Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-24 / 17. szám
nak) ez idő szerint még mindig tkvi (társ) tulajdonosaként jelentkező .............................a községből .... évben ismeretlen helyre eltávozott s holléte azóta nem tudatik. Minek bizonyságául stb. .*. Az 1889. XXXVIII. t. c. ti. §-a esetén. (Ha a telekkönyvi tulajdonos örökösei vannak a tényleges birtokban.) Anyakönyvezetői és helyhatósági bizonyítvány. Az alulírott . . . egyház....................úgyszintén . . . . . község állami anyakönyvezetője, valamint a helyhatóság hivatalosan bizonyítják, hogy az 18 ... . év.........................hó . . . napján .............................községben elhalálozott ...................................után a tőke egyenes leszármazó örökösön névszerint ............................. kívül törvényes örökösödésre hivatott más leszármazó nem maradt. Az alulirt helyhatóság egyúttal azt is bizonyítja, hogy tudomása szerint a fent megnevezett örökhagyó végrendeletet hátra nem hagyott és, hogy a .............................i........................ számú tj könyvben A . . . . sor hr. szám alatt irt ingatlanból .....................nevén álló (ingatlanok . . , .) résznek a fent megnevezet örökhagyó törvényes örökösödésre hivatott leszármazói névszerint.........................vannak tényleg birtokában. Minek bizonyságául stb. 17G3/I. 98. sz. A s.-a.-u/helyi Járás főszolgabírójától. Közhírré teszem, hogy a s.-a.-ujhely vidéki körjegyzőség székhelye : „nagy toronyai körjegyzőség" elnevezéssel, NagyToronya községbe (u. p. Csörgő) helyeztetett át, s mai naptól kezdve Kollonay Gyula körjegyző már Nagy-Toronyán lakik. Kelt S.-Á.-Ujhely, 1898. ápril 21. Bnrthos, főszolgabíró. Nyilt-tér.*) Ügyvédi iroda áthelyezés. Tisztelettel tudatom a t. közönséggel, hogy ügyvédi irodámat a Weckerle-tér és Petőfi-utca sarkán lévő, Schön Sándor tulajdonát képező ház emeleti helyiségébe helyeztem át. S.-A.-Ujhely, 1898. ápr. 24. Pekáry Gyula, köz- és v. ügyvéd. Másolat. A tokaji járás főszolgabírójától. 403/V. 96. szám. A s.-a.-ujhelyi járás főszolgabírójának Berger József tokaji lakos borkereskedő elleni műbőr árulás miatt emelt kihágási panaszos ügyében a megejtett nyomozat és a vegyvizsgá- latok befejezése után a tokaji járás főszolgabírója a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottságnak 1896. évi julius hó 17-én 180. sz. a. kiadott szakvéleménye alapján a mai napon következő ítéletet hozott. — ítélet: Berger József tokaji lakos borkereskedő és üveges az 1893. évi XXIII. t. c. 2. és §§. 6-ik pontjába ütköző kihágásban vétkesnek kimondatik, s ezért az 1892. évi XXVII. t. c. 3. §-ában körvonalozott célokra fordítandó 100 frt pénzbüntetésnek és az okozott 114 frt 27 kr eljárási és vegyvizsgálati költségnek 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésében elmarasztaltatik; behajthatatlanság esetén 10 napi önköltségen töltendő elzárás elszenvedésére büntettik. Ezenkívül az 1896. év február hó 4-én felvett jegyzőkönyvben a Berger József által bérelt, s a pap-utcza Tro- csányi Bertalan-féle pincébe összeirt 44 gönczi hordó és 9 db. 200 literes hordó bor, melyet a szak- vélemény vízzel hígított mübornak megállapított, az 1893. évi XXIII. t. c. 12. §-a értelmében Berger József költségére denaturáltatni, s Tokaj város közegészségügyi céljaira leendő fordítás végett nyilvános árverésen eladatni rendeltetik ; azon esetben pedig, ha ezen borok panaszlott által időközben eladatott volna, köteles Berger József a szakvéleményben megállapított és hektoliterenként 20 írtjával felszámított 1548 frt összeget Tokaj város közegészségügyi alapja javára ugyancsak 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok : Mert panaszlott kihallgatása alkalmával ő maga is beismerte, hogy a tokaji úgynevezett pap-utcai Trocsányi Bertalantól bérelt pince helyiségben talált 44 gönci hordó is 9 db. 200 literes hordó általa olasz bornak nevezett kotyvalékot olasz bor cim alatt forgalomba hozta, s azt egyeseknek mint bort elárusította. Miután a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottság 180. sz. szakvélemény 3-ik pontja ezeket mondja és állapítja meg: „A 151/c-vel jelölt, továbbá ugyan ilyen pecsétekkel lepecsételt III. paputcai pincépől 242—95 számú hordóból" felírással jelölt palackok tartalma a jegyzőkönyv szerint ezen mintának •) Az e rovatban közlöttokórt nőm vállal felelősséget a Szerk. megfelelő borok 44 gönci hordó és 9 drb 200 literen felüli hordó állítólag olasz borok, melyek a Tauber cégtől Sopronból lettek Tokajba szállítva (zavaros barna sárga szinti, erős, de üres, avas, idegen (mazsola) izü és szagu borszerü folyadékok, mely jellegek az olaszi borokéinak sem felelnek meg, de nem felelnek meg egyáltalában a tiszta természetes borok jellegeinek sem; továbbá miután a szakvélemény a szóban forgó folyadékot vízzel higitott bornak minősiti, mely azután valószínűleg mazsolával erjesztetett: habár a nyomozat során sem a kérdéses pincében, sem üzlethelyiségében nem fedeztettek fel oly anyagok, vagy oly edények, a melyről következtetni lehetne azt, hogy azok a műbőr gyártáshoz megkivántató eszközök; tekintve azonban a Tokaj-Hegy alj a hírnevét, s azon hátrányt, mely ily kotyvalékok forgalomba és áruba bocsájtása s Tokajból történt kibocsájtása által a Tokaj-Hegyalja érdekeit nemcsak veszélyezteti, de sőt leszállítja: mindezeknél fogva panaszlott Berger József tokaji lakos borkereskedő mübornak forgalomba és áruba bocsájtása által elkövetett kihágás miatt az 1893. évi XXIII. t. ez 5. és 12. §§-ai értelmében 100 frt pénz- büntetés 114 frt 27 kr felmerült eljárási és vegyvizsgálati költségeknek megfizetésére, továbbá a 44 gönci hordó és 9 db. 200 literes hordó vízzel vegyitett bornak költségére leendő dena- turálása és a tokaji közegészségügyi alap javára leendő elárvereltetésének tűrésére, esetleg, ha időközben már eladatott volna, hektoliterenként 20—20 írtjával összesen 1548 frtnak lefizetésére ítélendő volt, esetleg ennek behajthatatlansága esetén 10 napi önköltségen töltendő elzárás elszenvedésére büntetendő volt. A pénz- büntetésnek elzárásra lett átváltoztatása az 1879. évi XL. t. c. 22. ij-ában leli magyarázatát. Ezen ítélet panaszlottnak Írásba kiadatni rendeltetett azzal, hogy az az ellen netalán beadandó feleb- bezését, ezen Ítélet kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt akár szóval, akár írásban beadhatja. A később bejelentett vagy beadott feleb- bezések figyelembe vétetni nem fognak. Tokaj, 1896. december hó 30-án. Füzesséry Ödön sk. főszolgabíró. (P. H.) 125./V. A másolat hiteléül: Tokaj, 1898. ápril. hó 18-án. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 49/897 kih. Zemplénv ár megye alispánjától. A tokaji járás főszolgabirája által Berger József tokaji lakos bejegyzett cégű bor nagy- kereskedő ellen mesterséges borok forgalomba hozatalával elkövetett kihágás folytán megindított eljárás eredményéhez képest, 1896. évi december hó 30-án 403/V 896. sz. a. hozott ítéletet panaszlott közbevetett felebbezése folytán, alulirt alispán felülbírálás alá vette, s a beterjesztett iratok átvizsgálása után a kérdéses kihágási ügyben másodfokon következő Ítéletet hozott. ítélet: Berger József tokaji lakos bejegyzett cégű bornagykereskedő ellen mesterséges bornak forgalomba hozatalával elkövetett kihágási ügyben a felebbezés elutasításával a tokaji járás főszolgabirája által 1896. évi december hó 30-án 403/V. 896. sz. a. hozott Ítéletnek azt a részét, amelyben panaszlott a 1893. évi XXIII. t. c. 2. § b) és 5. § b) pontjaiba ütköző kihágásban vétkesnek kimondatott, s ugyanazon törvénycikk 5. §. 1. bekezdése értelmében az 1892. évi XXVII. t. c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó 100 frt lefizetésével biintettetett. Helyes indokaiból másodfokban helybenhagyatik. Az ítélet többi részének megváltoztatásával panaszlott Berger József 66 frt 20 kr vegyvizsgálati és eljárási költségnek a kiszabott pénz- büntetéssel 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésében marasztaltatik. — Nem fizethetés esetén saját költségén eltöntendő 10 napi elzárással büntettetik. A pap-utcai s Tró- csányi Bertalantól bérelt pincében 1896. évi február hó 4-én megtartott eljárás alkalmával 44 gönci hordóban és 9 db. 200 literes nagyhordóban talált mesterséges bornak megállapított folyadék panaszlott költségére a hatóság által sóval leendő denaturalizálása elrendeltetik, megengedtetvén azonban panaszlottnak, hogy a denaturalizált folyadékot ipari célokra fölhasználhassa. Ha azonban ezen Ítélet végrehajtása alkalmával az 1896. évi február hó 4-én megállapított s a szakértői vélemény alapján mesterségesnek ítélt bormennyiség egészben föltalálható nem lesz, köteles panaszlott a törvény 12. §-ának rendelkezése értelmében minden hiányzó hektoliter után 20—20 irtot Tokaj nagyközség egészségügyi alapja javára a törvény 14. §-ának rendelkezése szerint pedig a természetes bor után járó boritaladót az állam- kincstárnak 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. A tokaji járás főszolgabirája köteleztetik, hogy ezen Ítélet kézhez vétele után azonnal a pap-utcai pincében lévő, a fentebbi pontokban részletezett borkészletet, tekintet nélkül a neta- láni felebbezésre, helyezze zár alá. Ezen ítélet egy példánya az eljárási jegyzőkönyv és szakértői vélemény hiteles másolata Tauber Zsigmond és fiai cég német-keresztúri (Sopron-vármegye) lakos ellen megindítandó eljárás végett Sopron-vármegye alispánjához áttétetik. A jogerős Ítéletet panaszlott 8 nap alatt a vármegye hivatalos lapjában, a törvény 8. §-a értelmében saját költségén különbeni végrehajtás terhe alatt egyszeri beiktatás mellet közzététetni köteleztetik. Indokok. A tokaji járás főszolgabirája vett feljelentés folytán Berger József tokaji lakos bejegyzett cégű bornagykereskedő boltjában és pincéiben 1896. évi február hó 4-én dr. Friedmann Adolf járásorvos, mint chemiai szakértő, Frits Gyula városi rendőrbiztos, mint tanú, és panaszlott jelenlétében vizsgálatot tartott, amely alkalommal a pap-utcai pincéjében 44 gönci, és 9 db. 200 literes hordóban tokaji vagy hegyaljai jelleggel nem biró bort találván, az 1893. évi XXIII. t. c. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 83432. sz. a. kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében és rendelkezései betartásával 2—2 üveg mintát vett s ezt, valamint a Karácsonyi Péter-féle pincében elhelyezett boraiból szerzett mintákkal a magyar királyi mezőgazdasági vegykisérleti állomáshoz Debrecenbe el- küldötte. A nevezett állomás beérkezett vegy- elemzésési jelentését a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottsághoz véleményezés végett felküldötte. Az utóbb nevezett bizottság felvilágosítván a főszolgabírót, hogy véleményezése végett nem a vegykisérleti állomás jelentése, hanem a gyanúsoknak talált borokból vett mustrák küldendők fel, a tulajdonos és a tanuk jelenlétében ugyanazon hordókból, a melyekből az előbbeni minták vétettek, ismét 2—2 palackkal mustrákat vett, s azokat szabályszerüleg lepecsételve, 1896. évi április hó 9-én 124. sz. intézkedésével az állandó borvizsgáló szakértő bizottsághoz Budapestre felküldötte. A nevezett bizottság 1896. évi julius hó 17-én 180. sz. a. kelt hivatalos szakvéleményében kimondotta először azt, hogy a Karácsonyi Péter-féle pincéből felküldött I. számmal jelzett palackokban levő bor hegyaljai zamattal és jelleggel bir, erős rendes izü és szagu, kifogás alá nem esik; másodszor, hogy ugyanazon pincéből vett II. számmal jelzett palackokban lévő bor törött izü, de némi hegyaljai jelleggel bir, erős, szeszes, az előbbinél sokkal silányabb minőségű, szeszelve van, de a szeszelés mértéke nem lépte túl a megengedhető határt; harmadszor, hogy a paputcai pincéből vett III. számmal jelzett palackokban lévő állítólag Tauber Zsigmond és fia cégtől származó olasz bor, zavaros, barna, sárga- szinü, erős, de üres, avas, idegen (mazsola izü és szagu borszerü folyadék. Ezen mintának ize nagyon gyanús, nem felel meg az olasz borokéinak sem. Összetétele sem felel meg a tiszta természetes borokéinak, nevezetesen a foszforsav csekély mennyisége feltűnő, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a hamutartalom nagy. A vonatanyag maradék is a legalsó határon van. Vízzel higit< tt bor, mely azután valószínűleg mazsolával erjesztetett. Mint oly folyadék, mely viz hozzáadásával készült és bor elnevezés alatt került forgalomba, kifogás alá esik. Sóval való denaturálása után szeszfőzésre még felhasználható. Ezen szakvélemény alapján a főszolgabíró Berger József tokaji lakos ellen mesterséges bor forgalomba hozatalának kihágását megállapította s nevezettet 100 frt pénzbüntetéssel sújtotta. Elmarasztalván 114 frt 27 kr eljárási és vegyvizsgálati költségekben, kimondotta, hogy a bor denaturálandó, Tokaj város közegészségügyi céljaira elárverelendő s a hiányzó borok 20 frttal megállapított ára Tokaj város közegészségügyi alapja javára panaszlott által befizetendő. Ezen ítélet ellen panaszlott felebbezést adván be, abban azt adja elő, hogy szakvéleményre a biró ítéletét csak annyiban állapíthatja, amennyiben azt helyesnek tartja. Ezen kifogás helyt nem foglalhat, mert az 1893. évi XXIII. t. c. a főszolgabírónak azt a jogot, hogy a szakvéleményt bírálata tárgyává tegye, meg nem adja, sőt inkább kötelezi, hogy Ítéletét a szakvéleményre állapítva hozza meg. Főszolgabíró tehát köteles volt kimondani, hogy azok a borok, a melyekből a III. számmal jegyzett minta vétetett, mesterségesen vannak előállítva, mert a szak- vélemény megállapította, hogy abba viz kevertetek. Panaszlott felebbezésében továbbá azt adja elő, hogy a debreceni mezőgazdasági vegykisérleti állomás, valamint a felebbezéshez csatolt dr. Szilágyi Gyula nyilvános vegykisérleti állomása a kérdéses bort mesterségesen előállítottnak nem találta és kifogásolta a főszolgabírónak azon intézkedését, hogy midőn már egy szakértői vélemény rendelkezésére állott, még a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottságtól is akkor, midőn véleménye szerint a szak-
