Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-01 / 18. szám
1898. május 1. I. Melléklet a „Zemplén*" 18 számához. th. közútra km. szakaszán garm. 12. V. Újfalu—tolcsva— e.-horvátii 0 -10-100 265 1486 ft 80 kr. 13. S.-patak—vencsellői 0—10-,, 260 1689 ft — kr. 14. S.-a.-ujhely—bereczkii 0'54—5-n 30 180 ft — kr. 15- a) S.-A.-Ujhely— k.-helmed 0-10 275 1705 ft kr. b) S. A.-Ujhely— k.-helmeci 10 -39 v,J8 265 1753 ft 60 kr. 16. B -szerdahely - lukai 0—13\„ 130 848 ft 75 kr. 17. Szomotor—páczin — czigándi 0—21-,, 495 4181 ft 55 kr. 18. K.-helmecz -leányvári 0-18-,, 166 1254 ft — kr. 19. Bacska—bély—tárkányi 0-7'2W 115 1099 ft 40 kr. 20. Kir.-helmecz—loioszi 0-6, ... 75 635 ft 25 kr. 21. S.-A.-Ujhely—kassai 0—13 400 3216 ft 50 kr. 22. •Széphalom—regmocz— mihalyii 0 7 go 155 930 ft kr. 23. a) Legenyo—m.-izsép— gálszécsi 0-15 290 2498 ft 35 kr. b) Legenye -m.-izsép— gálszécsi 15 -26„„ 115 905 ft kr. 21. M.-izsép—kelecseny— jesztrebi 0—15%,,„ 315 2217 ft 75 kr. 25. aj Borsi—ezóko—abari 0—5„„ 105 630 ft — kr. b) Borsi—ezéke— abari 5—24.;- 300 2043 ft — kr. 26. Vásárhely—abari 0—18-*0, 410 2199 ft 75 kr. 27. Bánócz dubróka- deregnyei 0—19-,, „ 315 2285 ft 75 kr 28. Mocsár—gatály abari 0 -24 .jó 300 1824 ft 25 kr. 29. Vécse hoóri 0 ~ 3-800 í>3 478 ft 50 kr. 30. Vásárhely—a.-hrabóczi 15 17*900 GO 246 ft — kr. 31. Gerenda—sztropkó— szmidniki 20—45',,,, 645 2033 ft 50 kr. 32. Varannó—őrmezei 0—8„ 180 788 ft 70 kr. 33 Homoiina—varannai 0—4" 110 441 ft 10 kr. 34. Ránk—bászkai 0—16 „ 225 786 ft 10 kr. Összosen : 8060 50868 ft 18 kr. értékben, — megjegyeztetvén, hogy a vásárhely- abari, pánócz-deregnyoi és a mocsár-dubróka- abari that. közutakra a 26. 27. és 28. sorszámok alatt előirányzott kavicsot a vállalkozók a bánóéi vasúti állomásnál, illetőleg a szürnyegi bányában adják át és onnan természetben teljesítendő közmunkával szállittatik az egyes közutakra. Versenytárgyalások. A budapest—kassá—zborói állami közúton a 116. hid helyreállítása 1264 ft 30 kr. erejéig, — a budapest—váez— kassai áll. közúton a 282 kilométertől korlátfák helyre állítása 314 ft 74 kr. erejéig — végre ugyanazon a közúton a 78. hid helyreállítása 944 ft 95 kr erejéig, — végre u. ott a 84. sz. hid pallóza- tának helyreállítása 263 ft 76 kr erejéig megengedtetvén, a kasssai kir. áll. ép. hivatalnál a munkálatok biztosítása érdekében e f. évi május hó 4-én és 5-én versenytárgyalás lesz mindkét alkalommal d. e. 10 órakor. Állami anyakönyvi statisztika. A sátora/ja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1898. ápr. 23-ától ápr. 30-áig) a) házasságot kötött: — pár ; h) kihirdettetett: 6 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben; d) elhalálozott: 9 egyén. Hírek a nagyvilágból. Spanyolország és Amerika között kitört a háború. Az amerikai hajóhad Kuba sziget fővárosának, Havannának, a spanyol hadi hajóraj pedig New-York bombázását vette célba. — Legújabb hir szerint Matanzas erőd bombázását az amerikaiak megkezdették. A háború kitörése a gabonaárakat hirtelen felszöktette. A kenyér is drágul, legutóbb ismét 2 krral emelkedett kilója, úgy hogy ma már 20 kr. egy kiló kenyér. Az osztrák képviselőház Badeni gróf volt miniszterelnököt vád alá helyezte. Hírek az országból. Őfelsége a király, f. hó 9-én, az udvar kíséretében, Budapestre érkezik s ez alkalommal hosszabb ideig fog magyar székesfővárosában tartózkodni. A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását a képviselőház befejezte és a javaslatot elfogadta. Uj főrendek. Őfelsége a király Horváth Lajos volt országgyűlési képviselőt és Márkus József Budapest székesfőváros főpolgármesterét a főrendiház örökös tagjaivá nevezte ki. Uj főispán. Justh Kálmán, Turócz vármegye főispánja, ettől az állásától fölmentetvén, helyébe főispánná ifj. Justh György országos képviselő neveztetett ki. Uj alispán. A szerencsétlen véget ért Kutka Kálmán helyére Máramaros-vánnegye alispánjává Lator Sándor árvaszéki elnököt választották meg. A magyarországi-cisztercita rend e héten ünnepelte az országban nyolcszáz évvel ezelőtt történt meghonosításának jubileomát. Színház. A szezon harmadikhetében vagyunk. Ez a hét, a próba- és a siker hetei után, a kitartás hete volt, amit úgy értünk, hogy „Jupiter pluvius“ dacára, aki ugyancsak nyitogatta az égi víztartók csapjait, a müpártoló közönség rendületlenül kitartotta színház-látogatásban. Kitartásért, ügy- buzgóságáért jutalomban részesült a pompásnál- pompásabb előadások, a fényesnél-fényesebb esték révén. Referenseinknek a tekintetben egybehangzó véleménye a hétről ez : . * Szombaton, április 23-án, Susanne Thury Zoltán drámai költeménye, ezt követte a Parasztbecsület opera Mascagnitól. — Az utóbbi időben olyan gazdag repertoárt kaptunk, hogy már számát sem tudjuk adni azoknak a fényes előadásoknak, melyeket hálás közönségünk élvezett. Susanne Thurynak első drámai kísérlete volt és sikerült is neki avval nevét szélesebb körben ismertté tenni. Ma már megzenésítve Ninon cim alatt a kir. operaházban is meghódította a közönség rokonszenvét. Első sikerét a fiatal poéta nem annyira kiforrott drámaírói, mint inkább lírai tehetségének köszönheti. A drámai költemény, melynek címszerepét a mi kedveltünk, Gazdy Aranka, oly fényesen mutatta be, tényleg meleg alanyi inspirációból keletkezett. A szép jambusok, a közvetetlenség nagy heve, mely a párbeszédekben elömhk, a dikciónak lendülete és gondolatgazdagsága: elragadó hatással volt nézőre, hallgatóra. És mindazokat Gazdy Aranka, ez az ambiciózus ifjú tehetség, a drámai párbeszédben, melyet Philip-pel, szivének első ideáljával, folytatott, drámai hatással, a szenvedélynek egész erejével érvényesítette. Ismételten gratulálhatunk újabb sikeréhez. — Philip, Palágyi, ugyancsak összeszedte minden képességét, hogy pártne- rének sikere teljes legyen. A szenvedélyek kitöréseiben nagyon jó volt, a szerelmes barát sok poézissal és igaz érzéssel játszott. — Mátrai (Vil- larmois) Sarlay (Dechat lovag) elegáns jelenségek voltak. — Ezt követte Mascagni operája: a Parasztbecsület. Valóságos ünnepi estéje volt ma közönségünknek. Hevesi Janka és Kozma Pista együttes fellépésével még nem hallottunk drámai operát jobb és magasabb nívójú előadásban, mint ezen az estén Santuzza szerepében Hevessi Jankával és Turidduban Kozma Pistával. Santuzzában, ebben a „pár exellence“ drámai szerepben, Hevesinek érces, tömör, erőteljes hangja teljes egészében érvényesült. Valósággal uralta a zenekart és a színpadi kórusokat, ami különösen a hatalmas fináléban és nagy kegyelmi áriájában keltett igéző hatást. Előkelő, distingvált játéka szintén hozzájárult Hevesinek mai fényes sikeréhez. — Kozma olyan hőstenorra] és bravúrral énekelte Turiddut, mint amilyet színpadunkon még nem hallottunk. Zúgott is minden énekszáma után lelkes tapsvihar, mely különösen a „Santuzza ne haragíts!“ és a „Bordal“ után elementáris erővel tört ki. Itt, rozoga színpadunkon, még nem hallottunk magas „b“-t, melyet Kozma játszi könnyedséggel lehelt ki. — Lolát, ezt a csalfa kacér férfibolonditót, a mi csinos szubrettünk Staud Margit énekelte, egyéniségéhez méltón kicsi-kis szerépében is jelentékeny szolgálatot tévén az összevágó előadásnak. —- Alfiot Sárközi játszotta, drámai erővel és intelligenciával. Vasárnap, április 24-én, a Kukta kisasz- szony-t Márkus József énekes bohózatát adták telt ház előtt. A vasárnapi közönségnek kivált a kakasülőn szorongott része sokat hahotázott a helyzet bohóságain, magával ragadván a „törzsvendégek“ hangulatát is, kivált mikor a karzaton egy szopós gyerek sirdogálni el-elkezdett. Andris-bácsi békét hagyott neki, gondolván, kinőheti magát „önzetlen“Mecénássá. — A szereplők valamennyien jeleskedtek és pompás kedvvel játszottak. Sarlay (Kristoforo) a főszakácsot kedves humorral megspékelve adta.— Staud Margit (Lina) ennivaló újdonsült menyecske volt, nem is csoda, hogy oly nagy zenebonát csinált miatta férje, a tisztelt főszakács. — Hevessi (Liza grófnő), mint mindig ma is helyén volt, dalai elragadóan bájosak. — Nagy Vilma (O. Neyll) kacagtató egy figura, univerzális tehetség különben, aki mindig megérdemelt elismerést talál. — Mátrai K. (Arzén gróf), Sze- pessi (Vük Leobald) szájhős, nyugalmazott magyarbarát osztrák őrnagy, jóizü alakok. — Mátrainé (Piki gróf) kalandvágyó jóizü tacskó szerepében igen jó volt. Hétfőn, ápr. 25-én, Náni, Follinusz jól ös- mert népszínműve, szép közönséget vonzott. Kreuczer Midiéit Tiszay ábrázolta a tőle megszokott bravúrral. — Nánit, Tiszayné, az ő bájos, naiv, utolérhetetlen kedvességével, mely hatalma alá hódítja nézőjét; mikor vig volt kacagott vele mindenki, mikor táncolt szeretett volna mindenki aktiv részt venni örömében és mikor bánatos volt, vele busult mindenikünk; szóval aranyosan jászott, ujrázott, frissen, vígan, kifáradhatatlanul, a közönség pedig tapsolt neki hálásan, lelkesen. — Szépít Mátrai, Mol- nárnét Nagy Vilma, Józsit Sárközi, aki nyalka egy baka volt és igen jól is énekelt, Szilárd Pétert Szepessi, Rózát Mátrainé, Lupi bácsit Pásztor, Sándort, az ős-jogoncot, aki mindenkit becsap, Sarlay, kinek a maszkja mesteri volt, adták közmegelégedésre. Kedden, április 26-án, Borús szerelem, Giacosa színmüve, közepes számú közönség előtt, amin igazán csodálkozunk, már csak azért is, mert az április ellen, mely ős-előitélet szerint megrontója a házas élet boldogságának s az idén nap-nap mellett alkalmatlankodott esőjért igazán a „borús szerelem“hónapjának nevezhetjük, csakis egy menedékhely volt mostanság t. i. a színház. — Nos: a Giulió Scarli (Palágyi Lajos) meg Emma neje (Gazdy Aranka) házassága is egy ilyen derengős-borongós áprilisi napon köttetett; ál- modásával a boldogságnak, ébredésével a boldogtalanságnak ; mert a bálványozásig szerető, azonban a családjáért éjt-napot szellemi munkában tölő férj otthonába tolvaj lopódzik, Fabricio (Sarlay) a „lekötelezett“ házi barát, aki Emmának a megszöktetésére, természetesen az ő tudtával és beleegyezésével, már minden előkészületet meg tesz, midőn Giulio betoppan .. . s megbocsát, — nem a feleségének, de a Geun- na navü 5 éves leánykájukat (Boross Mariska) a bálványozásig szerető anyának, most már a csak Geunna nevelésében „szövetséges társ“-ának. — Az elösmerés pálmáját ma Palágyi vitte el, ki a tetőtől talpig korrekt férj ábrázolásában remekelt és a leendő legjobb jellemszinészek egyikének mutatta be magát. — Gazdy Aranka igen feszes szerepébe is, mely tisztán mimikára és gesztusra van alapítva, tudott lelket, hatást önteni. Zárójelenete férjével, midőn lelkében megtörve szoborként áll előtte s többé egy szava sincs, amit mentségül fölhozhatna, egy Fad- rusz vésőjére érdemes modell. Őt, mint párt- nerét is szorgalmasan tapsolták. A kedves kis Geunna csókolni való baba volt. Szerdán, ápr. 27-én, A böregér, Strauss Jánosnak „a keringők királyának“ egyik legkedvesebb hangszerelésü, fantasztikus operetje, pompás előadásban és díszes, habár csak gyér számú közönség előtt. — Akik el nem jöttek a mai Strauss-előadásra, igazán nagy élvezettől fosztották meg magukat, mert, ismételve mondjuk, hogy a hires darabnak úgy énekbeli, mint zenei részei abszolút sikerrel jutottak érvényre A bőregér estéjén. Már a nyitánynak leleményesen színezett zenéje megbizseregtette tapsoló idegeinket, melyek azután, csaknem szüntelenül, mind a három felvonáson végig ingerelték zajos tapsokra a tenyereket. A tetszés mégis a II. felvonásban, midőn Hevessi Janka (Rosalinda) a „Kesergő lány dalá“-t énekelte, érte el tetőfokát. Ilyen frenetikus tapsot aratni esemény számba megy a dal múzsájának a mi színpadunkon. Excellens volt a II. felvonásban a csók nagy áriája is, melyben Tiszayné (Adél), Tiszay (Frank fogházigazgató), Staud Margit (Or- lovszky hg.) Sárközi (Falke), Kozma (Alfréd) és Mátrai (Eisenstein), aki ma brillírozott bon- móival s rendkívül szeretetreméltó szeles gavallér volt, arattak fényes sikert. — Tomboló tetszésben részesült a Nánási Juliska és a Bátori cseh polkája is a II. felvonásban. Kecsesen, kedvesen előadott táncukat ismételniük kellett. Általános a vélemény, hogy az operet-esték során eddig A bőregér volt a legragyogóbb, mely igazán megérdemelné, hogy „általános közkívánatra“ és természetesen „zsúfolásig telt ház előtt“ megismételtessék. Sarlay (Frosch) a becsudálkozott börtönőr szertelen alakításával ma is visszatetszett. Csütörtökön, ápr. 28-án, Katona dolog, Sylvane és Gascogne 3 felvonásos vigjátéka. — Hogy miért katona-dolog: hirtelenében bajos kitalálni. A katonazubbonyért-e, mely, amint magára ölti, a legszelídebb természetből is morgó tigrist formál, — az uniformis prepotenciájáért-e, mely a bundás cibilt „bagage“-nak tekinti, — vagy azért az élettani specialitásért, amit a darab ezredorvosa az ő diagnosztikájával „katonai hisztériádnak nevez: mondom a darab bökkenőjét bajos kitalálni, annyival is inkább, mert a vígjáték erősen be-bebotlik a bohózat tilosába. — A nagyképűsködő ezredorvost Sarlay Kornél személyesítette, még pedig olyan kabinet-alakításban, hogy szerződtethetné szakelőadójának még a „Kakas Márton“ is. — Mellette kell említenünk Mátrai Kálmánt (Lestamboudois közjegyzőt), akinek mai naturbursában éledezni véltük a Halmi Ferenc szellemét. — Szepessi Gusztávot (Lagriffoul ezredes) lármás, kiabálás szerepe elemébe juttatta. — Sáfrány Mamillon közjegyző- segéd helyettesítésében ma nagy szereppel birkózott s dicséretére legyen mondva, nem győzte le. Szereptudásával is szerencsésen versenyezett az elsőségért. Látszik rajta, hogy szinósz-vér,