Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-30 / 5. szám
Bosznia és Herczegovinába Magyarország egész területéről tilos. Ezzel egyidejűleg a m. évi 17138. számú felhívásomban foglaltak hatályukat vesztik. S.-A.-Ujhely, 1898. január 17. Matolai Etele, alispán. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi december hó 15-én tartott közgyűléséből. (119/26464. sz. Olvastatott az állandó választmánynak, a borellenőrzö bizottság által alkotott szabály rendelet tárgyában beadott határozati javaslata. Az állandó választmány határozati javaslatának elfogadásával a szabályrendelet elfogadtatván záradékolás végett, annak meghirdetése után a nagyméltóságu belügyi és kereskedelemügyi ministeriumhoz felterjeszteni határoz- tatott. A főszolgabirák utasittatnak, hogy a „Zemplén“ hivatalos lapban közzé tett szabályrendeletet hirdessék meg és annak megtörténtét igazoló bizonylatot 30 nap alatt mutassák be. A nagyméltóságu pénzügyminister pedig az iránt határoztatott feliratban felkéretni, mél- tóztassék a Zemplén vármegyei pénzügyigazgatót utasítani, hogy a máshelyről a Hegyaljára behozott borok küldőinek és megrendelőinek nevét, valamint a behozott bor mennyiségét feltüntető kimutatást negyedévenként a borellenőrző bizottság elnökéhez, a vármegye alispánjához átküldeni szíveskedjék. Kmf Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 619/26464. sz. A borellenőrző bizottság szervezetéről, ügykezeléséről és az 1893. évi XXXIII. t. c. végrehajtása iránt alkotott szabályrendelet : I- ső RÉSZ. Szervezés, ügykezelés. 1 §. A vármegye területén 10 bizottság alakittatik; és pedig minden szolgabiró székhelyén egy-egy. Minden bizottság áll egy elnökből, a kit a főispán nevez ki, és négy tagból, a kik közül kettőt a főispán nevez, kettőt pedig a törvény- hatóság közgyűlése három évi időtartamra választ. A bizottság jegyzője a székhely községi jegyzője. Az irodai teendőket az illető község köteles ellátni. 2. §. A bizottság minden hóban egyszer az elnök vagy két tag kívánságára többször is tartozik ülést tartani. Az ülések határnapját az elnök öt nappal előbb köteles a tagokkal közölni. Az ülések mindenkor a járás székhelyén tartandók. 3. §. A borellenőrző bizottságokat az alispán minden év december hó első részében egy közös ülésre összehívni köteles, a melyen az egyes bizottságoknak működési eredménye egy közös jelentésbe felveendő s a netalán szükségesnek tartott javaslatokkal a törvényhatóság közgyűlésének bemutatandó. 4. §. A bizottság és annak tagjai nem csak azt, amit az 1893. évi XXIII. t. c. végrehajtása tárgyában 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi ministeri intézvény hatás és jogkörökbe utalt teljesíteni, hanem közreműködni kötelesek, hogy az 1893. évi XXIII. t. c. pontos és szigorú végrehajtásával a Hegyallja borvidékének érdekei megóvassanak és előmoz- dittassanak. II- ik RÉSZ. A törvény végrehajtása iránti intézkedések. 5. §. Zemplén ' vármegye területén lakó nagy birtokos borkereskedők, valamint az eladásra termelő szőlőtulajdonosok (bortermelők) nyilvántartást tartoznak vezetni boraikról; ezen nyilvántartásban a boroknak származása, termő helyük feltüntetésével, mennyisége, az eladó neve a kitől a bort vásárolták, illetőleg a vevő, a kinek borukat eladták, külön rovatban feltüntetendő. 6. §. A Hegyalljáról szállítók számla bejegyzésekkel azonos módon az illető szállító levelén jelezni kötelesek a küldött bor hegyvidéki jellegét és minőségét, t. i hogy a bor asszu, szamorodni, pecsenye vagy asztali bor-e? 7. §. A községi elöljáróknak kötelességükké tétetik, hogy a községeikben levő összes borkészletet minden év január havában felvegyék; a felvétel napja az illető borellenőrző bizottság elnökének bejelentendő s a bormennyiséget feltüntető kimutatás a járás főszolgabírójához beterjesztendő lévén, aki azt az alispánnak azonnal bemutatja. 8. §. A bizottságoknak kötelessége figyelemmel kisérni, valljon az ellenőrzés a törvényben és utasításban körülírt módon a hatóság által végrehajtatik-e ? 9. §. A kir. pénzügyigazgatóság által az egyes községekbe behozott, valamint onnan elszállított borok mennyiségéről, származási helyéről és hova küldetésükről készített kimutatást az alispán á borellenőrző bizottságoknak évnegyedenként megküldeni köteles. 10. §. A borellenőrző bizottságok az alispán elnöklete alatt december hóban együttes ülést tartanak, melyben működésűkről s nyert tapasztalataikról számot adva, a működésűk körébe eső vidék érdekeiben teendő külön intézkedések iránt előterjesztést tesznek, s az előterjesztéseket közösen megvitatván, határozatot hoznak; mely határozatok azon esetben ha azok a törvény és utasítás keretén kívül állóknak látszanának felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottság útján a nagyméltóságu kereskedelemügyi ministeriumhoz feiterjesztendők. 11. §. Ézen szabályrendelet intézkedései ellen a borkereskedők és bortermeléssel üzlet- szerüleg foglalkozó szőlőbirtokosok, vagy megbízottaik által elkövetett cselekményei, vagy mulasztásai kihágásnak minősíttetnek és pedig az 5. és 6. §. rendelkezései ellen vétők 25 koronától 200 koronáig, ismétlés esetén ennek kétszeresével bűntetteinek. 12. §. Azon községi elöljáró és főszolgabíró ki a 7. §-ban meghatározott kötelességét nem, vagy hanyagul teljesiti, az 1886. évi XXII. illetőleg az 1886. évi XXIII. t. c. értelmében fegyelmi úton büntetendő. 13. §. A kihágások elbírálására az 1893. évi XXIII. t. c. 11. §-ban megjelölt hatóságok illetékesek. 14. §. Ezen szabályrendelet, mely az 1893. évi XXIII. t. c. végrehajtása tárgyában a kereskedelmi ministerium által 53850. szám alatt kiadott végrehajtási utasítás 31. §. alapján alkottatott/az illetékes ministerium által lett záradékolása és a vármegyei hivatalos lapban történt meghirdetése után 15 nappal lép életbe. Kelt t. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. december 15-én tartott közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 3696. sz. Zemplén-uárm. kir. tanfelügyelőjétől. A zemplénvármegyei t. tanító urakhoz ! A „Franklin Társulat“ kiadásában egy a gazdasági ismeretek minden ágát felölelő s e mellett teljesen népies irányú „Néplap“ jelenvén meg, felkérem a t. tanító urakat, hogy ezen hetilapot a nép között minél szélesebb körben ismertetni s terjeszteni szíveskedjenek. A lap évi előfizetési ára 1 ft 50 kr. s megrendelhető a „Franklin Társulatinál Budapest, IV. kér. Egyetem u. 4. szám. S.-A.-Ujhely, 1898. január hó 8-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. 177/IV. 98. sz. A s.-a.-ujhelyi járás főszolgabirájától. Körözés. Hericz Mártonná csörgői lakos tulajdonát képező 8 hónapos, veresgöndör szőrű, jegynélküli koca malaca 1898. évi január hó 25-én reg. 8 óra tájban Csörgő községéből eltévedt. Felliivatik a megtaláló, hogy fent nevezettnél jelentkezzék. Köröztetése elrendeltetik. S.-A.-Ujhely, 1898. jan. 27. Horváth István szolgabiró. Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán Csütörtökön, Pénteken, Szombaton január 30. Mártonka január 31. Nel. Péter február 1. Ignác vt. február 2. Gycr. sz. B.-A. február 3. Balázs pk. február 4. Veronika f február 5. Ágota sz. .Ä. szerkesztő póstája,. 4/. ö/.vegv. A balladának való tárgy alapeszméje teljesen jó és lélektani motívumai, ha néhol sántikálnak is [különösen a 14. strófa amelett, hogy nagyon nehezen érthető: önmagának ellent is mond: „Most halj meg! S a szegény reszkető fehér kéz ön magát öli meg stb.] elég hűen tükrözik vissza s eléggé magyarázzák a cselekményt. Ez a tárgy hálás arra, hogy reálisaoban tüntesse olénk az özvegy és szeretője viszonyát. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy pikáns legyen, csak azt, hogy jobban kidomborodjék a ballada főhősének nem lelki állapota, hanem a mindennapi életben vaió szereplése, aminek aztán folyománya a lélek megbánása, az önmagába szállás és a szégyen elől való menekülés. Fájdalom, a kidolgozásra nem mondhatjuk azt, hogy jó, mert egészen pongyola. „Forma dat esse rei* ha valahol úgy a költészetben kell, hogy érvényesüljön. Mert dacára annak, hogy a ritmusok jól peregnek: a rímek a lehető flegroszabbak s a nyelvezete éppen nem költői s csak a rapszódiánál megengedhető dolog, hogy a strófák ne legyenek egyenlő számú soruak. Sőt itt strófa sem kell. Különben melegen ajánljuk, hogy az átdolgozásra vegyen magának fáradságot: a reá fordított figyelmes munka nem fog kárba veszni. Tokaji levelezőnket tisztelettel kérjük, hogy a hétről szóló tudósításait, ha csak lehet, már pénteken reggel legyen szives föladni számunkra. L. úrnak — N.-Mihály. Lapunk zárta után érkezett. Átolvassuk. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás O-éza. Kiadó-tulajdonos Éhlert Gyula Hirdet Szoba fűtésre ajánlok finom szalon kőszenet 1 mm. házhoz szállítva 1 frt ÍO krért. Úgyszintén valódi Gyöngyösi bort literenként 32 krtól 36 krig. KLEIN GÉZA. Papsor-utcza. Bérbe-adó. A Csillag utcza 354. számú házban a tűzoltó laktanya mellett négy szoba, konyha, kamara és fürdő-szobából álló lakás folyó évi április 24-töl bérbe adó. Ugyanott ház- telkeknek való helyek négyszög-ölenként eladók. Értekezhetni a fent megjelölt helyen. 2967/IV 1898. sz. Hirdetmény. Az 1897. évi I-ső t. czikk 3. §-a alapján Sáros-Patakon marhasó áruda kezelésére pályázat nyittatik, melyre a zárt Írásbeli ajánlatok a s.-a.-ujhelyi kir. pénzügyigazgatósághoz 1898. évi február hó 15-én délelőtt 9 óráig nyújtandók be. Az engedélyes sóárus köteles az árusításra megkivántató marhasót az akna-szlatinai sóbánya hivatalnál készpénzért beszerezai s azt saját költségén az áruda helyére szállítani. A heti sómennyiség a felállítandó sóárudánál 2000 klgramban van megállapítva. A sóárus a marhasóért Akna-Szlatinán métermázsánkónt 10 koronát fizet. A benyújtandó ajánlat arra terjedjen ki, hogy ajánlattevő mily áron fogja a marhasót a vevő feleknek elárusítani. A pályázók 50 kros bélyeggel ellátott zárt Írásbeli ajánlatokat a fent megjelölt határidőig a s.-a.-ujhelyi kir. pénzügyigazgatóság főnökénél tartoznak átadni. Áz ajánlathoz csatolandó még a magyar állampolgárságot, erkölöcsi és vagyoni állapotot, nemkülönben a nagykorúságot igazoló bizonyítvány. Egyéb feltételek a s.-a.-ujhelyi kir. pénzügyőri bizottság s a kir. pénzügyigazgatóságnál tudhatok meg. Magyar kir. pénzügyigazgatóság S.-A.-Újhelyben, 1898. év jan. hó 25-én. Talapkovics Vazul, s. k. • kir. tanácsos m. kir. pénzügyigazgató. Tk. 2014/97. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gálszécsi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Reinitz Eszti végrehajtatónak Hrin Vaszily végrehajtást szenvedő elleni ioo frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék és (a gálszécsi kir. járásbíróság) területén lévő Bacskó községben fekvő, a bácskai 30. sz. tjkvben A 1—8 sor 31., 19t , 258., 282., 357., 440., 494., 507. hrszám alatt felvett és Hrin Vaszily végrehajtást szenvedett nevén álló V8 úrbéri birtokra az árverést 906 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanság az 1898. évi márczius hó 18. napán délelőtt 10 órakor Bacskó községe bírája házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 90 frt 60 krt, készpénzben vagy az 1881. LX. t.-czikk 42-ik ij-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy min. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX t.-c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gálszécsen, a kir. járásbíróság mint telekkönyv- hatóságnál 1897. évi deczember hó 20-án. Ullllillüxky, kir. albiró.
