Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám

1898. szeptember 25. I. Melléklet a ,.Zemplén“ 39. számához Községeink gyásza. Szeptember 17-ike a hazafiui és hon leányi könyektől megszentelt fájdalom napja volt Magyarországon ; akkor temették a legjobb királynét, Magyarország Nagy­asszonyát, Erzsébetet. A dicsőségesen ural­kodott Habsburg-királynék sorában ő a leg­dicsőbb, mert szivével uralkodott a szive­ken. Szeretet volt a lelke ; emléke meg- dicsőlllt az Üt imádattal körülvett magyar nemzet szeretetében. Még a halálban is hódított! A Habsburgok családi sírbolt jában a mi halhatatlan Erzsébetünk a legelső, a kinek címerén a Császárné mel­let ott van és Magyarország király­néja (Regina Hungáriáé.) Megdicsőült királyné! Légy a rnagas- ságos egekben is, a mint voltál a földön, nem csak királynénk, de „Magyarországnak a legjobb barátja“. Emléked élni fog és szent kegyelet karolja körül — mig élni fog a magyar. Maradtál, mint voltál fényes csillagunk; mert nyugodjék bár Terajtad : ....................századok éjjele .............................mégis égó „Arculatod közibónk sugárzik“ Az idők vas foga soha föl nem oldja a kegyeletet az imádatot, mely a Dicső­ültnek nevét, szent emlékezetét a magyar szívhez köti. * Egyházak, testületek, iskolák, egyesületek vetekedtek a gyász nyilvánításában. ... És úgy tetszik nekünk, mintha ezekből a gyászünnep- sógekből zokogás hallatszanék. Egy egész nagy vármegye zokogása. Minden egyes község, mind- megannyi szív, zokogó fájdalommal siratja azt, aki a szeretet, a jóság, a szív mártírja volt: Erzsébet királynét. * Tömjénjét és mirháját a háladatos kegyelet­nek meggyuj Lották Erzsébet királyné gyászün­nepségére vármegyénk összes községeibe i is. A járások székhelyein: Sátoralja-Ujhely, Szerencs, Tokaj, Király-Helmecz, Oálszécs, N.-Mihály, Varannó, Homonna, Szinna és Sztropkó köz­ségek képviselőtestületeinek több tagból álló kül­döttsége vett részt a napokban megtartott gyász­istentiszteleten. Részletesebb tudósításaink a községek gyász­ünnepségeiről itt következnek: N.-Toronyéról Írják a „Zemplénének : Az Erzsébet királyné halálával reánk borult mély gyászt a gör. kát. templomon, lelkészlakon, az iskolán, az ev. ref. templomon és körjegyzői lakon kitűzött gyászlobogók tudatták a község lakosaival. A gyászmisén, melyet f. hó 17-én Vs 10 órakor a gör. kát. templomban ft Fen- czik Endre lelkész tartott, s mely alkalommal szivreható és mindnyájunkat mélyen meginditott gyászemlékbeszédet is mondott, a templom zsú­folásig tömve volt gyászoló közönséggel. Meg­jelent a szomszédos Csörgő község elöljárósága is számos községi lakossal, a csörgői állami ta­nító pedig tanítványaival. — A g. katolikusok is­tentisztelete után az ev. ref. templomban hall­gattunk szép alkalmi beszédet Nagy-Toronya község lakossága a mélyen megrendítő eset al­kalmából egész nap munkaszünetet tartott. Szőllőskén az ev. reformátusok anyaegy­házában f. hó 17-én tartotta meg hőn szeretett királynénk elhunyta alkalmából a gyászistentisz­teletet Kozma Gedeon ev. ref lelkész, — másnap d. e B.-Szerdahelyen végezte a gyászszertartást nagyszámú hallgatóság jelenlétében és mély meghatottsága mellett. A gercselyi ev. ref. egyház és állami iskola f. évi szeptember 17-én tartotta meg sze ■ retett királyasszonyunk őfelsége elhunyta alkal­mából a gyászünnepséget. Az iskola növendékei gyászlobogó alatt az ev. ref. templomba vonul­tak, hol nt. Kozma Antal lelkész s egyházme­gyei tanácsbiró könyekig megható gyönyörű imát mondott. Az istentiszteleten ott volt Ger- csely értelmisége és a lakosság javarésze. Tem­plom után az iskolában Iftene Gyula tanító mondott ismertetést a nemzetet ért súlyos csa­pásról. — Az ev. ref. templomon, az iskolán és a községházán fekete zászlók lobognak. rl. T öles vár ól írja alkalmi tudósítónk : Az izr. hitközség f hó 19-én ünnepies gyászisten­tiszteletet tartott megdicsőült emlékű magyar királynénk lelki üdvéért. Az iskolás gyerme­kek, karjaikon gyászszalaggal, gyászlobogó alatt vonultak föl a templomba, mely ez alkalommal fekete drapériákkal volt földiszitve. E gyászisten­tisztelet a rendes esti imával vette kezdetét. Ez­után Glück Ignác főrabbi gyönyörű biblia- és talmud-hasonlatokkal ecsetelte bold. e. Nagy­asszonyunk legtisztább jellemét; szavai oly szi- vetrázóak voltak, hogy a gyászos közönség, mely állva hallgatta a főrabbi beszédét, hangos zo­kogásban tört ki. — A gyászistentisztelet alatt az összes üzletek zárva voltak. A szent egyesü­let („Chevra Kadischa“) elhatározta, hogy Er­zsébet királynénk emlékére, a templom női kar­zatán, emlékszekrényt állít föl, melyben mától fogva 30 napon át és évente az elhalálozás nap­ján halottmécset éget az üdvözültnek emléke­zetére. Kis-Azarból írja levelezőnk: Az itteni ev. ref. egyház mérhetetlen veszteségünk kife­jezéséül folyó hó 18-án, d. e. 10 órakor, gyász­istentiszteletet tartott. Az alkalmi szomorú ének elhangzása után Péter Mihály lelkész imádko­zott, majd megtartotta a gyászbeszédet János Mennyei Jelenésekről Írott könyvének következő igéi nyomán: „Az ő fején sok koronák van­nak.“ (Jel. 19: 12). Beszélt arról a véghetetlen csapásról, mely a nemzetet Erzsébet királyné halálával sújtotta, aki földi koronája mellett égi koronákat viselt homlokán, a) az anyai szeretet, a hitvesi hűség, b) a nemzetünk iránt rajongó szeretet és c) a szegények és szenvedők iránt való részvét és irgalom koronáit. Leírhatatlan az a szeretet, mely a nagy királyné iránt a legutolsó alattvaló szivében is élt A szivreható ima és be­széd alatt az egész gyülekezet hangosan zokogott. Tokajból Írja tudósítónk: Tokaj város képviselőtestülete Őfelsége Erzsébet királyné gyászesete alkalmából rendkívüli közgyűlést tar­tott, melyen elhatároztatott, hogy a képviselő- testület a temetés napján tartandó gyászisten­tiszteleteken testületileg részt vesz, a megdicső­ült királynénak emlékét az utókor számára jegy­zőkönyvileg megörökíti, felséges királyunk mély fájdalmában teljes részvéttel osztozik, feledhe­tetlen emlékű királynénk szobrára gyűjtést ren­dez, e célból kibocsátott gyüjtőivet a város ré­széről 50 koronával megnyitotta s végül elha­tározta, hogy a szeretett királynénk emlékére a világhírű bort termő tokaji szőlőhegynek legki­magaslóbb része „Erzsébet“ hegynek neveztes­sék el Homonnáról írják: A királyné temetése napján gyászistentisztelet volt a róm. kát., az ev ref. és a görög kát. templomban, szept. 19-én pedig az ortodox izr. templomban, mindenütt nagy közönség feketébe öltözve és a legmélyebb meghatottsággal. A polgári és felső kereskedelmi iskola szept. 20-án rendezett gyászünnepet, a melyen Kerekes György, a történelem jeles ta­nára, hatalmas emlékbeszédet mondott a király­néról. — Ugyanonnan írják nekünk: Az izr hitközség hétfőn, f. hó 19-én tartotta a gyász­ünnepséget elhunyt királynénkért. A templom, hol megjelentek az összes hatóságok és testü­letek, zsúfolásig megtelt. A polg. és felső keresk. iskola, valamint a hitk. népiskola növendékei a tanárokkal és tanítókkal fekete zászlókkal jelentek meg. A megható gyászénekek után, melyeket Eízenberg kántor adott elő énekkará­val, következett Salzer dr. főrabbi sikerült be­széde, méltatván a boldogult királyné erényeit. — Az izr. hitk. népiskolája pedig Istenben bol­dogult Erzsébet királyné őfelsége gyászos el­hunyta alkalmából f. hó 22-én reggel 9 órakor tartotta gyászünnepségét, melyről az iskola veze­tősége gyászkeretes meghívókkal értesítette a közönséget. Gálszécsről Írja levelezőnk : Őfelsége Er­zsébet királynénk temetése napján nemcsak vá­rosunkban, hanem az egész járásban általános munkaszünet volt. Az összes üzletek zárva vol­tak, műhelyekből nem hallatszott ki a munka zaja, szekerek nem zörögtek az utcán, ahelyett mély gyászba öltözött nők, feketébe öltözött fér­fiak és fekete karszalagos iskolás gyermekek siettek a templomokba, iskolába, illetőleg az előre kijelölt gyülekező helyekre. — A római és görög kát. templomokban 9 órakor kezdődött a gyászistentisztelet. Ott Gáy János plébános, itt Ihnatko Emil lelkész pontifikáit, a nagy­számban megjelent gyászoló közönség még a templom melletti teret is egészen betöltötte. — A szomszédos Kohány község lakói pedig Kohán György biró vezetése mellett gyászlobogók alatt kettős sorokban vonulták Gálszécsre a templomba és vissza. — A róm. kát. templomban, hol délszaki növényekkel díszített és gazdagon kivilágított ravatal volt felállítva, megjelentek a városházán összegyülekezett összes állami, megyei és városi tisztviselők, továbbá a magánintézetek, testületek, egyesületek, az orvosi és ügyvédi kar képviselői. Itt voltak Andrássy Géza gróf összes gazda­tisztjei is Hoyos Sándor gróffal az élén. — A tűzoltó egyesület a katafalk 2 oldalán állott sorfalat, ezek mögött voltak elhelyezve az áll. iskola kát. növendékei. Megható volt, midőn a pontifikáló lelkész a „liberá“-t insonálta, amikor is a közönség nagy része zokogni kezdett. — Tíz óra tájba a ref. templomba vonult a közön­ség, ahol Sárkány Imre esperes-lelkész gyö­nyörű imába foglalva ecsetelte a királyt és ha­zánkat ért nagy gyászt és imádkozott a meg­boldogult lelki üdvéért és a királyért — Dél­után 4 órakor valamennyi templomnak a ha­rangjai egy óráig zúgtak. — Ugyancsak szom­baton V2 11-kor az állami iskolában is volt gyászünnep, melyen a gondnokságon kívül a közönség egy része is megjelent. Itt Andrej- kovits Pál ecsetelte a gyermekeknek a nagy veszteséget és intette őüet a kegyeletre, majd P. Klug Klotild tanítónő felolvasta Móra Istvánnak szép alkalmi költeményét. — Az iparos tanulók iskolájában vasárnap reggel 9 órakor volt gyászünnep. Itt is az igazgató tartotta az emlékbeszédet, Pethő János pedig felolvasta Pósának alkalmi költeményét. — Az izraeliták, újévi ünnepük miatt, szept. 19-én d. u. 4 órakor tartották meg a gyászünnepet, mely alkalommal Reinitz Samu rabbi imádkozott és mondott gyászbeszédét. Megható volt itt külö­nösen az, mikor a kántor egy gyönyörű gyász­éneket adott elő. A férfiak mind leborultak s a nők hangos zokogásban törtek ki. — A gálszé- csi izr. iparosok önsegélyző egyesülete is tar­tott gyászünnepséget s elhatározta, hogy Erzsé­bet napját minden évben kegyeletesen megün- nepli s Erzsébet-alapitványt létesít, melynek kamatait szegény iskolás-gyermekek felruházá­sára fogja fordítani. — Szükségesnek tartom fölemlíteni, hogy Gálszécs képviselőtestülete a királyné szobrára 100 ftot szavazott meg. — A gyászlobogók 30 napig maradnak kitűzve a városban. r. 1. Bereczkiből írja levelezőnk, hogy az alsó- és felső-bereczki-i állami iskola szintén meggyá­szolta Erzsébet koronás királyné szomorú halá­lát. F. hó 18-án a ref. templomban gyászimát hallgattak a növendékek, azután az iskolába vonultak a tanító vezetése alatt. Itt a tanító méltatta népies nyelven néhai Őfelsége Erzsé­bet királyasszony hervadhatatlan és soha nem múló érdemeit. Egyik IV. 0. növendék elsza­valta Fejes István, „Tengerszemek c. költeménye „Mi dong, A föld“ c. szakaszát, Berecz K. tanító alkalmi átdolgozásában. Á gyászdal elhangzása után könnyes szemmel oszlott szét a nép. Az áll. iskola épületén egy hétig volt kitűzve a gyászt jelentő lobogó. A sa-ujhelyi izr. anyahitközség is­kolájában, folyó hó 29-én, d. u. 3 órakor az is­kola nagytermében gyászünnepség fog tartatni. Műsora: 1. Gyászének. — 2. Elnöki megnyitó. — 3. Alkalmi gyászbeszéd. — 4. Befejező gyász­dal. A s.-a.-újhelyi szefárd izr. hitközség templomában Erzsébet királyné Őfelsége gyászos elhunyta alkalmából f. hó 19-én, a zsidó nagy­böjt első napján, d u. 5 órakor tartották a gyász­istentiszteletet, — éspedig a 14.16, és 19-ik zsol­tár előéneklése után ima következett az istenben boldogult királyné lelki üdvösségéért; a 90, 91, és 102-ik zsoltárok eléneklése után ismét imádkoztak őfelségeért a királyért és a fel­séges uralkodóházért; végezetül pedig a 72-ik zsoltárt mondották el. * Megdicsőült Nagyasszonyunk! Erzsébet- királynénk! ki immár a királyok királyának jobbján ülsz égi trónusodban, légy ezután is, mint voltál mindig, vezérlő csillagunk uttalan-utainkon ! Vármegyei ügyek. A vármegye koszorúját vivő küldött­ség nevében Horváth József árvaszéki elnök, vm. bizottsági tag, Bécsben f. hó 17-én, d. e. 972 órakor, helyezte el ő cs. és kir. felsége felejthe­tetlen királynénknak a császári Burgban felállítva volt ravatalára Zemplén vármegye közönségének díszes koszorúját. Az erről szóló és a vármegye alispánjához benyújtott küldöttségi jelentésből ide igtatjuk a következő pontot; „ . . . az udvari kápolna jobb oldali csarnokába vezettetvén, ott a koszorút az átvétellel foglalkozó udvari fő­tisztviselőnek a következő szavakkal Zemplén- vármegye mély gyászba borult közönsége nevében és kegyelete jeléül kérem e koszorút szeretett királynénk ravatalánál a megillető sorban elkelhelyezni — adtam át; a minek megtörténte után a midőn az illető főtisztviselő magyar nyelven értésemre adta, hogy a kápol­nában elhelyezett ravatalt megtekinthetem, az egész nemzetet átható legmélyebb fájdalom kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom