Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-19 / 25. szám

1898. juiius 19.___ H. Melléklet a „Zemplén“ 25. számához.

viselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába.

„Gyakorlati méhészkönyv és viaszkiválasztó prés.“ Bácskái Sámuel lelkész, a csapi méhészkor elnöke az előr.e bocsátott cím alatt gyakorlati útmutatót irt a méhek tenyésztésére. A 68 lapra terjedő és 9 magyarázó ábrát tartalmazó segédkönyv ára 45 kr. A könyvecskéről Dezső Lajos a Sárospatak m. kir. tanítóképző igazgatója igy nyilatkozott: »Ha rajtam állana szívesen behoznám a méhészetről írott kis könyvét intézetünkbe tankönyvül is, mert elég rövid arra, hogy unalmassá, kelletlené ne váljék, még is elég kimerítő arra, hogy a kezdi méhé szék utravalóul magukhoz vegyék abból a legsziik- kségesebb ismereteket. Irálya elég világos, egyszerű és magyaros. A viaszkiválasztó-présnek darabja, mig a készlet tart, 7 ft Ajánljuk a méhészek figyelmébe.

A »Zenélő Magyarország“ zongora zenemű folyóirat junius 15-iki XII-dik füzete különösen érdekes zenemű tartalommal jelent meg. Tartalmazza: I. Zsadányi Armáod, »Hej csicsóka, csicsóka“ .. és Még azt mondják sej, huj. 2 magyar dalt. II. Wesner P. „Graziana“ uj társas körtáncot. Tánc utasítással ellátva. III. Greizinger J. »Boldog csak az, aki szeret“ dalkeringőt. IV. Halevy P. Bleazár dalát a »Zsidónö“ operából. Ily [gazdag választékát és a legújabb zeneműveket találja meg a zongorázó közönség a »Zenélő Magyarország“ minden füzeteiben. Minden füzet 10—10 oldal zenét ad. Előfizetése az ép most meginduló III évnegyedben 0 hasonló gazdag tar t£lmu füzetre 60 oldal zenetartalomnak 1 ft. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten,

VI. Csengery utcza 62, a, honnan mutatványszámot bárhova ingyen és bórmentve küldenek.

Jókai a »Magyar Könyvtár'-ban. A Lampel-féle ki adócég nagyfontosságu vállalata, mely máris diadalmasan küzd a német Reklám-füzeteknek Magyarországon való elterjedése ellen, nemcsak a közönséget birta meghódítani, hanem az iróvilág köreiben is mindenütt őszinte rokon- szenvvel és jóindulattal találkozik. Most maga a magyar Írók fejedelme, Jókai Mór is a vállalat munkatársai közé állott, több igen nagy érdekű munkáját engedve át a M. K.-nak. E munkák elseje most jelent meg; cime „Emlék- beszég Rudolf trónörökösről és egyébb beszédek.* Még mindenki emlékezhetik arra a remek szónoklatra, melylyel Jókai annak idején a m. t. Akadémia közgyűlésén a szerencsétlen királyfi emlékének áldozott és amely kétségkívül a legszebbek közé tartozik, a mik a koszorús iró tollából folytak. Ez a beszéd arra van hivatva, hogy mint az emlókbeszédek mintaképét olvassák a magyar iskolákban. De az e füzetben foglalt többi beszédek is rendkívül be» csesek : a Jósikáról a Kisfaludy társaságban tartott emlékbeszéd, a Kossuth temetésén mondott gyászbeszéd s az idei márciusi ünnepeken elmondott két szónoklat. Ezek vannak összegyűjtve a „M. K.“ 46. füzetében, mely ismét becsületére válik a könyvtár szerkesztőjének és kiadóinak. — Jókai füzete mellé Petőfi Sándor prózai munkáinak egy füzete sorakozik. — A magyar irodalmat még egy név képviseli a most megjelent sorozatban; Kozma Andoré, a népszerű szatirikusé, aki egy csomó »Víg elbeszéléssel gazdagította a vállalatot. — A külföldi irodalom termékei közül Poe-nak világhírű Rejtelmes történetoi-ből kapunk kettőt, Tolnai Vilmos fordításában, aztán pedig Schiller egyik legszebb drámáját, a Messinai Menyasszonyt, melyet iskoláinkban sokat olvasnak és melyet most a nemzeti színház számára Váradi Antal fordított magyarra. Mind e füzetek 15 kr.-jával egyenként is kaphatok minden könyv- kereskedésben.

Egyesületi élet.

Meghívás.

A sátoralja-ujhelyi izr. nőegyesület június hó 26 án tartja meg rendes évi közgy űlését, melyre az egyesület t. tagjait ez utón is meghívom.

Teich Zsigmondnó, elnök.

Nyilvános számadás

a »s.-a.-újhelyi izr. népkonyha egyesület« céljaira

f. hó 12-én megtartott táncmulatságról.

Összes bevétel .... 281 ít 50 kr.

Összes kiadás .... 95 ft 10 kr.

Tiszta nyeremény . . . 186 ft 40 kr.

Felül fizettek s adakoztak, 8—8 ftot: Kun Frigyes, Schön Vilmos dr.; 5 ftot: Zinner Henrik ; 4 ftot: Weinberger Dávid (Imreg); 3—3 ftot: Gutmann Mór Luka, Groszmann I. (Dombrád), Mezey Mátyás, Mailáth Jrzsef gróf (Perbenyik), Schwartz Bernát, Widder Gyula, Haas Adolf, Juhász Jenő, Teich Zsidmondné, Mandel Géza (Kemecse); 2—2 ftot: Schön Sándor, Markovits Miksa. Szakácsy Károly, Goldblatt Mór (Spatak), Perlstein József, Ehlert Gyula, Kávássy Soma (Bélatanya), Lővy Adolf, Davidovits Adolf (Jesz- treb), Vécsey Sándor báró (B.-Szerdahely), Fried Lajos dr.; 1 ft 50—1 ftőOkrt: Fuchs Jenő, Hirsch Albert; 1—1 ftot: Kornstein Mórné, Kaufmann Márk, Reichard Mór id., Fleiszner Frigyes, Vér tessi Zsigmond, Rooz Adolf, Reichard Armin, Reichard Gyula, Reich Lipót (Luka), Erényi Manó dr., Haas Fülöp, Mandel Imre, Szemere József (Toronya), Halász József, Zinner Adolf, Roth József, Rosenberg Bernát dr., Rosenberg Sámuel, Ligeti Józseí dr., Kellner Soma dr., Herzog Lipót, Klein Jakab dr., Korinkó Jánosné, Nemes Sándor, Gyarmathy Béla, Grünbaum Márk, Klein Albert, Reichard Lajos, Wilhelm és Spietz. Szalay Jenő (Kassa), Schön Hugó dr., Frisch Heiman, Fried Samu dr., Kornstein Jenő, Harsányi József (B. K.Váralja), Pekáry Gyula, Czakó Ignác, Vass József Blum Artúr, Szűcs Jenő, Klein Pál, Ákos Arnold, Bettelheim Sándor, Haas Bernát dr., Haas Mór, Rosenthal Sándor dr., Kellner Ede, Szepessi Arnold dr.; 50 krt: Szunyoghy Zoltán.

Fogadják úgy a mulatságon résztvevők, mint a nemes adakozók az egyesület hálás köszönetét.

Widder Gyula, Haas Adolf,

e. titkár. e. pénztáros.

A „s.-a.-ujhelyi iparosok önképzó' egyesülete“ 1898 május hó 29-én, saját könyv tára javára rendezett majálisának számadási eredménye a következő:

Bevétel . . . 192 ft —

Kiadás . . . 205 ft —

Hiány ... 13 ft —

Felülfizetni szívesek voltak : Juhász Jenő 5 ft 50 kr., Schön Vilmos dr., Wallis Gyuláné gfné 5—5 ft; Csernyiczki János 3 ít; Majoros Gyula 2 ft 50 kr;^Dubay István, Éhlert Gyula, Soltész N Windt J. 2—2 ft; Rein István, Turay János, Dani elis Lajos 1 ft 50—1 ft 50 kr ; Schmidtkó János, Herczog Lipót, Goldsmidt N., Ploth J. Ignác. Le- nárd N., Zombori János, Fux János, Friss Heiman, Pusztai N., Schöna Ferenc, Pusztai N., Szakácsi Károly, Bock Imre 1--1 ft; Balázs János, Deutsch Ignác, Jászay Antal, Ábrahámovits Mór, özv. Fetykóné, Krikbaum Gyula, Zvolenszky Jó zsef 50—50 krt.

Fogadják a nemesszivü felülfizetők az egyesület hálás köszönetét, valamint ez utón mondunk köszönetét a mulatságon kifejtett buzgalmaikért, a közreműködött hölgyeknek és egyesületi tagtár sainknak, kérve becses támogatásaikat a jövőre is fentartani.

S -A.-Ujhely, 1898. jún. 14.

Az egyesület nevében:

Adám Antal, Hericz Sándor,

I. jegyző. elnök.

A s. pataki ev. ref egyh, énekkar f. hó

5 én szépen sikerült tavaszi mulatságot tartott, mely a kitűzött jótékony célra mintegy 100 koronát jövedelmezett. Felüifizetni szivesek voltak : Radácsi György, Hodosy Béla 5—5 kor; Búza János 4 kor, Bálint Dezső 2 kor. 28 fillér, Csétsi Nagy Pál, Eperjesy József, Popovits János, Szinyei Endre, Cziráky István, Csicseri József, Molnár János (iparos) Tresztyánszky Károly 2—2 kor ; Szabó Zsigmond, Trencsényi Pál, Matisz Andrásné, Ka- péri Ferenc, Szívós Mihály, Szőke Györgyné, Dobozi István, Harsányi István. Pejkó Pál, Szente István, Szinyei Gerzson, Koch Lajos, Makiári P. Miklós, Hódy József, Gecse Lajos, Erős Károly, Ternyei Mihályné 1—1 kor ; Szkircsák Bertalan, 40 fillért. A nemes szivü adakozók fogadják az ev. ref egyh. énekkar hálás köszönetét: Kántor Ferenc, pénztáros; Csiszár János, Varga András ellenőrök.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Köszönetnyilvánítás

Nyugdíjaztatásom iránt benyújtott folyamodásom, megrendült egészségemre való tekintettel, méltányosnak találtatván 1. évi július hó 1-től nyugdíjba helyeztettem Amidőn m. kir. utmesteri szolgálatomból kilépek : kedves kötelességet teljesítek, midőn e helyen is köszönetét mondok nsg. SzunyoghyDezső műszaki tanácsos és Hönsch Dezső kir főmérnök uraknak irántam mindenkor tanúsított jóindulatukért.

Kelt Tokajban, 1898. évi június 17-én.

Kiváló tisztelettel;

Baiásy Ede.

TAN ÜGY.

Zemplén vármegyei Tanitó-Epit hivatalos rovata.

— Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők.

Mit tehet a tanító a szocializmus meggátlására ?

Irta: Vass József.

Felolvastatott a zemplén-vármegyei tanító egyesület felső- körének 1898. máj. 4-én N -Mihályon tartott alakuló gyűlésén.

(Folytatás és vége.)

És most nézzük a szocializmusnak általam megjelölt másik főokát a tudatlanságot. Midőn hires jogászunk, Emmer Kornél, a költségvetés — országgyűlési tárgyalása alkalmából — a tudatlanságot jelölte meg a szocializmus egyik főokául és arra a következtetésre jutott, hogy ennek okai a népiskolák; a tanítóság tekintélyes része felzudult e vádra és sértett önérzettel utasította vissza e vádat. Ha a hires jogász és képviselő ur Magyarország néptanítóit vádolja, nem helyesen cselekszik. Magyarország néptanítói egy félszázad alatt oly óriási munkát végeztek, melyet el nem ismerni nagy elfogultságra mutat és ha nincs is minden úgy, mint ahogy annak lenni kellene, annak legkevésbé a néptanítók az okai. De viszont elfogultság volna részünkről is be nem vallani, hogy népünk, melyet ily fantasztikus tervekkel, mint a föld felosztása, el lehet bolon- ditani, nem áll a műveltség azon fokán, melyet egy kulturállam fiaitól elvárunk.

Nálunk a földmives népre alig van az elemi oktatásnak az életre kiható intenzív hatása. Az iskola és az élet között óriási ür tátong. A legjobb viszonyok mellett is a paraszt-gyermek 15 éves korában hagyja el az iskolát, azután egy sivár, kietlen vadonba lép, ahol szellemi és erkölcsi életének nincs semmi üdítő tápláléka. Mindig jobban ránehezednek az élet gondjai, amelyek lassankint elnyomnak lelkében minden nemesebb érzést s mire a férfi korra jut, az iskolában szerzett kincseknek csak a salakja marad meg lelkében.

Igyekeznünk kell tehát az űrt áthidalni és gondoskodni, hogy a gyermek az iskolából kikerülve továbbra is nevelői befolyásunk alatt maradjon.

Évégből alakítsunk ifjúsági egyesületeket népkönyvtárokkal és dalárdákkal összekötve és rendezzünk kivált a téli hónapokban a felnőttek részére is tanulságos felolvasásokat, — A magyar paraszt konzervatív hajlamú és irtózik minden újítástól. A XIX. század óriási haladása rá zavarólag hat. Nem fogja fel a korszakalkotó tálálmányoknak az értékét és azokban csak a saját keresetképességének csökkenését látja. Ily felolvasó estélyeken igyekezzünk ezeket a néppel megértetni és azok előnyeinek felhasználására kioktatni. — Különösen a gazdasági eszközök terén történt újításokról és azok előnyeiről világosítsuk fel ilyen alkalomkor a népet.

Még egy fontos körülményre vagyok bátor b. figyelmüket felhívni. Ez a vallás-erkölcsös nevelés. Magyarország néptanítói soha a vallás-erkölcs útjáról le nem tértek és mindig ily szellemben nevelték növendékeiket. — Most azonban még kiválóbb gonddal, még fokozottabb szorgalommal kell a vallásos nevelésre ügyelnünk. A vallásoktatásnál azonban ne a formára, hanem a lényegre fektessük a fősulyt. Egy tárgynál sem fontos az annyira, mint épen a vallás tanításnál. Igazmondásra, emberszeretetre, háladatosságra, megelégedésre és egymás iránti türelemre, felebaráti szeretetre és egymás gyengéinek elnézésére, a jónak és szépnek megbecsülésére neveljük növendékeinket

És most hátra volna még a szocinlizmus általam említett 3. oka, a bujtogatás. Azt hiszem, ha a népet tudatlanságából kiszabadítjuk, a szocializmus főokát a szegénységet enyhítjük, akkor az izgatóktól sem kell a népet féltenünk, mert igazságszeretetre szoktatva őket, undorral fognak elfordulni a nagyhangú agitátoroktól.

Ezek volnának tehát azon eszközök, melyeket célravezetőnek tartok, a mozgalom meggát- lásra, vagy legalább is normális mederbe való terelésére.

Fel tehát kedves kartársaim a munkára! Isten segedelmével a jutalom sem maradhat el, mely mi lehetne más, mint az a jóleső megnyugtató tudat, hogy Isten, haza és embertársaink iránt kötelességünket híven teljesítettük.

A szép előadásról általában.

(Folytatás.)

Itt már feltételezzük az irodalmi nyelvben való jártasságot és a pedagógia iránt való érzéket, de mig itt a dajka az első nyelvmester, ad dig a szülék a gyermeki léleknek ama sajátságát, mely az anyanyelv iránt, mint valami finom műszer a legérzékenyebb, az idegen nyelv, illetőleg nyelvek korai behozatalával tompítják el. Már akkor terhelik a szellemet, mikor az úgy szólván még embriójában van, de meg másfelől a test is gyenge és fejletlen. A statisztika a halandóság legmagasabb arányát a legfiatalabb korra helyezi. Mily cinikus is az a statisztika.

A fentebbiekből látni való, hogy a gyermekek nem valami fejlett beszélőképességet hoznak az iskolába, Egyfelől a szülei gondtalanság, másfelől a környezet, mely leggyakrabban — a mi természetes is — a hasonló korúakból áll, már kezdetben ferde irányt adnak a gyermeki beszéd fejlődésének. Tapasztalatból tudjuk, hogy a 6—7 éves korú iskolába felkerült gyermek szótára mily szegény és nyelvezete mily ingatag alapon nyugszik. szófüzése mily gyakran ütközik bele a nyelvtan legelemibb szabályaiba is, a tájbeszéd pedig, mely igen gyakran kétes értékű, beszédbeli készségének húsává és vérévé vált.

Ily körülmények közt az iskolának, a nem-