Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-15 / 20. szám
nevetnünk) nagy jelenlevőséget érdemelt volna. Hanem azért élénken folyt a darab, a szereplők kedvel játszták végig bohókás szerepeiket. — Első sorban érdemel kiemelést Hevesi Janka (Ellen Block) aki az emáncipált jenki-hölgyet kitünően személyesítette. — Staud (ma a szinlapon is Margitjmint mindig, most is fess jelenség, igézőén egy helyre való kis menyecske, — Nagy Vilma (özv. Fehér Jánosné) tipikus egy szemrevaló anyós, aki még szívesen hajtotta nyakát hímen jármába. — Mátrai Kálmán (John Sock az énekbohóc) fordulatokban kifogyhatatlan mókáival ma újabban rászolgált arra, hogy a „közönség kedvence“ legyen. Ő volt az első, aki a biciklit nálunk „szinpadképessé“ tudta tenni. Játékát, énekét, mint rendkívül ügyes táncát is, sok tapssal jutalmazták. — Palágyi (Bamberu- nóvszky Hugó) a hóditó bicikli-hőst pompásan alakította ugyan, de a javát elnevette. — Kozma (Kalotay Pista) ha akarom Pista, ha akarom Kázmér szerepét nagy könnyedséggel adta. — Szepessi Kalotay Kázmérjából hiányzott a kedély meg a jóizü sváda. — Sarlay (Gelb Salamon) maszkban épp úgy, mint zsargonban hű utánzat. Mint élő telefon, a rajta keresztül reprodukált szerelmi vallomás delejes érintéseire is nagyon ügyesen reágált. — Az igen ügyes szerkezetű darabon a kis közönség nagyon jól mulatott. Szombaton, máj. 14-én, „A cremonai hegedűs“ Hubay Jenőnek 2 felv.-os operája. — Ezt megelőzte a Barátságból c. ángol vígjáték. — Ezekről, mint a többiekről is majd többet jövő számunkban. apb. * Jövő heti műsor. Ma, színpadunkon először, a „Geleji kis király,“ Géczy legújabb kitűnő népszínműve, — holnap, május 16-án, leszállított helyárakkal, közkívánatra „Trilbik, az aggszüzek,“ Feld jeles bohózata, — kedden, május 17- én, Gazdy Aranka jutalmára „Marianna“ Echegary világhírű színmüve, — szerdán, május 18- án, „Az én Lipótkám,“ Laronge kitűnő énekes életképe, — csütörtökön, május 19-én, Kozma István jutalomjátékára „Talmi hercegnő,“ Konti legújabb operetje, — pénteken, május 20-án, leszállított helyárakkal, „A falu roszsza,“ Tóth Ede népszínműve, — szombaton, május 21-én, Hevessi Janka jutalmára „Szultán,“ Verő György operetje. A jutalmazandókat, Gazdyt, Kozmát, Hevesit, kik mindannyian rászolgáltak a színházlátogató közönség szeretetére, egyenkint is ösz- szesen is kegyes pártfogásba ajánljuk ! Különfélék. — Királyi adomány. Őfelsége, kabinet- irodája útján s főispánunk Öméltósága előterjesztésére, Labonics János koloniczai gk. tanítónak 15 ftnyi legkegyesebb adományt küldött. — Személyi hírek. A közösügyi magyar országos bizottság Budapesten ma egy hete tar- tntta kijelölő ülését. Országos képviselőink közül, mint már jelentettük is, hárman tagjai a magyar delegációnak, kik közül Andrássj Tivadar gróf a külügyi, — Andrássy Géza gróf a tengerészeti, — Dókus Ernő a pénzügyi albizottságba jelöltettek. — Előléptetés. A val:ás- és közoktatás- ügyi minister Beregszászy István segédtanfelügyelőt a X-ik osztály első fizetési fokozatába előléptette. A jól megérdemelt előléptetéshez, mely tanítói körökben is bizonyára élénk örömet-kelt, szívesen gratulálunk! — Pályadíjnyertes művész. Az országos magyar képzőművészeti társulat, mint ez évi tavaszi nemzetközi kiállítás alkalmából hirdetett jRökA'-pályadij illetékes pályabirósága, döntő ülésén az ezer forintos Ilök k-d'ij&t, öt pályázó közül, Boruth Andor „Torreádor“ cimü pompás ecsetkezelésével feltűnt festményének Ítélte oda. — Pályanyertes földinknek s kedves ifjú művészbarátunknak ehhez a legújabb fényes sikeréhez ezer örömmel gratulálunk! — Gyász Mérhetetlen gyász és bánat keserve szállott városunkban Pfeiffer Gyula vasúti ki r. főmérnökre s köztiszteletben élő családjára. Nagy reményekre jogosító, szép tehetséggel megáldott á III. gimnázista fia: Pfeiffer Gyula f. hó 11-én, 17 éves korában, meghalt. A testi és lelki szépségekben erős fejlődésnek indult és iskolai tanulmányainak minden osztályát tiszta jeles eredménynyel végzett ifjú, a családnak első szülöttje, természetesen bálványozásig szeretett gyermekük volt a jó szülőknek. Talán az a kiváló tehetség, párosulva megfeszített, éjt-napot egygyé tett szorgalmas tanulással és a korát meghaladott, szinte szokatlanul erős testi fejlődés okozta reakció oltotta belé a tüdőbetegség csiráját, amely, lassan bár, de fokozatosan her- vasztotta az ifjú szívós életerejét, akinek tűnődő arcát, révedező tekintetét halála előtt csak pár nappal látva, eszembe juttatta Goethe „Egmont “-ját, a halálra ítélt, a boldog élettől búcsúzó ifjút. Ma már ő is megvált az „édes élettől, a lét nyájas megszokásától.“ Sem a szerető édes anya féltő aggodalma, gondos ápolása, sem az orvosi tudomány, sem adélvidék enyhe balzsamos levegője nem voltak képesek őt az életnek megmenteni. Az ifjú élet fáklyájának lobogó tüze immár kihamvadott örökre s vele együtt a szülék legszebb reménysége is. — A Pfeiffer-esa- lád mérhetetlen gyászában, a közeli és távoli kiterjedt rokonságon kívül, őszinte igaz részvéttel osztoznak a nagyszámú barátok és tisztelők. És ez az igazi hatalmas nagy részvét különösen impozáns módon nyilvánult a folyó hó 13-án, pénteken délután 3 órakor végbement temetésen. A JoAai-utcai gyászos ház udvarán, ahol a gyönyörű koszorúktól fedett koporsó magas ravatalon volt felállítva, együtt láttuk egész Sátor- alja-Ujhelynek szinét-javát. A m. á. v. tisztviselői Rössner Tivadar állomásfővel és Neuman Mór mühelyfővel, továbbá a forgalmi tisztikar Tarry felügyelővel testületileg jelentek meg. A főgimnáziom ifjúsága és tanáraik fekete lobogó alatt, Ormándy Miklós dr. igazgatóval, akinek a megboldogult legkedvesebb tanítványa volt, vonult ki. A temetés szertartását ft. Katinszky Géza r. k. plébános teljesítette, aminek végeztével a főgimnáziomi énekkar, Kereskedő László tanár dirigálása mellett, énekelt megható gyászdalt. Ezután kocsira emelték a drága koporsót, melyet két oldalt és hátul az osztálytársak, továbbá formaruhás, fáklyavivő vasúti alkalmazottak öveztek és követtek. Ezután a koporsóra és gyászkocsira föl nem fért koszorúkat vivő kocsi, utána a család férfi tagjai, barátai és tisztelőinek serege, majd pedig a kocsikon a gyászba borult édes anya, női rokonság és barátnők következtek s igy kisérték ki a földi küzdelmeket még nem ismert ifjút örök pihenő helyére, a róm. kát. temetőbe, hol az osztálytársak nevében és a főgiinn. ifjúság részéről Füzesséry Géza mondott szivreható búcsúbeszédet. Ámde sem a pályatársaknak szivhezszóló búcsúszava, sem a szüléknek jaj keserves szólongatása föl nem igézhették az örökre bezárult ajkakat.---------A fantomi létkörben élők és e siralom völgyében visz- szamaradottak között egy szellemi kapocs van csupán: a hű emlékezet! Hímezzétek hát körül sírját a hű emlékezet rózsáival. És öntözgessé- tek könyeitekkel. E jelekben győz a kegyelet a halál fölött. — A család a következő jelentéssel tudatta a szomorú esetet: Pfeiffer Gyula magyar királyi államvasuti főmérnök és neje Károssá Jelma, fiaik 'Endre és József, fájdalommal megtört szívvel jelentik fiók, illetve testvérük ifj. Pfeiffer Gyula, főgimnáziomi VIII. osztálybeli tanulónak, élete 17-ik évében, hosszas betegség után S.-A.-Ujhelyben 1898. évi május 11-én délelőtt 10 órakor történt elhunytét. Földi maradványai május 13-án d. u. 3 órakor fognak a római katolikus egyház szertartása szerint, a helybeli római katolikus temetőben örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szent miseáldozata pedig f. hó 14-én d. e. fél 8 órakor fog a római katolikus templomban az egek Urának bemytattatni. S.-A.-Ujhely, 1898. május hó 11-én. Áldás és béke lengjen a legjobb gyermek hamvai felett! — A bodrog-vécsi Arpádkori második sirlelet.*) Miután csak tegnapelőtt este jutottam hozzá, hogy id. Kozma Mihály birtokos úr szívességéből, történelmünkre fontos adatokat képező leletet, a mely immár gyűjteményemet, gazdagítja, részletesen átnézzem és tanulmányozzam : még most le nem Írhatom. Addig is azonban mig azt tehetném, hazafiui kötelességemnek tartottam id. Kozma Mihály és Menyhért uraknak, a kiknek a régészét iránt való nemes érdeklődése mentette meg ezt a nevezetes leletet, szives köszönetét mondani. S.-A.- Ujhely 1898. május 14. Dókus Gyula. — Fagyos szentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, május hava fagyos szentjeinek napjain e héten estünk által, szerencsére veszedelem nélkül. A szép. poétáktól megénekelt ragyogó májusi napokban és csöndes fülemile da- los-estendekben eddig ugyan még nem igen gyönyörködhettünk s nem volt módunk az üde balzsamos levegőt szívni, mindazonáltal az időjárás, a gyakori esőt leszámítva, tűrhető; a vetés rohamosan fejlődik, ez idő kilátásaink az aratásra igen kedvezőknek mutatkozik. Kívánatos is, hogy úgy legyen, mert a végsőkig felcsigázott gabonaárakszinte ketségbeejtők. — Hangverseny. A bodrogközi községekben létesítendő népkönyvtárak alaptőkéjének javára, özv. báró Sennyey Pálné őexcellenciája pártfogása alatt, Király-Helmeczen, a kaszinó nagytermében, f. hó 18-án este 8 órakor, Báthy Gedeonná, Kossuth Lajosné, Mailáth Józsefné grófné, Marossy Irén, Pallavicini Edéné őrgrófné, Schrik Irma, Szkicsák Istvánná, Szmrecsányi Jánosné urhölgyek és Aczél Izidor, Isépy Zoltán, *) Az első lelet leírása olvasható az .Adalékok,, ez évi 2. füzetében. A most szóban levő igen gazdag s s rendkívül nagy tanulsággal biró leletek részletes leírása is meg fog jelenni az „Adalékokéban. Szerk. Mailáth József gróf, Miskolczy Endre, Rác Kálmán dr., Szeretin Hugó, Szmrecsányi Béla dr. és Yécsey Sándor báró urak közreműködése mellett jótékonycélu hangverseny fog tartatni. A belépőjegyek ára személyenként: ülőhely 4 korona, állóhely 2 korona. Belépőjegyek kaphatók Szkicsák István gyógyszerész urnái Király- Helmeczen, ahol az előjegyzés a számozott helyekre május hó 8-ától fogva kezdetét veheti. Tekintettel a jótékony célra, a hölgyek minél egyszerűbb ruhában kéretnek megjelenni. A vidékről jövő vendégek elszállásolásáról a rendezőség gondoskodik. — Halálozás Vay Károlyné grófné, szül. Lónyay Ida grófnő, miot részvéttel értesülünk, f. hó 13-án Budapesten 69 éves korában meghalt. Az agg matróna holttestét Kis-Báriba szállították s ott fogják ma d. u. 4 órakor eltemetni. A temetés szertartását nt. Fejes István ref. espereslelkész fogja végezni. Az elhunyt leánya volt a nagynevű Lónyay Gábornak, Vay Tihamér gróf pedig édés anyját gyászolja benne. Megemlítjük, hogy a temetést, méltó gyászpompa kifejtésével, Keiner Ede újhelyi kereskedő rendezi. — Gyógyszerészek — nem kereskedők. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék még a múlt óv november havában utasította a vármegyénkben összes gyógyszerészeket gyógyszer- táraiknak cégbejegyzésére. Ezt a gyógyszerészekre sérelmes határozatot akkoriban Kincsessy Péter s.-a.-ujhelyi gyógyszerész t. barátunk meg- felebbezte s terjedelmes apellátájában hivatkozott a törvény intézkedésére, mely, egyebek között, a következőket tartalmazza: a gyógyszerészet közegészségügyi intézmény, s mint ilyen az iparüzletek sorába nem tartozik, továbbá a gyógyszerészek hivatalos árszabás szerint orvosi rendelvényre árulnak, különös meghatározott képesítés mellett. — A kir. Ítélő tábla elfogadván felebbező gyógyszerész megokolt felebbezését az első bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s kimondotta hogy a gyógyszerészeket, mennyiben ők kereskedőknek nem tekinthetők, sem cégbejegyzésre, sem az iparkamarai illetékek fizetésére kötelozni nem lehet. É. — Majális. A s.-a.-ujhelyi iparosok önképző egyesülete május 29-én, azaz pünkösd elsőnapján a „Torzsás“-on, saját könyvtárának alapja javára zártkörű tavaszi mulatságot ren- rendez. Belépődíj: személy-jegy 1 ff, család-jegy 1 ft 50 kr. Jó ételekről és italokról Jakubcsó József vendéglős gondoskodik. A közönség szórakoztatására társasjátékok, léggömb felbocsátások, este pedig tűzijáték rendeztetik. A mulatság napján d. u. 4 órától a mulatság befejeztéig a Torzsásra társas kocsik közlekednek a „Magyar király“ és „Vadászkürt“ szállók udvaráról, személyenként 30 krért. — A „Zemplén fekete táblája. Mit tesz a verseny ? Mig a szódavíznek üvegét 1—2 krajcáron árulták elég jó vizet kapott a közönség; most, hogy „kártelt csináltak“ és bizonyára nem a közönség előnyére, általános a panasz hogy a szódavíz többnyire élvezhetetlen, sőt büdös és igy bizonyára egészségtelen is. Legyen tehát szabad azt a kérdést kockáztatni : vajon akkor, midőn a közönség zsebjével minden ellenőrzés nélkül elbánhatnak tehetik-e ezt annak egészségével is ? Kérjük az illető közig, hatóságot, hogy a közönség érdekében föltett eme kérdésünket ne sajnálja megfontolás tárgyává tenni. — Hát ehhez mit tetszik szólani ? Az izr. anyahitközség iskolájának f. hó 10-én rendezett májálisi kirándulása igen könnyen végzetessé válhatott volna. Csak a jó sors mentett meg sok szülőt nagy bajtól. Ugyanis mikor a 400 főnyi gyermeksereg párosával haladva a gk. templom átellenében levő kovácsmühely előtt vezető gyalogjárón elvonult, két neki szilajodott ló, melyet félig kifogva a kovács patkolni akart, a gyermekseregtől és a vitt zászlóktól megbokrosodott és veszett vágtatással iramodott tova a gyermekek mellett. A kocsisfiunak, kit a lovak szintén elragadtak s ijedtében elájult Ligeti dr. nyújtotta az orvosi segítséget. Az mese-beszéd, hogy a gyermekek énekszavától ijedtek meg a lovak. És most kérdezzük vájjon rendén van-e, hogy ily élénk forgalmú helyen az utca közepén lovakat vasaljanak'? Sch. — Szunyókáló lámpa. Az úgynevezett Tefeky-utcának (köznyelven: Szénapiacnak) 3 villámos lángja van. Ebből az utca két végén egy-egy, a közepén szintén egy világítana, ha t. i. világítana, de csak dísznek van ott, világítani azonban nem világít, csak szunyókál. Minthogy „ez az utca végig sáros,“ de különben is nyaktörő, rendőrt látni pedig ott csakugyan fehér-hollószámba megy : tisztelettel kérjük az illetékes intézőket, gondoskodjanak róla, hogy a harmadik lámpa is világítson mindig, hogy legalább ennyije legyen a szép hangzású, de rósz kövezetű To/eky-utcának. T. K. — Műkedvelői szinielőadás. Szerencsen a „Nemzeti szövetség“, melynek fáradhatatlan elnöke ft. Paszlavszky Sándor plébános, e hó 8-án műkedvelői szinielőadást rendezett, mit Folytatás a II. mellékleten. Z
