Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-12-18 / 51. szám
betegség jelentősége főképp a tüdőre vonatkozik és abban áll, hogy a tüdő lassan, de fokozatosan, néha gyorsan és nagy arányokban elsorvad (innen a sorvadás elnevezése) elvész; minthogy pedig a tüdő a szervezet egyik legfontosabb része, ennek elvesztővel elpusztul, tönkre megy az egész szervezet is. A tüdővésznek sokféle alfaja van, éspedig az u. n. görvélykór, csontszú, bőrfarkas stb. Honnan keletkezik a tüdővész ? A tüdővészt már a legrégibb idők óta ösmerik, igy már Hypocrates is ir róla, Galenus is ösraerte, utóbbi egy speciális gyógyitásmódot is ajánlott ellene t. i. az Aetna kéngőzeinek belehelósét (persze tudva, hogy ez lehetetlen) és már ők is fertőzőnek találták. Egyesek úgy magyarázták, hogy kívülről jut valami a testbe; mások hogy a testben fejlődik ki olyas valami, mely a szervezetet tönkre teszi. Ma már egész biztossággal tudjuk, hogy fertőző anyagnak a testbé jutása következtében keletkezik a tüdővész éspedig tudjuk Koch-ió\, a hires német tudóstól, ki is hosz- szas tanulmány után minden kétséget kizáróan kimutatta, miszerint egy gomba élősdi okozza e bajt. Ez egy kis görbült pálcika alakú képlet, mely egy, vagy kettős alakban fordul elő, nagy az ellentálló képessége még a hővel, rothadással, emésztéssel szemben is. Megint csak akadni fog Ónok között valaki, a ki azon fogós kérdést találja felvetni, honnan kapta tehát az első ember a tüdővészt, a vagy az ur isten az első emberbe már beoltotta ezt a betegséget? Feleletem röviden most is az csak, a mit már múlt felolvasásomban is jeleztem volt és a mire egyikük, másikuk talán még visszaemlékezik, t. i, hogy a levegőben a legkülönfélébb, millió és millióra menő ily gombák léteznek, melyek ha alkalmas talajra találnak, letelepszenek, megerősödnek és gyarapodásnak indulnak. Alkalmas rájuk nézve pedig az olyan talaj, melyben meg vannak mindama tényezők és föltételek, melyek megélhetésükre szükségesek. Jelen esetben pl. az olyan tüdő, melynek ellentálló képessége csekély, az olyan tüdő, melyben az anyagcsere, a légzés stb. csekély. Hogy terjed a tüdővész? 1. Öröklés folytán; ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a tüdővészes szülőknek legtöbb esetben korán (1—2 hónapos korban) halnak el gyermekeik oly bajokban, melyek máskülönben ily korán nem jelenkeznének. 2. Szoptatás alkalmával az anya utján. 3. Dajka utján az esetben, ha az maga tüdővészes, vagy tüdővészes családból származott. 4. Zsúfolt rósz lakás, vagy levegő utján éspedig oly módon, hogy zsúfolt lakásban sok köpet gyűlik össze, a mely megszárad, felszáll a levegőbe és igy az abban lakók szennyezett levegőt szívnak magukba, ily módon pedig a tüdő vészit ellenálló képességében és igy benne könnyen telepszik meg a fertőző bacillus. Zsúfolt lakásban lakó krendszerint roszul táplálkoznak, ekképp pedig szintén gyengül az ellentálló képesség és alkalmasabb talajra talál a bacillus ; ezt legjobban bizonyítják azok, kik Amerikából érkeznek haza és kik ott földalatti munkát végeztek; ezeknek uraim, legalább az én szerény tapasztalatom szerint, %-a tüdővészben hal el. 5. Iparok utján, éspedig azoknál, hol az ipar alatt rósz levegő, por képződik, mint malmokban, vargáknál, cipészeknél, szabóknál, bádogosoknál stb. szintén a fentemlitett okok miatt. 6. Táplálék utján pl. tej, mely gyöngykóros tehéntől származik és még sok más sokszor ki- számithatatlan utakon, pl. a genynek vagy tüdővészesnek sebéből más egészséges sebre átvitele utján stb. Miként védekezzünk tehát a tüdővész ellen ? Első sorban oda kell törekednünk valamennyiünknek, hogy a lehetőség szerint teljesen száraz, teljesen pormentes lakásban lakhassunk ; a mennyiben pedig ezt a viszonyok nem engedik mindenikünknek, oda kell hatnunk, hogy mi magunkat erősítsük, védjük mindenféle ártalmak ellen, de főképp igyekezzünk az uj nemzedéket a lehetőségig edzeni. Hogy ez mi módon érhető el, ez már kinek-kinek tetszésére van bízva; a cél az, hogy a szervezet egészségesen kerüljön ki abból. 2. Tüdővészes, vagy tüdővészre hajlamos, vagy arra gyanús anya ne szoptasson, annál kevésbé fogadjunk be ily személyt dajkának, mert nemcsak siettetjük az anya, vagy dajka romlását, de elő is segítjük a csecsemőnek biztos megfertőzését. 3. Tekintettel azon a körülményre, hogy sohasem tudjuk egész biztossággal, mikor kapunk egészséges és mikor beteg tehéntől tejet; továbbá az az általánosan elterjedt hiedelem, miszerint a frissen fejt meleg nyers tej mintegy biztos orvosszere éppen a tüdővésznek: figyelmeztetnem kell önöket, miszerint tejet soha nyers állapotban ne használjanak; mert be van bizonyítva, hogy ez utón sok esetben történt már fertőzés, éspedig az okból, hogy a már előbb említett tüdővész-bacillus igen ellentálló és igy a gyomorba jutva ott jó talajra talál, holott, ha a tej jól felforraltatik, a bacillus tönkre megy; a mi pedig a tejnek természetes melegét illeti, hát ez uraim csekély fáradsággal ugyanily fokra felmelegithető. 4. Húst csakis teljesen megbízható és a szakértő részéről egészségesnek nyilvánított állatból együnk. 5. Zsúfolt, nedves lakások annak rendje és módja szerint javítandók, főképp gyakran szel- lőztetendők; mert, uraim, beigazolt tény. hogy éppen a tüdővésznél mindenekfölőtt legfontosabb a jó és tiszta levegő. Éppen ez okból, műhelyekben, gyári helyiségekben a lehetőségig megakadályozandó a por előidézése; kerülendő a por belégzése, — e célra szolgálnak a különböző porfelszivó, porfelfogó készülékek, szóval levegőben esetleg meglévő fertőző anyagot a lehetőképp ártalmatlanná kell tenni. Ezt célozza az a bölcs intézkedés is, melynek olvasásakor egyik-másikuk el is mosolyodott, t. i. hogy közhelyeken, középületekben nem szabad köpködni. Bár mennyire kicsinyesnek is lássék uraim ez az intézkedés, végeredményében nagyon is üdvös. Hogy mennyi tüdővészes ember van nálunk is, azt legyen szabad nehány statisztikai adattal bebizonyítanom, csak kérem azután, hogy nagyon meg ne ijedjenek! Tüdővészben elhalt 1894-ben 48,954, — 1895-ben 53,438, — 1896-ban 61,597 ember. Elő is van az országban legalább 400,000, persze ez csak hivatalos számítás s ez annyit jelent, hogy ennél, sajnos, sokkal több ezeknek a száma, tehát, a mint mondtam, ha elgondolják, hogy eme sok tüdővészes ember akadálytalanul köpköd mindenfelé, ez a köpet elszárad, fölszáll a levegőbe s előbb-utóbb odajutunk, hogil a levegő annyira meg lesz fertőzve az említettem tüdővészes bacillusokkal, hogy majdnem minden egyes, vagy minden második ember tüdővészt fog kapni. Nos uraim, ha ezt megfontolják, úgy bizonyára átfogják látni, mily fontos ez a nevetségesnek látszó kicsinyes intézkedés és ezért, itt e helyen egyre akarom én is kérni: hassanak oda, miszerint minden lakásban, minden közhelyen, korcsma, kávéház, üzlethelyiségben kőpőládák, éspedig naponta friss vízzel megtöltött csészék legyenek. 6. Megakadályozandó a fertőző anyagnak átvitele egyenes utón, akár sebzés, akár csók utján is. 7. Himlőoltás utján is; azért lett beszüntetve a karról-karra való oltás. Mai napig azon általános bal hit volt és van elterjedve, miszerint a tüdővész teljesen gyógyíthatatlan. Hát ez nem áll. Ha a tüdő- vészt elég jókor felismerjük és olyan viszonyok közé helyezzük, mint a melyet az megkíván, úgy az több-kevesebb eredménynyel gyógyítható. Gyógyítható az u n. tüdővészes menedék helyeken (szanatóriumokban) mint a milyenek Angol- és Németországban már is nagyobb számmal vannak és a hol az eddigi hiteles kimutatás szerint a tüdővészeseknek 24% gyógyult, holott nálunk 98°/o elhal. Jelenben már nálunk is épül egy ily szanatórium Budapesten, hol, tudomásom szerint, 1000 beteg lesz felvehető és idővel egészségük helyreállítható. Midőn tárgyam végére jutottam volna, legyen, szabad az általam elmondottakat újból és újból emlékezetükbe visszaidéznem és ha csak utasításaim egy részét is fogják követni és alkalmazni : kezdetnek már ez is elég lesz, jó kezdetre lehet aztán majd jó folytatást és jó befejezést is építeni. Kívánom egyébként, hogy ne legyen alkalmuk tüdő vészt családjukban láthatni. Közgazdaság. A bortörvény végrehajtása. (B—8.) Mióta a filokszera hazánk szőlőművelését majdnem teljesen tönkretette, sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy vendéglőinkben, nemcsak a fővárosiakban, de nagyobb részint az idevalókban is, olyan borok kerülnek a szomjazó vendég elé, melyek minden másnak nevezhetők, csak éppen bornak nem, a melyeknek 5 százaléka sem termett tőkén, hanem éppen a nagyborkereskedők pincéiben. De hát ez igen természetes valami is. Mert hiszen a szőlők elpusztulása természetszerűen kiapasztotta a világ első minőségű italának, a magyar bornak milliókat érő forrásait, egyszersmind életre hivta a szervi erőket kiölő műbor gyártásának országszerte virágzó iparát. A felújított szőlők bortermésének veszedelmes versenytársa a műbor, melynek felösme- rése a szakértőknek is nagy gondot ad, mig a nagyszámú laikus közönség jó hiszemüen élvezi egészségének rovására s könnyen megy lépre, a műbor szemkápráztató szép színének látása és ára jutányos voltának csábitó hatása alatt. A társadalom és főképp a bortermelő gazdaközönség impulzusától sarkalva a törvényhozás megalkotta az 1893 XXIII. t.-c.-ben a borvédelmi törvényt s ennnek végrehajtása tárgyában a kereskedelmi Ministerium 53850/897 szám alatt kibocsátotta a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalma- zásáról szóló rendeletet. Ezek révén oly üdvös és életre való intézmények létesültek, mint: a budapesti és kolozsvári „állandó borvizsgáló szakértő bizottságok“, melyeknek nyílt célja az, hogy a hivatali kötelességekkel tulhalmozott hatóságokat hatályosan támogassák a természetes bor védelmére és a műbor kiköszöbölésére irányuló törekvéseikben. Azonban, sajnos, hogy vármegyénkben és városunkban — igaz, hogy rajtok kívül álló okok miatt — e tekintetben nincs semmi ellenőrzés sem a behozatal, sem a kimérés alkalmával; pedig hát ezek a bor nagy kereskedők elég merészek nyíltan szállítani kotyvasztékaikat s csapra ütni egészségrontó műborgyártmányaikat. De nem is csodáljuk, mert alig ismerünk már manapság vendéglőst, ki közvetetlenül a termelőtől szerezné be évi borszükségletét, s igy nagyon könnyen elképzelhető, hogy mennyire el vagyunk árasztva a legkülönbözőbb borvidékek úgynevezett produktumaival. Itália, de főképp a a hírhedt pécsi „Engel és Fia“ cég a „bara- nyai“-t oly mennyiséggel liferálták a korcsraá- rosok szövetségének pincéibe, hogy azt csak vendéglőseink volnának képesek számokban kifejezni. Nincs kezünkben olyan eszköz, mely minden utánjárás nélkül csalhatatlanul kideríthetné, hogy minden esetnél hamisított, vagy valódi borral állunk-e szemközt; ennélfogva, hogy a közönség mégis óva legyen az undok kotyvasz- ték ivásától, ajánljuk, hogy borszükségletét csak a legmegbízhatóbb forrásból szerezze be*) s különösen az olasz és ehez hasonló boroktól óvakodjék akármily szép áron kerüljön is az a piacra; mert azt gondoljuk, hogy senki sem hajlandó pénzét oly moslékért kidobni, melytől disznói is elpusztulnának. A mi pedig a hamisítók sorsát illeti, csak résen legyünk s ne engedjük magunkat terrorizáltatni! Hogy egy ideig e téren óvatosság fog fellépni, azt az újabban Tolcsván, Mádon, Szerencsen, Újhelyben felfedezett hamisítások kétséget kizáróan előidézik. De ha majd a vihar elnémul, még lesz alkalom rá, hogy a borfogyasztók éberségéből megint rátaposhatunk a hidrának fel-felütüdő fejére. Azt hiszszük, hogy vármegyénkben és különösen városunkban is, hol legújabban tizenkét pincére terjesztették ki a hatósági vizsgálatot, nagy feladat várakozik a felállítandó helyi ellenőrző bizottságokra, mert ezektől várhatjuk azt, hogy lelkiismeretes és éber őrei lesznek a fogyasztó közönség egészségének s védői a bortermelőknek. Ezeknek a bizottságoknak működéséhez kötjük azt a bizodalmát, hogy a nagyközönség — habár egyelőre csak a reális kereskedés bor-importja révén — egészséges és olcsó borra tehet szert. Nagyon fontos tehát, hogy a bortörvény s annak végrehajtásáról szóló legújabb minister! rendelet,**) melylyel december 20-án foglalkozik a vármegyénk Közgyűlése, minden tekintetben ef- fektuálva legyen. Kérve-kérjük vármegyénk intéző köreit, hogy állítsák munkába mielőbb az ellenőrző bizottságokat; kezdjék meg azok működésűket mielőbb, hogy igy a hatóságoknak alkalom adassák a törvény áthágóinak szigorú megbüntetésére s a közönség egészségének védelmére. Mert a vendéglősök borairól is el lehet mondani, hogy „nem mind arany a mi fénylik“, s nem bor az, amit mérnek, de fejbóditó, gyomorrontó életet megrövidítő ördögadta vegyi termék 1 •) Jó lélekkel ajánlhatjuk pl. a Hofmeister Ignác szölónagybirtokostól Kis-Kun-Halasról származó homoki borokat. Azokból hektoliterenkint 20 ftórt igen jó és egészséges ó-fehórt kaphatni. Szerk. **) L. „Hivatalos Rész*-ben az „Elnöki körlevél* IS. pontját. Szerk. Vármegyei Hivatalos Rész 303. ein. szám. % ■ * 1 ?' T. Zemplén-vármegye alispánjától. Elnöki körlevél. A Tekintetes Törvényhatóság tisztelt tagjait S.-A.-Újhelyben 1898. évi deczember hő 20-án, délelőtt 9 órakor kezdetét veendő rendes közgyűlésre tisztelettel meghivom. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai lesznek : 1. A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag helyének választás általi betöltése.
