Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

1898. július 17.

Melléklet a ,Zemplén*' 29 , számához.

— Építkezések, bokrétaünnep. A Pefő/i-utcán épülő állami elemi iskola falai már elérték a kellő magasságot, úgy hogy a párkány zatig -kész falakra már a tetőzetet tartó hatalmas gerendázatot is felrakták. Hogy a falakkal készen lettek: az épület homlokzatát nagyvárosi módra föllobogózták s középütt egy cser- galyakkal koszoruzott koronás magyar címert helyeztek el, — Éljen I Ferenc József Őfelsége — Éljen nagys. Nemes Lajos kir. tanfelügyelő — Éljen Hönseh Dezső kir. főmérnök

— Éljen Gnädig Lipót kir. mérnök, — Éljen a város elüljárósága stb. feliratos táblákkal.

— Megjelentek erre áz alkalomra az- építést vezető hivatalos személyek is, a város képviselőtestülete pedig úgy tudjuk, hogy 150 forintnyi játalmat szavazott meg az építést teljesítő palléroknak és munkásoknak áldomásra. Ha az építkezés oly gyorsan halad, mint eddig, úgy Klein Izidor vállalkozó a kész iskola kulcsait szeptember elsején átadja. — Ugyanebben az utcában épül az uj ref. lelkész lak, amely bizony palotának is beillik. Az egy emeletes ház frontja faragott köves magas barok-stilü díszes homlokzatával, már most láthatjuk, hogy szebb lesz Ujhely bármelyik épületének homlokzatánál. Hanem aztán nemcsak külső, de belső részei is kényelmesek és teljesen modernek. Ez a két épület egészen megváltoztatja, megszépíti a Petőfi-utca képét. A ref. templom előtt való régi kőfalat is lebontják s csinos vasrácscsal cserélik majd föl s csak az a kár, hogy eme nagyobb szabású arányokba sehogyse pászol a meghagyott régi papiak és az ahoz tartozó bu- torraktárul használt kis épület — Az idén a város legszebb, kétségtelenül legmodernebb utcája, Kazinczi-utca is két szép emeletes épülettel gazdagodik. Az egyik a Bei/i-féle cukrászbolt szomszédságában a Dubay István polgártársunk nagy arányú háza, melynek emeleti része a vármegyei kaszinó helyiségéül fog szolgálni; a másik a Kornstein- és Fleiszner-cég háza, a régi, lebontott kis ház helyén, szépen kiképezett homlokzattal és oszlopokon nyugvó zárt erkély- lyel. Az előbbinek Zombory János, az utóbbinak Klein Izidor az építője. — Egy füst alatt még egy nagyobb szabású építkezésről emlékezünk meg s ez, a M. A. V. állomásépületének és pályaudvarának kibővítése. Erről, sajnos, azt kell fellegyeznünk, hogy amily gyorsasággal haladt az állomás és teherpályaudvar kibővítéséhez megszabott földmunkálat és a csatornázás : épp oly csigaléptekkel, Lucza-szék módjára emelkedik ki a magas építkezés, nem kis hátrányára a vasútiaknak és nagy kényelmetlenségére az utas-közönségnek, akiknek, úgy látszik, még a közelgő őszi és téli időben is a szűk ideiglenes épületben kell majd szoron- ganiok. — íme tehát, Ujhely fokozatosan épül, szépül és emelkedik. És ebben az előrehaladásban egy ideig meg sem áll, mert ezek után, úgy hiszszük már a közel jövőben, következik a törvényszéki palota, a közkórház s a Széchenyi-téri, a nem rég Weinberger imregi földbirtokos által megvásárolt Steiner-féle funduson egy modern nagy hotel felépítése is. (Akkorára már talán villámos vonat is zakatol a főutcákon. — S

zerk.)

— A s.-a.-ujhelyi árvaházat pártoló ifjúság vigalmi bizottsága által az árvaház javára rendezendő zártkörű nyári táncmulatsága ma tar- tatik meg az „ Abonyi“-kertben. Kezdete d. u. 4 órakor.

— Tüzek. Tegnapelőtt éjjel 1 óra tájban tűzi lárma riasztotta löl Ujhely város csöndjét. Roós Adolf alsó-zsólyomkai kőbányája alatt egy nagy, körülbelül száz forintra becsült széna-kazal kipuhatolhatatlan okból, azonban valószínű, hogy szándékos gyújtás következtében, meggyu- ladt s el is hamvadt. A veszedelem színhelyén megjelent tűzoltóságnak és rendőrségnek más dolga nem akadt, mint hogy a tüzet lokalizálja.

— Tegnap délután 1 órakor pedig Hardenberg Aladár gr. istállója gyuladt ki. A gyorsan odaérkezett tűzoltóság a tűz tovább terjedését mihamar megakadályozta.

— > Csibészek.«így nevezik a nagyobb városokban a siheder naplopókat, akik csóka módjára ragadják el ami enyves kezük ügyébe esik. Az e fajta alakokból kijut persze a magunk fajta városnak is, habár nálunk ők, a munkaadó mesterek nagy dicséretére, jobbára a mesterinasok közül kerülnek ki. A rendőrség az elmúlt héten egy egész csizmadia-inasszövetke- zetnek jött a nyomára, akik éjjelenként s virradatkor ócska cipő keresés címén, denevérek módjára kalandozták be a mellékutcák udvarait s megnyitva sok helyt a kamarákat, minden elképzelhető s elképzelhetetlen dolgot elemeinek, így az egyik helyről például vagy nyolcvan darab lisztes zsákot, a másik helyről kupát, lavórt, a harmadik helyről szalmazsákot, vasalót, poharakat ; majd baltát, kalapácsot, madarakat kalitkástul stb. tárgyakat lopkodtak össze. Nem kis ínunkájába került a rendőrségnek inig aztán

ezt a kvodlibetet összeszedte s a rósz útra tévedt inasok közül a főbbeket: Begala György, Bállá József, Badari Lajos és Párnahaj János csizmadiainasok személyében a kir. ügyészségnek feljelentette.

— Fogyasztási szövetkezet. NagyKázmér községben élénk mozgalom indult meg Berchtold Kázmér gróf, Irányi B. Károly lelkész, Lukács József tanító, Kondás Mihály községi biró és még többek buzgó vezetése mellett. Célja az üdvös mozgalomnak, hogy N.-Kázmér és vidéke számára „fogyasztási szövetkezethet alakítsanak. A Szövetkezetnek pedig az lenne a föladata, hogy tagjait a háztartáshoz és gazdasághoz megkivántató jóminőségü és aránylag olcsó cikkekkel lássa el, nem különben, hogy mezőgazdasági termékeik eladását közletitse. A kibocsátott Fölhívásból igtatjuk ide: „Nem hiszszük — mondja a Fölhívás — hogy akadna ember, ki be ne látná és ne örülne annak, hogy a szövetkezet utján olcsóbban, s hamisítatlan jóminőségben kaphatja nemcsak az élelmi cikkeket, hanem még a takarmány-vetőmagot, nyers anyagot, szerszámokat, műtrágyát, gépeket stb.-it is, szóval mindent, amihez a gazdaságban szüksége van. Kapni fogja pedig mindazt, mint a szövetkezet tagja, bevásárló könyvecskéjére s bizonyos ideig tartó hitelre, azaz folyószámlára, vagyis akkor ilzet, mikor lesz és már kell pénzének lennie." így aztán a gazda nem lesz kénytelen a terményét előre, még aratás előtt eladni — főképp ha, mint reméljük, kölcsönmagtárunk is lesz — a szegényt, munkást, napszámost, ke- pést pedig nem fogja a szükség arra kényszeríteni, hogy keperészét, nehéz munkájának gyümölcsét, annak adja sírva oda uzsorakamat fejében, aki neki az élelmi cikkeket, pálinkát stb. hitelbe adta; ő maga és szegény családja pedig maradt egy hosszú évre kenyér nélkül.“ A Fölhívás igy végzi: „Szíveskedjenek a cél megvalósítása érdekében egyelőre a község értelme- sebbjeivel értekezni s legnemesebb buzgalmu törekvéssel odahatni, hogy csatlakozva hozzánk — tömörülve egymással, minden akcióra, minden jónak előmozdítására egyedül képes fogyasztási szövetkezetei alakítsunk, hogy az általános nyomorúságból kiemelkedve, egy jobb jövő alapját megvethessük!“ r. 1.

— Ügető verseny. A Bereg-vármegyei ügető verseny-társaság lapunk utján is tudatja, hogy Beregszászban a f. évi augusztus 21-én délután fél 5 órakor versenyt rendez. — A nevezésre zárlat: augusztus 1.

— A bodrog szerdahelyi fogyasztási

szövetkezet f. hó 10-én megalakult. Szerviczky Ödön, urad. igazgató, a községi lakosok jóléte iránt áthatott szívvel addig serénykedett, mígnem az ige testté lön. Az alakuló gyűlésen ott voltak : Mailáth József gróf, Vécsey Sándor báró, v. b. t. t.,.Vécsey Béla és Sennyey István bárók, Bányász Ödön rk. és Damjanovits Ágoston gk. lelkészek, úgyszintén a kisgazdák nagy számban. A jelen voltak a fogyasztási szövetkezetei egyhangúlag megalakultnak nyilvánították ki és az ügy továbbfejlesztésével Polák Józsefet, a helybeli állami iskolának minden tekintetben életrevaló tanítóját bízták meg. . rl.

— Veszett kutya. Sütő Andrásné f.bereczkii lakost a múlt kedden, amint Ujhelyből a hetivásárról hazafelé ment, veszett kutya marta meg. Fölszállitották Budapestre a Pasztőr-in- tézetbe. r. 1.

— Uj-Tátrafüred fürdővendégeinek a száma f. hó 10-éig 888 volt.

Henneberg-selyem

45 krtől 14 ft 65 Űrig méterenként — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendeltetnek. — fekete, fehér és színes,

— a legdivatosabb szövés szin és mintázatban. Privát- fogyasztóknak póstabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig póstafordultával küldenek HcnneltergG. (cs. és k. udvari szállító) se- lyemgyárai Zürichben.

— Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó — 1.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 7-ik (júliusi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye a tizenhatodik században. (3. folyt, és vége.) Irta: Nagy Gyula.

— 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza. (VI. közi.) Irta : Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi 'ösmertetése. (31. folyt.) Fordította: Matolai Étele. — Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (31. folyt.) Ford: Kapás L. Aurél. — 5. Sárospatak város és vára történetéhez. (II. közi.) Irta: Soós Elemér. — 6. Szirmay András naplója. (27. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A piaristák Zem- plén-vármegyében. (5. folyt.) Irta : Hudra János.

— 8. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről. (3. folyt.) Irta: Sztavrovszky Gyula.

— 9. A Nagymihályi Kaplyon családról. Irta : Unghváry Ede. — 10 Zemplén földesurai a múlt században. (5. folyt, és vége.) Közli: Dongó Gy. Géza. Levelesláda: 11. Az Budai Vezér Levele. Közli: Haraszthy Miklós. — 12. Rákóczi- féle váltságlevelek (I. II.) Közli: Ambrózy Nándor. — 13. Vármegyénk 1801-ben a borhamisítók ellen. Közli: Kemechey János. Tárca : 14. Levél a szerkesztőhöz. Irta : Berecz Károly. — 15. A szerkesztő postája. — 16. A kiadó postája.

— Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek ügyeimébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereezki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajóhidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T.-Szada, H.-Németi, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékök“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. A kiadóhivatal az „Adalékok“ I. II és III. évfolyamából tiszta és ép példányokat visszaváltásra keres.

„Zemplén-vármegye rövid leírása a vármegyebeli népiskolák számára.“ Irta: Keleti Sándor. Ezen a címen bocsátotta közre Lővy Adolf kiadó a jeles szerző „Földrajzi előismeretek Zemplén megye ismertetésével“ c. iskolai könyvének újabb, jelentékenyen rövidebbre fogott, igen jutányos áru kiadását. Az eredeti, már 5 kiadásban kézen forgó műnek, mely mintegy 20 év óta állja meg jól helyét vármegyénk népiskoláiban, minden jó tulajdonsága benne van ebben a rövidített kiadásban is. Tanmenete, melynek helyességét a tanügyi szakszerű bírálat első megjelenése idején általánosan elismerte és kiemelte, érintetlen maradt; a tananyag helyes és gondos megválasztása pedig egyik jó oldala ennek a müvecskének is. Émel- lett csak a legszükségesebb tudnivalók közlésére szorítkozik, mert különleges célja főképp az osztatlan népiskolák igényeinek a kiegészítése, ami sikerül is neki. Ez a körülmény, valamint az igazán olcsó ár — 20 fillér — lehetségessé teszik, hogy ez a rövidített kiadás bejusson oda is, ahová ez iskolai könyv bővebb "kiadása e fontos tantárgyra fordítható tanítási idő csekély volta és a nép szegénysége miatt eddig bevezethető nem volt. — A 30 oldalnyi, csinos kiállítású, Zemplón-hármegye színes térképét is tartalmazó füzetet ajánljuk néptanítóink szives figyelmébe. — A csinosan kiállított könyvecske a „Zemplén“ könyvnyomtató intézetének müizlésóről tanúskodik. —sz.—

Az önálló magyar hadsereg. Az .Athenaeum“ r. társaság kiadásában megjelenő magyar nemzet története tiz kötetes nagy munkának nyolcadik kötete a híres 1790—91-iki országgyűlés történetét adja. Ezen az országgyűlésen, a legsúlyosabbak gravámenek voltak azok, a melyek a hadsereg elnémetesitésóre, nemzeti jellegéből való kivetkőz- tetésre vonatkoztak. Kívánták a független, önálló hadsereget, "mely kizárólag magyar tisztek parancsnoksága alatt álljon; ez a hadsereg egyedül a házától függjön, békesség ideje alatt folyton „a hazában kvártélozzon“, a hadsereg ruházata, nyelve legyen magyar. „A német nyelv — úgymond, — melynek súlyát nehezen viseli a közkatona, a haza seregei közül kiirtassék s az egész hadi szolgálat magyar nyelven folytattassék.“ A most megjelent 157—159. füzetek is tele vannak erre a korra vonatkozó számos képpel. Mint műmellékletek vannak a füzetekhez csatolva ,1. Ferenc koronázási esküje“. (Mansfeld egykorú metszete után.) — „I. Napoleon“ (Isabey metszete után', — „II. Lipót koronázási esküje“. (Egykorú színezett metszet után.)

— „II. Lipót koronázása* egykorú metszet után. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható Lővy Adolf könyvkereskedőnél Sátoralj a-Újhelyben.

Ébredés. Benedek Elek nagy történeti munkájának, melyben- a magyar nép múltját és jelenét Írja meg az ő bájos nyelvén, három uj füzete, a 15 , 16. és 17-ik fekszik előttünk A füzetek olvasásából újra is jól esett tapasztalnunk, hogy a „Magyar nép múltja és jelenéiben egy oly történeti munkával lett a hazai irodalom gazdagabb, melyben a tudós és nópiró egymásba olvadva lép elénk, mely a gondos és lelkiismeretes kutató alaposságát, az olvasó ügyeimét és érdeklődését lebilincselő elbeszélő ügyességével egyesíti. A három uj füzet azt a kort tárgyalja, melyben a magyar nemzet ébredezni kezd hosz- szu százados álmából; azt a kort, midőn Mária Terézia, majd József újításai felkeltik azt az egészséges reakciót, mely úgy hatott a magyar nemzeti élet minden ágára, mint a« iiditő, termékenyítő eső a hosszú szárazság folytán eltikkadt, nehéz álomba merült természetre. A nagybecsű munkának művészi rajzmellókletei közül minket zemplénieket közvetetlenül érdekel a „II. Rákóczi Ferenc megjelenésejaz ónodi gyűlésen“ c. mümelléklet, mely a vármegye szókháza nagytermét diszitö s a Dudics Andor művészi ecsetje alól kikerült kép reprodukciója. Ezt a kópét, melyhez Thaly Külmán dr kitűnő törtónettudósunk adja a szöveget, be fogjuk mutatni az „Adalékok“ olvasóinak. — Az ösmertetett munka egy-egy füzetének ára: 30 kr.

A „Zenélő Magyarország* zongora és hsgedü zenemű folyóiratnak épp most megjelent XIV. füzete tartalmazza a közetkozö zenemű újdonságokat: I. Ivánfy István „Hadd szoljók hát az a csöndes 1“ című csárdását. II. Scharwenka Fülöp „Bagatólle“ szalondarabját. III. Kis- geszéni Szabó István ,A kis hamis* rezgő polkjáját. Minden zongorázó és hegedűsöknek kiváló fontosággal biró olcsó zenemüfolyóirat havonta kétszer megjelenő, mindenkor