Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-13 / 11. szám

1898. március 13. II. Melléklet a „Zemplén" 11. számához. Ionosén az eltűnt gazdának fiára és feleségére; e gyanú alapján a hatóság is megindította a vizsgálatot, de eredményre az akkor nem vezet­vén, nemsokára be is szüntette. E napokban sajó-hidvégi emberek hullát fogtak ki a Hen­nádból, melyet az elüljáróság a falu hullaházán nál helyeztetett el agnoszkálás végett. Termé­szetesen mindjárt Szántó Andrásnét s fiát hív­ták át a szomszéd Bocs faluból. Ezek azonban a hullához közeledni sem mertek, hanem csak az ajtóból erősitgették, dacára annak, hogy a hulla már teljes foszlásnak indult, hogy „bizony az a szegény jó lelkem uram, a szegény jó egyetlen apám!11 Ez a körülmény, valamint kü­lönben is furcsa visel kedésök felébresztették a régi gyanút s a már ekkor megjelent gesztelyi csendőrök vallatóra fogták őket s rövid habozás után töredelmesen be is vallották, hogy Szántó András halála az ő művök volt. Elmondták, hogy rosszul bánt velők, fiát több Ízben meg­verte, mit a fiú megsokallván elhatározta, hogy apját megöli s e tervét anyjával és Dobai Jó­zsef nevű társával is közölte. November 17-én esti 9 órakor átment a fin nevezett társához, meg­ittak egy félliter pálinkát, s puskával kezükben hazafelé mentek. A házba bejövét, apja a lócán, anyja három gyermekével az ágyban feküdt. A fiú hozzálépett anyjához s arra a kérdésére, hogy végezzen-e apjával azzal felelt: „bánom is én, ha csinálod, ha nem is.“ Erra a fiú elő­vette a zugban hevert baltát s azzal egy csa­pást mért apja fejére; aki lefordul a lócáról, feleségéhez kiáltott segítségért, de ez már akkor az udvaron kint volt apró gyermekeivel együtt. A fiú most a baltával másodszor is fejbe vágta édes atyját, midőn pedig még ekkor is életjelt mutatott, először puskáját szegezte apjára, de társának arra a figyelmeztetésére, hogy a puska durrani fog s lármát okozhat, kést vett elő és azzal elvágta az áldozat nyakát. Most előhúzták a taligát s kivitték a hullát a folyóba ; hogy pedig minden nyom eltűnjön, a taligát átgya­lulták egészen. Ezt vallották egybehangzóan a külön-külön kihallgatott bűnösök. A boncoló orvosok pedig három mély vágást találtak a a hulla koponyáján és kilenc késszurást a testén. A bűnösöket a szerencsi kir. járásbírósághoz kisértek be a csendőrök; a bűnügyi tárgyalás a miskolczi kir. törvényszék előtt lesz. W. — Legújabb. Lapunk nyomatása közben kaptunk tudósítást a Bodrogközön tegnap délig mutatkozott helyzetről, mely szerint a járás 50 községéből nem hat, de nyolc tartotta magát vissza a szociálista mozgalmaktól. Ezek a jó példát mutató községek: Szent-Marja, Pálfölde, Szinyér, N.-Tárkány, N.-Oéres, Kaponya, Vajdácska és B.-Szög. — Megtértek és köte­lező nyilatkozataikat a hatóságnak általadván, szociálista szövetkezeteiket feloszlatták: Boly, Bottyán, Bély, Lácza, K.-Ujlak, K.-Kövesd, K.- Czigánd, N.-Czigánd, Perbenyik és B.-Szerdahely községek. — A szövetkezetből való kiiratkozást megkezdették: Szomotor, B.-Vécs, Rád, Lelesz, Bacska, K.-Tárkány, Semjén, N.-Kövesd, K. Roz- vágy, N.-Rozvágy, Karád, Cséke és A.-Bereczki községek szoc. szövetkezetei. — A meggondolásra 8 napi ,határidőt kértek és kaptak: Szolnocska, Véke, Ag-Csernő, Dámócz, Őrös, K.-Géres, Szen­tes, F.-Bereczki, K.-Dobra, L.-Pólyán és Zétény községek szoc. szövetkezetei. — Érdekes előzmé­nye van az agárdiak visszahódolásának. Már ők addig nem nyilatkoznak: ha igen-e, nem-e, amig előbb Budapesten Kossuth Eerenctől, meg Bér­ezel ministertől, no meg „a Várkonyi úrtól11 meg nem tudakolják, hogy hát csakugyan igaz-e, hogy már a „földosztás nem volna érvényes ?“ Kérték hát a hatóságot, engedje meg nekik, hogy „defetációt11 küldhessenek előbb B.-Pestre. A hatóság megengedte. A „defetáció“ hűven el is is járt megbízatásában. — Fölkeresték rendre „a nagyméltóságu urakat “ Perezel minister, Kossnth is előzékenyen fogadták őket, de fel is világosították, hogy biz’ a földosztás nem is volt és nem is lesz érvényes. A Yárkonyi urat nem találták otthon, hanem csak a feleségét, aki kiszidta őket. Kossuthtól, Perczeltől levele­ket is hoztak, melyekkel igazolták magukat, hogy küldetésükben eljártak és arról, hogy az igaz Ivossuthnál, meg az igaz Perczelnél jártak, leveleket kértek és kaptak is. Az agárdi szoci­álista szövetkezetbeliek e levelek felolvasása után írták alá a hatósági jegyzőkönyvet arról, hogy kilépnek és a kötelező nyilatkozatot arról, hogy egymásért szavatosságot vállalva, a földosztásra megalakult szociálista szövetkezetbe újra be nem lépnek. — Eladó. Egy egészen jó karban lévő háló szobai bútor elutazás miatt fél áron eladó, Vevők értesítést nyernek ápr. 15-éig a kiadó- hivatalban. — Eladó egy 7 oktávos egész jó karban lévő rövid zongora elutazás miatt jutányos áron, Karinczy-utca 514. sz. alatt. — Eladó egy db. s.-a.-ujhelyi tkpt. rész­vény — hol: megmondja a kiadóhivatal. Nyersselyem básztruha * j höz való kelme — Tussors és Shantung-Pongees vala A ; mint fekete, f kér és színes Henneberg-selyem 45 krtó> 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövésk szin és mintázatban. Privát-fogyasztóknak postabé és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintá, ■ kát pedig postafordultával küldenek. Hi*imeberg <*. (cs. és k. udvari szálli ó) selyem* gysirni Zürichben. — Magyar levdezás Svájczba kétszer s levélbélyeg ragasz­tandó. — 3. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi általában kedvelt s immár a negyedik évfolyamban járó folyóiratunknak márciusi füzete a következő tartalommal jelent meg: —- 1. Zemplén-vármegye történeti föld­rajza. (2. folyt.) Irta: Dongó Gy. Géza. —­2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (27. folyt.) Fordította: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (27. folyt.) Fordította: Kapás L. Aurél. — 4. Szirmay András naplója. (23. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 5. Adatok a Zemplén-megyei br. ’Sennyey-család történetéhez. (14. folyt.) Irta: Lojda József. — 6. A Sátor-hegyi vár. I. Irta : Horváth Károly Vince. — 7. A görög-katolikusok Zemplén-vármegyében. (14. folyt.) Irta : Polyán- szky Gyula. — 8. A piaristák Zemplén-várme­gyében. (2. folyt.) Irta: Hudra János. — 9. Zem­plén földesurai a múlt században. I. Közli: Dongó Gy. Géza. Levelesláda: 10. Szkender pasa le­vele 1613-ból. Közli: Haraszthy Miklós. — 11. Tolcsva behódol a töröknek 1680-ban. (Aly basa levele.) Közli: Fodor Jenő. — 12. Király-daróezi Debreezenyi György végrendelete 1659-ből. Közli: Doby Antal. Tárca: 13. Pálffy János naplójából. Közli: Dongó Gy. Géza. — 14. A szerkesztő pos­tája. — 15. Hibaigazítás. Az “Adalékok“ előfize­tése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk főképpen pedig a községek figyelmébe, annyival is inkább, mert ebben az év folyamban veszi kezdetét az egyes közsé­geknek külön-külön történeti és helyrajzi ös- mertetése. Kövessék e tekintetben a t. kör­jegyzőségek N.-Azar, Bély, A.-Bereczki Czi- gánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Erdő-Bénye, T.-Szada és M.-Zom- bor példáját, akik már beléptek t. előfizetőink sorába. Családi hasonlatossá?, regény két kötetben, irta Croker B. Egy jókedvű, élettől duzzadó és ogószséges meseszövósben örömét találó iró ez a Croker. Nem tö­rődik mély lélektani problémákkal, nem analizál, nem csinál boncolótermet az irodalomból, hanem vigan mondja el mondókáját és olvasói nagyon meg vannak vele elé­gedve. Ilyen volt a szép Neville kisasszonyról szóló me­séje és ilyen a „Családi hasonlatosság“ cimü regénye is s tán az a legjobb regénye, mert abban nyilvánul legin­kább előnyös Írói tulajdonsága. A két kötet megjelent az Egyetemes Regónytárban és ára piros vászonkötésben 1 ft. A legolcsóbb magyar könyv kétségtelenül Petői! Sándor összes költeményeinek ez évben készült kiadása, mely 800 sürü nyomású lapot foglal magában a költő arcképével ellátva és díszes, bronznyomásu ángol vászon­kötésben csak egy forintba kerül A kiadótársulat (Athe­naeum) ezen uj olcsó kiadással nagy szolgálatot tett a magyar nemzeti irodalomnak, mert módot nyújtott arra, hogy Petőfi költeményei a népnek s az ifjúságnak egy­aránt közkincsévó váljanak. Különösen most, a szabadság- harc emléknapjaiban várható, hogy minden magyar em­ber, ki Petőfi remekeit még nem bírja, megragadja a ked­vező alkalmat és egy forintért magához váltja a külső­leg is díszes munkát, mely Lővy Adolf s.-a.-ujhelyi könyv- kereskedéseiben már kapható. A Petöfi-Albuina iránt Magyarország határain túl is élénk érdeklődés mutatkozik. Egy bécsi irodalmi folyó­irat megemlékezvén e díszes műről, az irigység hangján szól arról, hogy Magyarországon mily irodalmi vállalkozá­sokra nyílik alkalom. „Az Athenaeum r. t. patronatusa alatt — úgymond — a Petöfl-Társaság a nagy népköltő dicsősitésére albumot ad ki, mely a magyar könyvkeres­kedelem dísze, a magyar tipográfiának valóságos klenó- diuma s a magyar könyvipar kincse lesz. Egy Jókai Mór, Bartók Lajos, Szana Tamás, Endrődy Sándor stb -ek lobo­gója alatt egy sereg művész sorakozott, hogy Petőfinek oly irodalmi emléket állítson, amely párját ritkítja. A Petőfi-A'lbum diszkötéses példányának ára hat ft. Megren­delhető Lövy Adolf s.-a. újhelyi könyvkereskedéseiben. Megjelent a »Pillangó“ cimü élclap 5. száma. Igen sikerült adomáival és igazán gyönyörű kiállításával a kö­zönség pártolását minden tekintetben megérdemli. A „Pillangó“ szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, Teréz-körut 35. sz. a. van Előfizetése negyedévre egy forint. Egyesületi élet. A Zemplén-vármegyei községi és kör­jegyzők egyesületének még a múlt évi dec. hó 14-én Sátoralja-Újhelyben tartott rendkívüli köz­gyűléséről szerkesztett jegyzőkönyve szerkesztő­ségünkhöz beérkezvén, közreadjuk abból, hogy a r. k. közgyűlésen Fodor Jenő elnöklete mellett jelenvolt 33 tag; többen még a legtávolabb eső vidékekről is, ami örvendetes jelenség, mert a közügyek iránt élénk érdeklődésről tanúskodik és arról, hogy összetartó közszellem hajtja át az újonnan szervezkedett egyesületet. — A köz­gyűlésnek fontosabb tárgyai voltak: A jegyzői várm. nyugdijintézeti ügyek rendezése, — e tár­gyal kapcsolatban és a téves hírlapi közlemé­nyekre vonatkozólag kimondta a közgyűlés, hogy azokat magáévá nem teszi s azok nem az egysü- lettől eredtek. — A maga részéről pedig ez alka­lommal is kijelentette „hogy a nyugdíjalapot ért veszteség koránt sem a törvényhatóság ellenőrzése allatt álló nyugdíjalapot kezelő vármegyei pénztár mulasztásából származik, ezt a közgyűlés készséggel elösmeri és határo­zatát a „Zemplén“ vármegyei hivatalos lapban is közzé tétetni rendeli. — Sáros-Patak város kisdedovó intézete javára és emlékéül annak, hogy a múlt évi okt. hó 20-án, az egyesület megalakulása óta legnépesebb közgyűlését Sáros- Patakon tartotta : 200 koronás alapítványt tett. —- Az egyesület újonnan átdolgozott alap szabály ter­vezete elfogadtatván, a m. kir. nagymélt. belügy- ministeriumhoz fölterjesztetett. — A reform.-bi- zottságtagjaiuljárásonkinkmegválasztattak: 1. a szerencsi járásból: Illésházy Endre, Győry István és Peteő Dániel. — 2. a tokaji járásból: Kudász Kálmán, Belánszky Gyula és Balogh István. — 3. a s.-a.-ujhelyi járásból: Haraszthy Vince és Tóth Miklós.— 4. a bodrogközi járásból: Wischán József és Kemecsey Béla. — 5. a gálszécsi já­rásból : Rácz János és Pékáry Géza. — 6. a nagy-mihályi járásból: Kolonay Tamás és Füzes- séry Gyula. — 7. a varannai járásból: Füzesséry Pál és Mételyi János. —• 8. a homonnai járásból: Goócs János és Kula István. — 9. a szinnai járás­ból : Dely Endre és Danes János. — 10. a sztrop- kói járásból: Tomka László és Zaboróvszky Kor­nél, — úgyszintén 11. az egyesület tisztikara. Végül utasította a közgyűlés az elnököt, hogy a törvényjavaslat tervezetének közzététele után a megalakított reform-bizotságot tanácskozásra hívja össze. Nyilvános felolvasás. A s.-a.-ujhelyi iparosok önk. egyesülete f. hó 6-ára hirdetett, de közbenjött akadályok miatt elhalasztott in­gyenes nyilvános leiolvasását egyes, helyiségé­ben ma, vasárnap, f. hó 13-án u. u. fél 5 órakor tartja meg, Némethy Bertalan hitk. titkár szi­ves közreműködésével, melyre az egyesület t. tagjait, barátait és pártolóit ez utón is meghívja : Az egyesület elnöksége. A s.-a.-ujhelyi kerületi betegsegé- lyező-pénztár rendes évi közgyűlését ma már- czius hó 13-ik napján délelőtt 9 órakor S.-A. Uj- helyben a pénztár helyiségében (Széahényi-tér 498. sz.) tartja, melyre a közgyűlési kiküldöttek meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgató- sági jelentés, ennek folyamányaként a család­tagok gyógykezelése iránti határozathozatal. 2. A tartaléktőke magasságának megállapítása. 3. A számadások fölötti határozat. 4. Hat felügyelő­bizottsági és 6 választott bírósági tag megvá­lasztása. A Magyarországi Tornaegyesületek szövetségének első kerületi tornaversenye, Eperje­sen, 1898. május 29. és 30-án (pünkösdkor) lesz, melyet az Eperjesi Torna- és Vivő-Egyesület a budapesti és felvidéki tornaegyesületek közre­működésével rendez. Hely: az eperjesi katonai gyakorlótéren létesített versenypálya (gyeppálya), kedvezőtlen idő esetén a helyi tüzérségi lakta­nya fedett lovagló-iskolája. A mintaesapatok tornázásában részt vehet minden meghívott egyesület csapata, mely a csapatvezetővel együtt legalább 6 tagból áll. A részvétel, a haszná­landó szer megnevezése mellett, legkésőbb f. é. április 17-éig a versenytitkárnál bejelen­tendő. Minden az ünnepségre vonatkozó közlés vagy megkeresés az „Eperjesi Torna- és Vivó- Egyesület“ titkárához, Dresdner Árminhoz Eper­jesre intézendők. Hitelszövetkezet Bély kis községben. Wischán Józsefnek, a bélyi kör derék jegyző­jének buzgó fáradozásait siker koronázta: Bély községben f. é. jan. 23-án megalakult a hitel- szövetkezet. Az alakuló közgyűlésen, Melles EmiL gk. lelkész-esperes elnöklete mellett, megválasz­tották hitelszövetkezeti elnökké: Kiss Károly bélyi gazdasági intézőt, alelnökké: Wischán Jó­zsef körjegyzőt, könyvelővé: Kertz Lajos oki. tanítót, pénztárossá : Kocska József szövetkezeti tagot, mindegyiküket közakarattal. Felügyelő-bi­zottsági tagok lettek : Sennyey Béla br., Lojda József battyáni rk. plébános és Báthy Gedeon számtartó. Végül 3 évre igazgatóul 11 szövet­kezeti tagot választottak. A szövetkezet jan. 23-ától, febr. 27-éig 2900 ft kölcsönt adott ki. - Tudósítónk nyilvános köszönetét mond ’Sen­nyey Béla bárónak bőkezűségéért, s ügybuz­galmáért, hogy az ifjú egyesületet nemcsak anyagilag támogatja, hanem annak majd min­den üzleti napján személyesen is gyakorolja a felügyeletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom