Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-02-06 / 6. szám

1898. február 6. I. Melléklet a „Zemplén^ 6. számához Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, mely február 2-án van, elmúlt. Azt tartja a tapasztalás és a megfigyelés, hogy ha e nap reggelén a medve kinéz odújából s zord, ke­mény hidegre talál, künn marad, mert jól tudja, hogy ez a tél végét jelenti; mig ha kellemes, lágy az idő, visszabujik, mert a télnek még foly­tatása lesz. Nálunk ugyancsak hirtelen csapott át a hideg az olvadásba és igy — ha a medve tapasztalatai beválnak — még lesz módunk a szigorú télben, amit az is mutat, hogy olvadás után, tegnap reggeltől kezdve, újra hóval borit- vák a mezők és a házfedelek. — A péntekesti felolvasások élénk ér­deklődés mellett még mindig folynak. Újabban az intelligencia is képviselve volt már a hall­gatóság sorai között éspedig a szépnemnek a legszebbjéből. Jan. 28-án és f. hó 4-én Janka Károly s. lelkész fejtegette folytatólagosan a művészeteket az érzelmek megnemesitése szem­pontjából ; majd egy-egy szavalattal vezette könyedebb térre a hallgatóságot, — Ormos Btelka és Székely Marislfa (Székely Elek t. barátunk növendék-leánya) elemi iskolai V. osztályú ta­nulók gyönyörködtették aztán költemények sza­valásával a közönséget. Előadásuk igazán meg­lepetés számba mehet, mert távolról sem a vizsgálati verselés egyhangú végig pörgetése volt az, hanem a költő érzelmét nyomon kisérő, az érzelmekkel együtt emelkedő szavalás, ki­sérve itt-ott egy-egy önkénytelen, de egészen kifejező, természetes taglejtéstől is. Bizonyára nem csekély érdepxe van benne Kulcsár Ferenc leánytanitónak, ki nagyobb növendékeivel sza­batosan betanult, ügyes zenei árnyalással elő­adott vallásos és hazafias darabokat is énekel­tetett. A felolvasások február hó folyamán fog­nak még tartatni, mindig pénteken délután 5 órától. Halálozások. Részvéttel értesültünk, hogy csicseri Orosz Sándor földbirtokos a m. hó 80-án, Papon, G6 éves korában meghalt. Az elhunyt egy évtized előtt vármegyénk lakosa volt s mint szerdahelyi nagybirtokos a vármegyei s közigazgatási bizottsági ügyek intézésében is tevékeny részt vett. Ny. b. — Lefkovics Mátyás vendéglős f. hó 8-án Ujhelyben 81 éves korában meghalt. Az elhunytban Ligeti Ignác borkeres­kedő, Ligeti József dr. gyakorló orvos, Ligeti Ernő dr. járásbiró és Ligeti Albert dr. bpesti kórházi orvos édes atyjukat gyászolják. Folyó hó 4-én d. e. temeték el nagy részvét mellett. — Teljes részvéttel vettük és közöljük az alábbi gyászos jelentést: Izsépi Isépy Miklós mint férj, és gyermekei Jolán férjezett ifj. Horváth Jó- zsefné és gyermekei; Erzsébet ; Veronka férje­zett Mathiedes Istvánná és gyermeke; Etelka férjezett Bérczy Barnáné és gyermeke; úgy a maguk, mint a számos rokonság nevében meg­szomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen hű nő, anya, nagyanya, anyós és sógornő izsépi Izsépy Miklósáé szül. kis-rákói és bisztricskai Lelióczky Amáliának élte 53-ik, boldog házasssá- gának 36-ik évében, f. hó 2-án reggeli 1/t 8 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét. Temetése f. hó 4-én d. u. 3 órakor ment végbe az Andrássy-utcai gyászos házból, a fájdalmá­ban megtört férj, zokogó gyermekei, rokonság és nagyszámú közönség részvételével. A szer­tartást Hornyák Ágoston r. k. káplán végezte, mely után a koszorúktól borított érckoporsót — Aztán Boris lelkem estére jó túrós má- csikot csináljon ám, mert gyalog jövök haza és éhes leszek. Sarkantyújának pengése, amint a kőlép­csőkön leszalad, még egy kis ideig visszhang­zik a magas tornácból, aztán megint csendes lesz minden. A gazdasszony lezárva a láda tetejét, a napi teendők után lát s mig a hálószobában helyeikre rakosgatja a szerteheverő nyeregfel­szerelést megelégedetten monológizál: — Muszáj vagyok igy viselni magam . . . Hiába, ha nem veszekednék néha, hát mindent elhordana a lovának. Aztán meg igy mégis csak néz még valamibe. Különben meg már rám sem nézne. Csak arra vagyok kiváncsi, hogy csakugyan eladja-é azt a lovat ? Meg fog-é tudni válni tőle? Ha haza jön, nem is szólok addig hozzá, mig meg nem nézem, hogy üres-é az istálló. Es, ha csakúgy ló nélkül jön haza, akkor .... De már azt nem mondja hangosan, hanem tenyerei között jól meg veregetve a dagadó fej- vánkosokat, kipirult arccal rakosgatja azokat egymásra s mig kezei gondosan simitják el fehér párnahéjon esett gyüremléseket, valami különös mosolylyal suttogja el nekik, hogy mi lesz majd akkor, ha a tekintetes ur csakugyan eladja azt a csúnya lovat. . . a halottas kocsira emelték s kikisérték a róm. kát. temetőbe. — Nyugodjék békében! — Tűzoltó bál. Az újhelyi önkéntes tüz- oltó-egyesület batyubálját a m. hó 28-án tar­totta meg a városi színházban. Mint minden esztendőben, úgy most is, szép és előkelő kö­zönség látogatta a tűzoltóknak eme hagyomá­nyos kedvességü mulatságát, ahol a tűzoltók mindig szives ellátásban részesítik vendégeiket. Ebben persze a főparancsnok neje: Juhász «lenőné őnagysága excellált, akinek dúsan terí­tett asztalánál a báli közönség nagyobb része élvezhette az őszinte magyar barátság hamisí­tatlan melegét és a szeretetre méltó figyelmet, a miben őnagyságának minden vendége kivétel nélkül részesült. Talán említenünk is felesleges, hogy a mulatság kedves fesztelenséggel s a fiatalságnak kitartó táncával reggelig tartott. A bál anyagilag is sikerült, mert a tiszta jövede­lem a kétszáz forintot meghaladja. — A jelen­volt hölgyek névsora a következő : Asszonyok : Ambrózy Nándorné, Csoltkó -Tózsefné, Dókus Gyuláné, Fek'ete «lánosné, Háber Gyuláné, Har­kányi Frigy es né, Horgonyi Józsefné, Juhász Je- nőné, Keresztesy Lajosné, Korinkó Jánosné, Kulcsár Jánosné, Kucsera Antalné, László Fe- rencné, Mandel Pálné, Rácz Imréné, Spotkovszky Károlyné, Szepesy Arnold dr.-né, Szepesy Imréné, Szerdahelyi Vincéné, (Szerdahely) Szép Gidáné, Schön Miksáné, Tomasovszky Lajosné. Leányok: Ambrózy Margit, Frisch Ciliké, Fekete Margit, Harsányi Ilona, Háber Gizella. Horgonyi Ilonka, Juhász Ilonka, Korinkó Ilonka, Keresztessy Irén, Kucsera nővérek, Lehóczky Rózsa, Lőwe Laura, Rácz Erzsiké, Spillenberg Sára, Szepesy Mariska, Szerdahelyi Adrien (Szerdahely), Szép Ilonka, Tomasovszky Anna. — Batyu-bál. Tokajból Írják lapunknak hogy a városi kisdedóvó ja vára rendezett batyubál f. hó 1-én zajlott le az újonnan épült dedó helyiségeiben, mely tekintettel az anyagi sikerre s az összeverődött szép társaságra, egyike volt a farsang legsikerültebb mulatságainak. E siker első sorban a házi uszonyok érdeme, kik a leg­nagyobb gurman igényeinek is megfelelő pompás ételekkel és italokkal fogadták vendégeiket, a fel­szolgálatot pedig a tokaji kisaszonyok páratlan kedvességgel teljesítették, s a jelenvoltak a késő reggeli órákban a legjobb emlékekkel távoztak, a másnapi „morzsa-bálra“ hol még egyszer a legjobb kedvvel járták a ropogóst. A bál jö­vedelméről legközelebb referálok, annyit azonban már most is elárulok hogy a jövedelem felül­haladja a 70 ftot. A jelenvoltakról beszámol a következő névsor : asszonyok : Székely Lajosné, Azary Mihályné, Helm Sámuelné, Szemerédy Béláné, Fiizesséry Ödönné, Horváth Jánosné, Székely Károlyné, Császár Pálné, Briger Ignácné, Olay Lajosné, Zákó Margit, Vigh Endréné, Kátnikó Antalné, Pekáry Jánosné, Kardos Im­réné, Helmeczy Gáborné, Szobonya Dezsőné, Csink Gyuláné, Kolarits Ferencné, Vogelhut Sándornó, Morgenstern Izidorné, Demjén Kál­mánná, Dienes Gyuláné, Somogyi Mihályné, Fiuk Miklósné, Rothfueho Jánosné, Szántó Ist­vánná, Szabó Károlyné, Méhely Nándorné, Lin­denbaum Henrikné. Leányok: Székely Jolán, Méhely Juliska, Vogelhut Ilona, Morgenstern Esztike, Helmeczi Erzsiké, Szita Ilona, Szabó Jank és Etta, Székely Ella és Hanke Ida. Kópé. — Januáriusi szivárvány. Ritka szép természeti tüneményben volt alkalmuk gyönyör­ködhetni az újhelyieknek a m. hó 31-én délu­tán négy óra tájban, mikor a levegőégen fosz- lányos párás felhőzet között bujkáló nap már- már lenyugvóban volt, a keleti tiszta égbolto­zaton egyszerre csak nagy ivü ragyogó szivár­vány támadt,, oly szép intenzív fényű, akár kánikulában. És jó ideig tündökölt, a mig az­tán a szelek szárnyán futó felhőzet el nem osz­latta ezt a januárban szinte példátlanul álló természeti tüneményt. — Műkedvelői előadás. A tolcsvai if­júság, írja alkalmi tudósítónk, ma egy hete ismét ünnepet szentelt Táliának, előadván Bérezik Ár­pád „A paraszt kisasszony“ cimü népszínművét. Bebizonyították ez alkalommal is az összes sze­replők, hogy nemcsak betanulni, hanem dekla- málni, sőt amennyire-annyira szerepeiket kre­álni is tudják. Ott volt az előadáson egész Tolcsvának az értelmisége és egy kellemesen eltöltött est emlékéivel távozott. A műsor csak annyiban szenvedett eltérést, hogy a rendező (Sztareczky Géza rk. tanító) az utolsó héten, a súgó pedig az utolsó negyedórában „beteget“ jelentettek, ami a lelkes és benevolusz társaságra, szó sincs róla, deprimáló hatással volt ugyan, de végre is megemberelvén magukat, „viribus unitis“ olyan előadást produkáltak, ami, hogy a végcélra mutassak, a nyomor enyhítésére nem volt hatástalan. A szereplőket szorgalmasan, lel­kesen tapsolta a közönség s nem volt fukar érdemeik méltatásában. Előadás végeztével tánc­ra kerekedett az ifjúság, hogy Terpszikorénak is meghozzák az áldozatot, ki szintén nem panaszkodhatott, mert csak a pislogó hajnal vetette haza az imbolygó mámoros párocská­kat. — Felülfizetéseket eszközöltek, tolcsvai Nagy Barna, Dessewffy Miklós, Lijachovics Já­nos, Schönfeld Ede, Adriányi Kálmán. Wino- groczky János stb. urak kik e helyen fogadják a dilletánsok nevében a köszönetét, hogy a köz­jót ilymódon előmozdították. A sánta cigány halála. Ujhely város­nak aligha van lakója, aki ne ismerte volna a két mankón járó szurtos sánta cigányt, aki kel­lemetlen rikácsoló hangjával hetenként kétszer is bekopogtatott ajtainkon alamizsnáért. Ennek a nyomorúságos életnek az elmúlt héten vége szakadt, a sánta cigány kiszenvedett. A Ronyva- parti cigány putriból a fajtájabeli nagyok és aprók rivása mellett közköltségen elföldelték. — Vadászok nagyböjtje. Február 1-én kiesett a vadászok kezéből a puska, mert az a nap a vadász-tilalom kezdete. Jó darabig most már csak duvadakra emelheti fegyverét a passzioná- tus vadász, mig a nyulak, őzek, szarvasok akár versenyt sétálhatnak a Nimródok tekintete előtt: lelőni azokat nem szabad. Ez a szünetidő a vadá­szok nagyböjtje. — Képviselőtestület választása. Tolcs- váról Írja levelezőnk: Városunkban f. hó 3-án alakították újjá a közs. képviselőtestületet. Meg­választattak : Tóth Elek dr., Hajduczky István, Hisztay Gyula, Schönfeld Ede, Groszmann Ignác és Holodnyák János. — Szerencséthozó takarékpénztár. A Budapesten székelő Magyar Általános Takarék- pénztár Részv.-Társ. képviselője 1896. évi julius havában felkereste Schwarz Markus gyomai la­kost, kinek egy 3°/o-os magy. jelzálog sorjegy­nek havi részletfizetésre való megvételét ajánlotta. Hosszas rábeszélés után S. végtére két drb. sors­jegyet vett, melyek egyikét a 723—17. számút, a folyó hó 25-én tartott húzásban 200,000 koro­nás főnyereménynyel húztak ki. Képzelhető, mily hatást és izgatottságot idézett elő ezen szerény életviszonyok közt élő családban, valamint az egész helységben az éjjel 10 órakor érkező sür­göny, mely a szerencsés hirt tartalmazta. — E- zen eset bizonyítékát adja annak, hogy minden embernek, sőt a kevésbé módúnak is meg van adva a lehetőség arra, hogy ilyen részletre vett sorsjegy révén hirtelen vagyonhoz jusson. Felhívás ! Mindazok, kik makacs csu- zos és köszvényes bántalmakban szenvednek és hiába használtak szereket avagy gyógyfürdőket, küldjék be címeiket Zoltán Béla gyógyszertárá­nak (Budapest, Széchenyi-tér) s ingyen meg­kapják a esodahatásu dr. Johnsen kenőcs hasz­nálatának leírását. E szer hatása kitűnő, mert még a legrégibb csuzos és köszvényes bajokat is bizton meggyógyítja. — Időjóslat február 6-ára. Havas-eső. Fagypontkörüli hőmérséklet. Selyem-damaszt méterenként, — valamint fe- ; kete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig j méterenként, — a legdivatosabb szövés szín és mintázatban. Privát-fogyasztóknak postabér és vámmentesen va. lamint házhoz szállítva, — mintákat pádig pósta- fordultával küldenek, llennehcrg <». (cs. és k. udvar szállító) «elyemgyárai Zürichben. — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasz­tandó. — Irodalom. Jókai, Bródy, Rákosi 1818-ának Vili. és IX. füze­tét kaptak meg ma. Immár deczemberben járunk, a trón- változásnál. Az eddigi események gazdag gyűjteménye e mű, mely nem csak képekben múl felül minden eddigi magyar vállalatot, de szövege is mó tó a nagy idökböz, s nem túloz senki, a ki azt mondja, hogy ez valóban leg­újabb és teljes története a forradalomnak. Tudósaink maguknak ós egymásnak Írnak, alig nyújtanak olykor valamit a nagy közönségnek. íme egy mú, mely egyene­sen annak készült, édes mindnyájunknak; melyet a fő­rangú világ és a nép egyaránt megérthet, s mely mégis a történeti ismeretek teljességével, a haza lángoló szere­tőiével fordul a múlt homályosulni kezdő képei felé, s a művészi szív teljes és megnyilatkozó hajlamával ós ked­vével árasztja ránk saját ihletének gyönyöreit. A nemzet valóban méltán ünnepli az ötvenéves évfordulót, midőn annak ily maradandó emléket állít A munka Róvai-Test- vórek írod. Int- Részvénytársaság kiadásában jelenik meg. Kapható minden könyvkereskedésben. Egy füzet ára 30 kr. Az egész mü 9 ft. Magyar Könyvtár. (Olcsó Shakespeare.«Uj füzetek ) A Lampel-féle könyvkiadócég uj vállalata, a »Magyar Könyvtár“, mely jó és olcsó könyvek terjesztését tűzte ki célul, pár hónap alatt kedves ismerősóvó vált a ma­gyar olvasóközönségnek. Mindenki örömmel támogatja nemzeti kultur-hivatásának betöltésében, s a hasonló fajta idegen nyelvű vállalatok már is kénytelenek lassan lassan a Magyar Könyvtár sárga füzetei elöl Visszavonulni. Most jelent meg az uj vállalat harmad k sorozata, öt füzet, a 17. számtól a 22-ig. S ezek: a „Szentivánéji álom“, melyet Shakespearé-böl Arany János remek fordításában nyújt a vállalat. A 19. füzet Kisfaludy Károly válogatott költemé­nyeit tartalmazza Bánóczl József rendezésében. Bánóczi irt szép bevezetést a 22. füzet elé is, a moly Kármán jFanny

Next

/
Oldalképek
Tartalom