Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-27 / 48. szám
1898. november 27. II. Melléklet a „Zemplén“ 48. számához. 28. §. A választás titkos szavazat utján a jolenlevők szótöbbségével történik és 3 évre szól. 29. §. Tisztviselőkké csak a rendes tagok választhatók. 30. §. Ha valamely tisztviselői állás időközben megürül, annak betöltése felől ideiglenesen, azaz a legközelebbi gyűlésig a központi választmány intézkedik. VIII. A központi választmány. 31. Az egyesület ügyeinek a jelen alapszabályok értelmébeni vezetése és intézésére egy központi választmány szerveztetik. 32. §. A központi választmány áll az egyesület tisztviselőiből és 12 válaszimányi tagból. 83. §. A központi választmány teendői: 1) végrehajtja a közgyűlés határozatait; 2) összeköttetésben áll a járási körökkel s ezeknek az elnökség utján beterjesztett kisebb és halaszthatatlan ügyeit elintézi, a nagyobbakat pedig a közgyűlés elé terjeszti; 3) tárgyalja az egyesület s a járási körök munkálkodását s az eredményt véleményes jelentése kíséretében a közgyűlés elé terjeszti; 4) megvizsgálja a pénztárnokok számadásait és a rendben találtakat felmentési záradékkal ellátván, felülvizsgálat végett a közgyűlés elé terjeszti, a hiányosokat pedig a hiányok pótlása iránt adott utasítással visszaküldi; 5) sürgős halasztást nem szenvedhető esetekben intézkedik a segélyezések felett, mely intézkedés azonban csak ideiglenesen és a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében történik ; tí) meghatározza a közgyűlés idejét; 7) előkészíti a tanácskozást s a megállapított tárgy sorozatot a gyűlés ideje és helyének pontos kitétele mellett legalább 2 héttel előtte a „Zemplénben* közzé teszi s arra az egyesület minden egyes tagját külön is meghívja ; 8) gondját nagy szorgalommal kiterjeszti az egyesület érdekében fenálló intézetekre ; 9) intézkedik az időközben megüresedett’ tiszti állások betöltése iránt; 10) nyilván tartja az egyesület tagjait és a belépni óhajtókat titkos szavazás után választja ; 11) ügyel az alapszabályok kellő foganatosítására és megtartására. 34. §. A központi választmány az ügyek kívánalmához képest gyülésezik. 35. $. Gyűléseit, melyeknek idejét az elnök határozza meg, a megye székhelyén S.-A.- Ujhelyben tartja. 30. §. Érvényes határozathozatalára legalább 3 egyesületi tisztviselő és 6 választmányi tag jelenléte és a jelenlevők általános szavazattöbbsége szükséges. 37. §. Az ügyvezetés könnyítése és gyorsítása végett, a központi választmány saját kebeléből egy 3 tagból álló munkabiráló és egy 3 tagból álló számvizsgáló-bizottságot nevez ki s az ezen két csoportba eső ügyeket azok véleménye és előterjesztése alapján tárgyalja. IX. A közgyűlés. 38. §. Az egyesület évenként egyszer a megye területén belül, általa egy évvel meghatározott helyen rendes közgyűlést tart. 39. §. A közgyűlés teendői: 1) választja az egyesületi tisstviselőket, a központi választmány tagjait, az egyesület országos tanitó-testiileti képviselőjét és az egyesületi tiszteletbeli tagokat; 2) felosztja az egyesületet járási körökre; 3) megállapítja, vagy szükség szerint megváltoztatja saját ügyrendi szabályzatát; 4) értekezik és határoz a 2. §-ban foglaltakat illetőleg felmerülő indítványok felett; 5) maga elé terjeszteti a járási körök munkálkodásának eredményeit s a legjelesebb értekezéseket szerzőik által felolvastatván, azok méltatása felett végérvényesen határoz; 0) kérdéseket tűz ki a következő gyűléseken megvitandó a 2. §. 1) 2) 3) pontjaiban foglalt tárgyakról; 7) határoz a pályadijak iránt; 8) felülvizsgálja a pénztárnokok számadását és a rendben találtakra nézve a központi választmány által adott felmentéseket jóvá hagyja; 9) tudomást szerez a járási körök könyvtárainak állapotáról és használatáról; 10) maga elé terjeszteti a központi választmány által ideiglenesen elrendelt segélyezéseket s a megkezdetteknek folyóvátétele vagy beszüntetése, valamint a költségvetés alapján e czélra a következő évre tett előirányzat felett határoz; 11) meghatározza a jövő közgyűlés helyét. 40. §. A közgyűlés idejét a központi választmány határozza el. (Vége köv.) CSARNOK Elégia. — Naptáromból — Braila, 1898. jul. 1 Oly szomorú a szivem . . . Pedig, hiszen nyár van: a természet még itt a nagy városban is ragyogtatni tudja bájait; a nagy házak közé is kerül itt-ott egy kicsi zöld oázis, melyen a szabad természethez szokott szem oly édes gyönyörrel, oly sovárogva pihen meg. Mégis oly szomorú a szivem . . . Pedig mind azt a tarka-barka változatosságot, mindazokat az élvezeteket, melyeket ez orientális város nyújt, — látom, szemlélem, mind ez uj és érdekes nekem. És mégis oly szomorú a szivem ... Az emberek elhalmoznak jóságukkal, örömmel hallják jóra intő szavamat; társadalmi összeköttetéseim és állásom folytán sok derék és müveit emberre] cserélek eszmét, kötök barátságot, — mégis oly szomorú . . . szomorú a szivem. Meg van mindenem, mit a világ jónak, szépnek és élvezetesnek tart, — mi az hát te szív ! mi az, mi nyugtalanít ? Mi az a titkos bú, mely véredet szívja ? ! Mondd hát! . . . Nem felel a szív, nem tud felelni: sir, zokog, kesereg . . . Lemegyek a Duna partjára . . . úgy vonz e csöndesen tova folyó víztömeg. Elnézem sárga habjait. Oly ismerősek ők nekem! ? . . . mintha sokszor gyönyörködtem volna már bennük, mintha egy ország határánál végbucsut intettem volna nekik. Igen ! hiszen onnan jösz te drága folyó, onnan hozasz te nekem üzenetet, hova szivem — lelkem visszavágy: hazámból. Az édes hazából, „melyen kívül nincsen számunkra hely,“ melyen kívül a legvidámabb percben is bánatos a szív, de melynek határain belül a bánatos szív is vigadva sir. Értem hát most a szív névtelen keservét, hiszen : „Távol estem mint a levél, melyet elkap a forgószél“ — hazámtól. Értem és felfogom Eötvös örök szép szavainak igazságát is: „Szivet cseréljen az, ki hazát cserél!“ Dobja el magától azt a szivet, melyet ezer édes emlék köt otthonához ?! Tépje ki azokat az érzelmeket, melyeket már szülő anyja tápláló kebele ojtott bele? ! Felejtse el a magyar haza múltját minden hőseivel, nagyjaival és dicsőségeivel együtt, — felejtse el annak válságos, semmi jóval nem biztató jelenét, —- felejtse el a jövőt, a bizonytalan jövőt ?! Nem ! erre nem képes egy ember, nem képes erre a magyar ! Midőn egy hazájától távol esett, azt igazán szerető szív mind ezt átgondolja, — midőn egy élettelen folyamon kívül senki és semmi nem hoz hirt neki,arról, valljon : „Él magyar, áll Buda még?“ Óh mondjátok! tehet-e akkor egyebet, minthogy kicsorduló könnyein keresztül Égre emelje tekintetét: „Isten, magyarok Istene ! Hallgasd meg egy kesergő szív fohászát és vedd le a magyarról büntető bal kezed súlyát! Halld meg, óh halld meg a te népednek imáját: Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel!“ Mert ilyenkor csak az ima segit: a mely súly messze külföldön fohászszal könnyít magán, amely kéz imára kulcsolódik ott össze a hazáért, az a szív tenni is tud, az a kéz a hazáé, akár karddal, akár tollal, akár ekével szolgálja is azt. .... És ismét a tova folyó habokba merül tekintetem. Mennek, futnak . . . tovább, csak tovább. Egyik-egyik felcsap lábaimhoz: „Én hazádból jövök. Oly szép ott. De hát lásd, nem mehetek vissza: természetem kötelességem visz magával tovább .... tovább.“ A természet, a nyugtalan természet hajt engem is tovább, mindég tovább; a hivatás, a szigorú kötelesség űz, ösztökél: tovább, csak tovább ! ... És a hazája után síró szív hallgatni kénytelen. Meg kell hogy elégedjék a hazájából jövő borús felhők üzeneteivel, a sárga, zavaros folyam bus híreivel .... .... Ezért oly szomorú .... szomorú a szivem .... Monte Azarico. Közgazdaság. Felhívás. A nagyméltóságu földmivelés- ügyi m. kir. Minister ur a f. évi 62673/VI—I számú nagybecsű intézvényével kizárólag oly kisgazdák részére, akik bármely kisterületen teljesített szőlőmegujitással tényleg sikereket mutatnak fel, 10,000 db. szőlőoltványt, 50,000 amerikai szőlővesszőt és 60,000 ezer db. karót utalványozott a Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület utján. Felhivatnak tehát mindazon községek és egyesek, akik ezen kedvezményt igénybe óhajtják venni, hogy ez iránti kérvényüket, községi bizonyítvány kapcsán, melyben a már munkálat alatt álló terület is igazoltatik, a a Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnökségéhez legkésőbb a f. óv december hó20-áig annál is inkább mutassák be, mert a később beérkezendő kérvények figyelembe nem vétetnek. S.-A.-Ujhelyben, 1898. november 25. A gazdasági egyesület elnöksége. Jó tanácsok kis gazdáknak. Annak a nagybirtokosnak aki nagy kiterjedésű földek felett rendelkezik, nem épen életbe vágó kérdés, hogy váljon 6 vagy 10 m/m. búzát arat-e holdanként. A kisgazdának azonban aki csak nehány hold földdel rendelkezik, nagyon is fontos életbevágó kérdés, hogy mennél többet teremjen földje, mert ha egy bizonyos minimumnál kevesebbet terem, nem képes adóját fizetni, s talán maga is éhezni kénytelen. Hogy pedig talaja bőven teremjen arra elkerülhetetlen kellék, hogy az jól megmiveltessék, s hogy bőven legyen trágyázva. Megmivelés alatt a gyakori és mély szántást értjük — no meg ha szükség a kapálást, vetés előtt minden talajt legalább kétszer, de sőt háromszor kell szántani; a gyakori szántás által porhanyójuk a talajt s ez által tesszük termékenyebbé ; irtjuk a gyomot, pusztítjuk a gazdának földben élősködő ellenségeit. Az ugar szántásnál évről-évre eresszük valemivel mélyebbre az ekét, persze ezt csak úgy tehetjük meg, ha ökreinket jól tartjuk. A mélyebb szántás által nagyobb talajréteg van kitéve az időjárás elmállasztó hatásának, s igy vastagabb földréteg fog a növény gyökérzetének rendelkezésére állani. Trágyázás és pedig gyakori trágyázás a második előfeltétele a jó terméshozamnak. Mennél több tápláló anyagot szállítunk a trágyával a földbe, annál nagyobb termésre számíthatunk. A trágyázás terén kétségen kivül az istállótrágya játsza a legfontosabb szerepet, s ezért minden gazdának kötelessége sok és jó minőségű trágyát termelni, s különösen gondot kell fordítani arra, hogy a trágya legértékesebb része a hig ürülék ne menjen kárba; azt tehát fel kell fogni, s vele a trágyát időközönként megöntözni. A kihordásnál pedig különösen arra kell vigyázni, hogy a trágya ne álljon kupacokban, mert különben a kupac helyén a vetemény annyira kövér lesz, hogy megdől, mig egyebütt sovány marad. Kihordás után azonnal el kell azt egyenletesen teregetni, ha kilugozódik az sebaj, mert a kioldott anyagot úgy is az alatta levő talajba viszi a viz. Csak azután persze az istálló trá- tyából se jó a tálságosan sok, különösen ha a talaj különben is kövér — humusz dús. Tudvalevőleg az istállótrágyával nagyon megkövéritett talajon a búza megdől, a szem vissza marad. Az ilyen földekre azután már nem istálló de ásványi eredetű trágya kell, minő a szuperfoszfát, mely megerősíti a földet s kitűnő termővé teszi azt. Az efféle szuperfoszfátnak nevezett ásványi trágyából egy magyar holdra 120-150 kgt szokás kihinteni, amelynek a használata nagyon kifizeti magát, mert sokszor különösen az ilyen túlkövér, igen humuszdús földeken — meg is kétszerezi a termést. Végre a harmadik kellék jó termések elérésére, a tiszta és jó minőségű gyommentes mag. A mag tisztaságára pedig szintén nem fektetnek a kis gazdák elég súlyt, s többnyire csak úgy rostálatlanul vetik azt el. Pedig azt nagyon szépen ki kell tisztittatni, vetés előtt, hogy egyet ■ len gyom-mag se maradjon benne, mert a gyom nagyon hamar elhatalmasodik s elvonja a mi- veleti növény elől a talajban levő tápláló anyagot, be is árnyékolja azt, s igy természetesen visszaveti azt. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1898. nov. 25. i. o. II. O. i. o. II. o. ft kr ft kr ft kr í t kr 16 gr. zsemlye — 2 — — Paszuly ioo , •j 50 6 00 kilgrammonliint » 1 » — 09 __ 07 Abajdóc-kenyér — 2018 Aszaltszilva 100 1. 22 — 16 — Rozs-kenyér — 10 14 » 1 » —24 — 18 Marhahús — 52 — 48 Orlött dara 100 * 20 — 18 — Borjúhús — 00 — 56 I » — 22 — 20 Bárányhús —— — Tatárka 100 liter — — — — Sertéshús — 60 — — » 1 » — 20 — 16 Szalonna — 70 — 68 Burgonya 100 liter 1 80 1 40 Viasz gyertya i 50 1 20 Életnemíiek: Öntött gyertya — 48 4l> — Szappan — 2« — 24 Búza r mmázsa 9 50 9 30 Egy tojás — — Kétszeres 1 mm.— — » kiló mák — 36 — 32 Rozs i mmázsa 7 65 7 40 » , vaj — 85 — 75 Malátaárpa i mm 6 50 6 30 Sertészsír — 80 — 76 Árpa i mm. 500 5 40 Liszt ioo kiló 1« 40 17 20 Zab i mm. 5 80 6 40 19 11,— 10 0,1 » * , Borsó ioo kiló 18 16 Kukorica i mm. 5 20 5 00 » í » — 20 — 18 Spiritusz l liter — 70 — — Lencse ioo » 12 — 8 00 » á t oo Tralles0 — 72 — — » « > 14 10 9 Sav. káposzta i ko. 09 7