Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-16 / 3. szám
erősödését, példátlan recipiáló képességét, áldozatkészségét és biztos Ítéletét, araely- lyel meg tudja különböztetni igazi lelki szükségeit. Ma pedig látom és vallom: hogy a magyarság, mint könyvvevő közönség is aránylag elöl áll a nagy nem zetek között, csak a szükséges, hasznos, jó könyvvel forduljanak hozzá. Amidőn mély hálát érzek a közönség iránt, hálámat, köszönetemet és nagyrabecsülésemet mindenekelőtt a „Pallas Nagy Lexikona“ szellemi megalkotóival szemben tartozom leróni. A közönség ereje és pártfogása, társaságom anyagi áldozata és bátorsága mind hiába lett volna, ha nem sikerül megtalálnom a szerkesztőt és a szerkesztőséget, a Lexikon munkatársait, ezek sorában a „Zemplén“ t. szerkesztőjét is, az élő és aktiv magyar tudományosságot, a mely mint egy hatalmas, érett, kész és pontos szervezet munkálkodott. Csodálkozással néztem működését és életem egyik nagy gyönyörűsége, hogy társaságom szolgálatában nekem jutott a szerencse ama nagyszerű munkásságnak megadni a materiális eszközöket, hogy a nyilvánosság elé az én kezdeményezésem hozta a „Pallas Nagy Lexikoná“-t. E nagy könyvért legyen a dicsőség — Tiszti bál. Az idei farsangnak elit-mulatsága, a lapunk ma egy hetes számában már jelzett táncmulatság lesz, melyet az Ujhelyben állomásozó honvéd- és csendőrtisztikar, a vár- megyeháza termeiben f. é. február 12-én fog rendezni. A mulatságról szóló s már a múlt héten széjjel küldött meghívó szövege a következő : A Sátoralja-Ujhelyben állomásozó magy. kir. honvéd- és csendőrtisztikar folyó évi február hó 12-én, a vármegyeháza termeiben, zártkörű táncestét rendez. Kezdete este 8 órakor. — A városi kaszinó bálja. Értesülésünk szerint Ujhely város kaszinója elhatározta, hogy a farsang utolján, febr. 29-én, táncmulatságot rendez s evégből a kaszinó választmánya Horny ay Béla dr. elnöklete alatt a Schweiger Áron, Novák Gyula, Gnädig Lipót, Kiár Andor, Kail Béla, Ocskay László, Pallay József és Rei- chard Dénes tagokból álló vigalmi bizottságot már megalakította. A rendező-bizottság különben vagy hetven tagból fog állani. Az előjelek szerint a mulatság egyike lesz a farsang legnépesebb és legsikerültebb mulatságainak. — Új plébános. Derfínyák Béla, kassai rk. káplán, mint a „K. Hl.“ irja, Parnóra plébánosnak neveztetett ki.-— Időjárás. Olvadásos, 8— 10°-os meleg után tegnapra viradva ismét téliesre változott az idő. Ha Így marad, vághatják megint fejszével a vizet és folytathatják tovább a napok óta abbanhagyott jégszüretet. — Ujhely város gyomra. Ujhely város nagyságára, fejlődésére és jó gyomrára valló statisztikai közlés fekszik előttünk, amelyből megtudjuk, hogy vágóhidunkon 1897-ben hány négylábú került sakter- és henteskéz alá. E szerint levágtak: 6 bikát, 282 ökröt, 1482 tehenet, 119 tinót, 2582 borjut, 436 juhot és 2515 sertést, összesen tehát 7421 állatot. Bizony nagy numerus ez s csak az a sajnos ebben, hogy 282 ökör mellett 1482 tehén majdnem mindig silány húsa került mészárosaink jóvoltából közfogyasztásra. — Péntekesti felolvasások. A múlt évek gyakorlata szerint, igy a téli hónapok péntek estéin, városunkban az ev. ref. egyházhoz tartozó gyülekezetben ismét uzoválják a vallásos felolvasóestéket, melyek nemcsak hitbeli tekintetben, de az erkölcs, a jellem, főként pedig a hazafias érzés szempontjából is üdvös hatást gyakorolnak a más vallásfelekezetüek sorából is egybesereglő hallgatóság lelkületére. A felolvasóesték színhelye az ev. ref. elemi iskola fiúosztályának tanterme, mely eddig még minden estén szűknek bizonyult a hallgatóság befogadására. A felolvasás ideje hetenkint péntek este 5 óra. Az uj évadban volt már négyr összejövetel, melyen különböző tárgyakról a derék Janka Károly ev, ref. segédlelkész, aki valósággal éltelő lelke az üdvös intézménynek, olvasott fel, két ízben egy -egy szavalattal is pótolván az esték programját. Más alkalmakkor Hlavathy József (Hlavathy Elek városi jegyező VIII. oszt. tanuló fia) Meczner Ferenc VIII. és Vágó Dezső IV. gimn. oszt. b. tanulók gyönyörködtették kellemesen a szép számú, jobbára a polgárokból és polgárnőkből álló közönséget, részint már kiforrott tehetséget mutató, részint szép reményekre jogosító szavalataikkal. — Az izraelita nőegyesület bálja tegnap éjjel zajlott le a színházteremben. A mulatság sikeréről és lefolyásáról mához egy hétre fogunk referálni. — Tűzoltóbál. A tüzoltóegyesület f. hó 29-iki batyubáljának bizottsága felkért bennünket annak a közlésére, hogy akik elnézésből eddig meghívót nem kaptak volna, szíveskedjenek az iránt Schmidt Lajoshoz, az egyesület titkárához fordulni. Tudatjuk egyúttal, hogy páholyjegyek a mulatságra már nem kaphatók. — Ipartestületi bál. Az ipartestület febr. 5-iki báljára, amint értesülünk, nagyban folynak az előkészületek. Az elnökség több kellemes meglepetésről gondoskodik a közönség részére, amit persze most még el nem árulhatunk, mert akkor már nem lenne meglepetés. Egyet azonban megsúgunk és ez az, hogy a kedv fokozására az ipartestület valódi hegyaljai szőlőtőkén termett finom cankó bort fog a lelkesedni akaró közönség közt felszolgáltatni. — Csak helyeselhetjük az ipartestület részéről, hogy ezt a régi jó szokást behozza és igaz vendéglátással ingyen italt ad, s valódi jó borral traktálja meg vendégeit. A meghívók a napokban fognak kibocsáttatni. G. — Eljegyzés. Balogh György', birtokos gép tulaj do nos, gercselyi lakos, eljegyezte Traun Margit kisasszonyt Pelejtén. — Esküvő. Grappa Pál, magyar-izsépi rk. tanító, f. hó 25-én tartja esküvőjét Narozsnyi Teréz kozmái m. kir. posta- és távirókezelőnővel. Az ifjú párnak tartós boldogságot kívánunk ! rl. — Kőszéntolvaj. Bártfai András sárospataki származású kőmivesinast a minap tetten érték, amint a vasúti állomás közelében a raktár épületek mellett garmadába hányt kőszénből egy zsákot megrakott s elcipelni igyekezett. fpléni szélekre, Agárd, Czigánd és Karúd községekbe az a rákfene, mely gondozatlan elvadu- lásával, fájdalom, Szabolcs-vármegyében a köz- békét nemcsak hogy' megrendítette már, hanem -— csalódjunk a kórtünetekben — a társadalom rendjét is felforgatással lenyegeti. —- A mi vármegyénk, reméljük, nem lesz háládatos talaj a Szabolcsból átplántált szocializmus meg- foganásához, mert, és ezt a közönség megnyugtatására mondjuk, nálunk a közkormányzat az ellen az undok célzatú, a nép jóhiszeműségére spekuláló paraszt-szoeiálizmus ellen már is oly' kiterjedt s mélyreható intézkedéseket tett, melyek alkalmasoknak bizonyultak az egész Tisza-menti hosszú vonalon (Agár dtól—Karádig) arra, hogy a baj csirái alaposan elfojtassanak. Óva intjük, saját jól felfogott érdekében, vármegyénknek józan itéletü népét, hogy ne hallgasson a szocialisták népbolonditó, jött-ment apostolainak hamis beszédeire; mert ezeknek az éhenkórász apostoloknak az a számításuk, hogy üres bendőiket és zsebeiket jól megtöltvén, saját önző céljaikra a népet kífoszszák, nyomorba döntsék, koldus sorsra juttassák. És kérve- kérjiik, saját jól felfogott _ érdekében, vármegyénknek józan itéletü népét, hogy tűrve, remélve, bízva kövesse, mint eddig tette, a jövőben is, az ő vezetőit, kiket isten és az emberek törvénye rendelt vezetőiül: egyházi és világi eliil- járóit, hatóságait; kik midőn egyházi és polgári elüljáróikká lettek, egyenkint és valamennyien esküvel kötötték le magukat a közjónak, igy tehát a köznép boldogulásának is hűséges szolgálatára és tőlük kitelhető előmozdítására. Óva intjük és kérve-kérjük a mi jó népünket: őrizkedjék a világbolonditó szocialista-apostoloktól. TV • 1 7 _ 7 ____AA 1__AJ. « I /Vin Jtálr A. ír/A Ln . A tettes ezért a rendőrséghez került, ahol megvallotta, hogy a kőszenet már hónapok óta dézsmálja és Megyeri Mihály kőmives-mester munkaadójához hordja, aki igy orgazdaság vádja miatt került nagy bajba. — Baleset. Súlyos baleset érte a múlt héten Móricz Lajos pénzügyi fogalmazó barátunkat. Meczner Gyula Kossuth utcai házának kapujában a síkos talajon oly szerencsétlenül esett el, hogy ballába bokáján felül eltört. Gyógyu- lása, mint örömmel értesülünk, rendes lefolyású. — Szerencsétlenség. Nagy szerencsétlenség hírét veszsziik Makkos-Hotykáról. A község határában lévő Károlyi gr. féle erdőségben e hó 13-án favágással foglalkozott emberek közül Revák Pál és Ruska Mihály egy hatalmas tölgy kivágásával és földöntösével foglalatoskodtak, miközben a százados fa tövéről oly szerencsétlenül dőlt le, hogy a két favágót a törzs maga alá temette. Revák halva maradt a helyszínén, Ruska pedig olyan sérüléseket szenvedett, hogy aligha marad életben. Az előzetes vizsgálatot az ügyben a közigazgatási bizottság részéről Nemes Sándor szolgabiró teljesítette. — A törvényszékről. Balog János, kis- géresi születésű cigány-kovács, 1891-ben vette el feleségét, akinek akkor már két törvénytelen gyermeke volt. Felesége születéshelyén, Dá- móczon, majd N.-Dobronyban, N.-Lónyán egyik nagy-lónyai tanyán folytatta mesterségét Balog, azután Agárdon lett a falu kovácsa. Állítása szerint mindenik helyről azért kellett elmennie, mert a felesége — bár hozzá folyton szeretettel viseltetett — más férfiakra is kacsintgatott, sőt szerelmi kalandszomj is bántotta. Agárdon másfél évig békességben éltek, de mégis itt ébredt fel Balogban teljes erővel a féltékenység ördöge. Ha felesége az ablakon kinézett, már azt kutatta, hogy ki után nézett; ha felesége pillantása egy más férfi pillantásával találkozott, már azt hitte, hogy ez előre megállapított terv szerint történt és hogy az adandó találka idejét állapították meg szempillantásaikkal. Május 24-én felesége csakugyan utána nézett egy fiatal embernek, amikor a szerelem féltés oly erőt vett a kovácson, hogy a kezében levő pőrölylyel feleségének fejét s mellét többszörösen oly erővel ütötte meg, hogy az asszony hetekig súlyos betegen feküdt. Ez időtől fogva vége volt a cigány-kovács nyugalmának. Folytonosan felesége után kémlelődéit, temetőben, templom mellett, fák alatt, sőt idegen ház padján megbújva leskelődött felesége után s ha csak azt látta is, hogy felesége egy férfival beszél, már ütötte-verte, elkergette magától, hogy aztán pár nap múlva térden állva, rimánkodással hívja vissza ismét magához. így kergette el magától többször feleségét, hol pedig az asszony hagyta el őt. A múlt évi aug. elején minden este belülről bezárta az ajtót, mert szentül hitte, hogy felesége felhasználva az ő álmát, ezalatt kiszökik szeretői után. Sőt annyira ment, hogy közös ágyuk külső oldalára feküdt, hogy igy teljesen biztos legyen afelől, hogy felesége ki nem mehet az ő tudta nélkül. Szóval éjjel-nappal csak a féltékenység járt eszében, hogy őt a felesége megcsalja. Éz érzés hatása alatt feküdt le aug. 13-án este is, de éjjel 2 óra tájban álmából felriadva, feleségét maga mellett nyugodtan találta ugyan, de testhelyzete oly különösnek tetszett előtte, hogy felizgatott képzeletében azt hitte, hogy felesége ismét kiszökött mellőle, amiért feleségét azonnal kérdőre vonta és követelte tőle a szeretője nevét. Az asszony rémülten tagadta, hogy kint járt volna. Ekkor határozta el Balog, hogy hűtlennek hitt feleségét megöli. Egy kaszavasból készített pipaszurkálót vett magához s feleségét rávette, hogy azonnal induljanak el Kis-Várdára, okul hozván, hogy egyik kereskedőnél tartozását akarja kifizetni. Három óra tájban indultak el s amint a Tisza közelébe értek, újra követelte szeretője megnevezését, mire az asszony megijedve kiabálni kezdett, de Balog a pipa- szurkálóval feleségét mellbe szúrta és az asszony kezével megragadott karját nagy erőfeszítéssel kiragadva, feleségét ismét többször mellen szúrta, majd, amikor már alig hörgött, el vonszolta a Tiszához s oda bedobta. Az elhalt asszony sógora, miután hallotta, hogy Balogné eltűnt s hallotta, hogy a Tiszában egy női hullát láttak, keresésére indult s augusztus 18-án a hullát Czigánd mellett a vizen úszva fel is találta, de annyira feloszlásnak indult állapotban, hogy hajzata elmállott, orra, füle hiányzott, szóval arcáról teljesen felismerhetetlen lett, azonban ruhájáról határozottan felismerte Balognét. A hulla felboncoltatván, annak fején egy halált okozó koponyatörést találtak, azonban a boncoló orvosok a mellen vagy pedig a belső nemesebb szerveken semmiféle sérülést nem találtak. — Miután Balog konokul tagadta, hogy ő a feleségét a Tiszába dobta volna, sőt az eset utáni való napon inasát Dámóczra küldötte megnézni, hogy felesége nem ment-é oda, — és mert a törvényszéknek aggályai vannak aziránt, hogy a felboncolt hulla a Balogné hullája lett volna, és mert legfőképpen meg nem állapítható, hogy Balogné halálát a ma még nem, holnap legkésőbb,—mert holnapután már késő]! A főispán beszélt. Tanácsos jól megjegyezni, hogy nála a szót gyorsan követi a tett, Atyánkfiái, ott az ős Tisza jobb partján, ne adjátok el leikeiteket a bal parti magyarok módjára. Akik pedig már „beesküdtetek“' cseréljétek vissza leikeiteket! * Az alispán helyett Dólcus Gyula főjegyző jelentette, hogy a közbiztossági viszonyok megnyugtatók s abbeli reményének adott kifejezést, hogy a szociálista-tanok a mi népünk lelkében nem fognak nyomokat hagyni maguk után. (ügy legyen — Szerk.) Agrár-szocialisztikus mozgalmak a tokaji és a szerencsi járásokban nem jelentkeztek. Karód község lakosságából 143 tag egyesületté alakult, Amerikába kivándorolt a midi, évi decemberben 67, visszajött 68 egyén. Füsesséry György főszolgabíró jelentette, hogy a varannai járás területéről dec. 31-ig 5153 egyén vándorolt Amerikába. A vármegye területén 5 uj csendőrőrs szervezését találták múlhatatlanul szükségesnek és kérték a belügyministert, hogy ezeket az uj őrsöket a sürgősség sorrendjében Agárd, Pápina, T.-Lucz, Havaj és A.-Körtvélyes községekben létesítse. A közigazgatási bizottság albizottságai újra megválasztatván, tagok maradtak mind akik voltak, kik közül a jelenlevők hivatali esküjüket mindjárt le is tették. Öméltósága a főispán indítványára fölirat ment a belügyi kir. ministerhez, hogy a nagy drágaságra vaíó tekintettel, hat hónap folyásán át, a vármegye tiszti, segéd, kezelő és szolgasze- "l 111 ú 1 ‘! I lf.lt lí' L' lit 111:1.! Y; 111 V1) ZI 11 IteíTVfiS— szúrások, avagy pedig a fejen talált koponyatörés okozták-é ? és mert ki nem derittetett, hogy a hulla élve vagy halva került-é a Tiszába: mindezekért a boncolás és a vizsgálat hiányait pótlandó, a törvényszék, mely Seyfried József elnöklete alatt Wieland Lajos és Major István birákból és Eperjessy Ferenc jegyzőkből állott, a borzalmas ügynek f. hó 13-án történt végtárgyalásán ítéletet nem hozhatott, hanem elrendelte a hulla exhumálását, ahova Balogot is oda vezetik, az azonosság megkönnyítése végett. — Boldogtalan újév. Szinnáról irja levelezőnk a következő sorokat: Szomorúan köszöntött be az uj esztendő K. I helybeli lakos kunyhójába. A vagyontalan, 4 meztelen gyermek atyja, társával, P. 7.-vel, mint községi gulyás tengeti nyomorult életét nagyszámú családjával régi idő óta. Majdnem két éve múlt már annak, hogy G. E., szinnai korcsmáros, kinek marhája szintén a községi legelőre jár, kihajtotta a többi között borjas üszőjét is, melynek elérkezvén az ideje, elhagyta a gulyát s a bokros erdei legelőn meghúzódva, egy cserjésben megborjadzott. Természetes, hogy ily helyen, ahol a marha úgyszólván erdőben legel, s ahol több száz darab állat van együtt, vajmi nehéz két embernek folytonos figyelemmel kisérni minden egyes tehenet s igy történt, hogy csak estefelé, midőn már haza akarták terelni a gulyát, vették észre, hogy a korcsmáros üszője hiányzik. Keresésére indultak, de nem tudván a közelben megtalálni, hazahajtották a marhaállományt, azzal a szándékkal, hogy visszatérve, ismét keresésére indulnak majd az elveszett üszőnek. Mig odajártak, az elmaradt, megellett tehenet megtámadta a farkas, borját széttépte, a tehenet pedig üldözőbe vevén, összemarta. Áz egész éjszakán át kereső pásztorok végre hajnalban ily állapotban találták meg a szegény állatot a legelőtől messzire fekvő vadonban, egy farakás mellett meghúzódva, hová ordas üldözője elől elmenekült. Hazahajtották a megsebzett állatot, átadták gazdájának, kinél gyógyítás közben a tehén el is hullott. Á korcsmáros most pert indított a pásztorok ellen s azt két fórum előtt megnyervén, a földhöz ragadt szegény gulyásokat 73 ft (!) kártérítésben s a felmerült perköltségekben elmarasztalták. Az uj év második napján jelent meg K. I. gulyásnál a végrehajtó, hogy lefoglalja összes szegénységét. Ezt látva a 16 hetes gyermekét szoptató, pár nap óta betegeskedő gulyásné, úgy megijedt és any- nyira rosszul lett, hogy másnap, január 3-án, meghalt. A köznép nála ritkán tapasztalható nagy részvéttel állta körül a gulyásné koporsóját. Mélyen megrendítő volt látni a fájdalomtól megtört szegény gulyást, akinek, most már feleségét elveszítvén, nem maradt egyebe, mint 4 éhező szegény kis árvája. — Emberek ! jó lelkek: segítsetek a nyomorultakon. Könyörületes adományaitokat juttassátok el számára a szinnai járás főszolgabírójához, aki a hozzáérkező adakozásról a „Zemplénében fog számot adni. — Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbajnál a csukamájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, a mióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és iznélküli Zoltán-féle csukamájolajat forgalomba hozta. Főraktár : Widder Gyula gyógyszertára S.-A.-Ujhely Bt. — Divat-tudósitás az 1897 98 ik óvi téli idényre. Henneberg G. ismert selyemgyára Zürichből következő tudósítását közli velünk : A selyemkelmék közül Surah mellett, még egyre Taffet-szővés a divat kegyence, melyből különösen az igen célsze-iü blouskelmék nagyon kedveltek, legkeresettebbek a kockázott, főleg nagy kockázatinak fekete-fehérrel, vagy színes- fehérrel, valamint a jól álló „Schottisch“ szövetek pompázó kombinációkkal, melyek közül az utóbbiak egész apró mintázattal teljes öltözékekre felettébb alkalmasak, úgyszintén a Changeant- (színjátszó) selyem sima avagy fa- conirozott fajtákban s a Damasztok Moirée- Effektekkel is jó keletnek örvendenek. Az újabb színekből szürke minden átmenetben, pávakék, barna s viola részesülnek előnyben, de legdivatosabbak a zöld és sötét cseresznyepiros árnyalatnak. Időjóslat január 16-ára. Száraz, éjjeli fagy. Menyaszonyrutia-selyem 65 kríöl 14 frt Gő krig méterenként, — valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtíl 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szin és min áz atban. Privát-fogyasztóknak po-tahir és vámmentesen valamint házhoz szállitta, — mintákat psdij pósta- fordultával küldenek Hciinrlieri; <J seij t'iligyárai, (cs és k. udvari szállitó) Zürichben. fi — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — Folytatás a II. mellékleten
