek egész éven át nyújtott kedvezmények tekintetében. Munkatársai a legjelesebb publicisták és tárcaírók. Mindennap kivétel nélkül 20—24 oldalnyi terjedelemben jelenik meg, vasárnap és ünnepeken 32—36—40 oldalon s ára mégis csak annyi, mint a jóformán csak fele annyit adó lapoké. Éhez járulnak a külön kedvezmények; igy, hogy többet ne említsünk, az előfizetők fényképeikről potom áron életnagysága arcképeket készíttethetnek a kiadóhivatal utján s féláron rendelhetik meg a Párisi Divat cimü nagy ós díszes heti divatlapot. Mutatványszámokat lehet levelezőlapon kérni a kiadóhivataltól (Budapest, V. váci-körut 78., a Pesti Hírlap palotájában). Előfizetése egy hóra 1 ft 20 kr., 2 hóra 2 ft 40 kr., negyedévre 3 ft 50 kr., a Párisi Divattal együtt negyedévre 4 ft 50 kr. Párisi Divat. Az ily címen máris annyira megkedvelt divatlap most lép az V. évfolyamba. Hogy a társadalom minden osztályra annyira megszerette, annak oka főképp abban rejlik, mert mindenik megtalálja benne a mit keres. Eredeti párisi modell-ruhák nyomán, fényképfölvétellel készült képei a valódi párisi eleganciával való öltözködést teszik lehetővé az előkelő hölgyeknek ; a takarékosokat pedig abban segítik a lap szabásmintái és kimerítő magyarazátai, hogy mindezen elegáns ruhákat otthon is elkészíthessék, Mutatványszámokat lehet levelezőlapon kérni a kiadóhivataltól (Budapest. V., váci-körut 78., a Pesti Hírlap palotájában). Előfizetése ; negyedévre 2 ft. félévre 4 ft, egész évre 8 ft ; a Pesti Hírlappal együtt negyedévre 4 ft 50 kr.; félévre 9 ft, egész évre 18 ft. Egyesületi élet. A magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület folyó hó 20 án délután 2 órakor a vármegyeháza kistermében választmányi ülést tartott, melynek fő tárgya az egyesület újjászervezése volt. — Erre vonatkozólag Beregszászy István egyesületi titkár a következő javaslatot terjesztette elő : Mondja ki a választmány, hogy a régi és már részben elhalt, részben pedig más vidékre elköltözött, tehát csak névleg szerepelő egyesületi tagok hátralékos tagsági dijai, mint bevehetetlenek, törlendők ; mondja ki a választmány, hogy a járási körök elnökei az egyesület anyagi ügyeinek kezelésétől teljesen felmentendők, s az összes ilynemű ügyek a központban vezettessenek, s tartassanak nyilván ; mondja ki a választmány, hogy az egyesületi pénzek kezelése, a tagsági dijak miként leendő behajtása és az esetleg felmerülő hátralékok pontos nyilvántartása céljából a titkár ós pénztáros készítsenek tervezetet s azt a legközelebbiülésnek elbírálás végett mutassák be, — s végre bízza meg a választmány az el nököt és titkárt hogy uj tagok gyűjtése céljá hol szerkesszenek egy lelkes felhívást és azt a vármegyék törvényhatóságaihoz, a hazai összes pénzintézetekhez és mindenüvé küldjék szét, a hol csak az egyesület javára sikert remélhetnek. A beterjesztett javaslat behatóbb tanulmányozást igényelvén: Fejes István elnök, K&- tinszky Géza másodelnök és Nemes Lajos kir. tanfelügyelő választmányi tagoknak azzal adatott ki, hogy arra vonatkozólag a legközelebbi választmányi ülésben tegyenek vélemény es előterjesztést. A gyűlés második tárgyát a budai könyvtár-egyesület átirata képezte, melyben arra kéri egyesületünket, nyilatkozzék arra nézve, miként gondolná egy központi orsz. közművelődési egyesület szervezését, mely az összes hazai közművelődési egyesületek gócpontját képezné, s ide folynának be a kisebb egyesületek jövedelmei, s ennek igazgatósága intézkednék afelett, hogy a vidéki kulturegyesületek mily mértékben kapják a munkásságukhoz szükséges pénzbeli eszközöket, stb. Választmányunk e nagy és hatalmas eszme megvalósulását, bár a maga részéről is örömmel látná és szükségét is látja annak, hogy a vidéki kultpregyesületek időkö- zönkint, együttes tanácskozásra gyűljenek össze, mindazonáltal o mozgalomhoz oly módon a jelen alkalommal nem kíván csatatlakozni, hogy anyagi forrásait a tervbe vett központi egyesület kezelésébe bocsássa át. Ez után felolvastatott az országos magyar iskola-egyesület átirata, melyben kijelenti, hogy az Andrássy-iéle 10,000 ftos alapítvány 400 ftnyi évi kamatát az ország más nemzetiségi vidékén óhajtván felhasználni, egyesületünk rendelkezésére azt többé nem bocsáthatja. — E tárgyra vonatkozólag a választmány megbízta az elnökséget, hogy a szóban levő alapítvány kamatainak még legalább pár évig leendő engedélyezése céljából az orsz. magyar iskola-egyesülethez újabb kérelemmel forduljon. Elnök előterjesztésére Haraszthy Vince ladmaczi jegyző Zemplén községbeli óvófelügyelői állásában megerösittetett. — Végezetül pedig pénztárvizsgáló bizottság küldetett ki, s annak tagjaiul Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevő, Klein Tivadar vármegyei főpénztáros és Beregszászy István egyesületi titkár jelöltettek ki, illetőleg kérettek fel. Postások és távírók krisztkindlij e. .... Borongós decemberi napok, hóval, sárral és fagygyal vegyest váltogatják egymást. „Tűz mellé, házba szorulunk. S uram! csak Te- hozzád járulunk.“ Igen, mert sok a szenvedés; emitt-amott kiált a szükség s a nyomor : „Itten nincsen, ki segítsen!“ Amott a falu derekán egy rozzant viskó, tenyérnyi ablakán sivár fény szűrődik át a téli hűvös éjszakába. Bent ül a bánatos özvegy postamesternő ; hat kis árvája körülötte sír. Siratják a jó apát, ki csekély fizetés mellett, óriási küzdelem után, a munkából kidőlt, sírba szállott. Nélkülözés közt élt eddig is ő és családja. Most pedig se nyugdíj, se semmiféle segedelem! Óh! vájjon akad-e lélek, szív, ki egy biztató szót, a reménynek csak egy parányát vinné a bánat, a nélkülözés e tanyájának ? íme ! a többek közül egy postás-család sorsa. Közéig a Karácson, jön a kis Jézus, a gyermekek öröme, özvegyek, árvák vigasztalója. Nem ugyan „emberi testben“ ő maga de — mégis jön. Belopódzik csendesen egy, ezer- és ezer szellemi munkásból álló testületet vezető, hatalmas férfiúnak mélyen érző szivébe! És ő, a kilenc vármegyebeli összes posta- és táviróügyek intézője, midőn a nap fáradalmai után megérdemelt pihenőre, családi otthonába, fényes termeibe tér, vájjon pihen talán? Nem! . . . Most előveszi a nem hivatalos, esdő, kérő leveleket; emez-amaz a se- gitőalap már kimerült... no, meg kevés is a forrás,, honnan meritni lehetne. És most az ész, kéz fárasztó munkája után következik a legédesebb, a legboldogitóbb munka: a szívé! És Bene Róbert királyi tanácsos, kassai posta- és táviróigazgató humánus szivének kifogyhatatlan melegét, mint áldó Nap fényét, szétárasztja működése nagy körében. így létrehozza, megteremté most három éve a kassa-kerületi posta- és távirószemélyzetnek Heim Péter nevéről elnevezett segitő-egyesületét. íme! a Krisztus szerint való férfiú, ki egyik kezével dolgozik, kormányoz és a másikkal özvegy, árva és másféle sorscsapástól sújtottak könnyeit gyöngéden törli! íme a postások atyja, ki a példabeszédet: .Szorult korodba látod, Ki az igaz barátod 1" tettekkel igazolja. Egy hat gyermekes, özvegy, vagyontalan postamestérnének s ezenkívül hat sorsverte postásnak viszi most az angyal 50—100 ,koronás segedelem alakjában a „krisztkindli“-t. És kidé
