Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-04-24 / 17. szám

évig az idő viszontagságaival dacolni hivatott emlékek emeltettek és nagy ünnepségekkel lep­leztetek le: addig távol a nagy világ zajától, elismerést,sőt megemlékezést sem remélve, emelte Pileczky Vilmos sztarinai vármegyei utmester, úgyszólván a saját költségén, az érdekelt köz­ségek támogatásával a maga milléniomi emlé­keit. A Beszkid tetején, Galiczia határszélén, egy 48-as sánc tetején, továbbá a priszlopi, szta­rinai és ladoméri dombokon emelte ez emléke­keket ; mindenütt egy kerítéssel körülövezett, szépen zöldülő, fenyő-fákkal körülültetett föld­halom közepéből emelkedik ki egy-egy hatal­mas, faragatlan kőoszlop, mellső lapjára vésett eme fölirattal: „Magyarország ezredéves fen- áll&sának emlékezetére. 896—1896“ A kőosz­lopok mögött egy-egy hatalmas árbocrud nyúlik fel a magasba, melynek trikolorját már megtépte a Beszkiden gyakran dühöngő vihar, de mely egy egész éven keresztül büszkén lengve hirdette a magyar nemzet dicsőségét. Egész csendben tör­tént az ünneplés is; mind a négy helyen az il­lető községek lakossága, apraja és nagyja kivo­nult az emlékhez és áhítattal hallgatta lelki- pásztoruk és tanítójuk hazafias beszédeit, mely­ben az ünnepség és a felállított emlék jelentő­ségét megmagyarázták. Bár megkésve, de el nem késve, mégis dicsérettel adózunk e szép és haza­fias tett megteremtőjének és mindazoknak, kik a mi derék utmesterünket, Pileezky Vilmost, az országnak ezen exponált helyén ebben támogatták. G. — Eljegyzés. Ifj. Kulcsár János, hely­beli lakos, f. hó 17-én váltott jegyet Hetey Juliska k. a. Vajdácskán. — Lopás a szállóhelyen. Basch Móric és Wolf Mendel iparos segédek e hó 20-án este munkakeresés céljából jöttek Ujhelybe s a do­hánygyár szomszédságában éktelenkedő kis kóser szállóban találtak éjjeli szállást. Reggel arra ébredtek, hogy levetett ruhájukban volt nehány forintnyi pénzük eltűnt. A rendőrség a nyomo­zást ez ügyben nyomban megindította és letar­tóztatta Pederik Mihály nevű hálótársukat, akit a lopás elkövetésével alaposan gyanúsítanak. Az ügy a fenyitő bírósághoz kerül. — Pekáry Gyula köz- és váltóügyvédő, a s.-a.-ujhelyi takarékpénztár ügyésze, lapunk mai számának nyilt-téri rovatában értesíti t. olvasóközönségünket arról, hogy ügyvédői irodá­ját f. hó 24-étől a Wekerle-téri Schön# Sándor tulajdonát képező ház emeleti helyiségébe he­lyezte át. — Müller Dávid a hires sportférfhi, aki a sport különféle ágaiban 131 első és második dijat nyert, a Diána kerékpár- és Sport-egyesület elnöke, a Hunnia megyei bicikli club és a Ma­gyar testgyakorlók köre és a Nemzeti tornaegye­sület alapitó tagja tegnap e hó 23-án este vá­rosunkba érkezett és a „Vadászkürt“ szállóban szállt meg, hogy világhirü kerékpárjaiból néhá­nyat városunk érdeklődő sport közönségének be­mutathasson. Ajánljuk e kitűnő alkalmat azon t. olvasóinknak figyelmébe, akik kerékpárt óhaj­tanak vásárolni. Jótékonycélu államsorsjáték. Mint az előző években, ez idén is nagy jótékonycélu államsorsjáték tartatik. Ezen sorsjáték tiszta nye­reményeiben következő jótékonycélu intézmények részesednek: 1. a vagyontalan állami tisztvise­lők özvegyei és árvái részére létesítendő alap, 2. a czirkeveniczai László gyermek hórház, 3. a zólyom-lipcsei Gizella munkás árvaház, 4. a Jósziv-egyesület, 5. az erdővidéki (Baráti) köz­kórház,[6. a budapesti klotild szeretetház, 7. a ko­lozsvári jótékony nőegylet, 8. a nagypénteki társu­lat, 9. a békésmegyei Fehérkereszt-egylet. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a főnyeremény 150.000 korona, az összes nye­remények 365.000 koronára rúgnak. Sorsjegyek 2 írtjával kaphatók minden só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatal és dohánytőzsdében. A húzás f. évi junius hó 30-án történik. — Kőbánya beömlése. A b.-szerdahelyi állami kőbányában majdnem végzetessé vált a P. Zeldnák János bányamester élete. Ugyanis e hó 21-én, amint egymagában foglalatoskodott a télben kiaknázott bánya fenekén, a fentlevő és a folytonos esőzéstől meglazult földréteg alá­zuhant. A mintegy tiz szekérnyi föld különös esése féke dobta a bányamestert s a fején kí­vül egész testét eltemette. Ha a szőlőtelepekről arra jövő munkások nyöszörgését meg nem hall­ják s hamarosan ki nem szabadítják, a 4 gyermek­kel megáldott kenyérkereső családapa ma már „a föld alatt volna!“ így is kérdés, hogy a szenve­dett sérüléseket ki fogja-e heverni. — Toronyépítés. A homonnai kisded ev. ref. missziói egyháznak ismét öröme készül. Nem rég épült templomához díszes tornyot emeltet Katona György mérnök készítette terv szerint. Az építés munkálatait f. hó 25-én kez­dik meg. — Helyben kitűnő válogatott első rendű 3500 gyökeres Ripária Portális, néhány száz Furmint és finom Museatal ojtóvessző van eladó. Cim a kiadóhivatalnál. — Cimbalmozni vágyók párfogását kéri egy szakképzett karmester, kinél kezdők |az Allaga-íéle cimbalom-iskola módszere szerint e közkedveltté vált hangszer kottából való ját­szását, olcsó díjszabás mellett, alaposan és köny- nyen elsajátíthatják. Kik e hangszeren már sza­badon játszanak, a kottából való gyakorlatot gyorsabban elsajátíthatják. — Cim a kiadóhi­vatalban. — Magyar osztálysorsjáték sorsje­gyeket eredeti árakon ad el a „Pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzlete“, Budapesten. Az itt vásárolt sorsjegyekre esett a legtöbb fő- és melléknyeremény. Ezen intézet csak a tőle vet és a cégével ellátott nyerősorsjegyeket váltja be. A sorsjegyeket utánvéttel is küldik. Mielőbbi megrendelés már azért is ajánlatos, mert a ke­reslet rendkívül nagy. — Időjóslat április 24-ére. Eső. Hő- sülyedés. Honnöhord-colvom 45 ^rtó'14 ^65 *{r'g méteren nCUlICUCIg OClJtlll ként — csak akkor valrtdi, ha közvetlen gyáramból rendeltetnek. — fekete, fehér és színes, — a legdivatosabb szövés szín és mintázatban. Privát­fogyasztóknak póstabér és vámmentesen valamint ház­hoz s/állítva, — mintákat pedig póstafordultával küldenek Henliehcrg C*. (cs. és k. udvari szállító) se­lje in gyárai Kiiridihon. —- Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ra­gasztandó — 1. Irodalom. Amerikai mezőgazdaság. Félesztendeig tartó ta­nulmányutat tett Észak-Amerikában a esikágói kiállítás idején Szilassy Zoltán, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára s ez alkalommal szerzett tapasztalásairól 350 oldalas kötetben számol be. Aki őzt a könyvet végig nézi, megismeri az amerikai gazdaság egész vonalán azo­kat a kisebb-nagyobb eszközöket, amelyek az eredmé­nyekben egygyóforrva, képessé teszik Amerika mezőgaz­daságát hóditó munkájára az egész világon. Sokat és na­gyon sokfélét tanulhat a magyar gazdaközönsóg Szilassy Zoltán kitűnő könyvéből és ezért ajánljuk, hogy minél többen olvassák el s használják föl a belőle folyó tanul­ságokat. — A könyv ára, melyet számos szép kép is dí­szít, négy forint; megszerezhető a ,Köztelek“ szerkesz­tőségében (Budapest, IX. Üllői-ut 25.) Képzelt Királyok. Regény két kötetben irta Kupa Árpád. Kupa regényének tárgyát a loghálásabb, regény- tárgyakban leggazdagabb, történelmünknek legfényesebb idejéből méreti: a Rákóczi-fölkelés, az első magyar sza­badságharc idejéből. Az erős faj- és hazaszeretet, mely a regényen átvonul, nem mesterkélt, nem csinált dolog: az oly önkéntelenül fakadt, a szive mélyéből, mint a hogy a vadvirág nő az erdőben. Mintha csak a föld népének szivével gondolkozna, egyszerű, természetes eszejárása után indulva s ami a lelkét megkapta,megragadta azt el­mondja úgy, a hogy épen tudja. Nyersen, csiszolatlanul, de igazán és őszintén minden mesterkéltsóg, keresetsóg és cifrálkodás nélkül. — A „Képzelt Királyok* Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, óra a két kötetnek : 1 ft Tisztek és asszonyok. Ily cimen Farkas Ernődtől Bartalits Imre budapesti könyvkiadó cég kiadásában egy csinos és a jóhirü cégnek becsületére váló Ízléses k'álli- tásu könyv jelent meg. A 144 oldalra terjedő csinos kö­tet ára 60 kr. Aki könnyebb fajta és az érzékre is ható jól megirt elbeszéléseket szereti, annak mulatságos lösz a kaviárban sem szűkölködő könyv olvasása. Egyesületi élet. Értesítés A müpártoló közönség még 1896 évben, midőn Blaha Lujza művésznő Öméltósága városunkat meglátogatni szándékozott, szives volt a neki adandó koszorúra adakozni. Ezen összeg­ből 35 ft nekem lett átadva esetleges idejövete­lénél leendő felhasználására. Miután most Jókai Mór koszorús költőnk a közönséget a művésznő javára adakozásra hívta fel, ezen összeget, mely tkpénztári kamataival 36 ft 95 krra. szaporodott 40 ftig kiegészítve: S.-A.-Ujhely műpártolói cim alatt az aláírási ívre feljegyeztem s a felhívásban megjelölt pesti hazai első takarékpénztárnak elküldöttem. Erről az akkor adakozott t. közön­séget kötelességszerüleg értesíteni s becses belé- nyugvásukat, az idő rövidsége miatt előlegescn azt nem közölhetvén, kérni kötelességemnek ös- mertem. Sátoralja-Ujhely, 1898. ápr, 19-én. alázatos szolgájok: Dókus Gyula. TAN ÜGY. A Zemplén láiwpyei Tanití-Epsúlet lÉtalos rovata. — Rovatvezető : Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. 1297. Tf. sz. Zemplén-vdrm. kir. tanfelügyelője. F elhívás Zemplén vármegye Tek. Tanítóihoz s Tan- ügybarátaihoz. Szeretve tisztelt Munkatársaim! Amitől rettegtünk, megtörtént; akit any- nyira szerettünk, azt elvesztettük. — Ha én nem mondanám is, mire és kire gondolok e felhí­vásomban, még akkor is tudnátok, hogy Szath- máry György halálára akarom felhívni figyel­meteket, ki a magyar nemzeti népoktatásügyének igaz apostola, „a magyar néptanítóknak szerető barátja volt. O egy erős magyar állam, a ma­gyar nemzeti kultúra jövőjéért, a tanítók javáért igaz lélekkel s buzgalommal munkálva, a munka terhe alatt összeroskadva, hamarább megszűnt élni, mintsem magasztos eszméinek teljes meg­valósulását elérhette volna. Aki igy élt, így munkálkodott; aki any- nyira szerette az általa képviselt ügyet s any- nyira szeretett minket, megérdemli, hogy emléke örökre fenmaradjon közöttünk. Ezért én a Magyar Tanítók Kaszinójában alakult „Szatlimáry síremlék és alap bizottsá­gától“ nyert fölhívás folytán kérlek titeket, mindnyájatokat, mutassuk meg, hogy aki min­ket életében annyira szeretett, mi azt halála után is tiszteletben tartjuk s emlékét örök időkre megőrizni s megőriztetni óhajtjuk, akarjuk. Hozza meg tehát tehetsége szerint mindenki az áldozatot, hogy a Szatlimáry György sírem­léke, valamint a tanitó-árvák és tanitó-özvegyek javára felállítandó Szathmáry-alapitvány mielőbb létesittessék, megmutatván azt, hogy a tanítók, a nemzetnek ezen szegény napszámosai ismerik a hálát jóltevőik iránt s az ő filléreikből is tud­nak örök időkre fenmaradó emléket teremteni. És most felkérlek titeket, kedves munka­társaim, hogy úgy a saját magatok által ado­mányozott, valamint a másoktól gyűjtött össze­geket hozzám beküldeni szíveskedjetek, hogy igy a mindnyájunk által adományozott filléreket — részletes kimutatás kíséretében — mint a zemplén-vármegyei tanítótestület adományát egy összegben terjeszthessem be a bizottsághoz. S.-A.-Ujhely, 1898. évi ápril hó 19-én. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Á népiskolai növendék magaviseleté otthon. Igen nagy súlyt fektetnek a népiskolai nö­vendék magaviseletére minden oldalról és mél­tán, mert a nevelés célja nagyrészt ide irányul. Ha azonban meggondolnák, tapasztalnák, vagy átélnék ama sok nehézséget, melyekbe a tanító munkája e törekvésében ütközik, sokkal eny­hébb Ítéletet alkotnának magoknak a növendék magaviseletéről, mint igy madártávlatból nézve azt. S miután nekünk tanítóknak, bármiként is szóljon a társadalom véleménye erről, szoros kötelességünk jó magaviseletre nevelni nö­vendékünket; nem vélek felesleges dolgot vé­gezni, ha efelett rövid hírlapi cikkben elmél­kedem. Az otthon ráüti bélyegét a gyermekre s ennek minőségétől függ többnyire jövője is, mert a zsenge gyermeki korban történt behatá­sok majdnem eltörőlhetlenül vésődnek be a lé­lekbe. Hogy mégis az iskola a maga nevelő­hatásával oda is elérjen, mindenek előtt szük­sége van az otthon teljes ismeretére. A gyer­mek iskolai viseletéről sokat következtethetünk ugyan az otthon nevelésnek mikéntjére, de nem mindig biztos az Ítéletünk, mert a gyermek vi­seleté már alakoskodásra képes, bizonyos időre alkalmazkodó s gyakran csak a véletlen segé­lyével jövünk rá a való természet megismeré­sére. Kell tehát, hogy ismerjük meg az otthon uralkodó nézeteit, a gyermekre ható világné­zetét, mert csak igy oldhatjuk meg sikeresen feladatunkat a nevelésben. Lehet pedig az ott­hon nevelőhatása jó vagy rósz irányú és lehet e kettőnek végtelen változata. Ha az otthon nevelése helyes irányú, természetesen nem lesz egyéb munkánk, mint ennek tovább fejlesztése, támogatása s a kívánt irányban való megtar­tása. Sajnos azonban, hogy mig a jobb csalá­dok ez irányú hatása a növendékre nem min­denben helyes, mert ezeknél legtöbbször bele­játszik, helyesebben : belekontárkodik a szülők túlságos szeretete az elkényeztetés, vagy a gőg és nagyralátás csempész be oda gyakran kija- vithatlan hibákat. Ezeket javítani csak az em­berszeretet beoltásával sikerül, vagy az üres hivalkodás nevetségessé tétele simít valamit rajtok. Nem sokat várok a szülőkkel való ko­moly tanácskozásaktól, mert mai állásunk még nem képes imponálni azoknak oly mérvben, hogy az adott tanácsot határozott értékűnek tekintsék, vagy hogy önzetlen törekvésünket a gyermek iránti őszinte jóakaratnak tekintsék. Ezért itt törekedjünk arra, hogy a gyermek minél tovább nevelői hatásunk alatt töltse nap­jait, hogy a jóról való meggyőződése minél mélyebb gyökeret verjen lelkében. De mit tegyünk abban az esetben, ha nö­vendékünk az iskolába határozottan ferde ne­velést hoz ? Itt igazán nagy munka vár a ta­nítóra, mert az idő, az alkalom nem elegendő arra, hogy a ferde irányba indult lelki nyilvá- nulásokat a helyes mederbe tereljük. Rendsze­rint itt az otthon műveltségi nivója is ^nagyon Folytatás a III mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom