Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-02-27 / 9. szám

tekintetbeni intézkedésének is, mert mig eddig- elé egy feljelentőnek viselnie kellett az esetleges rágalmazás konzekvenciáit is — addig valamelyik bizottsági tag kényelmesen tehetne feljelentéseket és indíttathatna vizsgálatokat a nélkül, hogy abból kifolyólag bárminemű kellemetlenség is háramolhatnék reá.3)

No hát ez mindenesetre ideális egy állapot! És anélkül, hogy a bizottságot, vagy annak bármely tagját, csak legkevésbbé, vagy bármi tekintetben is sérteni akarnám, kérdem, hogy ki fog majd felügyeletet gyakorolni azon kereskedők fölött, kik tagjai a bizottságnak?

De még ennél is sokkal sérelmesebbnek tartom a szabályrendelet 9. §-át, mely igy szól: „a kir. p. ü. igazgatóság által az egyes községekbe behozott, valamint onnan elszállított borok mennyiségéről, származási helyéről és hovakül- detéséről készített kimutatást az alispán a borellenőrző bizottságnak évnegyedenként megküldeni köteles.“4 *)

Állapodjunk csak meg kissé ennél a szakasznál, melynek intézkedése által nemcsak leg- vitálisabb érdeke volna kockáztatva a kereskedőnek, hanem legféltettebb kincse, üzleti titka, vevőinek jegyzéke volna kiszolgáltatva egy oly bizottságnak, melyben az ő konkurrensét, részint borkereskedők, részint pedig borkereskedéssel is foglalkozó termelők is foglalnak helyt.

Ezen intézkedés nem felel meg a kereskedelemügyi minister részéről az 1893. XXIII. t. e. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet szellemének sem, mert mig ebben az illetékes hatóság is csak azon esetben jogosittatik fel egy kereskedő üzleti könyveinek betekintésére, ha egy gyanúsított egyénnel szemben valamely tényállásnak kiderítésére más bizonyítékok elégtelenek volnának, — addig a szabályrendelet mintegy felülhelyezi a bizottságot a hatóságoknak, mert annak értelmében mindenki, tehát olyan is, ki ellen a legkisebb gyanú sem merült és nem merülhetett föl — tartozik üzleti titkait, könyveinek adatait közvetve a vasutak utján folytonosan beszolgáltatni.

0smerek a Hegyalján oly koreskedőket, kik évente ezreket meg ezreket költenek arra, hogy uj vevőket, boraiknak uj fogyasztási piacot szerezzenek. És ezen nagy fáradozások és anyagi áldozatok árán szerzett vevők névjegyzékét és lakhelyeinek adatait szolgáltatnák ki egy bizottságnak, melynek valamelyik tagja — esetleg, mert ezt nem állításként, de oly eshetőségként tüntetem fel, mely teljesen kizártnak nem tekinthető — otthon egész kényelmesen, minden fáradság és egy garasnyi áldozat nélkül, pipaszó mellett (ismerheti meg a szélrózsa minden irányából való azon egyéneket, kik hegyaljai bort és minő mennyiségben konzumálnak.

Az ilyen módozatok tehát egyáltalában nem lehetnek alkalmasok egy tényleg meglévő baj orvoslására, mert nem tartom az orvoslást radikálisnak és megfelelőnek, ha az egyik, kigyó- gyitott baj nyomát, egy másik súlyos baj követi.

A szabályrendelet egyéb részeire ezúttal kiterjeszkedni nem is akarok, azt hiszem magában véve ezen felemlített egynéhány pont is teljesen elégséges arra, hogy a módosítás melletti felszólalást indokolttá tegye.*)

Hogy a baj meg van — azt kétségbe vonni nem lehet és nagyon, nagyon szükséges, hogy, ez a rákfene Amiami uton-módon gyógyittassék, de nem szabad e célt oly módozatok és eszközök által elérni akarni, mely ugyanannyi kárt, mint hasznot csinálhat.

Különben én azon véleményben vagyok, hogy maga az 1893. évi XXIII. t. c. is elég módozatot nyújt a baj orvoslására, a szédelgések megtorlására — csak kelló szigorral és pontossággal végre kell azt hajtani.

Wetterscneíder Miksa,

kai csalódás többet látni a szabályrendeletben, mint ameny- nyi tényleg benne van. Nézetünk szerint a borellenórzö bizottság, mint a szőlőtermelő gazda-társadalom törvényes orgánuma, a siker érdekében még nagyobb ellenőrző hatáskörrel lenne felruházandó. A kereskedők kiküszöbölése pedig a bizottságból kivihetetlen azért, mert igen gyakran a termelő egyszersmind kereskedő is, sőt a tokaji borvidék termékeinek jövedelmező értékesitósénól minden jelentékenyebb termelő utalva van a saját borával vuló spekulálásra, ami már plus-minus kereskedői foglalkozás

9) Az alapjalan feljelentgetések ellen az 1893 évi XXIII. t. c. végrehajtási rendelete elég garanciát nyújt. Különben is az ellenőrző bizottsági tagoknak — ismételjük — nagyon csekély beleszólást enged a végrehajtási rendelet, s az is bürokratikus formák kerék-kötőjével van nehezítve.

4) Ettől az intézkedéstől sem tarthat a reális borkereskedő; ellenben az olasz borokkal űzött botrányos visszaélést e nélkül megakadályozni képtelenség. Napról- napra látjuk azt, hogy az olasz borok miképpen vándorolnak az egyes hegyaljai városokba, ahonnét, megfejelve, átpancsolva árasztják el boraink piacait, mig az értékes valódi borok tulajdonosai képtelenek készletük tűrhető értékesítésére. Az ellenőrzés leszerelésével volna tehát egyértelmű, ha azon eszközökről nem gondoskodhatnánk amelyek segélyével ama károsító manipulációk rejtekhelyeibe

ahogy úgy betekinthetünk.

*) A szabályrendelet, bizonyos módosításokkal ujj á- dolgoztatván tárgyaltatott el is fogadtatott a f. hó 23-iki vm. Közgyűlésen. Az átdolgozott szabályrendelet a „Zemplénben meghirdettetek s akkor módjában lesz a t érdekeltségnek az uj statútum dispozicióival szemben, ha úgy tetszik, lapunk révén is véleményének kifejezést adni. Addig, vagyis az átdolgozott szab. rend meghirdetéséig, a pro et contra nézetek nyilvánítását elodázandóknak tartjuk. Szerk.

Vármegyei Hivatalos Rész.

2776. sz. T. Zcmplén-vdrmegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak

Alábbi ministeri intéz vényt s az ehhez mel- btkelt pályázati hirdetményt, a legkiterjedtebb módon való haladéktalan közhirrététel végett másolatban kiadom.

S.-A.-Ujhelv, 1898. február 9.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

Földmivelósügyi m. kir. minister 6594./II. 4. 98. szám. A gyümölcsfa tenyésztés iránt érdeklődő faiskolakezelő tanítóknak, továbbá magánosoknak és gazdasági alkalmazottaknak a gyümölcsfa tenyésztésben és faiskola-kezelésben való kiképeztetése céljából a folyó évben is Budapesten, Keszthelyen és Kolozsmonostoron tiz napig tartó gyümölcsészeti tanfolyam megtartását rendelvén el, a vonatkozó pályázati hirdetményt azzal küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy azt a legterjedtebb módon haladéktalanul tegye közhírré. Kelt Budapesten 1898. évi január hó 29-én Darányi s. k.

Másolat.

■ Pályázati hirdetmény Budapesten, Keszthelyen és Kolozsmonostoron tartandó gyümölcsészeti tanfolyamra. Budapesten (a m. kir. kertészeti tanintézetben) folyó évi március hó 21-től március hó 30-áig. —- Keszthelyen (a m. kir. gazdasági tanintézetben) folyó év március hó 24- étől április hó 2-áig. Kolozsmonostoron (a m. kir. gazdasági tanintézetben) március hó 28-ától április hó 6-áig gyümölcsészeti tanfolyamot rendeztetek : célja ezen tanfolyamnak : a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fatenyésztés iránt érdeklődő faiskola kezelő tanítók a faiskola kezelés és gyümölcs-tenyésztésben úgy elméletileg mint gyakorlatilag szakszerű kiképeztetést nyerjenek : b.) hogy a tanfolamot sikerrel végzett faiskola kezelő tanítók közül a községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelők legyenek a vármegyék által kiszemelhetők; — és végül c.) hogy a gyümölcstermeléssel foglalkozó földbirtokosoknak alkalom adassék arra, hogy a gyümölcsfa nemesítés, kezelés és ápolásban.kellő útmutatást nyerhessenek- Az egyes tanfolyamokra csak is 20 tanító fog az állam költségére felvétetni, akik egyenként 15 ft utiátalányban és napi 1 ft 50 kr. ellátási díjban fognak részesittetni. Oly tanító, ki már ily tanfolyamban részt vett nem pályáz- hatik. Felhivatnak azon községi faiskola kezelő néptanítók, kik ezen tanfolyamban részt venni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel felszerelt kérvényeiket, amelyben életkoruk, nyelvismeretük s a faiskolában töltött eddigi működésűk felemlítendő és ezen körülmények közvetlen iskolai hatóságuk által is igazolandó, folyó évi február hó 28-áig bezárólag közvetlenül hozzám tér- jeszszék fel. Ezen határidőn túl beérkező kervé- vények nem fognak figyelembe vétetni. — Az állami ösztöndíj mellett felveendő faiskola kezelő tanítókon kívül mindegyik tanfolyamra fel fog még vétetni 3—4 földbirtokos és gazdatiszt is, akik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén folyó évi február hó 28-áig ugyancsak hozzám küldjék be. — A tanfolyamot állami költségen végzett hallgatók az országos gyümölcsézeti ministeri biztos jelenlétében elméleti és gyakorlati vizsgálatot tesznek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek. — Kelt Budapesten, 1898. évi január hó 29-én. Földmivelésügyi magy. kir. minister.

Nyilt-tér.*)

Jordán Mariska

Lakatos József

magy. kir. pénzügyőri szemlósz

S.-A. Ujhely Girált

jegyesek.

*) Az e 1

rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a

Szeri.

Heti naptár.

Vasárnap,

február 27. Invocabit.

Hétfőn,

február 28. Román ap. f

Kedden,

március 1. Albin pk. f

Szerdán,

március 2. Szimpl. Kánt. fi

Csütörtökön

március 3. Kunigunda fi

Pénteken,

március 4. Jéz lándzs. fi

Szombaton,

március 5. Özséb vt. fi

^. szerlsesztó póstája.

Boldogság útja Utón van a „Csarnok“ felé.

A borju-kisértet. Adjon neki inkább „Borju-ölós“ címet, öntsön reá bőven humoros szószt, akkor aztán megkínáljuk vele szellemi kosztosainkat. így, amint most van, alig ha lenne élvezhető.

F. S. — Ungvár. Már idejét múlta. Jövendőre ha küldi, küldje rövidebb, tömörebb tartalommal.

B. K. — A.-Bereczki. Szives _megemlókozéseért őszinte köszönetem!

P. M Már csak tessék elhinni, hogy mi jobban látunk innen oda, mint ön onnan ide, különben pedig kívánsága szerint visszaküldjük — a jegyet!

Felelős szerkesztő :

Dongó Gyárfás Géza.

Kiadó-tulajdonos Éliiert Gyula

Tk. 3933/97- szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A tokaji kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatnak Grünstein Sándor és Grád Juliánná végreha,tást szenvedő elleni 117 frt 72 kr. tőkeköveteles és jár. iránti végrehajtási ügyében (a tokaji kir. járásbíróság) területén lévő Erdőbénye község határában fekvő a végrehajtást szenvedettek Grünstein Sándor és neje Grád Juliánná nevén álló következő ingatlanokra u. m. I. az erdöbényei 515. sz. tjkvben 651. hr. szám alatt foglalt szőlőre 36 frt. 2. az erdöbényei 516. sz. tjkvben 652. hr. sz. alatt foglalt szőlőre 44 frt és 3. az erdöbényei 1156. sz. tjkvben 456/a hr. sz. és 177 ö. i. sz. házra az árverést 400 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi ffiárCZÍQS hó 14. uapjáuak d. e. 10 órakor Erdőbénye község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának io°/0-át, vagyis 3 frt 60 krt, 4 frt 40 krt és 40 irtot készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 188[.évi nov. hó i-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. j-ában kijelölt óvadekképes értékpapírokban 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál eiőleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át szolgáltatni.

Kelt Tokajban, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1897. évi deczember hó 17-én.

Plailiy, kir. járásbirő.

Tk. 4802/897. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szerencsi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ható- sá közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatnak, Toplenszki Jánosné szül. Plavenszki Erzsébet végrehajtást szenvedő elleni 72 frt 8

i'/2 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtás ügyében a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék (a szerencsi kir. járásbíróság) területén lévő Mád község határában fekvő a mádi 499. sz. tjkvben J- 1 sorsz. 600 hr. sz. alatt '/2 (fele) részben pedig a végrehajtás alatt nem álló Toplenszki István, Toplenszki János, Toplenszki Julianna, Toplenszki Gyula és kiskorú Toplenszki József tulajdonául felvett 345. ö. i. sz. házra az 18S1. évi LX. t,-cz. 156. §-ának d) pontja alapján egészben azon feltétellel, hogy a C. 8. alatt özv. Toplenszki Jánosnj szül. Plavenszki Erzsébec javára feljegyzett özvegyi haszonélvezeti jog az árverés által nem érintetik. 386 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1SÜ8.

évi márczius hó 9-ik napján <1. e. 9 órakor Mád község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is, eladatni log.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlano m becsárának lO'Yo-át vagyis 38 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az i88t. évi nov. hó i-én 3333. sz. a. kelt igazságügymini.-z.eri rendelet 8. jj-ában kijelölt óvadékképes értekpapiroan a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál • eiőleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szerencsen, a kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi deczember hó 21. napján.

Zefféry, kir jbiró.

Tk. 3545B897. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A gálszécsi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a varannói járási szegény alap képvisele - tében Mizsák István m. tiszti főügyész végrehajtatónak Dr. Kelemen Jakab mint néh. Lefkovics Kálmán ösmeretlen tar- tozkodásu örökösei Lefkovics Mária férj. Berkovics Bernáthné, Lefkovics Bernát és Lefkovics Móricz ügygondnoka, Lefkovics Márkusz és társai végrehajtást szenvedők elleni 83 frt 93 kr. tőkekövetelés és {járulékai iránti végrehajtási ügyében a sátoralja újhelyi kir. törvényszék, (a varannói kir. járásbíróság) területén levő Szedliczke községben fekvő a szedliczkei 16, sz. tjkvben A. I. 26 -42. sor 228|a, (335— 336)|ai 3Ő2|a. 445la> 4?o|a, 521 |a, 6l4|a, 649)3, 754(3, 7$8|a, 822|a, 850-85 t)[a, 899a, 952a, I04ö|a, lojija és tt04|a hr. sz. alatt felvett és Lefkovics Markusz. özv. Berkovics Bernáthné szül. Lefkovics Mária, Lefkovics Manó (Eináauel), Lefkovics Bernát és Lefkovics Móricz nevéu álló külingatlanokra s az ezek után járó s a szedliczkei 113. sz. tjkvben felvett közös legelő illetőségre továbbá a szedliczkei 115. sz. tjkvben A. I. 1. sor (21—22) hr. és 42 ö. i. sz. ház, udvar s kertből álló s egészben Francsik János nevére felvett belsőségre még pedig a 16. sz. tjkvben foglalt külingatlanokra 557 írtban, mig a 115 sz. tjkben foglalt belsőségre 172 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést^ elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 189S. ét mároiius hó 17. napján délelőtt lo órakor Szedliczke község bírája házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 55 frt 70 krt, illetve 17 írt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. !j-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november i-én 3333. sz alatt kelt igazságügymin. rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t.-cz. 170 >j-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál eiőleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Gálszécsen, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál_i898 évi február hó 17. napján.

Dudiuszky, kir. aljbiró.