Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-08 / 19. szám

1898. május 8._____________________II. Melléklet a „Zemplén“ 19. számához.

párdy János és Karsa Kálmán hadnagyok főhadnagyokká. Fogadják szerenesekivánatunkat.

— Lovag rendjeladományozás. Dóbiás Ede kir. főmérnök t. barátunknak és földinknek, a Sáros-vármegyei kir. államépitészet hivatal- iőjének, az anhalti uralkodó herceg a „jeles Albrecht medverend“ II. osztályú lovagrendjét adományozta. Gratulálunk!

Családi ünnep. Kedves és mindenek felett szép egy családi ünnepről számolunk be ezúttal; ugyanis Ebiért Gyula lapunk kiadója és a „Zemplén“ könyvnyomtató müintézetnek tulajdonosa, tisztelt jó barátunk és neje: Keresztessy Jelma úrnő őnagysága másfél éves kis leányukat és újszülött kis fiukat a múlt hó 30-án este kereszteltették meg s a boldog nagymama : Keresztessy Lajosné, kir. törvényszéki vizsgálóbíró neje Rútkay Mária úrnő őnagysága ugyanakkor ünnepelte kedves írónké leányával nevenapját. Az Ujhely város előkelő társaságában köztisztelettől és közszeretettől környezett családok nagy társaságot hívtak meg, erre az alkalomra a vármegyeháza főispáni lakosztályát képező fényes termekbe, amelyet főispánunk kedves leánya, Leóim úrnő őnagysága, nyitott meg ezúttal szívesen. Esti nyolc órára gyűlt össze a hatvanöt tagból álló társaság s a mikor megjött Katinszky Géza r. k. plébános, ment végbe szertartásos módon az apró pogányok megkeresztelése. A lányka, a kit Molnár Leóna őnagysága mint keresztanya és Lengyel Manó honvéd őrnagy mint nagyapa tartottak keresztvíz alá, Jelma nevet nevet kapott. A kisfiút pedig a kinek keresztanyja tisztét Meczner Gyuláné úrnő őnagysága s a keresztapaságot pedig Pékáry Gyula viselte, Andor nevet kapott. A keresztelés aktusa után a kisteremben gazdag lakoma következett, melyen az alkalmi fel köszöntőket Seyfried József kir. törvény- széki elnök, Katinszky Géza plébános, Hlavathy József kir. főügyész-helyettes és Barthos József főszolgabíró mondották. A vidám hangos kedvű szimpózion és gazdag lakoma után a társaság Lukács Károly kitűnő zenéje mellett éjféltájban táncraperdíilt és reggel öt óráig lankadatlan kitartással táncolt. A díszes társaságból a következők neveit jegyeztük fel: , Asszonyok : Barthos Józsefné, Dókus Gyuláné Éhlert Gyuláné, Görgey Gyuláné, Juhász Jenőné, Keresztessy Lajosné, Kinesessy Péterné, Meczner Gyuláné, Molnár Leona, Nemes Sándorné, Pilisy Bóláné, Pilisy Lászlóné, Szepessy Kál- mánné, Szokolay Emilné, — Leányok: Fü- zesséry Emma, Görgey Iréné, Juhász Ilona, Keresztessy Iréné, Meczner Ica, Spillenberg Sári, Szokolay Margit. -— Férünk : Adriányi Gyula, Adorján N., Barics Árpád, Bajusz Andor, Bajusz Zoltán, Bernátli Aladár, Bernáth László, Barthos József, Barthos István, Csörgő Pista, Dókus Gyula, Eperjessi Elemér, Fejér Elemér, Fülöp József, Görgey Gyula, Gáspárdy János, Hlavathy József, Izsépy Zoltán, Karsa Kálmán, Katinszky Géza, Keresztessy Gyula, Keresztessy Lajos, Kinesessy Péter, Lengyel Manó, Ligeti József dr., Móricz Lajos, Nagy Ignác, Nemes Sándor, Pekáry Gyula, Pilisy Béla, Pilisy László, Payzsoss Andor, Putnoky István, Seyfried József, Szidon Imre, Szepesy Kálmán, Schmiedt Lajos. — Elmaradásukat kimentették : Ambrózy Nándor és családja, Bernáth Aladárné, Dongó Géza és neje, Seyfried Józsefné és leánya, Walter László és neje, — továbbá Gortvay Aladár, Horváth József, Kail Béla, Kapás L. Aurél, Klein Tivadar, Kun Frigyes, Löcherer Lőrinc dr., idősebb és ifj. Meczner Gyula, Staut József, Szunyoghy Zoltán és Szemere Dezső.

— Nemeslelkü főur. Vécsey Sándor, br.

v. b. t. t. őexcellenciája Luka községnek ingyen temetőhelyet ajándékozott. rl.

Gazdasági tudósító. A füldmivelés- ügyi kir miniszter Kapás L. Aurél. t. barátunkat, a zeplénv. gazd. egyesület derék titkárát, a s.- a.-ujhelyi járás területén megbízta a gazdasági tudósítói teendők ellátásával.

— Névváltoztatás. Czukkermann Ignác, kir. mérnök, a kir. államópitészeti hivatalnak egyik derék tagja, vezetéknevét belügyministeri engedolemmel „Czakó“-ra változtatta.

— Nyári helyiség. A vármegyei kaszinó nyári helyiségül, mint értesülünk, a Koronautcán lévő, ezelőtt „Népkert“-nek nevezett kerthelyiséget bérelte ki, melynek iinnepies megnyitása már a közel jövőben meg fog történni. E helyen emlitjük meg, hogy a vármegyei kaszinó Dubay István Kazinczy-utcai háztulajdonos polgártársunkkal tárgyalásokat folytat egy minden tekintetben modern kaszinó-helyiség építtetése iránt, s amennyiben a tárgyalások már a teljes megegyezés sjtádiomához közelednek, igen valószínű, hogy a kaszinó a jövő év tavaszán már uj helyiségébe költözködik át.

— Osztály vizsgálatok, a helybeli fő- gimnáziom VIII. o. tanulói f. hó 3, 4, 5, 6 és 7-én tették le az osztályvizsgálatok, éspedig

f. ho 3-án ft. Katinszky Géza helybeli plébános s püspöki megbízott elnöklete alatt a hittanhói; ezután a filozófiából, 4-én a német és görög nyelvekből és görögpótló irodalomból, 5-én a magyar és latin nyelvből s irodalomból, 6-án a matematikából és természettanból és végül 7-én a történelemből és az ábrázoló mértanból. — Az általános eredményről nem szól a tudósítás.

— Kitüntetés. Igaz, őszinte örömünkre szolgál, ha alkalmunk nyílik arra, hogy egy-egy derék, szakmájában ügyes és szorgalmas iparosnak jóravalóságáról, megbízhatóságáról liirt adhatunk. Örömünk fokozódik, ha mint most is történik, a jóravaló iparosnak felsőbb kitüntetéséről szólhatunk; mert a személyes érdem méltánylása nemcsak magára az illetőre gyakorol üdvös hatást, de felemelően hat arra az egész derék testületre is, melyhez az illő méltatásban részesült szaktárs tartozik. Teljes örömmel tudatjuk tollát, hogy az országos iparegyesület igazgatósága, szakbizottságának véleményes javaslata alapján, Adám Antal könyvkötőt S.-A.- Ujhelyből az egyesületi bronz-munkáséremmel tüntette ki. Ä kitüntetéshez az arra érdemesültnek, úgy is mint az újhelyi iparos- testület egyik derék tagjának, szívesen gratulálunk.

— A nemzeti ünnep megüléséről Juszkó-Volya kisközségből hosszabb tudósítást kaptunk. Tér szűke miatt csak a következők közlésére szorítkozunk: Az 1848. törvények szentesítésének 50-ik évfordulóját a volgaiak ápr. 23-án ünnepelték meg. A gk. iskola növendékei Péterváry Bertalan idg. tanító vezetése alatt a Drina bérctetőre rándultak föl és ottan először is a nemzeti himnuszt énekelték el. Azután a megnevezett tanítónak magyarázata következett a magyar nemzeti történelemből, buzdítván a gyermekeket és a velük együtt jelen volt szülőket hazaszeretetre és kriály-hüségre. A Drina bérctetőről hazafias éneklés között ereszkedett alá s tért haza az iskolával együtt az ünnepelt közönség.

— Kongresszus. A „szállodások, vendéglősök, kávésok, korcsmárosok, píncések és kávéssegédek“ országos nyugdíjintézete s.-a.- ujhelyi fiókjának ügyvezetősége lapunk utján is tudatja a szaktársakal, hogy az országos kongresszus Debrecenben a f. hó 10—12-én fog megtartatni. Kívánatos, hogy az érdekeltek a deb- reczeni kongresszusra vármegyénkből ik minél többen látogassanak el.

— Halálozás. Gáthy Sámuelné szid. nagy- ilosvai Ilosvai Mária, a maga és gyermekei, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett férje inilotai Gáthy Sámuel nyug. uradalmi- és városi főszámvevőnek, Munkácson f. évi május hó 5-én munkás életének 76-ik, boldog házasságának 45-ik évében csendesen elhunyt. Gáthy Géza szolgabirósági tisztviselő Ujhelyben, szeretett édes atyját gyászolja az elunytban. Ny. b.

Helyiérdekű vasút. A Szerencs, esetleg Mád-Zombor nevű megállóhelyből kiindult keskeny vágányu vasút a következő helységeket fogja érinteni: Mád, Tállya, Ab-.Szántó, Kér, Bodókő váralj a, Korlát, Vizsoly, Vilmány, Göncz- ruszka, Göncz, s mint hírlik, a hidas-németii állomásnál fog a fővonalba bekapcsolódni.

— Legfelsőbb kitüntetés. Mauthner Ödön világszerte ismert budapesti mag-nagy- kereskedőnek, kinek az orosz cár által történt magas kitüntetéséről csak a napokban emlékeztünk meg, ő felsége a király a csász. és kir. udvari szállitói címet adományozta.

— Késelő cigány. Kerekes Lajos újhelyi cigány a minap Gajas Zsófi cigány leánynyal összeveszett, aminek aztán olyan tragikus vége lett, hogy Kerekes bicskáját a Gajas Zsófi hátába döfte. A súlyosan sérültet a kórházba vitték, Kerekest pedig dutyiba tették.

— Baleset. A múlt héten Linkemé legényei tejárusnak Jablonszky Mihály nevű kocsisa, addig mf& asszonya a Széchenyi-téren egy házba betért, a szekérén elszunnyadt. E közben a szekér elibe fogott ló valamitől megugrott, aminek következtében a kocsis oly szerencsétlenül bukott le a földre, hogy ballábszárát eltörte. A sérültet a rendőrség a kórházba szállíttatta.

— Sárospatak — Kassa. A sárospataki ref. főiskola növendékei, számszerint 78-an (69 a gimnáziumbői, 9 az akadémiából) 9 tanárjok vezetése alatt április 30-án, szombaton kirándulást tettek Kassára az 1848—49-iki ereklye- kiállítás, s a város építészeti alkotásainak és kulturális intézményeinek megtekintésére, tanulmányozására. A kirándulás mozgató lelke Radá- csi György közigazgató volt, de, sajnos, ő maga, közbejött szembetegsége miatt, nem jöhetett el, s igy a szeretett vezér nélkül kellett útra kelni. A kiránduló társaságot, mely a reggeli személy- vonattal utazott, Kassán a ref. egyház küldöttsége várta és fogadta, s annak elnöke : Révész Kálmán lelkész és esperes meleghangú üdvözlő

beszédet intézett a sárospataki főiskola kiránduló tanáraihoz és ifjúságához, megemlékezve arról, hogy 203 évvel ezelőtt mily szomorú körülmények közt ment Kassára a főiskola tanárainak és ifjúságának egyrésze, t. i. otthonából kiü- zetve, mint hontalan bujdosó érkezett oda s talált ott több évig fedelet és oltalmat. Szeretettel üdvözli a múlt viszontagságai révén szivükhöz fűzött testvérintézetet s felajánlja szolgálatukat tanulmányutjokban ! A szives „Isten hozott“-ra a tanárkarból Makiári Pap Miklós válaszolt, köszönetét mondva a meleg fogadtatásért s szintén kegyelettel emlékezve vissza a múlt összekötő kapcsaira ! — A mint a Széchenyi- ligeten át a városba vonultak, először a „Felső magyarországi Muzeum“-ba mentünk, s annak gyűjteményeit szemléltük meg ; innen a ref. temlomhoz vonultunk s örömmel mulatott lelkünk e csöndes kis hajlékban; majd a jogakadémiát, s az apácák templomát nézzük meg, melyet Ja XVH. század közepén ref. telken, ref. pénzen reformátusok építettek s melyet a XVIII. század elején az erőszak és a fanatizmus elrabolt tőlünk ! Következett az ebéd, melyet a Schalkház- szállóban költöttünk el; ifjaink meglehetős jutányosán igen jó ebédet kaptak, melyet a ref. egyház egy kis itallal fűszerezett meg nekik, inig a tanárok teljesen ez egyház vendégei voltak. Ebéd után egy régi elhagyott temetőbe vonultunk ki; itt állott, ennek előrészén a XVIII. század elején a sárospataki főiskola fából készült épülete! Szent érzések közt időztünk e helyen, hol őseink, elődeink lábnyomával találkoztunk, szellemével érül köztünk, a múlt sötét korszakából a jelen békés világába, szépen biztató fejlődésébe tekintve, el kellett ismernünk, hogy mégis mozog a föld! Ezután mentünk a Bethlen-köruton végig az ereklye-kiállításba, sajnos, csak másfél órát tölthettünk benne, — pedig egy ezész napon át is bőven lett volna benne tanulmányozni való. Igazán gazdag gyűjteménye ama nagy idők nagy alakjaira és névtelen hőseire vonatkozó tárgyaknak, emlékműveknek, melyek írott könyvnél ékesebben beszélnek ama kor eseményeiről! Utolsónak maradt Kassa látnivalói közül a város egyik legnagyobb kincse és büszkesége, a székesegyház, kivül-belől alaposan, részletesen megnéztük egy kát. lelkész vezetése, szakszerű magyaráratai mellett, kinek e helyen is őszinte köszönetét mondunk! Délután félhat órakor indult a vonat visszafelé s mi ott hagytuk Kassát, gazdag emléket hozva lelkűnkben magunkkal s mély hálát érezve fáradhatatlan vezetőink, magyarázóink : a kassai ref. egyház lelkésze, gondnoka és s. lelkésze iránt! R—s.

— Müest. Zilahi Gyula, a nemzeti színház egyik kiváló művésze, 1. hó 4-én Sárospatakon, a városháza termében, előadő-estét tartott, a melyen 8 kisebb-nagyobb monlógot (részint francia, részint hazai szerzőktől) adott elő, kiváló élvezetet nyújtva a szépszámú hallgatóságnak. Hanghordozása, arcjátéka, taglejtései egyaránt tanult, intelligens, előkelő művészre vallottak, kiben Ízlés, diskréció könnyedséggel, eleganciával egyesül. Nem oly ellenállhatatlan ugyan mint Vízvári, de azért elég gazdag arra, hogy egy estén mindig gyönyörködhessünk játékában.

— Hangverseny Sárospatakon. A szép első május délutánján ritka műélvezetben részesítette Sárospatak közönségét a főiskolai ifjúság énekkara. A főiskolai imateremben az „aradi da- lár-ünnepólyen való részvétel költségeinek fedezésére“ hangversenyt rendezett, melynek minden egyes pontja kiváló ügyességgel, művészettel volt előadva, s oly nagy tetszést aratott a szépszámú közönség előtt, hogy mindeniket egyszer, némelyiket kétszer is meg kellett ismételniük a szereplőknek. Az ifjúsági énekkar most is, mint mindég, szépen és hatásosan adott elő minden egyes darabot. Mester Istvánná úrnő kedves otthonossággal s oly remekül dalolt, hogy a közönség nem egyszer, de kétszer is óhajtotta újra hallani és a mit harmadszor dalolt, egy kedves kis románc volt, mely egészen elragadta a hallgatókat. Meczner S. dr. és Zsindely I. dr. urak előadása most is igazi művészi színvonalon állott. A szereplő ifjak közül külön is elismerés illeti Piskóti Ferencet, ki fáradhatatlan volt a szereplésben, több Ízben dalolt egymaga is, a melodrámában pedig ő volt a szavaló. Szép hangjával igen ügyesen tud bánni, hol erősen, hol lágyan csengett az. A melodrámában is teljesen megértette és átérezte szerepét, úgy szavalt, mintha valóban egy igazi Petőfi lett volna, a ki átszellemül a boldogságtól, hogy az ő dala már a nép szivéhez eljutott. Ez a melodrámai előadás volt a hangverseny fénypontja, a mely igazán magával ragadta a közönséget, — méltán illeti elösmerés az egésznek rendezéséért Pásztor Sámuel tanár urat! A hangverseny mintegy 100 ft. tiszta jövedelmet juttatott a föntemlitett célra, a jövedelem többi részét az este folytatva tartott táncmulatság emésztette el.