Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

ratikus tekintetben is szabadabb kezet adni ke­gyeskedjék. — Szerviczky Ödön bizottsági tag fölszólalására utasitották az alispánt, bogy a vármegyei pénztárak kintlevő követeléseinek pontos számbavétele után, ott, ahol annak szük­sége mutatkozik, késedelem nélkül tegyen lépé­seket a járási és helyi hatóságok vagyoni fele­lősségének kimondása iránt. — Az árvaszék, mint rendesen, most is teljesen megnyugtató tevékenységi eredménynyel számolt be az okt.-i ügyforgalomról. ■— A tiszti főorvos jelentette, hogy a kanyaró járványosán, a hagymáz szórványosan jelentkezett. — A kir. tv.-széki kér. börtönben az okt.-i rablétszám 330 volt. — A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a s.-a.-ujhelyi áll. elemi iskola 10 tanerővel és 553 beiratkozott növendékkel megkezdette működését. Több mint 200 szülő hiába hozta oda gyermekeit, mert helyiség hiánya miatt vissza kellett őket utasitani a felekezeti iskolákba. — A kir. főmérnök jelentéséből köz­tudomásra adjuk, hogy a vaján—deregnyői köz- utnak és a rajta épülő műtárgyaknak a folyó évre előirányzott feladatából 92% már is kész s igy a tél beáltáig az évi munkaprogram teljesen megvalósul. — Az ulics—zboj—novoszedliczei közlekedési közút, melyet az érdekelt községek lakossága 2500 ftban folyósított Ínséges közmun­kával épit, igen szépen előrehaladt. Áldás lesz ez az ut arra a vidékre; nemcsak azért, hogy az inséges'állapotot megszüntette, de, és főképp azért, mert az ut, mely eddig alig-alig fuvaroz­ható kapaszkodókkal hegyeken vezetett át, most a hegyek lábainál alig észrevehető emelkedéssel megyen, mely körülmény a yidék szegény népé­nek az eddigihez mérten legalább is kétszeres munkakeresetet biztosit.—A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adó befolyt októberben 245,370 ft 65 kr., most több mint tavaly októ­berben 58,941 ft 54 krral, most 10 hónapban több minttavaly 10,000 fttal. A most kerek szám­ban 600,000 ftnyi hátrálék 8000 fttal kevesebb, mint volt 1897. okt. 31-én. — Végezetül fölem­lítjük, hogy Svirbely György, Suhajda István, Brek György, Czimbak György, Gubás Ede, Sesztkó Mihály, Jetó Mihály és Weinstock Sá­muel kivételes nősülés megengedéséért benyúj­tott folyamodásaik pártoló véleménynyel küldet­tek föl a honvédelemügyi kir. ministerhez. Az utadófelszólalási küldöttség, Matolai Etele alispán elnöklete mellett, f. hó 8-án dél­után ülésezett. A jegyzői tisztet ugyanakkor Waldbott Ödön br. töltötte be. A számvevőség részéről előterjesztett törv.-hatósági útadó-, be­tegápolási pótadó- és ebadó-felszólalások elinté­zését tárgyazó határozati javaslatok határozati erőre emeltettek. A járások főszolgabirái utján a küldöttségnek erről az üléséről publikáltatott a kir. közigazgatási bizottságnak utadóügyben hozott az a döntvénye, hogy cselédadó (I. oszt. kereseti adó) után a cselédtartó gazdát törv. ha­tósági útadóval, visszkereseti jogának épségben hagyásával is, megróni az 1890. I. t.-c. 23. §-a alapján sem nem jogos, sem nem törvényes. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Görgey Gyula helybeli kir. közjegyzőnek, a T.- Terebes—Gálszécs állomástól való kiágazással Gálszécs, Parnó, Szécs-Polyánka, Varannó, Hanusfalva, Kurina községek érintésével Bártfa állomásig és ebből a vonalból Hanusfalvánál leendő kiágazással Kapiig vezetendő gőzmozdonyu helyiérdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati mely a polgári felfogás szerint nem lenne bün­tethető. A polgári elem nem azért vesz részt itt a bíróságban, hogy a hivatalnok biró mun­káját megkönnyítse, hanem hogy a bíróság Íté­lete alól elvonjon olyanokat, kik vagy azért mert politikai indokból, vagy mert menthető társadal­mi motívumok hatása alatt követték el a bűn­cselekményt, a laikus felfogás szerint nem ér­demelnek büntetést. A juryben tehát a nép ellenőrzi a kormányt is, nehogy az pressziót gyakorolva a hivatalnok-bíróságra, a vele ellen­tétes politikai nézetű egyéneket üldözhesse. A hol tehát az alkotmányosság erős garan­ciákkal van különben is körülvéve, a hol nem kell a kormány és a bürokrácia túlkapásaitól minden módon védekezni, ott a juryt igazság­ügyi intézménynyé kell tenni s akkor az angol mintát kell elfogadni, (ha nem teljesen is, de legalábbb az ítélő juryre nézve), a hol ellenben a nép befolyásának biztosítására kell törekedni az alkotmányosság keresztülvitele végett s a hol óvakodni kell a kormány és az ő hivatal­nokai önkénykedésétől, ott a jurynek politikai intézménynyé kell alakulnia. Leghelyesebb középút pedig, ha a jury ket­tős szerepe és jelentősége okos mérséklettel egj»esittetik s úgy igazságszolgáltatási, mint po­litikai intézményként szerveztetik. III. Az európai államok, Angliát kivéve, a fráncia esküdtszéket tekintették mintául száza­dunkban, a minek — mint fentebb (3. §.) elő­adtuk — történelmi indoka van. A jury belio- zatata az európai államokban a politikai sza­engedelmet további egy évre meghosszabbította; nemkülönben meghosszabitotta Zay Imre gróf és Ebervein-Babtiszt János, mint társaknak ugyancsak a t.-terebes—gálszécs—kapii helyi érdekű vasút előmunkálati engedelmét, éspedig a lejárattól számítandó egy évre. Ujhely rendezett tanácsú város már letárgyalt szervezési szabályrendeletének köz­szemlére kitűzött határideje f. hó 9-én d. u. 5 órakor járt le. Jellemző, hogy az ósdi állapotok fentartásához makacsul ragaszkodó ellenzék ré­széről nem kevesebb, mint 9, azaz kilenc feleb- bezés adatott be a vármegye alispánjához, ki is az összes felebbezéseket érdemük szerint törté­nendő elintézés végett még a f. hóban megtar­tandó rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni. Legtöbb adófizetők vármegyénkben. Alexi Emil, Almássy Kálmán gr., Ambrózy Nándor, Andrássy Aladár gr., Andrássy Dénes gr., Andrássy Géza gr., Andrássy Gyula gr., Andrássy Sándor gr., Andrássy Tivadar gr., Andrássy Dániel. Bajusz József id., Balogh Pál, Aauer Antal, Baraty Sámuel, Bálint Dezső, Bánóczy Kálmán, Benedek Pál, Bergler Gyula, Bernáth Aladár, Bernáth Elemér, Bernáth Győző, Bernáth Gyula, Bernáth László, Bessenyey Bertalan, Bessenyey Béla dr., Bessenyey István (Monok), Bessenyey István (Miglécz), Blau Ber­talan, Breitschwer Béni, Bucsinszky Lajos, Búza János, Bogyay Zsigmond, Bombelles Lajos gr., Boronkay Farkas, Borsai Miklós, Bujanovics Béla. Constantin Ottó, Cseley Lajos, Csendes József, Cséri Herman, Czibur Bertalan. Davido- vics Adolf, Deréky Gyula, Dienes István, Dókus Ernő, Dókus József, Dókus Mihály, Dombay Kálmán, Dörner Károly, Elek János, Elek Sándor, Engel Tóbi. Fejes István, Felmesser Pinkász, Ferber Béla, Ferenczy Elek dr., Ficker József, Fischer Gusztáv br., Fischer Lajos br., Fränkel Tivadar, Freund Salamon, Fröhlich Ágoston, Fuchs Jeuő (Ujhely), Fuchs Jenő (N.- Rozvágy), Fuchs Mór, Fuchs Vilmos, Fürst Mór. Gecsey Péter, Gedeon János, Gerich Gyula, Géczy István, Goldblatt Lázár, Görgey Gyula, Görgey Pál, Grosz Adolf, Grosz Jenő, Grosz Sámuel, Guttmann Izrael, Guttmann Mór. Haas Adolf, Haas Bernát dr., Haas Fülöp, Haas Lipót, Haas Zsigmond, Hadig B. Endre gr., Hammersberg Jenő, Harkányi Frigyes br., Har­kányi János br, Hardenberg Aladás gr., Hericz Ferenc, Heumann Sámuel,.. Hiszem Kálmán, Hornyay Béla dr., Hornyay Ödön dr, Horváth József, Horváth Endre, Hönsch Dezső. Isaák János id., Isépy István, Isépy Vilmos. Jeney József Id., Jeney József ifj., Juhász Jenő. Kantha Sándor, Kapossy Menyhért, Karácsonyi Mihály, Katinszky Géza, Kazinczy Andor, Ka­zinczy Artur, Kákos Endre, Kecskeméthy Zsigmond, Kellner József, Keseő Géza dr., Képes Gyula, Kincsesssy Péter, Klein Dezső, Klein Géza, Klein Ignác, Klein József, Klein Nándor, Klein Sámuel, Kohn Emánuel, Kolbay Gergely, Korinkó János, Kossuth, Lajos, Kossuth Vince, Kóczán Miklós, Kónya András, Kresz János, Krieser Lajos, Kröczer László dr., Kulin Gyula, Kun Frigyes, Kun Zoltán dr. Laeho- csinszky Adolf, Langerman Károly, Láczay László dr., Lehoczky Miklós, Lengyel Endre dr., Lichtschein Sámuel, Ligeti József dr., Liszy Viktor dr., Lónyay Elemér gr., Loyda József, Lőwy Adolf, Lukovics Géza. Mailáth József gr., badság és jogegyenlőség eszméinek a bírásko­dás terén való megvalósítása végett történt, mely liberális eszmék iránti törekvéseket pedig a nagy fráncia forradalom ébresztett fel ezen országok­ban. Egészen természetes tehát, hogy a liberális intézmények mintáit onnan vették, a honnan azok eszméi elterjedtek. Érdekes culturhistóriai tény azonban, hogy a mint a szabadelvű eszmék az egyes állomok­ban megszilárdulnak s a fráncia eszmék iránti láz csilapodni kezd. azon mértékben kezdik az egyes európai államok is a fráncia eljárás s igy a jury hiányait is észrevenni, a fráncia intézmé­nyek kezdenek veszíteni nymbusokból s az álla­mok kezdenek az eredeti forrásból, az ángol el­járásból meríteni. Legékesebben szóló példa erre éppen Ausz­tria büntető perrendtartása, mely objective tekint­ve és mondva, egész Európában a legtökélete­sebb bűnvádi prts. Az 1873-iki oszrták büntető prts. ugyanis kitűnő combinátiója az ángol és fráncia vádrendszernek s különösen, a mi a juryt illeti, e tekintetben a két eredeti mintának legsze­rencsésebb összeegyeztetését mutatja, úgy hogy az osztrák esküdtszés üdvös politikai intézmény is de e mellett eminentel igazságszolgáltatási intézményt képez. Tekintve, hogy a magyar B. P. épen ezen hozzánk legközélebb eső s legtökéletesebb prtst vette előképül, nem lesz fesleges az osztrák jury szervezetét is röviden megismertetnünk az 1873. május 23-ikí b. prts. és az esküdti lajstromokról szóló törvény alapján. Mailotli György br., Malcher Béla, Malonyay Ferenc, Mandel Imre, Mandel Pál, Markovics Illés, Markovics Miksa, Matyasovszky Kálmán, Mauks Árpád, Meczner András, Meczner Béla, Meczner Gyula, Miklós Béla, Molnár Béla dr., Molnár István, Moskovics Ervin dr., Moskovitz Géza. Nagy Ármin dr., Nagy Barnabás, Nemthy József, Németh Nándor Nyeviczkey Antal dr., Nyeviczkey Pál, Nyomárkay Hugó, Nyomárkay Kálmán, Nyomárkay Ödön dr. Obláth Nór dr., Oesterreicher Lázár, Oláh Béla, Olajos Pál, Oláh István, Orosz Elemér, Osváth Ferenc, Osváth Má- tyásPaczauer Mór dr., Pavletics György,Pauliczky Ferenc, Pápay Pál, Páricsy József, Petrovics Gyula, Petrik János, Pécsy Ádám, Pilissy László, Potoczky Dezső, Potoczky Imre, Potoczky Kálmán, Polányi Géza, Puczi János, Puza Sán­dor, Püspöky Imre, Reichard Gyula, Reichard Mór, Reichard Salamon dr., Reiszmann Henrik, Seviczky Imre, Rónai Albert, Rónai Simon, Rooz Adolf, Rose József, Rosenthal Herman, Rosenthal Sándor dr., Roth Bernát, Roth Jó­zsef, Sennyey Béla br, Sennyey Géza br., Sennyey István br., Sennyey Miklós br., Som- lyódi Elek, Somogyi Gerő, Spiegel Bernát, Spillenberg József, Stärk Emánuel, Stépán Gá­bor, Stépán Sándor, Stépán Pál, Strausz Jakab, Strömpl Gábor, Sulyovszky István, Schön Sán­dor, Schön Vilmos dr., Schütz Nándor dr., Schwarcz Bertalan, Schwarcz Ferenc, Schwarcz Zsigmond, Schweiger Ignác, Szabó Zsigmond id, Szánky Nándor, Szeghy Gyula, Szekerák Kálmán, Szemere Géza, Szemere József, Sze­mere Lajos, Szemere Miklós, Szent-Iványi László, Szent-Györgyi Tilmos, Szent-Léleky Géza, Szepessi Arnold dr., Szepessy István, Szerdahelyi István, Szép Gedeon, Szirmay Béla, Szirmay György gr., Szirmay Pál, Szurkkay Ágoston, Szmrecsányi János, Szokolay Emil, Szomjas Ferenc, Szőllősi Ártur, Szunyoghy Dezső, Szűcs Gyula, Teich Zsigmond, Teleky László, Terstyánszky Károly, Tóth Lajos, Thu- ránszky Tihamér, Vay Ernő gr., Vay Sándor br., Varjassy Ferenc, Vass Imre, Vócsey Alajos br., Vécsey Alfonz br., Végh Bertalan, Vitányi Bertalan, Vladár Emil, Wagner Géza dr., Wag­ner Frigyes br., Waldmann Adolf, Weinberger Artur, Weinberger Dávid, Weinberger Jakab, Weinberger Sámuel, Wersebe Hartvig br., Wessely Mór, Wiczmándy Ödön, Wiczmándy Tamás,,Widder Gyula, Windisch-Grätz L. hg., Wohl Áron ifj. Wolkenstein Osváld gr., Zalay Andor, Zákó Soma, Zékány József, Zinner Hen­rik, Zipszer Albert, Zombory Gedő, Zsarnay Lajos, Zsiday József. (A választott bizottsáyi tagok névsorát lapunk jövő számában közöljük. Szerk.) A vagyontalan betegek ápolása. A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló, 1899. évi január 1-én életbelépő törvény megengedi azt, hogy a hatósági orvosok, vala­mint az e részben felhatalmazandó magánorvo­sok, a hatóságilag igazolt szegény betegek ré­szére gyógyszereket az országos betegápolási alap terhére rendelhetnek. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1898. november 5-étől november 12-éig) a) házasságot kötött: 1 pár : b) kihirdettetett: 8 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt 13 esetben; d) elhalálozott: 14 egyén. Az osztrák b. prts is mellőzi a vádjury intéz­ményét és csak Ítélő esküdtszéket ismer. Az esküdt­képesség feltételei: 30 éves életkor, irni-olvasni tudás, 10 frt, nagyobb városokban (30,000-nél több lakossal) 20 frt egyenes államadó fizetés. Az esküdtek lajstromát a községi és járási elöljáró­ságok előmukálati alápján egy vegyes bizottság állítja össze, mely birákból és bizalmi férfiakból áll. A tárgyalások előtt, az évi lajstromokból a törvényszéki elnök, az ügyész és az ügyvédiői kamara küldötte jelenlétében sorsolja ki a tár­gyalásra beidézendő 36 rendes és 9 pótesküdtet. Áz esküdszék azon 12 esküdtből fog állani, a kik ellen az ügyész és vádlott kifogással nem éltek, vagy visszavetési jogukat nem gyakorol­ták. A tárgyalás úgy mnt Angliában, a vádlevél alapján, indul meg. A bizonyítás befejezte után az elnök felteszi a kérdéseket, összegezi a bi­zonyítás eredményeit s megmagyarázza az ese­tekre alkalmazható törvényeket s azután ter­jesztetnek elő a vád- és vódbeszódek. A meg­oldandó kérdéseket a törvényszék teszi fel. Áz esküdtek 8 szavazattal mondhatnak marasztaló verdictet, tehát nem egyszerű szótöbbséggel. Ha a bíróság minden tagja helytelennek találja a jury marasztaló ítéletét, joga van a bíróságnak uj esküdszék elé térjeszteni az ügyet. A jurynek igazságszolgáltatási előnyei e szerint Ausztriá­ban is kellőképen kidomborodnak s igy lehet mondani, hogy az osztrák juryben úgy az ángol, mint a fráncia jury előnyei egyesítve, hátrányai pedig mellőzve vannak. folytatás az I. msUéiGUa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom