Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-09-18 / 38. szám
1 1898. szeptember 18II. Melléklet a ,.Zemplén“ 38. számához. % Az emlék-ünnepség később, de az egy hónapi gyászon belől fog megtartatni s ezen a főiskola egyik tanára fog a megboldogult királynéról emlékbeszédet tartani. * Gálszécsről írják: Imádott királynénk tragikus halála következtében városkánk egészen gyászba borult. A város mindkét végén hatalmas gyászlobogók vannak árbocokra felvonva s bent a városban nincs ház, melyen 1—2 fekete zászló nem lengene. A kirakatokat néh. királynénknak gyászfátyollal letakart képei díszítik. Tegnap az összes templomokban gyászistentisztelet volt s egész nap szünetelt a munka. Az összes üzletek zárva voltak. Az állami iskolában istentisztelet után gyászünnepség volt. — A gyász módozatainak megállapításával a képviselő- testület f. hó 13-án foglalkozott, hol Nemthy József főszolgabíró meghatóan ecsetelte a gyászt, mely a királyné halálával felséges Urunkra, az uralkodó házra és hazánkra borult. A királyné emléke jegyzőkönyvbe iktattatott. r. 1. A templomok gyásza. A legszomorubb napunk tegnap volt. Minden felekezet templomában gyászistentisztelettel adóztunk megboldogult Nagyasszonyunk dicső és soha nem múló emlékezetének. A r. k. templomban tegnap d. e. 9 órakor volt az iinnepies Rekviem. A padsorokat már jóval beharangszó előtt díszes hölgyközönség foglalta el, mindenki mély gyászban. A hatóságok, testületek, egyesületek impozáns nagy menete, élükön Molnár István főispánnal és Dókus Gyula főjegyzővel, ki a Budapestre utazott alispánt helyettesítette, már alig tudott elhelyezkedni a gyászoló közönséggel szinültig megtelt templomban. A kir. honvéd tisztikar is jelenvolt teljes számban. A templom szentélyében, délszaki virágok erdejétől s égő gyertyáktól körülvéve állott a díszes ravatal, ezüst csipke- szegésü feketével borítva, a tetején dúsan aranyozott érckoporsó, ennek lábánál Erzsébet királynénak életnagysága mellszobra gipszből alatta hatalmas tuba koszom, nehéz fehér selyemszalagján ezzel az aranybetüs felirattal: „Egy röpke szó nyillalott a hazán keresztül s e röpke szóban mennyi fájdalom.!?“ A ravatal körül vármegyei huszárok és hajdúk állottak diszőrségei Az énekes nagymisét ft. Katinszky Géza rk. plébános, szentszéki tanácsos mondotta teljes papi segédlettel; Offertorium-kor a halottaiból föltámadott daloskor a „Mért oly borús, mért oly néma e sereg ? kezdetű gyászéneket zenditette rá. Mise végén Libera következett, amelynek szivreható áriáját erre az alkalomra alakult egyházi énekkar adta elő mélyen megható érzéssel. Az ev. ref templomban, mely szintén zsuf- l'olásig tömve volt, sőt a híveknek egy része ki is szorult, d. e 10 órakor, midőn a hatóságok s testületek küldöttségei bevonultak, kezdődött a gyászistentisztelet. A szószék mellett levő magyar nemzeti címert fekete krep takarta, a templom bejárata fölött gyászlepelbe vont trikolor lengett. A karének és az egyházi énekkar gyászos zsolozsmáinak elhangzása után Fejes István esperes ev. ref. lelkész mondott minden jelenvoltat szive mélyéből könyekre buzdított Könyörgést, melynek befejező része, hatalmas költői lüktetésével, még a legkeményebb szívből is könye- ket sajtolt a szemekbe. (Úgy a Halotti Könyörgéssel, mint az Erzsébet királyné szellemét aposztrofáló gyönyörű poémávaí lapunk jövő számat fogjuk felékesiteni. Szert,) A görög katolikusok templomában Mik- lóss István esperes-lelkész, sz.-sz.-tanácsos két pap segítségéveid, e. Va 11 órakor tartott nagy gyászmisét. A kis templom első padsorai a hivatalos személyeknek voltak föntartva s azt teljesen el is foglalták. — Mikor a lélekemelő gyászszertartás is itt véget ért: Az izraeliták zsinagógájába vonult a templomi gyászünnepelésben mindvégig fáradhatatlanul kitartott nagyközönség. Ott az énekkarral előbb Eibusütz kántor énekelt gyönyörű pszalmu- sokat, majd Weisz rabbi mondott a megboldogult királynéért magyar nyelvű imát; azután még egy darabot énekelt az énekkar s ezzel a „status-quo“ izraeliták templomában tartott'gyász- iinnep is véget ért. A s.-a.-ujhelyi ág. ev. egyházközség templomában tegnap d. u. 5 órakor volt a gyászistentisztelet az „Erős vár a mi Istenünk“ c bekezdő énekkel. Utána ima az oltárnál Alkalmi ének után („Isten királyok királya — Hozzád száll lelkünk imája. . .“) Boór Jenő ev. lelkész mondott gyászünnepi megható beszédet. Záróének után („Szánd meg Isten a magyart — Kit vészek hányának“) a gyülekezet mélyen meghatva a gyász érzetétől távozott az istenházából. „Et lux perpetua luceat Ei. . . .“ Tegnap délután négy órakor, mikor a császárvárosban, császárok s királyok jelenlétében világraszóló gyászpompával helyezték a legdrágább hamvakat örök pihenőhelyére : lelkileg mi is ott voltunk minden fájdalmunkkal és gyászunkkal. A harangok itt is zúgtak, a gyászfátyollal bevont villámos lámpák fénye pedig jelezte és emelte az utcákat lepő közönség komor hangulatát és mindenki csak arra gondolt: Imádott Nagy asszonyunk immár az örökkévalóságé ! . . . „Et lux perpetua luceat Ei.“ A helybeli orthodox izr. hitközség jegyzője, Hazay Adolf, tudatja, hogy: az izr. országos központi iroda körlevele értelmében f. hó 19-én és pedig d. u. 1/2Ö órakor tart gyászos istentiszteletet Erzsébet királyné emlékére az orth izr. hitközség. * Varannórói sürgönyzi tudósítónk : Még a hálóporaiban is imádásig szeretett Erzsébet királynéért a helybeli rk. templomban impozáns gyászistentiszteletet tartottunk. —- Füzesséry György j. főszolgabíró vezetése mellett az ösz- szes intelligencia, kivált pedig mély gyászba öltözött hölgyközönség igen szép számban, hivatalok, testületek voltak jelen a templomban, hol az iskolásgyermekek ékes magyar nyelvünkön megható gyászdarabokat énekeltek. Ugyanekkor a varannai járás összes keresztény és nem keresztény templomaiban is gyászünnepség volt. A nép önkényt munkaszünetet tart s ünneplő ruhájában szentel emléket a legmélyebb gyásznak. * „Sirassuk-sirassuk a legújabb szentet: Erzsébet-királynét, glóriás aszonyunkat!“ Hírek a nagy világból Erzsébet királyasszonyunk utolsó perceiről és magáról a merényletről írják Géniből a következő részleteket: Szombaton délután 1 és V2 órakor hagyta el a királyné Sztáray grófnővel, egy udvari szolgától követve, a szállóházat, hogy a gyorsgőzös kikötő helyére menjen és Montrőbe visszatérjen. Midőn a Montblanc rakodóparton levő szobor elé ért, egy ember (valami Lukeni nevezetű csavargó anarkista, a nevét csak azért írjuk le, hogy átadhassuk az örök utálatnak — Szerk ) a partrácsozatnál előretolakodott és az útjában állókat félrelökve, közvetetlenül a királyné előtt termett és bal karját magasra emelve, villámgyorsan a királyné bal mellébe szúrta három- élű hegyes fűrész-reszelőjét, aztán szökésnek eredt. A munkásosztály söpredékéből származó merénylőt űzőbe vették s elfogták. A királyné Sztáray grófnő karjába esett, de nemsokár amagához tért és udvarhölgyére és a szolgára támaszkodva, még elég ereje volt arra, hogy a körülbelül száz lépésnyi utat megtegye. Eszméletlen állapotban vitték a hajóra. Az udvarhölgy, ki a gyilkosságot nem is sejtette, azt hitte, hogy a felséges asszony csak ütést kapott s attól lett rosszul; sebet vagy vérnyomot nem lehetett látni és a hajóskapitánynak parancsot adott az indulásra A hajó el is indult. A hajós kapitány a királynő kajiitjébe ment és az eszméletlen királyné fűzőjét felvágta. Csak most vették észre a sebet, alig egykét vércsepp mutatkozván azon a helyen, hol a gyilkos szerszám a mellbe hatolt. A vérnyom oly csekély volt, hogy maguk az orvosok is nehezen találták meg a sebesülés helyét. A hajóskapitány azonnal betegvivőágyat hevenyészett és nyomban visszaindult a kikötőbe, honnan a királynét a szállóba vitték. A hajón a királyné egy pillanatra eszméletre tért. Sztáray grófné megkérdezte, hogy fájdalmat érez-e, mire a királyné tagndóan válaszolt. A szállóban Oolay orvos dr. kísérleteket tett, hogy a felséges asszonyt eszméletre ébreszsze. Később Mayon orvos doktor is megjelent és érvágást tett a királyné jobb kézcsuklóján, de már akkor egy csepp vér sem jött ki. Az előhívott lelkész is későn érkezett. A királyné meghalt . . . Hazaszállítás — temetés. Felséges királyasszonyunk holttestével szeptember 14-én, esti 10 órakor érkezett Bécsbe Svájczból a külőn- udvari vonat. Erzsébet királyné koporsóját egy katonai diszszázad kisérte, zene nélkül, a Burg templomba, ahol ravatalra helyezték. Pénteken volt Bécsnek a nagypénteke: meg volt engedve a közönségnek, hogy a ravatalhoz járulhasson. A templomban, dacára hogy ezer főnyi közönség hullámzott, temetői csend Mindenki visszafojtott lélekzettel uralkodik rettentő fájdalmán. Imádkozva minden szív istenhez emelkedett. Ami életében környékezte a felséges király- asszonyt, forró szeretet és meleg áhitat, az most a ravatalára omló könyekben nyert megnyilatkozást. A temetés tegnap d. u. 4 órakor kezdődött. — A ravatal közvetetlen közelében a király és az uralkodóház öszzes tagjai állottak, szám- szerint hetvennyolc királyi herceg és hercegnő. Részvét-táviratok. A leggyászosabb érzés ólomsnlya alá került királyi szív fájdalmából, hogy elviselhetővé tegyék, részt kértek I. Ferenc József őfelségétől: XIII. Leó pápa, aki „fájdalmasan megindult atyai szívből fakadóit különös áldását küldötte Őfelségének s az egész császári és királyi családnak“, — II. Vilmos német császár és neje a császárné, — Viktória angol királyné és India császárnője, ■— Umberto olasz király és Margit királyné, — Alexandra cárné és Miklós cár, — Faure francia köztársasági elnök, — Krisztinia spanyol régens-királyné, — IX. Keresztély dán király, — Luitpold bajor kormányzó herceg, — Albert szász király és Karola királyné, — II. Vilmos würtembergi király, — Vilma hollandi királynő, — I. Károly román király és Erzsébet román királyné, — I Sándor szerb király — Frigyes .bádeni kir. nagyherceg, Ferdináncl bolgár s Nikita montenegrói fejedelem, —Ruffay a svájci szövetséges köztársaság elnöke,,— Mac Kinley Vilmos, az amerikai Egyesült-Államok elnöke. Hírek az országból. A király fájdalma. Mária Valéria királyi hercegnő szept. 11-én reggel hat órakor érkezett meg Wallsee-ból és mély gyászba öltözködve, a pályaházból egyenesen Schönbrunnba hajtatott. A találkozás a király és leánya között megrendítő volt. A királyi hercegnő görcsösen zokogva borult attya keblére, a ki szorosan magához ölelte és össze-vissza csókolta. Nehány pillanatig szótlanul csüngött egymáson apa és leánya, [mig végre szóhoz tudtak jutni. Aztán egy-két percig szótlanul állottak és végül a király mélyen felsóhajtva, igy szólott! — Ettől a csapástól sem kiméit meg a végzet! Ez volt a legborzasztóbb a mivel sújthatott. A király balsejtelme. A királyt már az év elejétől fogva, hogy császári uralkodása 50-ik évfordulójának jubiláris megünneplésére készülni kezdett, szomorú sejtelmek gyötörték és sokszor mondta : — Csak már ennek a jubiláris esztendő nek vége volna. Az agg uralkodó szinte érezni látszott, hogy a végzet még ebben az esztendőben, az ő jubileomának esztendejében, iszonyatos kézzel fog az ő életébe belenyúlni. A király nem tudott szabadulni ezektől a balsejtelmektől A király a királynéról. Ő Felsége a király a szombatról vasárnapra menő éjszakát ma egy hete virrasztva töltötte. Mikor a gyilkosság részleteiről értesült, igy szólt főudvarmesteréhez : — Érthetetlen, hogy miért támadta meg azt az asszonyt, a ki egész életén át soha rosszat, hanem mindig csak jót tett. A király népeihez. Szeretett királyunkra igen jó hatást gyakoroltak a részvétnyilatkozatok, melyek birodalmából népeitől és birodalmán kívül az egész világról özönével érkeztek őfelségéhez Schönbrunnba. Udvari körökben hire jár, hogy Erzsébet-királyné temetése után őfelsége a király kiáltványt fog intézni népeihez. A király Bánfyhoz. Őfelsége magyar királyi ministerelnökéhöz, midőn a kormány és a nemzet hódoló részvétét tolmácsolta e szavakat intézte: — Magyarországom szerető édesanyját vesztette el a királynéban! A király váró Szepesség, hová a Tátra-vi- déki hadgyakorlatok megtartása alkalmából őfelségét a királyt szept. 12-re szivepedve várták, már szept. 10-én éjjel megtudta, hogy a király hadgyakorlatot lefutták. A diadalmi jelvények és az öröm szimbóluméinak eltűnése után a Szepesség is mély gyászt öltött magára. A Ferenc-József-hegy csúcs ormán is, mely az összes csúcsokat uralja, a hatalmas trikolor helyét fekete lobogó váltotta föl. A gödöllői koszorú. Darányi Ignác dr. földmivelésügyi kir. minister közbenjárására legfelső helyen megengedtetett, hogy a gödöllői park fenyveseiből és a királyné legkedvesebb virágaiból kötött remek óriási koszorút (az átmérője 2 rntr,) a gödöllői korona-uradalmak diszküldöttsége az Erzsébet királyné koporsójára helyezhesse. Az országgyűlés főrendiháza nevében
