Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-09-25 / 39. szám
(sixtini madonna, feszületkép) is benfoglalvák. Csinos vászonsarkas keménykötésben, aranyozással 15 kr., finom angolvászonban, elegáns kiállítással, különféle szinben: 25 kr. ll-ik könvv és 16 oldalos kottamelléklet ingyen. Köbölkút. Bsztergommegye. Stampay. A Mag var Hirlap, melynek szerkesztője; Fenyő Sándor, főmunkatársa maga Jókai, az új évnegyedben két eredeti regény közlésébe fog, az egyik Jókai-nak a Magyar Hirlap számára irt új nagy regénye : Gyász orgiák, a másik Bródy Sándor A kőmives cimü munkája. A lap előfizetése egy hónapra 1 ft 20 kr., évnegyedre 3 ft 50 kr. A vidéki előfizetők igen sok kedvezményben részesülnek. Nevezetesen: Az „Évszak“ cimü gyönyörűen illusztrált divatlapot negyedóvenkint 80 krajcárért, a „Kis világ* cimü képes gyermeklapot negyedóvenkint 50 krajcárért kapják meg. A magyar Hirlap ez idei 200 oldalra terjedő ingyenes karácsonyi albumát megkapja mindenki, aki most belép előfizetőnek. Kiadóhivatal: Budapest, Honvéd-utca 4. szám. Jegyzőkönyv a Bodrogközi jótékony nöegyesűletnek Király- Helmeczen 1898. évi szeptember hó 18-án d. u. 3 órakor a Tiszaszabályozó társulat nagytermében tartott alakuló közgyűléséről. Jelenvoltak: Gróf Mailáth Józsefné elnökle alatt Aczél Izidorné, Bárczy Balázsné, Bárczy Ilona, özv. Bányay Albertné, Barathy Sá- rauelné, Bencsik Leona, Bencsik Irén, L. Bodnár Péterné, gróf Buttler Éviké, Czék- lássy Sándorné, Cziganyi Gézáné, Czapáry Hedvig, Csiba Györgyné, Csopey Antalné, Diószeghy Pálné, Eizelt Vincéné és 2 leánya, dr. Frieder Zsigmondné, Frieder Sarolta, Falesik Gáborné, Füzesséry Károlyné, Galambos Ödönné, Gonda Béláné, Gúthy Józsefné, Geiger N.-né és 2 leánya, Hidegkövy Elekné és leánya, Keresztúry Józsefné, Kemechey Jánosné és leánya Vilma, Ke- mechey Béláné, Korchma Emma, Kiss Károlyné, dr. Lengyel Sándorné, Lábos Gyű láné, Leskó Endréné, Lacsny Lajosné, Lipták Istvánná, dr. Marossy Antalné és leánya Irénke, Mitrovicli Endréné, Moók Erzsiké és Mártha, Mincsik Irma, Melles Emilné, Mezey Jenőné, Némethy Jánosné, Oláh Ignácné, Pál Lajosné és leánya Irénke, Révy G. Viktorné, Révy Mathild, Riszdorfer Józsefné, báró Sennyey Béláné, báró Sennyey Miklósné, Soliajda Jánosné s leányai Jolán, Mariska, Gizi, Schuszter Györgyné, Szabó Lajosné s leánya Mariska, Szerdahelyi Vin- czéné s leánya Adrienne, Szerviczky Ödönné és leánya Margit, Szmrecsányi Jánosné, Szakraida Jánosné, Tóth Emma, özv. Ullrich Vilmosné, Ungváry Lászlóné, özv. Voronyák Józsefné, Voronyák Lajosné, dr. Weinberger Józsefné, Zinner Mórné, Isépy Zoltán járási szolgabiró és L. Bodnár Péter jegyző. Gróf Mailáth Józsefné a nőegyesületi mozgalom megindítói nevében az egyelőre értekezletté alakult jelenvoltakhoz a következő előterjesztést intézte: „Tisztelt értekezlet! Midőn a mai napra a Bodrogköz tisztelt női közönségét ide egybehívtam, a közkivánalomnak véltem eleget tenni, örömmel tapasztalván, hogy a folyó évi május hó 6-án tartott értekezletünk óta, érdeklődéssel várták Bodrogköz hölgyei ezen általunk megindított mozgalom további fejlődését. Úgy hiszem, belátjuk mindnyájan azt, hogy ezen mozgalom csakis úgy érvényesülhet, csakis úgy hozhat kellő gyümölcsöket, ha bizonyos formát öltvén, közakarattal és közerővel jut oda is, hol egyesek, erejüket elszórván, hiába fáradoznak. Megemlítettem már májusban, hogy egy jótékonycélu nőegyesületet óhajtanék a Bodrogközön életbeléptetni, felkérem tehát a tisztelt értekezletet, miszerint nyilatkozni szíveskedjenek, hajlandók-e a nőegyesületet megalakítani és abba mint tagok belépni? Ha igen, egyúttal kérem az értekezletet, hogy a közgyűlés vezetésére elnököt méltóztassanak választani.4 Az értekezlet Szerdahelyi Yinczéné indítványára egyhangúlag gróf Mailáth Józsefné Öméltóságát kérte fel és választotta meg a közgyűlés vezetésére. 2. Az értekezlet közgyűléssé alakulván, az annak vezetésére felkért elnök, gróf Mailáth Józsefné azt a következő beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt összejövetelünk czélját előadnám, mindenekelőtt egy szomorú kötelességet kell teljesítenem. A megrenditő, minden magyar szivet mélyen lesújtó, minden képzeletet felülmúló, borzasztó csapás, mely az egész országot a legnagyobb gyászba borította, mély sebet ejtett a mi szivünkön is; hisz imádott királynénkban Magyarország édes anyját siratjuk s fájdalommal eltelt szívvel gondolunk azon elmúlt, soha vissza nem térő napokra, amikor azon boldogító tudat hatott át, hogy az ő szerető szive őrködik felettünk. — Könytelt szemmel tekintünk fel szeretett királyunkra, ama vértanúra, ki királyi trónusán a keserűség kelyhét utolsó cseppig immár kiürítette —- és összetett kézzel fohászkodunk a magyarok Istenéhez, kérvén őt, hogy tartsa meg imádott királyunkat, ne ragadja el őt is szerető alattvalói köréből, de engedje, hogy még számos éven keresztül uralkodhasson népei felett, boldogítván ezeket, mint a hogy még eddig uralkodó, népet nem boldogított. — És kérjük arra is, hogy elhunyt áldott emlékű királynénk üd- vözült lelke mint védangyal őrködjön ezentúl is forrón szeretett uralkodónk és imádott hazánk felett. Ilyen gondolatoktól eltelve, szinte elképzelhetetlennek látszik előttünk, hogy olyannal foglalkozzunk, a mi nem kizárólagosan szomorúságunkkal van kapcsolatban, — de t. közgyűlés, ha visszatekintünk dicsőült királynénk életére, mi tűnik leginkább szemünkbe ? Nem-e azon páratlan szeretet, a mellyel ő igyekezett minden könnyet szárítani ? Ő volt a jótékonyság jelképe, minden törekvése oda irányult, hogy vigasz nélkül soha senkit ne bocsásson el magától. —Mivel örökithetnők meg tehát méltóbban áldott emlékét, mint egy ily hasonló jó cselekedettel! Fájdalmunkban ne felejtkezzünk meg szegényeinkről, ők azért rövidséget ne szenvedjenek. Áldott nagy halottunk szelleme lebegjen felettünk, a midőn most a Bodrogközi jótékony nőegyesület megalakuló gyűlését megnyitjuk. A közgyűlés az Elnök által előre bocsátott megemlékezést a legmélyebb bánattal és megilletődéssel állva hallgatta meg s azt jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta. 3. Ezután az Elnök tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy a jelenlévők a mai gyűlés határidejéről külön meghívóban értesítve lettek, az egyesületbe való belépésüket kijelentették és ezt a tagsági törzskönyvben aláírásukkal igazolták. A tagsági törzskönyv igazolása szerinti 116 egyleti tag közül 71 tag megjelenvén, az alapszabályokban tervezett határozatképességet konstatálta és a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére Elnök Bodnár Péter Bodrogközi Tiszaszabályozó társulati titkárt s a hitelesítésre Keresztúry Józsefné és Révy Gézáné egyleti tagokat kérte fel. Ezután indítványozta Elnök, hogy az egyesület „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ czime alatt, Király-Helmecz székhely lyel 30 évre alakuljon meg és a rendes tagsági dij évenkénti 1 frt összegben állapittassék meg, mely összeg negyed évi részletekben és előzetesen legyen fizetendő. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta a „Bodrogközi jótékony nöegyesület“ meg alakítását 30 évi időtartamra Király-Helmecz székhelylyel s a rendes tagsági dijakat évenkint 1 frt s negyedóvenkint előlegesen fizetendő összegben állapította meg. 4. Felolvastatta Elnök az egyesület alapszabály tervezetét, mely pontonkint letárgy altatván. A közgyűlés azokat egész terjedelmében megállapította, elfogadta s elhatározta, hogy azok kormányhatósági jóváhagyás végett illetékes helyre felterjesztessenek. 5. Gróf Mailáth Józsefné közgyűlési Elnök a „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ megalakulását a fentebbi határozatok értelmében örömmel konstatálván, mielőtt a nőegyesületnek az alapszabályok értelmében történendő végleges szervezkedése megejtetnék s e czélból idáig betöltött tisztét a megválasztandó egyesületi Elnöknek átadná, megragadta az alkalmat, hogy egy inditványnyal lépjen a közgyűlés elé. A megállapított alapszabályok szerint ugyanis a Bodrogközi nőegyesület, czéljá- nak minél hathatósabb előmozditása szempontjából két diszelnököt is választ. A diszelnöki állásokra Bodrogköz azon 2 hölgyét ajánlja, kik rajongván a szépért és jóért, mintaképei a valódi jótékonyságnak és őrangyalai azon vidékeknek, melyek szerencsések őket magukénak mondhatni. — E két diszelnöki állásra saját részéről özv. Báró Sennyey Pálné ő ex- cellenciája és főmagasságu Hg. Windisch- grätz Lajosné megválasztatását indítványozza. A közgyűlés ezen indítványt osztatlan, egyhangú lelkesedéssel elfogadván és magáévá tevén, a nőegyesület 2 diszelnöki állására Nagyméltóságu özv. Báró Sennyey Pálné s főmagasságu Hg. Windischgrátz Lajosné úrnőket választotta meg. 6. Báró Sennyey Miklósné a következő táviratot olvasta fel: „Bécs. Nőegyleti gyűlésnek Helmeczen átadni. Végtelen sajnálom, hogy az alakuló gyűlésen nem vehetek részt. Tudom, hogy az egész gyülekezet és vidék szive óhaját fejezem ki, ha mint elnököt azt ajánlom, ki minden szív és észbeli tehetséggel oly nagy mérvben van megáldva s hivatva van ezen állásban áldásosán működni. Tehát kérjük Mailáth József grófnét az elnökséget elfogadni. Báró Sennyey Pálné.“ a közgyűlés ezen indítványt ugyancsak osztatlan és egyhangú lelkesedéssel magáévá tevén, Gróf Mailáth Józsefné ő Méltóságát az egyesület elnökévé kikiáltotta s megválasztotta. 7. Gróf Mailáth Józsefné megválasztott egyleti Elnök a közgyűléshez a következő beszédet intézte: „Tisztelt közgyűlés! Csekély személyembe helyezett bizalmuknak ezen szép megnyilatkozásáért fogadják legbensőbb köszönetemet. — A milyen őszinte jókarattal igyekeztem eddig mind azt elérni, a mit a társadalom terén elérni szükségesnek tartottam, olyan őszinte és kitartó odaadással fogok ezentúl is ezen nöegyesület érdekében és képviseletében eljárni — a mely egyesület megalakulását forrón óhajtottam és minden tőlem telhető módon elősegítettem. Nem mulaszthatom el ezentúl a t. közgyűlés figyelmét felhívni három körülményre, a melynek betartása feltétlenül szükséges, ha sikerrel akarunk működni és egyesületünket ama erkölcsi és anyagi magaslatra helyezni, melyet részére kívánunk. Egyesek ereje gyenge, sok ilyen erő pedig egy olyan hatalmat képvisel, a mely szembe szállhat nagyobb akadályokkal is és kitartással ezeket le is fogja küzdeni. Sok lesz az akadály utunkban t. közgyűlés, igyekeznünk kell ezek leküzdésére kellőképen felfegyverkezni, és mi lenne más mint az összetartás, az egyetértés, a mi leginkább erőssé fogja tenni egyesületünket. Ne pazaroljuk tehetségeinket kifelé, ne engedjünk közöttünk személyes kérdések által viszályokat támasztani, de központosítsuk minden igyekezetünket és tekintsük ezen nőegyesület minden egyes tagját édes testvérünknek, ki velünk együtt egy magasztos czél felé halad és ennek szenteli ezentúl idejének egy részét. KÖZÉLET.
