Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-20 / 47. szám
Annak a számos hybridnek, a melyet Franciaországban oly nagy zajjal s oly hangzatos neveken hirdetnek, ma még csekély szerepe van a mi megújítás-rendszerünkben. Addig, mig ezen a téren döntő eredményhez nem jutunk, megnyugodhatunk a fentebb megnevezett s általánosan elterjedt négy főfajta alkalmazásában. A szőlők felújításához, tekintetbe véve az elpusztult területek nagyságát, első sorban igen nagy mennyiségű amerikai fajtájú szőlővessző szü séges. A törvény hatályába lépte előtt létezett anyatelepek területei, amelyeken amerikai fajtájú szőlővesszők termeltetitek, a következők: a) Állami telepek : 194 hold 1322 fi-öl.*) b) Az arad paulisi szőlőoltvány telep: 380 hold 111 p-öl c) Törvényhatóságok, községek, egyesületek, szövetkezetek stb. telepei: 250 hold a) b) c) összesen 824 hold 1,533 □-öl. Ezen a 824 153Vieoo holdnyi anyatelepen évenkint 40—50 millió szőlővesszőt lehetett előállítani, a mi bizony aránytalanul csekély, ha számításba veszsziik, hogy a jelesebb borvidékeinken már pusztulásnak indult 800,000 hold szőlőmegujitásához csak az első beültetésre, vagyis az évenkint keletkező hiányok pótlását figyelmen kívül hagyva, legalább 1200 millió szőlőoltványra van szükség. A vesszőtermelést tehát múlhatatlanul és nagyobb arányokban szaporítani kellett. Meggyőződvén arról, hogy ezzel a termeléssel csak államilag foglalkozni épp oly hiba volna, mint azt kizárólag a társadalomra s a magán- vállalkozásra bízni, azt az összeegyeztető rendszert honosítottam meg, hogy termeltetni fogok államilag, de tért engedek a közreműködésre a társadalomnak, a magánvállalkozásnak is. Két tényező, tudniillik az állam s a magán- vállalkozás, a neki kijelölt szerepkört tényleg betölti. Ily állami telepek felállítását egyelőre 400 holdra tervezem**) s e telepek helyéül oly vidékeket jelöltem ki, a melyek a már létező szőlőmegujitási gócpontoktól távolabb esnek, s a hol még csekélyebb az érdeklődés a szőlők felújítása iránt s ennek következtében nagyobb e téren a hátramaradás is. Az ujan felállítandó állami telepek számát 3G-ban s egy-egy telep területet 10—15 holddal állapítottam meg. A szőlővesszőtermelést kevesebb helyre s egy helyen nagyobb területre összpontosítani nem vélem célszerűnek azért, mert az ily telepek üzeme viszonylag nagyon sok munkást igényel, a mi az illető vidéken munkáshiányt okozhat, s a munkabérnek aránytalan felszökkenését idézheti elő. De a nagy telepek hátránya az is, hogy elemi csapások esetén sokkal inkább ki vannak téve nagyobbb károknak, mint decentralizálás mellett a kisebb telepek. Végül szükséges a telepeknek a megfelelő vidékekre való szétosztása azért is, mert ezek a telepek lesznek helyei a szervezendő munkás-tanfolyamoknak s ezzel annál inkább lehet célt érni, minél kisebb az a vidék, a mely a tanfolyam helyére van utalva. A szükséges területek megszerzésénél akként jártam el, hogy első sorban a községeket szólítottam fel, hogy adjanak át a telep céljaira megfelelő területeket ingyen használatra. A hol ez nem volt lehetséges, ott 25—30 évre terjedő haszonbérieteket létesítettem, ez esetben is első sorban községi vagy egyházi területeket vevén igénybe. A hol előnyös feltételek mellett tulajdonul való megszerzés lehetősége kínálkozott, alkalmi vételeket eszközöltem. Az ujan felállítandó 400 hold állami anyateleppel az anyatelepek területe kerekszámban 1500 holdra emelkedik 150—160 millió évi vesszőterméssel.***) Eddigelé az 1896. V. t -c. rendelkezései alapján létesítettem már 21 uj állami amerikai szőlővesszőszaporitó anyatelepet 292 hold 103 négyszögölnyi területen és szőlő- oltvány-iskolát 139 hold 650 négyszögölnyi területen. *) Ebben a tareali telep: 08 h. 800 □-öl. **) Tehát a most meglévő s továbbra is meghagyandó teriilelen felül még egyszer annyin rendeztet be a minister állami nj telepeket. ***) Még igy is csak egy nyolcad részét fedezi a valóságban jelentkező szükségletnek. Ez a körülmény, fokozhatja a magánvállalkozók kedvét szőlőoltvány-tele- pek létesítésére, melyek, a minister most közreadott statisztikája szerint is, fényes üzleti sikerre nyújtanak kilátást. Szerk. Vármegyei Hivatalos Rész 25211. sz. T. Zemplén-vdrmcgye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Kir. állam építészeti hivatal a tekintetes vármegye 1899—1900. évi utfentartási előirányzatát 3 példányban összes mellékleteivel bemutatja. Határozat. A költségvetési példányok az 1890. évi I. t.-c. 22. §-ának 2. bekezdése értelmében 15 napi közszemlére a tekintetes vármegye közigazgatási irodájában kitétettek és ott a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Erről a járási főszolgabirák oly felhívással értesittetnek, hogy az 1899—1900. évi közúti költségelőirányzatnak közszemlére történt kitételét járásuk területén a szokott módon közhírré tenni, s a netán beadandó felszólamlásokat, valamint a közhirrétételt igazoló bizonyítványokat, minden további megsürgetés bevárása nélkül, a kihirdetési idő leteltével, legkésőbb azonban november hó 30-ig mutassák be. Miről a t. vármegye közönségét a „Zemplén“ utján is értesítem. S.-A.-Ujhely, 1898. november 5. 2—1 Matolai Etele, alispán. 23,505/98. szhoz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A lentebb olvasható ministeri intézvényt köztudomásra hozatal céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1898. nov. 16. Matolai Etele, alispán. Másolat. 61,627/VII. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. — A császári és királyi osztrák kereskedelemügyi minister ur f. évi julius hó 28-án 36470. sz. alatt hozzám intézett átirata szerint a házaló kereskedést Portschách (am tee) karinthiai fürdőben a fürdőidény tartamára, vagyis minden év junius hó 15-től szeptember hó 15-ig, a házalási szabályok 17. §-ában és az ezt kiegészítő későbbi rendeletekben felsorolt kedvezményes vidékek lakói részére biztosított jogok épségben tartása mellett eltiltotta. Miről a címet tudomásul vétel és a kellő nyilvántartás eszközlése végett ezennel értesítem. Budapesten, 1897. évi szeptember hó 25-én. A minister helyett: Schmidt sk. államtitkár. 24055 sz. T- Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Folyó évi 20731. számú felhívásom hatályon kiviil való helyezése mellett, a földmivelésiigyi miniszter őnagyméltóságának 68434. számú in- tézvénye folytán tudomásul vétel és közhírré tétel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a német kormány f. évi szeptember 22-én 69 szám alatt kelt kimutatása szerint a ragadós tüdőlob miatt jelenleg Magyarországnak egyetlen egy tövényhatósága ellen sem tart fel szarvasmarha beviteli tilalmat. Megjegyzem azonban, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob jövőben esetleg megállapittatik, vagy uralkodik, amiről a szakértők, a nekik hetenkint megküldött Földmive- lési Értesítőből mindég hiteles tájékozást meríthetnek, szarvasmarhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként készített kimutatásban felvétetett- é? S.-A.-Ujhely, 1898. október 17-én. Matolai Etele, alispán T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1898 évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 558/21309. sz. Tárgyalás alá vétetett a faiskolákról és fásításról alkotott szabályrendelet tervezet. A járási főszolgabirák jelentéseinek meghallgatása után, a faiskola építése és fentartása alól az 1894. évi XII. t.-c. 43. $-a értelmében felmentetnek a következő községek: A tokaji járásban : Bodrog-Sára. A nagy-mihályi járásban : Káesánd, Lask. A gálszécsi járásban : Bosnyicza, Szilvás- Újfalu, Kozma, Tarnóka, Dargó, Kis-Ruszka, Kis-Azar, Egres, Kereplye, Techna. A varannai járásban : Mogyoróska, T.- Izsép, T.-Jesztreb Mernyik, Trepecz, T.-Kajnya, Kvakócz, Petkócz, Mihalkó, Jeszenócz, K.-Do- mása, Zsalubina, Majoróczka, Szedliczke-Csics- vaalja, T.-Polyánka, Matyasócz, Benkócz, Kuesin. A sztropkai járásban : Rosarócz, Gyapa- lócz, Rohozsnyik, Pritulyán, Kriva-Olyka, Orosz- Kajnya, Bodzás, Detrik, Giglócz, Holcsikócz, Nagy-Domása, Sztropkó-IIrabócz, Petőfalva, Valkó, Girócz, Rafajócz. A bodrogközi járásban : Kis-Ujlak, B.- Vécs, Rád, Szt.-Mária, Pálfölde, Alsó-Bereczki, Felső-Bereczki, B.-Szög. A s.-a.-ujhelyi járásban. Csörgő, Kis- Toronya, Borsi, Makkos-Hotyka, Széphalom, Mátyásháza, Szőlőske ; továbbá a szinnai járás összes községei, miután a járás éghajlati viszonyai, siklós talaja a fatenyésztésre alkalmatlan. Ugyancsak az idézett törvényszakasz értelmében megengedtetik, hogy a faiskola létesítése és fentartása tekintetében. A gálszécsi járásban : Hoor község, Possa, és Újfalu községgel, — Vécse, Gerenda községgel, — Gálszécs, Kohány és Zebegnyő községgel. A nagy mihályi járásban : Málcza, Márk községgel. A varannai járásban : Csicsóka, Magyar- Krucsó és Komarócz községgel, — Fekete-Patak, Agyagos községgel. A sztropkai járásban : Sáros-Bukócz, Zem- plén-Bukócz községgel, — Havaj, Sztropkó- Bisztra községgel, — Mikova, Sztropkó Polena községgel, — Sáros-Dricsna, Zemplén-Dricsna községgel, — Sáros-Staskócz, Zemplén-Staskócz községgel, — Praurócz, Repejö községgel, —- Nagy-Brczsnyicze, Brusnyicza, Krislócz és Kol- bócz községgel, — Orosz-Petrócz, Pakasztó községgel,— Sztropkó-Olyka, Homonna-Olyka községgel, — Zavada, Orosz-Poruba községgel, — Felső-Sitnyicze, Alsó-Sitnyicze községgel, — Orosz-Tokaj, Piszkorócz községgel, — Minyócz, Mrazócz községgel. A szerencsi járásban : Szerencs, Ond községgel, — Tállya, Rátka és Golop községgel, — Bekecs, Legyes-Bénye községgel, — Sóstófalva, Csanálos községgel, — Kis-Csécs, Girincs községgel, — Berzék, Hidvég községgel. A homonnai járásban : Homonna, Kudlócz, H.-Bresztó. Helmeczke, Jeszenő, Kohanócz, Lácz- falva, Peticse és Porubka községgel, — Görö- kinye, Barkó, Hegedüsfalva, Topolovka Kárna, Leszkócz, Zavadka, Mislina, Tót-Volona, Gro- zócz, Szopkócz, Jankócz, Czernyina, Lukasócz, Baskócz, Turczócz és Hrubó községgel, — N.- Kemencze, Kis-Kemencze, Hazsina és Módra községgel, — Udva, Velyopolya községgel, — Felső-Kürtvélyes, Agyidócz, Maskócz és Rovna községgel, — Lyubise, A.-Ladiskócz, F.-Ladis- kócz, Hankócz, Dedasócz és Koskócz községgel, — Homonna-Rokitó, Izbugya-Rokitó, Olsinkó, Világ, Virava, Homonna-Zbojna és Izbugya- Zbojna községgel, — Izb.-Hosszumező, Izb.-Hra- bócz, Izb.-Bresztó, Tót-Jablonya, Tot-Kriva, H.- Radvány, és Izb.-Rád vány községgel, — Felső- Osebinye, Alsó-Csebinye, Horbók-Csebinye, Izb.- Béla, Volicza, Roskócz, Rokitócz, Szukó, Krasz- nibród, Nyágó, Csabalócz és Sterkócz községgel. — Habura, Csertész, Borró, Kalenó, Palota, Vidrány és Mező-Laborcz községgel szövetkez- tessék. A bemutatott szabályrendelet-tervezet elfogadtatván a vármegye hivatalos lapjában közzétéve 30 napig meghirdettetni a főszolgabirák a meghirdetést igazoló bizonylatoknak és neta- láni felebbezéseknek további 5 nap alatti beterjesztésére az alispán a jelentések beérkezése után a szabályrendelet 4 példányának, a netaláni felebbezésékkel vagy nemleges és a meghirdetést igazoló jelentésének a nagy méltóságú földmivelésügyi minisztériumhoz leendő felterjesztésére utasittatni határoztatik. Kelt mint fent. Jegyzetté : Kiadta: Bernáth Aladár, Thuránszky László, IV. aljegyző. tb. főjegyző. 528/21309. sz. Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. I. A községi faiskolákról. 1. §. A mezőgazdaságról és mezőrendőrség' ről szóló 1894. XII. t.-cz. 43. §-a értelmében minden nagyközség és rendezett tanácsú város köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt legalább (1200—1600) □ öl, minden kisközség, amelynek lakossága 300-at meg nem halad, legalább 400 □ öl, egyébként pedig legalább 800 □ öl területen az alábbi ha- tározmányok szerint berendezendő és fentartandó faiskolát létesíteni. Amennyiben a tagosítás alkalmával kihasított községi faiskolai területek nagysága a fenti liatározmányoknak, —- talajuk, fekvésük a faiskola céljainak meg nem felelő volna, a községek kötelesek megfelelő területek megszerzéséről a jelen szabályrendelet hatályba léptétől számított egy év alatt gondoskodni. A faiskola létesítése és fentartása alól az 1894. XII. t.-c. 43. §-a értelmében fölmentetnek a következő községek : A tokaji járásban: Bodrog-Sára. A nagy-mihályi járásban: Káesánd, Lask. A gálszécsi járásban: Bosnyicza Szilvás- Újfalu, Kozma, Tarnóka, Dargó, Kis-Ruszka, Kis-Azar, Egres, Kereplye, Techna. A varannai járásban: Mogyoróska, T.-Izsép, T.-Jesztreb, Mernyik, Trepecz, T.-Kajnya, Kvakócz, Petkócz, Mihalkó, Jeszenócz, K.-Domása, Zsalobina, Majoróczka, Szedliczke, Csicsvaalja, T.-Polyánka, Matyasócz, Benkócz, Kuesin. Á sztropkai járásban: Kosarócz, Gyapalócz, Rohozsnyik, Pritulyán, Kriva-Olyka, Or.-Kajnya, Bodzás, Detrik, Giglócz, Holcsikócz, N.-Domása, Sztropkó-Hrabócz, Petőfalva, Valkó, Girócz, Rafajócz. A bodrogközi járásban: Kis-Ujlak, B.-Vécs, Rád, Szt.-Maria, Pálfölde, Alsó-Bereczki, Felső- Bereczki, B-Szög. A s.-a.-ujhelyi járásban: Csörgő, Kis-To-
