Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-08 / 19. szám
testületnek az iskola intéző férfi ainak az osztályokban tapasztaltakért. Következett Vass József állami tanitó értekezése „Mit tehet a tanitó a szocializmus meggátlására ?“ címmel. A szocializmus fogalmának fejtegetése, történeti fejlődésének és fajainak felsorolása, nemkülönben meggátlására ajánlott eszközök úgy az iskolában, mint azonkívül, oly kitűnő szorgalomra, oly ügyes összeállításra vallottak, hogy a hallgatók teljes köszönetét, elismerést szavaztak a derék tanítónak és dolgozatának e rovatban való közlését kikérték. A gyűlés legfontosabb tárgyára, a tisztikar megválasztására került a sor. Egyhangúlag és küzlelkesedéssel megválasztották I. elnökül Mathiasz József a nagy-mihályi állami iskola igazgatóját, II. elnökül Zseltvay Bogdán va- rannai állami tanítót, jegyzőül László E. Fló- ris, pénztárosnak Jelen Mátyás állami tanítókat Nagy-Mihályon; a könyvtár kezelésével Salgó Antal varannói állami isk. igazgató bízatott meg. A munkatételek felolvasása (elkészítésére 1898. jul. 1. szabatott határidőül), a munkabi- rálók megválasztása (Salgó Antal, Kurucz Vazul, Loykó Imre és Chira László tagok), a számvizsgálók számadásainak a választmányhoz való áttétele, nehány indítvány tárgyalása és a kör jövő ülésének T.-Terebesnn való tartásának elhatározása után V2 1 órakor a gyűlés véget ért. Innen az összes jelenvoltakat Mathiasz József elvezette a saját tulajdonát képező, szak- képzettségről és rendkívüli szorgalomról tanúskodó szőlő-telepére, hol a legszebb kísérleti szőlőben és minden fajtájú nemesitett gyümölcsfákban volt alkalmunk gyönyörködni. * Miként minden gyűlésen, úgy itt is a zöld asztalt a fehér asztal váltotta fel a „Csillag“- ban rendezett közebéd, a gyűlés nemcsak fontos, de igen érdekes tárgya. A terem, noha különben elég tágas, szűknek bizonyult; eltekintve, hogy tanítók is szép számban voltak, de a város minden kanalat és villát fogható emberét, már tudniillik az intelligenciából szerencsénk volt ott tisztelhetni, erre is csak N.-Mihály képes, mert másutt keveset tapasztaltuk ezt. Mily jól eső tudat az nekünk látni, hogy különböző szakmával foglalkozó emberek ott hagyják feleségeiket, gyermekeiket és odajönnek hozzánk velünk örvendeni, velünk megosztani a viszontlátás édes örömeit. Kérdezzék meg, ha nem hiszik, hogy a jámbor és szent zsidó egy lépést sem utazik asszony nélkül*), hogy ki mondta ezt meg keresztény kollegáimnak, nem tudom, de hogy tudnak felőle, az már bizonyos; mert ennek köszönhetjük, hogy 12, mond tizenkét nő (asszony nincs is 13) diszitette a főasztalt és szavamra mondom, hogy nagy szerencséjére a vendéglősnek, mert ott fogyott a legkevesebb étel, igenigen, folyton csintalankodtak velők, még olyanok is, kiknek már ............no de nem szólok semmit. A 3-dik fngásnál — ez a szokás — fel- emelkedett Mathiasz József és éltette Wlassics Gyula a v. és közokt.-ügyi ministert, e nyitány után megeredt az ár és hallottunk annyi szép és szellemes dikciót, hogy oda illett volna 8 fo- gásos ebédhez is. Most megdicsérem magamat, mert a nagy és hosszantartó éljenzésből azt merem állítani, hogy ha nem is a legjobban a legjobbakat én mondottam, mikor poharat emeltem N.-Mihály város közönségére és különösen a tanügy kipróbált harcosaira, Sulyovszky Istvánra és Pólányi Gézára, éltetve egyszersmind a derék és hivatása magaslatán álló tantestületet. — Zseltvay, Lucsánszki tanítók és Pólányi G. gondnoksági elnök Nemes Lajos kir. tan- felügyelőt éltették; előbbeniek, mint a tanítók jóakarata barátját és gondviselőjét, utóbbi előadva N.-Mihály városának 25 éves iskolatörténetét, bebizonyítja, hogy a jelenlegi virágzó állapot csak is Nemes Lajos hathatós közreműködésével lett előteremtve, ki N.-Mihály iránt oly előszeretettel viseltetik. Nemes Lajos meghatva eme kitüntetések által válaszolja, hogy a mit eddig tett, azt nemcsak kötelességből tette, de szive leghőbb érzelmeinek tesz eleget, amikor iskolárt és tanítóért tehet valamit, de amit N.-Mihályon végzett, arra bármennyire büszke, mégis visszaszármaztatja az érdemet azon derék város intelligenciájára, kiknek buzgó közreműködésével sikerült ezt elérni. Sulyovszky a tőle megszokott remek szónoklatával élteti a tanítókat, azok elnökét, Hodossy Bélát és Vágó Gyulát, mint a felső-kör megalakitóját. Hodossy az egyesület tagjaira emeli poharát és élteti különösen szebb felét a nőket, no erre aztán lett olyan éljenzés és még nagyobb ivás, hogy csak oly rokonszenves szavakra csilapult, minőket Miha- lovits Jenő tapolyai gk. lelkésztől hallottunk, ki magát is munkatársnak nevezi azon nagy és magasztos szolgálatban, melyet a tanítók a *) Itt a vonal alatt elrejtőzve, meg mondom az okot is, de kérem önöket ezt asszonynak nem mutatni. — A szent zsidó hajlandó azt hinni, hogy az utón könnyen szerencsétlenség érheti, ám de, ha a feleségét magával viszi, ó eleve túl van már rajta. nemzeti népnevelés és magyarosodás érdekében teljesítenek. Beregszázy István szép szavakban tolmácsolta ragaszkodását és szeretetét a tanítók iránt. Pólányi másodszor Yass József tanítót élteti, amiért jeles dolgozatával oly tanulságos és nemes élvezetet szerzett. A dikciók sorát, átugorva egy nagy csomó dupla és tripla tósztot, Vitt József szellemes és az összes elmondottakat magában összegező élces pohárköszöntője zárta be, éltetve benne a múlt és jövő közt álló jelent, Jelen Mátyás újonnan megválasztott pénztárost. Majdnem megfeledkeztem Andrejkovits Pál barátom felköszöntőjéről, ki pedig nagy dolgot mondott, mikor az összesek nevében köszönetét mondott László E. Flóris tanítónak, ki a házigazda szerepében oly dicséretesen rászolgált. Isten veled Nagy-Mihály! Sch. Elvezető póstája,, L E. F. N.-Mihály. — Köszönet, felhasználtam. V - J. N.-Mihály. — Ráért volna vele, még csak a jö- vöbon kerül rá a sor. H. B Spntak, B. K. Bereczki. — Látjátok, hogy Nagy-Mihálynak kellett előnyt adni. K. P. Tarczal. — Jövö számban. Közgazdaság. A iríesli rtltsilíinn* (Assicurazioni Generali) f. é. április hó 12-én tartott 66-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1897. évi mérlegek. Az előttünk fekvő évi jelentésből látjuk, hogy az 1897. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 410.815,677 korona 60 fiiért tettek ki és az óv folyamán bevett dijak 17.282,135 korona 40 fillére rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 8.225,896 korona 36 fillérrel 106.055,417 korona 10 fillére emelkedett. A tűz- és szálitmány-biztositási ágakban a dij és illeték bevétel 26 059,779 korona 92 fillér volt, miből 11.054,256 korona 32 tiliér viszonbiztositásra fordittatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 15.005,523 korona 60 fillérre rúgott, mely összegből 12.079,205 korona 16 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dij kötelezvények összege 68.189,768 korona 38 fillért tesznek ki. Károkért a társaság 1897-ben 24.466,461 korona 76 fillért folyósított, Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 606.962,236 korona 46 flllórnyi igen tekintélyes ösz- szeget flzejett ki. Ebből a kártóritósi összegből hazánkra 113.406,607 korona 41 fillér esik, mely összeget a társaság 170.141 káresetben fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, melyok összesen 14.769,224 korona 48 fillérre rúgnak, különösen kiemelendök: az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az 1.560,000 korona külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 44 315 korona 04 fillérrel 9.359.224 korona 48 fillérre emeltetett fel úgy, hogy az most az 1897. ézi decz. 31-én meglevő értékpapírok értékének éppen 10%-ának felel meg, továbbá felemlítendő még az 1GO.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka — Ezeken kivül fennáll még egy 400.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rondeltetöse, hogy az életbiztositási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 132.348,020 korona 60 fillérről 143.645,142 korona 28 fillérre emelkedtek, molyok következőképpen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 23.510,126 kor. 14 fii. 2. Életbiztositási kötvényekre adott kölcsönök ......................................... 12.499,795 „ 64 , 3. Letótemónyezett értékpapírokra adott kölcsönök ............................... 568,842 „ 06 „ 4. Értékpapírok.................................... 94.373,963 „ 44 , 5. Tárca váltók .................................... 811,139 „ 70 „ 6. A részvényesek biztosított adóslevelei .............................................. 7 350,000 „ — , 7. Bankoknál lövő rondolkozósro álló követelések .................................... 4.165,607 „ 26 „ 8. Készpénz és az intézőt követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával ............................................... 365,668 „ 04 , 143.645,142 kor. 28 fii. Ezen értékekből több mint 36 millió korona magyer értékekre esik. Vármegyei Hivatalos Rész. 8869. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A vármegye közigazgatási, árva és gyám- hatósági kiadásairól 1897 évre szerkesztett zárszámadását az állandó választmány május hó G-án tartott ülésében megvizsgálván, a számadás, annak okmányai és a választmány javas'ata május hó 6-tól 22-ig az irattárban közszemlére kitétetik. Miről tekintetes főszolgabíró urat azon utasítással értesítem, hogy a zárszámadásnak és jelentésnek közszemlére lett kitételét az adózó közönségnek azzal hozza tudomására, hogy azt a hivatalos órák alatt megtekinthetik, arra az 1886. évi XXI t. c. 17. §-a értelmében észrevételeiket megtehetik, — s azokat a május hóban tartandó közgyűlést megelőzőleg 5 nappal az állandó választmányhoz beadhatják. A kihirdetés teljesítését igazoló bizonylatot, a netalán beadandó észrevételekkel május hó 22-ig felelősség terhe alatt bemutatni kötelessé- gynek ismerje. S.-A.-Ujhely, 1898. május 6-án. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. A 23.064/1697. alisp. számhoz A vármegye tulajdonát képező és Sátor- alja-Ujhelyt működő 99. számú mértékhitelesitő- hivatal, a f. évi jrdius hó 1-től számított három évre, bérbe fog adatni. A bérlet biztosítására ezennel versenytárgyalást hirdetek s felhívom a bérelni szándékozókat, hogy a f. évi május hó 23. (huszonhárom) napjának, d. e. 10 órájára Írásbeli zárt ajánlataikat, melyekre 50 kros okmánybélyeg ragasztandó s melyekhez az évi bérösszegnek 25°/o-je óvadékul becsatolandó, legkésőbb május hó 23-ának d. e. 10 órájáig alulírott kezéhez juttassák. A versenytárgyalásnak részletes föltételei számvevőségünknél a hivatalos órák alatt bármikor megtudhatók. Magától értetik, hogy a versenytárgyalásra csak azok bocsáttatnak, akik a mértékhitelesitésben való jártasságukat arra képesítő oklevéllel igazolják. S.-A.-Ujhely, 1898. május 4-én. 1—3 Dongó Gyárfás Géza, vármegyei főszámvevő. 256 SZ./1898. Pályázati hirdmény. A sárospataki állami tanitóképezdénél az 1898—9 tanéven az első osztályban 22 jótéte- ményes hely töltendő be éspedig 8 ebédlő, vacsora- és lakásból álló fél-jótéteményes hely. Az 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványok a nagymélt, vallás- és közokt. m. kir. minisztériumhoz címezve folyó évi május 30-ig küldendők be alólirott hivatalához következp mellékletekkel: a) születési bizonyítvány a 15-ik év betöltésének igazolásárd ; h) tiszti orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó semmi olyan testi fogyatkozásban nem szenved, mely őt a tanítói foglalkozásban akadályozná ; c) iskolai bizonyítvány a múlt iskolai évről; d) évharmaadi értesítő a jelen iskolai évről, mely június 30-ig az ezen iskolai évről nyerendő btzonyitványnyal egészítendő ki; e) hiteles községi bizonyítvány a családtagok számáról, azok életkoráról, s arról, hogy hány van a családfő közvetlen gondozása alatt, hány van távol a szülei háztól hány és mily mérvű neveltetési költséggel terheli a család- fentartót. f) hiteles községi bizonyítvány a szülők polgári állásáról, vagyoni állapotáról, ingatlan birtok-, üzlet-, ipar-, liivatal- vagy más forrásból származó jövedelemről, esetleg arról, hogy a növendéknek van-e magánvagyona s hova fordittatik annak jövedelme. Szegénységi bizonyítván csatolása esetén a folyamodvány és mellékletei bélyegmentesek. Azon folyamodók, kik négy középiskolai osztály végzéséről szóló bizonyítvány hiányában felvételi vizsgálatra köteleztetnek, junius hó végéig fognak értesittetni a felvételi vizsga napjáról. (julius 1—10.) Sárospatak, 1898. évi április hó 18-án. Dezső Lajos. tanitóképezdei igazgató 1969./I. 1898. sz. A varanói j. főszolgabírójától. Körözés. Frena János, kolcs-hosszumezői bíró jelentése szerint, egy kolcs-hosszumezői ember által a múlt év folyamán a gálszécsi vásáron eladott, koros, közép magasságú, sötét pej, kanca, most egy év eltelte után Kolcs-Hosszumező község határában bitangságban találtatott és a biró által gondozásba vétetett. Felhívom a tulajdonost, hogy ezen körözés megjelenésétől számított 15 nap alatt hivatalomban annál inkáb jelentkezzék, mert ellenesetben a kanca, mint gazdátlan jószág a törvény értelmében el fog árvereztetni. Varannó, 1898. május hó 3-án. Diószeghy János, szolgabiró. Heti naptár. május 8. Cantate május 9. Naz. Gergely május 10. Antonin pk. május 11. Mamert pk. május 12. Pongrác vt. május 13. Szerváé pk. f május 14. Bonifác vt. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, azsrkssztó póstája. M. F. árnak — Cselej. Levelet küldöttünk. Válaszát kérjük. A zsur falun. Kiszodvo várja a jövő számot. R. L. — Bomonna. Ebből a számból kiszorult. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos Éhlert Gyula
