Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMFLÉN>VÁEMEG7E KOS ÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK Lál ILT ID K! LT "V-A. S .Á. TZ 2íT -A. T3. Sátoralja-Ujhely, 1898. november 27. 48. (1992.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 „ Negyedévre .1 „50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttórben minden garmond sor dijja 20 kr. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzet­tel ellátott hirdetmények­ért térmérték szerint min­den négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél ked­vezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzkülde­mények a kiadóhivatalhoz intézendők. Őfelsége í. Ferenc József? 50 éoes uralkodói jubileoma alkalmából. Isten! add meg szent kegyelmed A magyar királynak, Hogy remélve, bízva benned: Éljen a hazának; Hogy a hármas bérc ormára Süssön örök dics’ sugára S a mit megkezd, azt a nemzet Bizalma kisérje. Minden tettén áldás lengjen, Ajkán szivünk éljen, S ö békében, küzdelemben Bízzék nemzetében; Hogy az ország és királya Üdvét egymásban találja És a vészben szent egységben Támogassák egymást. Szent Istvánnak kegyessége Legyen legfőbb kincse, Könyves Kálmán bölcsesége Fényét reá hintse, Nagy Lajosunk száz győzelme Dicsőségét hadd emelje S ajka-karja, hadd, akarja Mátyás igazságát! Érte ég a honfi érzet! Kit szeretnénk jobban? Nagy hűségűnk nem euyészhet, Mig csak szivünk dobban. A magyarok nagy királyát Hü népei áldva áldják — Népe áldja, mert királya Bölcsen üli trónját. A szeretet szétáradott Trónjáról, mint tenger S négy folyónk közt nem találsz közt, Hol nem áldná ember. A hódolat regét szőve Dicsfényt hint a fölkent főre S népe ajka váltig hajtja: „Nagy királyunk éljen!“ Mint a tömjén égbe törvén, Szálljon ima érte: Hogy nagy fényben, dicsőségben, Hosszú legyen élte; Hogy ellenét letiporja, Hogy lehulljon dac a porba S koronáján, mint szivárvány: Tündököljön fönség. Árpád földje meg ne törje Az esküt, hűséget: Védje karral, diadallal A hont és Felséget. Mind egy sorban, összeforrtan Álljunk, mint szírt a habokban És a vészben harcra készen Támadjuk az ellent. Az ős évek köztünk élnek, Emlékek beszélnek . . . A történet tömjént éget A nagy magyar névnek. Az Istenért, az oltárért, A királyért, koronáért, Égve égé nagy hűsége Olthatatlan lánggal. A trónt védve tört meg élte Sok nemes magyarnak; Vérét, éltét nem kímélte, Ment a viadalnak .... Mint oroszlán, mint az orkán, Haragjában háborodván, Vas kezében rémes fényben Ragyogott a pallos. Isten! add meg szent kegyelmed A magyar királynak, Hogy remélve, bízva benned Éljen a hazának! így a hármas bérc ormára Süt majd örök dics’ sugára S a mit kezdett, azt a nemzet Vitéz karral, diadallal Befejezi szépen. Máthé Miklós, lasztoméri g. kát. plébános. Vármegyei ügyek. Erzsébet királyné emlékfái. Erzsébet- napja volt e hó 19-én, gyász és fájdalmas meg­emlékezés napja a magyar nemzetnek. Dicsőiilt királynénk nemes emléke felujult minden szív­ben s újra érezzük a csapást, a mely az Ő el­múlásával nemzetünket érte. — Gyöngéd, szép gondolata Darányi földmivelésügyi ministernek, hogy a magyar társadalomhoz éppen e napon fordult azzal a kéréssel, hogy dicsőült Király­nénk emlékezetére emlékfákat ültessen. Hegyen és völgyön, a városok népáradata, a csendes falvak egyszerű lakói közt szomorufüz, tere­bélyes hárs, viharra^ dacoló tölgy és örökzöld fenyő hirdessék az Ő emlékezetét! . . . Hiszszük is, hogy a magyar társadalom megérti és mél­tányolja e kegyeletes gondolatot és beteljesül a miniszter reménye, hogy: „emlékfák milliója lesz őrizője és hirdetúje a nemzet hálás kegye­letének Magyarországon.“*) *) A miniszter felszólítását, melyet nov. 19-én kül­dött szét az országba, lapunk .Hivatalos Rész"-e hozni fogja. Szerk. TÁHCA X Ferenc-József, mint elbeszélő. ) Zsófia főhercegasszonyt, felséges királyunk anyját, balul Ítélték meg apáink, tartván őt a magyarok ellenségének. Lehet talán, hogy a későbbi események azzá tették, de tény, hogy már 1844-ben ő sürgette, hogy a kis Ferenc főherceg (trónra léptéig királyunk csak a Fe­renc nevet használta) tanulja meg a magyar nyelvet. Az anyai lélek próféta. Talán megsej­tette, hogy a fia trónra jutván, inkább lesz egy­kor magyar király, mint osztrák császár. Taní­tójául csakhamar tisztelendő Kiss János udvari káplán szemeltetett ki. A szittya idióma nehéz kenyér, lassan ment a munka, de a fiatal, nyúlánk főherceg rendkívül szorgalmas volt s példabeszédes jel­lemvonása, a nagy kötelességérzet, már mutat­kozni kezdett. Két év alatt behatolt a pogány mistériumokba és 1846-ban már önálló ma­gyar dolgozatokban irt az elbeszélői zsánerben, melynek impurumját ereklye gyanánt őrizgette fiókjában Kiss János. S ez a fiók csak ritka kedves vendége előtt nyílt meg, a kinek eldi- csekedte. *) Előszó Mikszáth Kálmántól, a Singer és Wolfner kiadásában most megjelent 1899. évi „Almanaeh‘-ból, mely a naptári részen kívül 15 legjobb elbeszólö-irónktól hoz novellákat. Az .Almanach“ ára 1 ft. Már kapható Lővy A. s.-a.-újhelyi könyvkereskedésében. Szerk. — Itt vannak az én kincseim. Magok a letisztázott füzetek pedig Bécs- ben, a családi levelestárban vannak örök em­lékül elhelyezve, a II. József és I. Ferenc irkái és tanszerei mellett. Ferenc József, vagy Ferenc főherceg a hogy dolgozatait aláírta, két krónikaszerü tár­gyat dolgozott fel: „Mátyás király vagy a cinkotai itce“ és „Miksa császár Mainzban.“ Olvastam mindkettőt, valóságosan fölhab­zsolva szememmel a királynak már akkor ka- ligrafikus gyüngybetiiit. Igyekeztem betekinteni gondolataiba, érzéseibe s előttem állott az egész kép a múltból, az írás fölé hajlott szöszke fej, a szelíd kék szemekben merengéssel, világverő Mátyás régi dicsőségén régi kalandjain. A fő tisztelendő ur veres tintával javított itt-ott a szövegben, — néhol ő is roszul. Fel­vidéki ember lévén, körülbelül úgy néz ki a dolog, mintha például Matuska Péter tanítana egy főherceget magyar nyelvre. De a nagy igyekezet és siker félreismerhetetlen, mert e fenséges növendék immár folyékonyan beszéli el a hires cinkotai kántor furfangos ötleteit. Igaz, hogy hibákat is ejt. Hogy ne! Ezek e szerencsétlen magyar igék! A kitanulhatatlan hajtogatásuk! Az állhatatlan „meg“, mely mint a kis kutya, hol előtte, hol utána szalad az igének. Hát még a határozatlan és határozott mód! Hát az a sok dupla t meg 1. És azt örökké eltalálni, hova tegyen az ember belőlük kettőt és hol elég egy is! De az eredmény mégis meglepő. Két év múlva Ferenc főherceg nemcsak beszélni, ha­nem már elbeszélni tud s néhol egy-egy népies szót is elejt. Érdekes ez 1846-ban. Még Petőfinek is szemére vetik ebben az időben a pórias sza­vakat s Ferenc-József már használja. Azzal kezdi kis beszélykéjét: „A czinkotai pap egy nap átballagott Czinkotáról Budára, hogy Má­tyás királytól valamely kedvezményeket szo­rítson ki a helységnek, mely másfél órát fek­szik Budától.“ íme egy mondatban két népies szó, a miktől még fáznak az akkori Írástudók a Petrisevich- Horvát Lázárok és Vachottok. De tisztelendő Kiss János nyilván nem félt s úgy adta elő a nyelvet, a hogy ő összeszedte a könyvekből, meg a néptől vegyesen. Nem volt ő egészen járatos a nyelvben, azért tanította jobban. Vagy az is meg lehet, hogy a népies szavakat Palatínus Pistától szedte fel a tanulé­kony főherceg. Az előadás a két dolgozatban elég ügyes, a forma tömör és kerekded, van érzéke a fő­hercegnek az iránt, mi a lényeges s abból nem is marad el semmi, viszont nincs semmi fölös­leges sem. A két történet úgy van elmondva, hogy semmi se hibázik és semmi se rontja vagy zavarja az értelmet, hanem az élénkség­nek, a fordulatosságnak nincs nyoma az egyé­niség nem látszik még mikroskopon se. Köny- nyü lett volna megjósolni, hogy az előkelő nö­vendékből soha se lesz nagy elbeszélő. A mint­hogy nem is lett. De lett belőle nagy király. És az is csak valamelyes eredmény. Örülnék, ha e kis közlemény valamilyen módon feljutna a királyig. Édes mosoly ra­.A. Zemplén mai száma tiz oldal. *55

Next

/
Oldalképek
Tartalom