Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-01 / 18. szám
Török-német-knrnevilág. A magyar történetnek e rendkívül fontos és érdekes korszakát tárgyalja Benedek Elek ,A magyar nép múltja és jelene“ cimii nagyszabású munkájának 10, 11. és 12-ik füzetében. És szol az egyik lapon gyászról, siralomról, a másikon fel-fellobbanó reményről, bizodalomról. És megható a kép, melyet elébünk varázsol: akár török, akár német uralkodjék a magyar földön, legnagyobb teher mindig a szegény népre nehezedik. Iszpahi, német tábornok, szabadhajdu egyaránt öt kop- pasztja, ót sarcolja A sötét képre hirtelen a kurucvilág dicsőséges csatái, nagy alakjai vetnek enyhítő fényt, hogy a Rákóczi kibújdosásával újra nehéz, komor, egyhangú árnyak terüljenek végig a magyar histórián. S a nép újra hordja a régi igát és nem tehet egyebet, mint hogy várja bókén, várja hittel és bizalommal szebb időknek hajnalhasadását . . Az Athenaeum kiadásában megjelenő nagy- érdekű munkának minden füzete 30 kr. Egyesületi élet. Titkári jelentés 1897. évről. Eelolvasta a „S.-A.-ujhelyi Keresk. Társulatinak 1898. ápril 3 án tartott közgyűlésén*; Schneider Jakab, társulati titkár. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A „S.-A.-ujhelyi Keresk. Társulat“ 1897. évi május 9-én tartotta ministerileg jóváhagyott alapszabályok alapján első közgyűlését; jóllehet ideiglenesen már azelőtt egy évvel alakult meg, de ez ideiglenesség sem a társulatra, sem egyes tagjaira, sem kötelességet, sem jogokat nem rótt. A társulat hivatalos működése eszerint 1897. május 9-én tartott közgyűlésétől veszi kezdetét, mely közgyűlés elhatározta azt, hogy az egyes tagok 6 évi időtartamra vállalnak kötelezettséget a társulat iránt és ugyan ennyi időre élvezik alapszabályszerü jogaikat is a társulattal szemben. Ugyanezen közgyűlés nemcsak szankcionálta a társulat ideiglenes működését, de magáévá tette mindazon célokat, melyeket a társulat alapszabályszerüleg maga elé tűzött. Kétségbe vonhatatlan tény, hogy egy társulatnak ily fontos és életreható célok megvalósítására 10 havi időköz oly kevés, hogy már maga a megközelítés számbavehető eredmény gyanánt tekinthető ; de különösen, ha figyelembe veszszük azt, hogy e célok megvalósítása, különösen a jelen időben és körülmények között oly akadályokba ütközik, melyek a társulat hatáskörét túlhaladják. Ilyenek például a kereskedők összeségére káros házaló kereskedés, amikor jött-ment házalók és utazó-ügynökök elözönlik a várost és éppen a legjobb vevőket idegenítik el a sok állami és községi adóval terhelt helybeli kereskedőktől; vagy ott van például a kerületi betegsegélyező-pénztár, mely rendesen szedi évi járulékait főnöktől és alkalmazottól egyaránt anélkül, hegy ezek a pénztárt igénybe vehetnék ; holott, ha a kereskedők önálló betegsegélyzővel fognak rendelkezni, nemcsak, hogy adandó esetben segíthetni fognak saját tagjain, de a megtakarítható szép összeget kitevő jövedelméből több nemes célt fog szolgálhatni. Am de ezek oly kérdések, melyek részint a keresked. kormány idevonatkozó törvény revíziójával, részint S.-A.-Ujhely városnak rendezett tanácscsá küszöbön álló átalakulásával függnek össze, amennyiben a törvény más helyi jogkörrel ruházza fel a rendezett tanácsú várost mint I. fokú iparhatóságot és mással a nagyközséget, melynek alárendelt helyzete van. A mélyen tisztelt társulati tagok megnyugtatására szolgáljon, hogy e rövid 10 hónapot is munkára használtuk fel és úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben sikerült is némi eredményt elérni. A társulati igtató tanúsága szerint 48 ment és 34 jött, tehát összesen 82 ügy darab dolgoztatott fel. Ezek között a legtöbb esetben a keresk. kamara szerepel, ezután az I. fokú iparhatóság, keresked. és tanügyi kormány, városi elüljáró- ság és társ-egyesületek. Az már nem csekély- lendő erkölcsi vívmány, amikor ezen említett hatóságok hivatalos tudomást vesznek rólunk és működésűnk iránt azzal adnak elismerő kifejezést, hogy a társulat által fen tartott keresk. tanonciskolát a közokt.-ügyi kormány, keresk. kamara, városi hatóság 100—100 ft évi segélyben részesítik; a helybeli pénzintézetek 50 ft segélyben részesitettik iskolánkat. Fogadják e helyen is a társulat hálás köszönetét kegyes és hasznos célra fordított adományaikért. Szives tudomására hozom még a m. t. közgyűlésnek azt a tényt, hogy a társulat elnöksége hivatalosan bemutatkozott a főispán ur Öméltóságánál, mely alkalommal a társulat céljait magában foglaló emlékiratot nyújtott át. A főispán ur Öméltósága kegyesen fogadta a bemutatkozást, a memorandumot elolvasva, megígérte, hogy a társulat működését figyelemmel fogja kisérni és céljai elérésében mindig szívesen fogja támogatni. A társulat ez évben 6 esetben tartott választmányi gyűlést, melyek folyó ügyeken kívül a kereskedelmi kormánynál egy a vasúti állomásnál felállítandó fiók-póstát (expediturát) ké*) Közlése tárgyhalmozat miatt késett. Szeri. relmezett, továbbá véleményes jelentést tett a kereskedelmi kamarához az utazók és házalók visszaélését megszüntető törvényjavaslatra s több más a kereskedelmi gyakorlatban javításra szorult esetekben; mely két fontosabb esetben azonban ezideig csak az expediturára történt valamely intézkedés. A társulat által fentartott keresk. tanonciskola ez idén 64 tanulót vett fel, tehát eddig még soha el nem ért szám; ezekből 1. osztályra 23, II.-ra 31, III-ra 10 tanuló esik. Ez év nov. 8-án iskolánkat Mártonty Márton orsz. főigazgató mint minist, biztos látogatta meg és az egybegyült választm. és isk. bizottság előtt úgy a célszerű berendezés, valamint a tapasztalt eredmény felett legnagyobb megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. Panaszként kell azonban felemlítenem, hogy egyes kereskedők mi súlyt sem fektetnek az iskoláztatásra és tanulóikat nem szorítják a látogatásra, vagy odahaza elfoglalják és igy engem azon kellemetlen helyzetbe hoznak, hogy a hatóság utján kell a törvény idevonatkozó rendelkezésének érvényt szerezni, azon kívül a tanítás hiába való fáradozás és eredmény nélkül maradt működés ily esetekben ; pedig tudva levő dolog, hogy az iskoláztatás nemcsak a tanulóra, de a kereskedőre is erkölcsi és szellemi haszon. Megjegyzendő, hogy ez iskola, mely 64 tanulóoak úgy általános, mint szakismeretet nyújt, tehát müveit kereskedőket van hivatva nevelni és amelynek évi költsége megközelíti a 700 ftot, saját jövedelméből és a nyert segélyekből tartja fel magát úgy, hogy a társulatnak, mely tagsági dijakból 120—150 ft jövedelemmel rendelkezik, elenyésző csekély segélyt nyújt évi fentartásához. A társulat anyagi oldalát illetőleg szerencsénk lesz a választmány által jóváhagyott számadásokat, valamint a jövő költségvetést részletesen a m. t. közgyűlés elé terjeszteni, legyen szabad itt röviden felemlíteni annyit, hogy a múlt 1897. évben összes bevételünk 868 ft 68 kr. volt, ezzel szemben összes kiadásunk 867 ft 99 kr., pénztári maradvány 69 kr. A jövő évi költségvetés reálisán felvehető számítás szerint 740 ft bevétellel szemben 728 ft kiadás mutatkozik. E feltűnő eltérés a két évi költségvetés között onnan ered, hogy tavalj rendkívüli bevétel gyanánt 150 ft szerepel, 100 ft városi segély, mely 1896. évről lett esedékessé, miután az felebbezés alatt állott, 50 ft pedig az ifjúságnak táncmulatságból juttatott segély; ennek megfelelően a kiadásban is szerepel réndkivüli kiadás, a társulatnak keletkezése óta felmerült kezelési és felszerelési költség fejében. Az előadottakból következik, hogy a társulat nemesek életképes, de az egyes tagok jóakaratából és buzgalmából sikerülni fog mindazon célokat elérni, melyet a társulat maga elé kitűzött, mihelyest a külső akadályok kedvezőbb körülmények közbejöttével el lesznek hárítva. Mint a társulat által fentartott keresk. tanonc-iskola vezetője úgy a magam, valamint kartársaim nevében köszönetét mondok a belénk helyezett bizalomért, mely bizalmat minden törekvésünkkel igyekezni fogunk kiérdemelni; egyidejűleg kifejezést adok a növendékek hálájának is, amiért a társulat alkalmat nyújtott nekik, hogy tanulmányaik által a hazának, az emberi társadalomnak, de különösen a kereskedelem hasznára válhassanak. A társulat működésére az Eg áldását kérve, jelentésemet a m. t. közgyűlés nagybecsű elfogadására mély tisztelettel ajánlom. Nyilvános és ingyenes könyvtár. A „s.-a.-ujhelyi általános ipartestület“ közhasznú intézményeit ismét egy jelentékeny és fontos dologgal szaporította; ugyanis a mai naptól kezdve a testületi tagoknak regényekből, elbe szélésekből, folyóiratokból, ipari és más szak- mnnkákból egy háromszáz kötet nyi köz könyvtárt bocsát rendelkezésre, melyet a testület tagjai bármikor teljesen ingyen vehetnekigé nybe. Ezzel a testület bebizonyította, hogy a tagoknak nemcsak anyagi, de szellemi érdekeit is szivén viseli. A szerencsi kerékpáregyesület koncertje. Megalakult ez évre is — írja levelezőnk — a szerencsi kerékpáregyesület és eredeti céljához, a sportüzéshez, most már egy másikat, nem kevésbbé kellemeset is csatolt. Összeülnek minden csütörtökön, beszélgetnek valamit a tagok s kész szombatra a program. Egyszer tréfásestét, másszor kis murit, de megesik néha, hogy nagyobbat is rendeznek, melyre a szerencsi intelligencia állandóan hivatalos. Nemcsak maguknak taptogatják tehát egyesületüket a tagok, de azt, mint eszközt, mások mu- lattatására is felhasználják. Igen sikerült koncertet rendeztek az elmúlt szombaton is, mely láncszerűen ügyesen akképpen volt összeállítva, hogy a műsor minden pontja utján egy-egy tánc következett. Közreműködtek: Kodolányi Vik- torné urhölgy, kinek kitűnő zongorajátékát, Guttmann Iztdor ur, kinek művészi liegedüjá- tékát a legnagyobb élvezettel hallgatta a jelen volt rnüértő közönség. Strelkó Árpád ur „kuruc dalok“-at, Haag Zsigmond ur pedig „couplet“- kat adott elő. Igen sikerült volt Kiricsány Antal urnák humoros felolvasása és békahangversenye, is melyért az előadót erős tapssal tüntették ki. Volt táncegyveleg is, melyet Rosenfeld Elek ur mutatott be. A koncertről, melyen úgy a városi, mint a gyári sok szép asszony és leány jelen volt, megelégedéssel távoztak a reggeli órákban. TANÜGY. Zemplén vármegyei Tanító-Épület hivatalos rovata. — Rovatvezető: Schneider Jitknb, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujholybe küldendők. Meghívó. A „Zemplén-vármegyei tanitó-egye- ' stílét“ 1897. évi december hó 9-én S.- A.-Ujhelyben tartott közgyűlése határozata szerint két működési körre osztatott, u. m. alsó- és felső-körre. Amennyiben a felső-kör szervezésével a közgyűlés engem bízott meg, van szerencsém T. Kartárs urat a folyó évi május 4-én Nayy-Mihályban, az állami iskola helyiségében délelőtt tartandó alakuló gyűlésre tisztelettel meghívni. Tárgyak: 1. az állami iskola egyes osztályainak meglátogatása. — 2. „Mit tehet a tanító a szocializmus meggátlására ? ‘ Felolvasás, tartja: Vass József nagy-mi- hályi állami tanitó. — 3. A számvizsgáló- bizottság jelentése. — 4. A választmány által kitűzött munkatételek felolvasása. — 5. A tisztviselői kar megválasztása. — 6. Indítványok. — Közebéd. Akik a közebéden résztvenni akarnak, valamint akik magukat elszállásoltatni óhajtják, szíveskedjenek előzetesen t. László E. Flóris nagy-inihályi állami tanitó urat értesíteni. Sátoralja-Ujhely, 1898. ápr. hó 20-án. Vágó Gyula, a zemplénm. tan egy. I. alelnöke. Kedves kartársak a felső-körben! (Sch ) A „Zemplénmegyei tanító-egyesület“ halottaiból feltámadva, uj életre kelt. A múltnál jobb jövőt remélve, igazi lelkesedéssel, teljes buzgalommal fogtunk a munkához, ki-ki vegye ki a maga részét. Az alsó-kör megalakulása után várva- várt örömmel látogatunk el hozzátok, mint vármegyénk tanítóságának büszkeségeihez, magyarságunk hű és kitartó apostolaihoz. Mily boldogító öntudat dagasztja kebleteket, ha arra gondolhattok, hogy a jövő nemzedék — kinél hihetőleg több elismerés lészen — hálás emlékezettel fog rátok gondolni, mert a Kárpáttól a Tiszáig magyar szó fog hangzani minden hazafi szájából, magyar dal fog fakadni minden legény és minden leányzó ajkáról. Ez a munka a ti munkátok, ez a dicsőség a ti dicsőségetek. Nagy-Miliály, Tér ebes, Gálszécs, Va- rannó, Homonna, Sztropkó és Mezö-Laborcz mindegyik egy-egy erős vára magyarságunknak, védőbástyája nemzeti ügyünknek. Legyetek üdvözölve e várak hős katonái, jertek el haditanácsra, merítsünk uj erőt a jövő teendőihez, legyenek gyűléseink a komoly munkálkodás mellett a viszontlátás örömünnepei. Legyen üdvözölve és áldva a mi mesterünk, ki soha sem szűnik meg javunkra mnnkálkodni, hol csak teheti, bajainkban és örömeinkben őszintén, szerető szívvel osztozkodni, tanácskozásainkat jóakaratukig elősegiteni, legyen üdvözölve és áldva Nemes Lajos szeretett tanfelügyelőnk, ki mindig szívesen vesz reszt a mi gyűléseinken.
