Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-17 / 16. szám
— Nagy jégeső. B.-Szerdahelyről Írja levelezőnk, hogy oda ápr. hó 11-én d. u. 4 és 5 óra között a dühöngő orkán olyan borzasztó jégesőt sodort, aminőre ilyen időtájban a legöregebb emberek sem emlékeznek. Kezdetben galambtojás nagyságú jegek hulltak alá, később a mogyorónagyságu jégszemek záporként estek. A földet bokáig érő magasságban borította a jég. A gyümölcsfák virágdísze semmivé lett. Nagy kárt okozott a nagyobb szőlőkben homlitás alá meghagyott vesszőkben is, a jég, minthogy azok legnagyobb része hasznavehetetlenné vált. A „sárospataki főiskolai ifjúsági énekkar“ mujus hó 1-én d. u. Va5 órakor a főiskolai imateremben, Mester Istvánné úrnő, Meczner Sándor dr., Zsindely István dr. és Harsányi Gyula urak közreműködésével hangversenyt — este pedig V29-től a városháza összes termeiben táncmulatságot rendez. ■— Helyben kitűnő válogatott első rendű 3500 gyökeres Kipária Portális, néhány száz Furmint és finom Muscatal ojtóvessző van eladó. Cilii a kiadóhivatalnál. A magyar kir. szab. osztálysorsjáték igazgatósága lapunk mai számában közzéteszi a II. sorsjáték tervezetét, melyre tisztelt olvasóink figyelmét felhívjuk. — Időjóslat, április 17-ére. Enyhe. Száraz. Zivatarok. Selyem-daraaszt Suliit,14 vliÄ kete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként, — a legdivatosabb szövés szín és mintázatban. Privát-fogyasztóknak postabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig pósta fordultával küldenek, lleillicl»tkirg (cs és kir. udvar szállító) Mklj ónig; yá rai %ii roll ben. — Magy. r levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 5. Irodalom. üi idők. Egyetlenegy magyar szépiro dalmi képes folyóirat sem találta meg az utat a magyar közönség szivéhez oly helyesen, amint Herczeg Ferenc lapja, az Uj idők. Abban rejlik e nagy hatás titka, hogy a szerkesztőnek sikerült az egész magyar irodalmi és művészvilág minden kiválóságát lapja közé csoportosítani s igy mindig legjavát adhatja benne annak, amit a magyar irodalom és művészet termel. Az Uj Idők, azonfelül, óvenkint kodves és értékes meglepetést készít elő olvasóinak, díszes külön mellékleteket és a mai reprodukció legújabb találmányu sokszorosítás-módjaival készített műmellókleteket ad hires mesterek legjobb müvei nyomán. Így nagy heliogravurben május hé elején ingyen küldi minden előüzejónek Munkácsy remek festményét a „Tépóscsinálók'-at. A pompás nagy jutalom kép legmüvészibb emléke a szabadságharcnak. Egy egyszeri! betekintés az Uj Idők valamely füzetébe mindenkit meggyőz arról, hogy a Herczeg Ferenc lapja csakugyan fényesen megállja helyét a külföld bármely képes folyóirata mellett. Ilyen mutatványszámot kérésre ingyen küld a kiadóhivatal. (Budapest. Andrássy-ut. 10. sz)- Az Uj Idők előfizetése negyedévre 2 ft. „Az 1848—19 szabadságharc emlékeiből Kassán rendezett ereklyekiállitás tájékoztató kimutatása“, moly sűrűn nyomtatva 1—32 oldalra terjed, van előttünk. E tájékoztató kimutatás futólagos áttekintés mellett is meggyőző bizonyitéka annak, hogy a hazafias kegyeletből megérzőt, s ez alkalomból a közel és távolból egybegyüj- tött ereklyék, egykorú képek, okmányok, kéziratok és nyomtatványokjgazdag tárházát képezi az „Ereklyekiállitás“ nak, mely várakozáson felül sikerült és valóban méltó a megtekintésre. A katalógus, melyaek ára 20 kr, már annál az oknál fogva is célszerű, hogy mindenki elére tanulmányozhatja abból az 1253 rendbeli kiá'litott ereklyét. A kiállítás még a jövö héten megtekinthető. Megjelent „A szőlő helyes metszése« c. alatt hazánk különféle vidékeire alkalmas szölőmetszósi módokat tárgyaló segédköny v. Irta Maurer János, ismert hirnevü borász. A könyv az általános tudnivalókon és a szőlő- metszés mestersége cimü részleteken kivül tizeukót metszósmódot írja le és rajzban is bemutatja: E könyv a gyakorlatból van meritve és a mai tudomány alapján könnyű magyarsággal népszerűén vau Írva, úgy hogy tanításai a gyakorlatban könnyen lesznek érvényesíthetők. Melegen ajánljuk e kis müvet tisztelt olvasóinknak, tudva, hogy a szőlő helyesen metszve nagyobb termést biztosit számunkra. Az ára 1 forint s a pénz előleges megküldése után szerző Maurer János (Kassa, Maurer-udvar) bérmentve küldi azt. A „Magyar Könyvtáriból, melynek sárgaszinü füze teit az egész országban ismerik és kedvelik, ismét öt szám jelent meg. Ezek is, mint az eddigiek, érdekesek és értékesek. A 33. sz. Bourget három kitűnő elbeszélsót tartalmazza, a fordítás Hevesi Sándor tollát dicséri A 34 számban, Szabolcska Miháiynak, válogatott verseit adja tizenöt krajcárért. A 35. sz. Turgenyev egyik leghíresebb munkáját »Az ötödik kerék« cimü megragadó novelláját közli Sz. Nogál Janka fordításában A 36. sz. Kossuth Lajos 1848. junius 11-ón a haderő megajánlása ügyében tartott óriási hatású beszédét ho:za Végre a 37. számban a „Csilagos Esték“ cimmel Flamanarion Camill néhány rendkívül érdekes astronomiai cikkét fordította le Tóth Béla. Valóban ez az öt füzet újra bizonyltja, hogy a „Magyar Könyvtár« minden magyar házból ki fogja szorítani a hasonló német vállalatokat, meiyek még ma is százezernyi példányszámban keringnek Magyarországon. Egy-egy füzet ára 15 Kr. kapható a kiadócégnól Lampel Robert (Wodianer F. és fiai Bádapest. Andrássy-ut 21.) és Lövy Adolf s -a.- ujhelyi könyvkereskedéseiben Az „Olcsó Könyvtár* uj sorozata. Közel két évtized óta szolgálja immár e kitűnő vállalalat A magyar irodalom érdekeit, jeles hazai és idegen nemzetbeli irók munkáinak olcsó kiadásával. Gyulai Pál avatott keze kitünően válogatta meg a legújabb számokat is. George Elliot hires regényével a Vizi malommal (1041—1052. szám), melyet Váczy János ültetet át, kezdődik oz uj sorozat. — Jósika Miklós gyönyörű novellája, Bornemissza Anna (10 »3) méltán sorakozik melléje. — Tacitus Agricola élete (1054) a római történetírás mesterének egyik ragyogó essayje, melynek Csiki Kálmán avatott tolmácsa. — Lazarillo de formes élete (1055—56) Érdekesség dolgában a világirodalom kevés alkotása vetekedhetik e munkával, — Rás- kai Gáspár Egy szép história a vitéz Franciskorul és az ö feleségéről (1057) méltó arra, hogy az irodalomtörténeti oktatás segédkönyvül válaszsza és hogy a nagy közönség is megismerkedjék vele. — Almási Tihamér egyik népszerű színmüve Cigány Panna tölti be a 1058—59. számot, mig a következő — Fazekas Mihály naiv szépségével soha el nem évülő kis époszát a Ludas Matyit közli uj lenyomatban. Végül berekeszti az uj sorozatot, Kemény Zsigmond Két boldog cimü beszólye (1061—62. sz.) a nagy regényíró kisebb munkái közül kétségtelenül a legszebb. Az Olcsó Könyvtár uj sorozatának egy-egy száma 19 kr. A Franklin-Társulat nyomdája e kis köteteket is finom ízléssel állította ki. TAN ÜGY. 1 Zemplén wmepfti Tanitó-Epit Imtalos roiata. — Rovatvezető : Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. A mi rovatunk. Tanitó-emberek között fölöslegesnek tartottam részleges programmot adni rovatunk és annak céljáról; de 3 havi tapasztalat arra a meggyőződésre vezet, hogy sokan a kartársak közül, vagy tudomást nem vesznek róla, vagy félreértik annak intencióját. A központi választmányt, midőn a „Zemplén“-nel egyezségre lépett és nem külön megjelenő lap mellett foglalt állást, igen helyesen azon magasabb szempont vezette, hogy mi, kik folyton a társadalomra vagyunk utalva és csekély befolyásunkat arra növelni főfeladatunk egyike, ne váljunk külön attól, sőt keressük minél több térben és időben az érintkezés kapcsát; ezért lett a mi rovatunk a „Zemplén“ egyik kiegészítő része. Ennyi a rovat keletkezésére, feleletül azoknak, kik egy külön kiadandó lapot óhajtanának, persze eltekintve attól, hogy ennyi előfizetési pénzből még csak havonkint egyszer megjelenő közlönyt sem lehetne előteremteni. De most térjünk át annak tartalmára és a kartársaknál észlelt munkakedvre: Mint az egyesület hivatalos közlönye, beszámol az egyesületi élet minden mozzanatáról és igy számot ad önmagunknak és a nagyközönségnek tevékenységünkről; továbbá figyelemmel kiséri a tanügyi politika azon részét, mely iskola, tanító és társadalom közt állandó összhangot céloz létesíteni, hogy a két előbbinek anyagi és erkölcsi nívója mindinkább emelkedjék. Végül és főképpen önképző és önmü- velődési csarnok akar lenni, hová belépni minden tanítónak nemcsak joga, de önmaga és állása iránti tekintetből kötelessége is. Ezzel teremtünk aztán oly gyülekezési helyet, hova úgy az alsó, mint a felső kör tanítói fuvar és napi dij nélkül is részt vehetnek anélkül, hogy iskolamulasztást követnének el. E gyűlésen aztán csak tollak állnának egymással szemben és igy minden személyeskedés eleve ki van zárva; meggondolatlanul kiejtett szó nem kerül napi rendre, a látszólag megsértett hiúságnak van elég ideje a támadást higgadtan a tárgyilagosság korlátái közzé szorítani. A tanácskozás rendes tárgyai: a neveléstan, módszertan és oktatástan minden köréből akár részlegesen kidolgozott értekezés, akár egyes fontosabb kérdések, melyhez tehetsége szerint mindenki hozzászólhat, akár a tárgy előnyére, akár annak hátrányára, vagy tesz hozzá valamit, vagy elvesz abból; mert ha bárki jogot vehet magának azt hinni, hogy egyikmásik dologban többet tud a másiknál, de viszont senki sem mondhatja magáról, hogy a másik nem tudhat többet nálánál. Ily elvből kiindulva még csak eszébe se juthat senkinek rosznéven venni, ha egyik-másik bírálat alá veszi valakinek szellemi termékét, vagy egyik-másik dologban nyilvánított nézetét; mert szerintem minden szó vagy gondolat, mihelyest nyilvánosságra került, megszűnt magántulajdon lenni és igy mint közbirtokhoz mindenki szabadon hozzászólhat és azzal érdeme szerint elbánhatik. Ez a gondolatszabadság vi- szonlagossága. Mindig dolgot bírálunk és sohasem személyt; a dolgot is mindig aszerint, amint az javára vagy kárára történik a közjónak, de sohasem a személy szerint, akitől az ered. így tisztázva az eszméket, beváltom a múlt számban Sikolya Antal kartárs cikkére tett megjegyzésemet. S. minden oldalról bebizonyítani igyekszik, hogy a 6 éves gyermek érett a tankötelezettségre, hát ki vonta ezt kétségbe? Hiszen a kereszténykorszakot megelőző talmudi korszakban már kimondotta egyik bölcs tana, hogy minden gyermek G éves korban tanulásra szorítható és ennek ellenkezőjét még egyetlen pedagógus sem állította. És ha ez a kérdés csakugyan vita tárgyává tétetnék, azt oly dologgal kellene összefüggésbe hozni, miről S. kartárs említést sem tesz s ez a kisdedóvó, meg a tervezett egységes középiskola. Nevezetesen arról lehetne szó, vájjon nem maradhatna-e a gyermek 7 éves koráig az óvóban, hogy a beszéd és értelemgyakorlatok alapján megtanulná mindazon előismereteket és előgyakorlatokat, melyek későbbi komoly tanulását nagyban elősegítenék; másrészt pedig érettebb korban kerülvén az elemi iskolába, a négy osztály elvégzése után, 11 éves korban meg volna már azon testi és szellemi fejlettsége, hogy a középiskolai tantervvel megbirkózzék, mi mai rendszerünk mellett sok kifogásolni valót ad. Nem értem továbbá a cimben használt „erkölcsi fejlettséget“, mennyiben korlátozhatja az az iskoláztatás idejét? Az erkölcsi fejlettség — már a mennyiről egy 6 éves gyermeknél egyáltalában szó lehet — nem képezhet zsinór- mértéket a tankötelezettség idejének meghatározására ; mert ha van ilyen, a szülei házban nyert nevelésnek a kifolyása, mely az iskoláztatással nem nyert befejezést, vagy ha nincs meg a kellő alap, képezhet-e az okot az iskolába való feladásra, vagy ellenkezőjére ? Az irályt illetőleg nem veszi rósz néven cikkíró kartársam, ha iránta való teljes tiszteletem és nagyra becsülésem mellett is arra kérem, hogy elárult tehetségét és nagy olvasottságát, egyszerűbb, tehát érthetőbb alakban nyújtsa számunkra; jóllehet a pedagógiával foglalkozónak a psichológia nem ismeretlen terület, de ily messzire menő bölcselmi fejtegetések, melyek nem is tartoznak szorosan a tárgyhoz, oly messze elvezetik az olvasót, hogy az erdőtől nem látja a fát. Különben béke velünk, a cél a fő, az eszközök csak annyiban és addig jönnek számba, mig szolgálatukat megtették. A kultuszminiszter és a tanitóegye- sületi közgyűlések.*) Wlassics Gyula kultuszminiszter 64825. szám alatt a következő körrendeletét intézte a tanfelügyelőségekhez : Az általános tanítóegyesületek közgyűléseiről és a járásköri üléseiről hozzám érkezett jegyzőkönyvekből gyakran tapasztalom, hogy a tanitóegyesületi gyűlések tárgysorozata sokszor olyan, nem szorosan az iskola és népoktatás körébe tartozó tételekkel töltetik ki, amelyek sem a tanítók anyagi és erkölcsi érdekeinek, sem az iskolai élet szakszerű fejlesztésére, a nevelés és oktatás ügyének előbbre vitelére nem vonatkoznak, amelyeknek tárgyalása tehát a gyűléseken csak meddő erőpazarlás, sőt ameny- nyiben az üléseken megjelenő állami tanitók fuvar- és napidijat is élveznek, az államkincstárra nézve az erre fordított költségek nem gyümölcsöző befektetést képeznek. Minthogy pedig az érintett tanítóegyesületek az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 147. §-ban meghatározott és az 1872. évi szeptember 14-ikén 23201. szám alatt kelt körrendelettel kiadott szabály- rendelet 2. §-ának a) b) c) d) és e) pontjaiban körülirt céljaiktól munkálkodásukban el nem iérhetnek, fölhívom a királyi tanfelügyelőséget, hogy egyrészt egészséges tanítói közszellem megteremtése és erőshödésének előmozdítása céljából, másrészt, hogy a tanítótestületek munkálkodásukban meghatározott céljaiktól el ne térjenek, az általános, tanitótestületi és járásköri üléseken vagy maguk személyesen vegyenek mindig részt, vagy azokra megbízottaikat küldjék el; általában az egyesületek munkálkodását lehetőleg irányítani igyekezzenek. Egyúttal tudomás és további eljárás végett értesítem a tanfelügyelőséget, hogy a tanitóegyesületi gyűlésekre utazó tanitók részére, ha egy községből többen utaznak, a szabályszerinti költségeknek csak fele számítható föl. Ugyancsak a költségek kímélése szempontjából igyekezzék a tanfelügyelőség odabatni, hogy a tanitótestületi közgyűlések s főleg a járásköri ülések egyes nagyfontosságu kivételes esetektől eltekintve, aképp készíttessenek elő, hogy a gyűlések egy napnál tovább ne tartsanak. A varannai közs. iskola végre-valaliára csakugyan államosittatik, még pedig a jövő tanév szeptemberétől fogva. A varannai közs. iskola a nemzeti ünnepet: April hó 11-ét, ugyan e'hó 13-án ülte meg a kellő hazafisággal, méltó díszes keretben. Seliga Antal igazgató méltatta az ünnep nagy horderejét, buzdított hazaszeretetre, szorgalomra és ernyedetlen kitartásra a bon érdedéért. — A növendékek szavaltak és énekeltek hazafias dalokat. Az ünnepség széles részvétnek örvendett. *) A „Pesti Napló* 14-iki szánéból átvéve. Mi azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szeretett Tanfelügyelőnket mindig ott tisztelhetjük gyűléseinken, ki az irányításnak semmi szükségét nem látja, de a tanítóegyesülethez móltó tanácskozásban mindig hathatós részt vesz; ám de a rendelet anyagi része — úgy hiszem — legkevésbé fogja az egyesületi ügyet előbbre vinni. B.-vezető. E.-vezet6 póstája,. Zs. B. Varannó, K. A.. Helyben. — Csak a jövö számban.
