Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
Elmulaszthatatlan kötelességemnek ismerem, hogy a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottságnak bejelentsem ama tényt, miszerint Darányi Ignác dr. földmivelésiigyi m. kir. minister úr ő- nagyméltósága meghívásomra szeptember hó 2-án eljött közénk, hogy személyes tapasztalatai alapján meggyőződést szerezzen a Tokaj-Hegyalján végbement rekonstruálás munkálatairól. El jött s a látottak megnyugtatták s az általunk eléje terjesztett kívánságok meghallgatásra talá'tak nála. Hazaérkezte után alig pár napra leiratot intézett a gazdasági egyesület elnökéhez, amelyben kijelenti, hogy az értekezleten eléje "tárt bajainkon a rendelkezésére álló eszközökkel segíteni fog. Őexcellenciáját itt időzése alatt, atnl csak megfordult, a vármegye közönsége a legszivélye sebben, lelkesedéssel fogadta. Ezért hálás köszö- netemet fejezem ki egyenként és összesen Zem- plén-vármegye közönségének; de nem mulaszthatom el egyúttal bejelenteni azt is, hogy a minis tér ur őkegyelmessége sürgönyileg felkért arra, hogy adjam át köszönetét a vármegye közönségének, amit is megtenni kedves kötelességemnek tartok. (Éljenzés.) A vm. alispánja családjában beállott körülmények folytán, e mai közgyűlésen részt nem ve hét ; helyette a íőjegyző Öméltósága lesz szives a bizottsági tag uraknak jelentését megtenni. Hivatalosan megvizsgáltam az ügykezelést a központban az alispáni hivatalban, a jegyzői karnál és az árvaszéknél; a szolgabirói hivatalok legtöbbjénél. Örömmel konstatálom, hogy a köz pontban teljes rendet találtam ; a szolgabirói hivataloknál is a bürokratikus dolgok rendben folynak. Egyet azonban kívánatosnak sőt szükségesnek tartok s ez az, hogy a főszolgabirák többször látogassanak el községeikbe. Hogy ezt hiegtehes- sék, első sorban is anyagi helyzetük javítása válik szükségessé. Még egyre kívánok rámutatni. A sztropkó - varannai ut a lefolyt évben oly karba helyeztetett, hogy alig ismerni reá. A rendbehozatal a főszolgabirák érdemén kívül az uj utbiztosé is. Sikerült kivinni azt, hogy Gesztelytől a sárosi határig mintegy 140 kilométer közút állami kezelésbe ment át; sikerült az is, hogy eddig évenként közúti alapunk 20—25 ftnyi állami segedelemben részesült. Ennek köszönhető, hogy nálunk az útadó 6% nál nem emelkedik nagyobbra, pedig a vármegyék legtöbbje 10°/o-ot fizet e címen. Dacára ennek, a mi közutaink elég jók. Egy igen tisztelt barátom a minister ur itt léte alkalmával arról panaszkodott, hogy az utak a Bodrogközön igen roszak. Emlékezhetünk reá mindannyian, hogy 10 évvel ezelőtt milyen gyalázatos állapot ban voltak ott az utak. Mi volt annak az oka? Az, hogy utmesterekiil olyan egyének jutottak be protekció utján, akik Kamcsatkába és nem az utmesteri állásra valók voltak. Ma nagy haladás mutatkozik az utak javítása terén, épp azért visszautasítani vagyok kénytelen az emelt vádat. A bodrogközi szolgabirói hivatalnál az ott megejtett hivatalos vizsgálat alkalmával azt ta pasztaltam, hogy az u. n. irodai dolgok teljes rendben folynak. Ezen haladás az ott alkalmazva levő Fischer Lajos br. és Isépy Zoltán szolga- biráknak tudható be. És én örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy erről a t bizottsági tag urakat értesítsem. A szőlők rekonstruálásánál azon szomorú tapasztalatra jöttem, hogy az ujjáépitők telette nagy súlyt helyeznek a csemege-szőlő ültetésére. En ezt veszedelmesnek látom s kötelességemnek ismerem arra rámutatni. Mert, ha az óriási arányokban beültetett homoki szőlők teremni kezdenek : a mi csemege-szőlőink ára igen le fog szál- Iani. Több oldalról hallottam a panaszt, hogy nemcsak kisebb terü'eteken, hanem egész vidékeken is pusztitnak az egerek. Az ezen állatok által okozható károknak elejét kell vennünk és pedig akként, hogy azok pusztítását ideje korán megkezdjük. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Thuránszky László tb. főjegyző üdvözölte főis pán ur Öméltóságát főispáni székében a hála és ragaszkodás őszinte szavaival. Dókus Gyula cs. és kir, kamarás főjegyző, hivatkozva a földmivelésügyi ministernek a gazdasági egyesület elnökéhez intézett leiratára, indítványozza, hogy a közgyűlés Darányi Ignác dr. ministernek mondjon jegyzőkönyvi köszönetét, Az éljenzéssel fogadott indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Olvastatott a belügyministernek leirata Ó Felsége a királyné halála alkalmával megnyilatkozott országos gyászból folyólag Őfelsége a király által népeihez intézett kiáltványa. A Népeimhez intézett proklamáció állva felolvastatván, a bizottsági tagok állva hallgatták meg. A kiáltvány plakátokon a legszélesebb körben elterjesztetett. Ezzel kapcsolatosan olvastatott a temetésre kiküldött bizottság jelentése s Moson vármegye átirata a részvét feliratok ügyében. Az 1899. évi vármegyei költségvetési előirányzatba felvétettek mindazon tételek, amelyek az 18y8. évb.n a ministérium által törölve lettek. Ekként az államsegély 10,859 fital felemeltetni kéretett. A költségvetés tárgyalása alkalmi ból Szervíczky Ödön bizottsági tag indítványozta, hogy a főszolgabirák irodai átalánya legalább is 300 ítra emeltessék. A törvényhatósági bizottság akként határozott, hogy az egyes főszolgabirák felhivandók arra, miszerint az irodára fordított évi költségükről számadást terjeszszenek be s ennek alapján fog az irodaátalány az egyes főszolgabirák nak kiadatni. A közmivelődési pótadó l°/o-ban állapitta tott meg névszerinti szavazással, egyhangúlag. A Bukovinszky-alapra felügyelő-bizottságban két hely üresedésben lévén, arra Hiszem Kálmán és Horváth József egyhangúlag rnegvá lasztattak. A kilépendő, illetve kilépett megyebizottsági tagok helyére való uj választás határnapjául a f. év október hó 14. napja tűzetett ki. A legtöbb adót fizetők 1899. évi névsora tudomásul vétetett, Az alispáni jelentésből, melyet Dókus Gyula cs és kir, kamarás főjegyző olvasott fel, kiemelendőnek tartjuk : Beérkezett az alispáni iktatóba 13601, ügydarab ; hátrálék maradt 583 darab, a melyből leszámitandók a mostani közgyűlés elé tartozó összes ügyek. Roncsoló toroklob, kanyaró szórványosan bár, de mégis előfordultak; a megyei pénztárak rendesen megvizsgáltattak ; az ütés pótadóknál igen nagy a hátrálék. Behajtásuk szigorúan elrendeltetett. S.-A.-Ujhelyben a város és az ev. ref. egyház hozzájárulásával egy 6—6 osztályú fiú és leány állami elemi iskola emeltetett, amely október hó folyamán fog ünnepie- sen megnyittatni. A termés általán véve jó volt, az árak azonban igen nyomottak, — indítványozza, hogy gróf Andrássy Sándornak, a gazdasági egyesület elnökének, főispán Öméltóságának, mint a szőlészeti szakosztály elnökének a gazdaközönség érdekében kifejtett működésükért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék. Egyhangúlag elfogadtatott. Tárgyaltatott az 1899 — 1900. évi költségvetési előirányzat, A bevétel és kiadás között mutatkozó 12 ezer forintnyi hiánylat államsegélyből lesz ledezendő. A vármegyei tisztviselőknek a közgyűlés elé beadott ama kérelme, hogy fizetésük javítása az országgyűlés, a miniszterelnök és a belügyminis- ternél sürgősen kieszközöltessék, Fejes István bizottsági tagnak meleg hangú felszólalása után egyhangúlag pártoltatni határoztatott. Enöklő főispán ur Öméltósága a közgyűlést déli 12 órakor berekesztvén, annak folytatását másnap d e. 9 órára tűzte ki A másnap d. e. 9 órakor kezdetét vett közgyűlés d. u. fél 6 órakor ért véget. A főbb tárgyakat a következőkben ismertetjük : A főszolgabiráknak megszavazott sorozási átalánya, minthogy arra fedezet nincs, a tartalék alapból fedezendő; Sárospatak 1886—1896. évi számadásainak nehézményei megszüntettetnek; felhivatik azonban a község, hogy vagyonkezelését a szabályrendelet értelmében intézze saját érdekében ; ugyancsak Sárospataknak egy ideigle nes díjnak alkalmazása tudomásul vétetett; a bodrogközi főszolgabírónak K.-Helmeczen való lakhatása ügyében házvétel lenne szükséges ; a tisztviselők hivatalos óráinak megállapítása végett a szabályrendelet-alkotó bizottság utasittatott; a számonkérő szék jelentése tudomásul vétetik ; az árvaszéki pénztárnál egy árvaszéki ellenőri állás rendszeresittetik az állami javadalmazás terhére ; a jegyzői nyugdíjintézet ujonan átdolgozott szabályrendelete elfogadtatott; a közkórház telkének csere-szerződése ügyében megállapittattak azon alapok, amelyek az építkezés fedezésére szolgál hatnak ; az őrhajduk lakbére 60 ftra felemeltetett; az őrhajduk részére kiutalt 15—15 ftnyi drágasági pótlék leírásba hozatni határoztatott; a szerencsi járásban egy szolgabirói és egy dijnoki állás rendszeresittetett az állami javadalmazás terhére ; a körorvosok járandósága a községek által utólagos negyedévi részletekben szolgáltatandók be a vármegye házi pénztárába. Végül a b.-kisfaludi, velejtei, b.-keresztúri gálszécsi, v-újfalui, terebesi, n.-toronyai, szentesi, m.-zombori, rákóczi, szerencsi, k.-helmeczi, s. a.- ujhelyi, havaji, b.-halászi, udvai, perbenyiki, s.-pataki. legenyei, papinai radi, agárdi, golopi, szta- rinai, papinai, tavarnai, mádi, b.-keresztúri, sókuti, m.-laborczi, a.-hrabóczi, kelesei, . megyasszai, tolcsvai, rátkai, Szerencs', gálszécsi, monoki, e.-bényei, k -helmeczi, m. izsépi, a.-hrabóczi, görö ginyei’ trauczonfalusi, viravai, topolovkai, bélyi, b.-halászi, józseffalusi és vég-ardai községek költségvetései, illetve számadásai letárgyaltattak. A több, mint 250 ügydarab letárgyalása ek ként véget érvén, a közgyűlés berekesztetett. Verilatum veritas. Budapest, szeptember 29. Alig van nemzet, mely annyi forradalmon ment volna keresztül, mint a francia. Polgárháborúk, kultúrharcok tartották folyton izgalomban a fráncia nemzetet. — A rémuralom bukása után, a múlt század végén s a jelen század elején, a napóleoni háborúk okoztak szörnyű változásokat a fráncia birodalomban. A monárkia nem volt Ínyükre a könnyü- vérü, szabad szellemű fránciáknak, különben is a sok izgalom skeptikusokká tette őket, nem tudtak többé megbízni egy emberben, lábuk alól elvesztették már úgyszólván az utolsó talajt is, a hitet; a forradalom emberei detroni- zálták az istent, a Panteon oltárára egy színésznőt helyeztek s annak áldoztak, mint az ész legfőbb képviselőjének. Eszmék szülték a forradalmat s a forradalom alatt lappangó eszmék győzedelme mindig tanulságul szolgált az egész világnak. Sok, sok válságon ment keresztül e nemzet, de igazi tertós békét még mindig nem 'tudott magának alapítani kebelében. A katonai hatalom, mely nem tudta és nem tudja feledni régi megaláztatását, az utóbbi időben oly túlsúlyra jutott Fránciaországban, hogy nem is csoda, hogy erejét néha-néha éreztetni is akarja saját nemzetével. A boszu sötét árnya eltakarja előlük a sebet, melyet saját nemzetük testén ejtenek, nem félnek saját nemzetüket pellengére állítani az egész világ előtt, gőgjükben megfeledkeznek minden humanitásról, igazságról s igy történt, hogy a vezérkari klikk előidézte századunk egyik legnagyobb pőrét: a Dreyfus-botrányt. Párisban a legboldogabb emberek egyike volt Dreyfus Alfréd kapitány. Milliomos, tekintélyes ember, jó katona lévén, előkelő összeköttetései okul szolgáltak arra, hogy a mozgósítási terv elárulásának okozójaként őt gyanúsították s a hadbíróság becsempészett, hamisított adatok alapján, felületes ítéletével mártírrá avatta az ártatlan kapitányt. A szegény száműzött már negyedik éve viseli zord magányában a martiromság tövis- koszorúját s csak a hit, a föld felett élő igazságba vetett bizalom adott neki erőt, kitartást sorsa elviseléséhez. Az elitéltnek, az élőhalott Dreyfus kapitánynak felesége, mondhatnék özvegye, ki e pár év alatt a kétség pokoli kínjait szenvedte, nem szűnt meg kérésével ostromolni minden fórumot a pörujitás (revízió) végett, hogy férjét, kit mind a sírig szeret s kinek ártatlanságáról szentül meg van győződve, kiszabadíthassa az „Ördög-sziget“ pokoli légköréből s becsületében rehabilitálja. De a hadsereg félt a kompromittáltatástól, fátyolt akart vetni az ügyre, fátyolt. mely eltakarja a vezérkar legfőbb ..embereinek bűnös üzel- meit, nem törődve az „Ördög-sziget“-en ártatlanul-szenvedő ember gyötrelmeivel. Az igazságnak azonban akadtak lelkes apostolai most is, kik minden lehetőt igyekeztek elkövetni arra, hogy a cselszüvényt kiderítsék. Az érdeklődő világ figyelemmel kisérte a titáni harcot, melyet az igazság néhány lelkes bajvívója az igazi összeesküvők jól felszerelt gárdája ellen vívott. A túlnyomó erőnek már-már kedvezni látszott a szerencse, Zola ébresztő kürtjét elnémítani igyekezett az összeesküvők frenetikus üvöltése. Az Igaz toliharcosának, lelkes védőjének emberbaráti nemes munkája már-már ereeménytelennek látszott s mindenki azt hitte, hogy az ártatlanul elitéit fogságából nem kerül ki többé. De az igazság örök törvénye, hogy győzedelmeskedik minden gonoszon. Justitia isten- asszonyt felébresztette deliriumából a fráncia közvéleményt; válság válságot ért, újabb s újabb cselszövények fedeztettek fel, a mozgósítási terv elárulása a vezérkar legfőbb tisztjeit terheli, a „borderau“ szerzőjeként az ártatlanul elitéltnek legnagyobb ellentanuja Esterházy- Walsin őrnagy vallja magát; lassan-lassan kibontakozik a cselszövény minden szála, a hamisított, homályos eredeti okiratok helyére világos adatok kerülnek és az igaz, a jog eszméje diadallal foglalja el a rut gonoszság helyét. Az őszi hervadás, az aláhulló levelek másnak múló örömet, az „Ördög-sziget“ lakójának szabadulást jelentenek; s inig az egész világ örömmel tekint az ártatlanul szenvedő szabadulása felé, a fráncia nemzet „gloire“-ral veheti körül mártírját, ki diadalra juttatja ismét az örök igazság eszméjét. ZRótih. ZElelCHirek a nagyvilágból. Lujza dán királyné, mint udvari körök- nen nevezték „Európa mamája“ meghalt életének 81-ik évében. Az elhunyt királyné Dániában nagy népszerűségnek örvendett, mindenki szerette szívj óságáért, fenkölt szelleméért. Mint anya és felség is mintaszerű volt. Alexandra nevű leánya az ángol trónörökös neje, Dagmár nevű leánya III. Sándor cár özvegye, György nevű fia görög király. Az elhunyt királynét nemzete benső, mély fájdalommal gyászolja. Cán-Tien kínai császárt, mivel népét, az ázsiai nagy-nagy birodalomnak vagy 400 mil~ Folytatás a^II. mellékleten.
