Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-12-11 / 50. szám
1898. december 11 II. Melléklet a „Zemplén“ 50. számához. amennyiben szegények és gazdagok épülésére, a közjó előmozdítására az 1899-ik esztondöre „mucsai naptárt1' szerkesztett. Milliók vágyakozásának tott ez érdemes hölgy eleget, mikor e kiváló művében közli legbizalma- vallomásait és megismerteti a hazafiakkal életének rejtelmes és változatos történetét Mucsa özvegye felderíti ebben az ö és utódai eredetét fedő sűrű homályt és egészen uj világot vet az ö szilárd erényességére, melyet Sájine annyiszor megrágalmazott, Az Athenaeum nem bocsátkozott* kockáztatott vállalatba, mikor kiadta Daru- csendőrkáplár szive választottjának első irodalmi kísérletét. Annál is inkább kapkodni fogják, mert Mucsa özvegye, ismert bájaival a rajzoló művészek egész nagy gárdáját hódította maga köré és müvének árát mindössze egy szetnérmes forintban állapította meg. „Francia zászló allalt“ cimü 448 oldalra terjedő (most már a harmadik kiadás) fellette érdekes útleírásra hirdet előfizetést Mihályi mre körjegyző. Lakóhelye Voszpróm-Vaszar. A képes, nagyalakú, 800 oldalra terjedő s 100 illusztrációval ellátandó pompás diszkiadás ára 4 ft. A munka öcscsének, Mihályi Bélának, 8 évig tartott külföldi bolyongását, olasz, fráncia, spanyolországi élményeit, a gyarmathóditó fráncia légióban viselt dolgait, saharai, si- ami, tonkingi, Kong-szigeti, formosai, dahomeyi, rnada- gaskári s a tuaregek elleni 49 ütközetben vívott harcait, az ottani népszokások, stb. ismertetésével tárgyalja s a Dreyfus-ügyet uj oldalról ismerteti a fráncia néppel együtt. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtától*. I. A helybeli ipartestiilet nyilvánosan nyug" tatja, hogy 0 cs. és kir. Felesége Erzsébet ki' rálynőnek Budapesten emelendő szobrára Luká" csovies József géplakatos mester 1 koronát adományozott, mely összeg az ipartestületi szolga által utólag befizetett 10 koronával együtt mai napon a pesti magyar kereskedelmi bank pénztárába, postautalványon beküldetett. S.-A.-Ujhely, 1898. december 5. Gátliy Géza, Bánóczy Kálmán, titkár. elnök. II. Ferencz-Testvérek sárosmegyei keczer-kosz- tolányi gőzmalomtulajdonosok a s.-.a-ujhelyi izr. nőegyesületnek 10 az az tiz frtot adományoztak mely összeget ezennel köszönettel nyugtatnak. Dv. Wnldman Adolfné, Teich Zsigmondné, pénztáros. elnök. Értesítés. Az 1895. évben három évre megválasztott hitk. képviselőtestület mandátuma alapszabályaink 16.§-a értelmében folyó december hóban lejár és ugyancsak folyó december hóban lesz az 1899-1900 és 1901 években működni hivatott képviselőtestületünk megválasztandó. E célból az idézett §-hoz képest a sza- vazatképes hitk. tagok névsorát az elöljáróság összeállítván, e névsor a hitk. irodában folyó hó 7-étől bezárólag folyó hó 14 éig nyilvánfekszik a végből, hogy azt mindenki szabadon áttekinthesse és ha abban valakit jogtalanul (élvévé vagy jogtalanul kihagyva találna, ez ellen való felszólalását ugyanez alatt a nyolc nap alatt a hitk. irodában benyújthassa. Ezen határidőn túl a felszólalási jog megszűnt. Kelt a s.-a.-ujhelyi izr. anyahitkőzség elöljáróságának 1898 évi deczember hó 6-án tartott gyűlésétől. Némethy, Reichard Mór, titkár elnök Meghívó. A Thomán Dávid dr. védősége alatt álló „Hoinonnai izr. filléregyesület“ sze- génysorsu tanulóknak valláskülőnbség nélkül tan- és Íróeszközökkel való ellátása céljából Ho- monnán, f. hó 17-én a „Stefánia Szálló“ termeiben műkedvelő előadással egybekötött fillér-estét rendez, melyre kivül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. A választmány nevében: Lengyel Samuné, tisztb. elnök. Tyrnauer Frida, pénztáros. Stern Jenny, elnök. Friedman Rózsi, titkár. Belőpő dij, és pedig családjegy 5 kor. személjegy 2 kor. Fe- liilfizetések a jótékonycél iránti tekintetből kö- szünnttel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. A kik meghívót nem kaptak s arra igényt tartanak, szíveskedjenek Lengyel Samuné választm. tb. elnökhöz fordulni. A műkedvelő előadás műsora: 1. Ilumoreszk. Irta Vályi Zsigmond dr, felolvassa Sztlaukál Irma k. a. 2. Az uj nevelőnő. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Murai Károly. Személyek: Tyrnauer Her- min, Grausz Aranka, Friedman Olga, Kranzthor Irén, Markovics Ilon, Richtman Rezsi, Weisz Lenke, Silber Szerén és Kelemen Erzsi kisasszonyok. 3. „Ül Aranyné gyászban“ szavalja Grausz Aranka k. a. végre 4. Vig monolog. Előadja Friedman Olga k. a. A homonnai jótékony nőegyesület második felolvasó estéjét f. hó 5-én tartotta, változatos és nagy élvezetet nyújtó programmal. Matolay Károly dr. „A tuberkolózis és az az ellen való védekezés“ c. értekezését Ordódy Aladár olvasta fel. Kívánatos volna, hogy ez értekezés nyomdafestéket is látna, mert sok benne a megszivlelnivaló adat és figyelmeztetés. Másodiknak Tóth Béla a „Batyubálban“ e. monológot szavalta el nagy ügyességgel. Ez után Tamaskó Szerén kisasszony, Ügray Lajos és Zseltvay János zenekisérete mellett „Ördög Róbert“ c. operából részletet énekelt. Szimpatikus fellépésével, kellemes lágy hangjával egészen meghódította a közönséget. Ujrára magyar dalokat énekelt. Az est utolsó programpontja egy dialóg volt. Előadták: Pál Lajosné úrnő és Goics Sándor. A rövidke tréfás jelenet kitűnő csattanója volt az estének. — E második felolvasó estéről már nagyon kevesen maradtak el. Az érdeklődés mindig nagyobb s nagyobbb mértékben emelkedik. A legközelebbi felolvasóest Szilveszterkor lesz. rl. TAN ÜGY. I Zemplén vánrenvei Tanitú-IgjesOlet toatalos na!» — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők. A hebegésről Irta: UAbel Irma. A múlt alkalommal a dadogásról szólottám e helyütt kedves kartársaimhoz, azt hiszem, nem veszik rósz néven, ha szives figyelmüket kérve, most egyet-mást elmondok a hebegésről, mint oly beszédhibáról, melynek egyes eseteivel igen gyakran találkozik a tanító növendékeinél. Ezidén hoztak iskolánkba a többi közt egy kis leánykát beíratni. Néhány bátorító szó után, mert kissé vadnak tűnt föl előttem, kérdem tőle nevét „Tajoj Ijoja“ feleli, Balog Ilona akart biz ez lenni. Egy másik nagyobbacska, kit édes anyja saját bevallása szerint — csak azért nem hozott föl eddig az iskolába, mert igen „csúful“ beszél s attól félt, hogy a „Kisasszony“ meg a gyermekek majd kinevetik Szokásos kérdésemre nevét: „Töjött Elszi“-nek mondja. Persze az ilyen dologban járatlan tanító egyszer-kétszer előmondja helyesen a gyermeknek az elmondandó szót, vagy mondatot, ha a gyermek nem mondja utána jól ki az előmondottat, legtöbb esetben abba hagyja a tanító kísérleteit, gondolván, úgy sem bir vele zöld ágra vergődni, de meg ideje sem futja ki. Tehát, hogy mi a hebegés? mi különbség a hebegő és dadogó közt? a hebegés különböző fajairól s mit tehet és tegyen a tanító e beszédhibák kigyógyitá- sára? erről akarok most beszélni. A hebegés (dysarthira literalis) abban áll, hogy az illető vagy éppen nem képes a mássalhangzókat kiejteni, vagy csak nehányat tud hangoztatni, de azokat sem tisztán. A hebegés ritkábban fordul elő, mint a dadogás, mert a hebegés többnyire rósz hallással biró, vagy gyenge elméjű egyéneknél szokott előfordulni. A hebegő a dadogótói első tekintetre is megkülönböztethető, mert mig a dadogó beszélő szervei teljesen normálisok külsőleg, addig a hebegőnél rendesen nyulajakkal, vagy farkastorokkal, v. a normálistól eltérő ferde növésű, hiányos fogazattal találkozunk. Roboz József, a dad. és heb. oktatására képesítő tanfolyam vezetője s a váczi orsz. sik. néma igazgatója említést tett egy oly hebegőről, ki minden mássalhangzót „h“ val helyettesített. A „h“ bár szintén mássalhangzó, de kiejtése a legköny- nyebb a phonetika szerint, mert a „h“ kimondásához szükséges szűkületet a gégefőben képezzük. A hangrés valamivel szükebb, mint nyugodt lélegzéskor, de még sem annyira, hogy a glottison kiáramló levegő a hangszalagokat hangadó rezgésbe hozná, de elegedő arra, hogy a „h“ zörejét létre hozza. Hát az igazgató ur e kérdésére : „Hogyan érzi magát ?“ igy válaszolt: „Olioh hehéhéheh hahoh hilih ha liahh !“ (Olyan egészséges vagyok mint a makk!) A hebegő nem is akad meg mint a dadogó, de gyorsan némelyikük elég jó hang- sulylyal is beszél. Továbbá a hebegőnél nem fordul elő a beszédszervekben az a görcsös állapot, mely a dadogót minduntalan megakasztja beszédében s azt a beszódfélelmet, melyről Schultess zürichi orvos mondja, hogy „beszédiszony“, mely a dadogó lelkületét annyira feldúlja, a hebegő nem ismeri. Kussmaul megfigyelése szerint a dadogó az egyes szóhangokat tisztán articulálja, de nehézséget okoz neki a szótag alkotás. Péld. jelenlegi növendékeim között van egy erősen dadogó (együtt mozgások is kisérik dadogását, fejét görbén tartja, száját félre huzza s gondolom ezt elfedendő mindkét kezefejével szája körül hadonáz) a ki többek közt pl. e szónál: „mama“, „Mariska“ tízszer is elmondja: in m m m-s végre sirva fakadva mondja: „Nem tudom az m-t kimondani (pedig e mondatban is négyszer ejtette ki helyesen) de nem képes az m-t az utána következő vocálishoz fűzni, mert beszélő szerveit nem használja helyesen. Szabad időmben tartok vele légzési-, hangoztatási gyakorlatokat s olvastatok vele a Roboz-féle Olvasókönyvből s kezd kissé enyhülni baja. Azután a dadogó e hangokat: r, 1, s minden nehézség nélkül ejti ki, a hebegő meg éppen e hangokkal nem tud megbirkózni. Ugyancsak Kussmaul szerint a dadogást korrigálják rythmus és dallam, de a hebegést nem. A hebegés, vagy organikus, vagy rósz szoktatás illetve szokás következménye lehet, azaz functionalis. Az organikus hebegés ismét vagy a beszédszervek hibái, mint a már említett farkastorok, nyulajk, a szájpadlás genyes fekélyei, vagy az orrban levő adenoidikus vegetációk következménye, mely utóbbi különösen az orrhangon való beszéd előidézője, ily esetben a be- szédszervek orvos által gyógyitandók, ha gyógyíthatók. Nagyfokú hebegés tapasztalható a hottentotizmusban levő gyermekeknél, de miután ezek legtöbbször hülyék is, ezekkel rendszeresen kell foglalkozni s ez a szakképzett hülye tanár feladata. A funkcionális hebegés valamennyi mássalhangzónál lehetséges. Nézzük őket sorban, figyelve arra is, mit tehetünk e bajok leszok- tatására. A sziszegő mássalhangzók helytelen képzése, a selypítés (sygmatismus) pl. piszkos helyett pitkot; piros helyett pilosz, vagy pirot; macska helyett mattka, masska; kutya helyett kucsa. (Engem egy növendékem tedvet titatony- nak szólított!) Ily beszédhibában szenvedő gyermeknek meg kell mutatnunk, mily helyzetbe hozza beszédszerveit, hogy a kívánt hang létre jöjjön. Magunkon megfigyelve pl. a zs. kiejtésénél, a nyelv a felső állkapocs metszőfogai mögé, körülbelül 1 cmnyire a kemény szájpad felé emelendő, hogy ott keskeny rés képződjék, a nyelv oldalai pedig a felső fogsort érintsék. Az igy keletkezett szűkületen kiáramló levegő aTzs hang zörejét hozza létre. És igy tovább. Ezt addig próbáltatjuk a gyermekkel, mig megszokja beszédszerveit kellő helyzetbe hozni s elmarad lassankint a selypítés, a mi bizony felnőtt embernél legalább is nagyon komikus. A selypítés legtöbb esetben rósz szokás. A gyermek midőn beszélni kezd roszul ejti bár ki egyik-másik mássalhangzót, a szülő ezt hallja ugyan, de kedvesnek találja gyermeke ilynemű beszédjét— nem javítja ki — mig azután észre veszi, hogy biz a hibás beszéd semmikóp sem kedves, sőt hiba. A tanítónak legtöbb alkalma nyílik állásánál fogva ily elfogult szülőkkol érintkezni, figyelmeztesse a keletkező bajra, mert könnyebb minden bajt megelőzni, mint gyógykezelni. (Vége köv.) Jótékonycélu gyermekelőadás. Varan- nón a „Magyar Korona“ termében, az orgona és a kisdedó karácsonyfa javára, f. hó 18-án színre kerül „A napkeleti bölcsek hódolata“ énekes karácsonyi, színmű 3 felvonásban, 2 élőképpel. A személyek emberek és angyalok, szám- szerint 27-en, a kisdedóvó iskola csemetéiből kerülnek ki. A közönség köréből. (Alak és tartalomért a beküldő felelős.) A megyasszói ref. egyháztanács 1898. október hó 28-án tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből és meghagyásából hivatalosan és saját meggyőződésemből is Ardey Lajos és Barna sárospataki müasztalos uraknak, a kik a megyasszói ref. egyház újonnan épült tanítói lakásánál felvállalt összes asztalosmunkákat, nemcsak a versenyzők közt legjutányosabban, a legszárazabb és legjobb anyagból oly korszerűen és oly valódi müizléssel, a melynek párja itt közelünkben nincs, készítették el, de az időközben felmerült s kölcségesebb változtatásokat is díjtalanul teljesítették: munkájukért s önzetlenségükért a nagyközönség előtt mondok köszönetét s Ardey Lajos és Barna urakat az építtető egyházak, intézetek és magánosok figyelmébe, pártfogásába legmelegebben ajánlom. Hankó Adorján, Zombori Gedő, egyh. tan. jegyzője ref- lelkész, az egyh. tanács elnöke. Közgazdaság. A „Bóly és vidéke községi hitelszövetkezet“ f. hó 1-én vonult be uj irodai helyiségébe, amely Sennyey Béla báró áldozatkészségéből épült föl s valóban mintaszerű. Ugyanekkor adatott át a hitelszövetkezetnek Sennyey Béla báró ajándékából egy 125 ft. értékű tűzmentes pénzszekrény s ezután kéz-
