Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-10 / 15. szám
Közgazdaság. Gyümölcsfa-kiosztás. A zemplén-vár- megyei gazdasági egyesület a nagyméltóságu m. kir. földraivelésügyi kormánynál kizárólag a vármegye területén lévő községek részére kilenc ezer darab gyümölcsfa csemetét eszközölt ki, s ezek közül a múlt hét folyamán körülbelül >8000 darabot ki is osztott. A gyümölcsfák a következő fajok voltak: alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, őszi- és kajszinbarack, mandula és dió. A múlt hét folyamán a következő községekbe küldettek el ezen csemeték: Csabalócz, Csukalócz, Bukócz, Sárospatak, Kir.-Helmeez, Perbenyik, velejtei és xarannai körjegyzőség községei, Mennyik, Cséke, N.-Géres, Vajdácska, Borsi, L.-Volya, Nátafalva, Rád, M.-Tzsép, Csörgő, Kozma, T.-Terehes, Gálszécs, Bély, Lasztócz, Sátoralja-Ujhely és K.-Rozvágy. A fák ingyen lettek kiosztva, csak a szállítás és csomagolás költségeinek ellenében számított fel az egyesület minden egyes darab fa után nehány krajcár költséget. Minthogy körülbelül 6—8 száz darab őszi barackra előjegyzés még nem történt: ez utón is felhívjuk községeink ügyeimét arra, hogy ha őszi barackra szükségük van, forduljanak sürgősen kérésükkel a gazdasági egyesület elnökségéhez, s kérésük a beérkezés sorrendje szerint teljesítve lesz. A gazdasági egyesületnek e téren is kifejtett dicséretes tevékenysége magában hordja a jutalmat s igen rosszul teszik a községek, ha kérésükkel nem fordulnak az egyesületéhez annál is inkább, miután a gyümölcstermelés egyike a leghasznosabb gazdasági ágaknak. Yármegyei Hivatalos Rész. 6501. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Alábbi ministeri intézvényt tudomásul vétel és közhírré tétel végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely 1898. március 21. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi magyar királyi minister. 18404—98 III/2 valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi városi t.-hatóság polgár- mesterének. Folyó évi február hó 6-án 945/eln. sz. a. kelt rendeletem kapcsán tudomásul vétel és azonnali megfelelő kihirdetés végett közlöm, hogy a cs. kir. osztrák belügyminister ur f. évi március hó 10-én 7422. sz. a. és f. évi március hó 18-án kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. A) Magyarországot illetőleg : I. Ragadós tüdölob miatt a szarvas- marháknak Ausztriába való bevitele Magyarország következő t.-hatóságainak területéről tilos : a) Vármegyék : Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony (Csallóköz sziget területének kivételével) Szepes, '1 roncsén és Turócz vármegyék területéről és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye váczi felső és váczi alsó járásainak területéről b) Városok: Pozsony. Ezen t.-hatóságok területéről a szarvas- marhák mindazonáltal a bécs-szt.-marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra, azonnali levágás céljából bevihetők, az 1896. évi július hó 23-án 48110. szám alatt kelt körrendeletemben (az ö-ik számú Állategészségügyi Értesítőnek a kiegészítő rész 84-ik lapján közölt Il/a pontjában) közölt feltételek mellett. II. a Ragadós száj és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország következő t.-hatóságainak területéről tilos, a) Vármegye: Vas-vármegye felső-eőri járásának területéről. b) Város: Komárom városból. A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegyei járás járványmentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs-szt.-marxi vesztegvásárokra az 1886. évi augusztus hó 5-én 48644. sz. a. kelt itteni körrendeletben (a 6-ik számú „Állategészségügyi Értesítőnek“ a kiegészítő rész 99 lapján közölt Il/b pontjában) foglalt feltételek mellett mindazonáltal továbbra is bevihetők. III. Sertésvész miatt a sertések bevitele Ausztriába a következő t.-hatóságok területéről tilos: a) Vármegyék: Bács-Bodrog, Bereg, Bihar, Kis-Küköllő, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Pozsony. Szabolcs, Szatmár, Temes, Torontál, Veszprém, Zala és Zemplén, b) Városok: Debreczen, Komárom és Sopron. B) Horvát-Szlavon országokat illetőleg : I. Sertésvész miatt, a sertések bevitele Ausztriába Horvát-Szlavonországok következő t.-hatóságának területéről tilos: Belovár-Körös vármegyéből valamint az ezen vármegye által körülzárt városokból tilos: Modrus-Fiume és Lika-Krbava vármegyékből és az ezen vármegyék által körülzárt városokból. Az ausztriai szabad sertés forgalomból akár száj- és körömfájás, akár sertésvész miatt kitiltott magyarországi és horvát-szlavonországi t.-hatóságok területéről, úgy járványmentes, valamint fertőzött községekből, de ily községekben levő’ járványmentes udvarokból, azonnali levágásra szánt sertéseknek minden külön engedély kikérése nélkül a „Productivgesellschaft der Wiener Fleischselcher“ cimü szövetkezet, valamint Ziegler József, Karlik Alajos, Dittmayer Károly, Hölbing József, Hatzinger Engelbert és Vrbiczki József bécsi hentesek vágóhidjára vasúton való szállítása az 1896. évi július hó 23. ke,lt 48164. számú körrendeletben (a 6. számú „Állategészségügyi Értesítőnek“ a kiegészítő rész 100-ik lapján közölt II/c pontjában) valamint az 1898. évi február hó 16-án 5970. szám alatt kelt körrendeletben (a 145. sz. Állategészségügyi Értesítőben) közölt feltételek mellett továbbra is szabad. A leszúrt és szétdarabolatlan állapotban levő sertések (sertéshús) bevitelére nézve továbbá a Magyarország és Horvát-Szla- vonország zár alatt nem álló t.-hatóságainak területéről származó s legalább 120 kiló élősúllyal biró sertéseknek Ausztriába való bevitelére vonatkozólag az 1897. évi febr. hó 25-én kiadott 12962. sz. körrendeletemben (az 5. sz. „Állategészségügyi Értesítő “-nek a kiegészítő rész 86. lapján közölt II/e pontjában foglalt eddigi feltételek továbbra is irányadók. Budapesten 1898. márc. 14. A minister megbízásából: (olvashatlan aláírás). 1128. sz. Zcmplén-vdrmegye kir. tanfelügyelőjétől. Zemplén-vármegye t. Tanítóihoz! Az alább következő ministeri körrendeletét azon utasítással teszem közzé, hogy az érdekelt Tanító urak ahhoz szigorúan alkalmazkodni szivpclrprl ipn pír SJ-A.-Újhely, 1898. évi április 2-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. A vallás- és közokt. m. kir. ministertől. 3122. szám. Körrendelet. Az országos tanítói nyugdíj és gyámintézetre vonatkozó 1875. évi 32. t.-cikk végrehajtása alkalmával a tényleges viszonyok kényszerítő hatása alatt az 1877. évi március hó 20-án 5716. szám alatt valamennyi kir. tanfelügyelőhöz intézett ministeri körrendelettel megengedtetett, hogy a nyugdíjintézet kötelékébe az idézett törvénycikk 2. §-ának 1-ső pontjában meghatározott kellékekkel, vagyis az 1868. évi 38. t.-cikk 133. §-ában megkívánt tanítói képesítéssel nem biró és már az 1868. évi 38. t.-c. életbelépte után alkalmazott oly tanítók is felvétessenek, akik az 1868. évtől az 1875. évi 32. t.-cikk életbeléptéig nyilvános iskolában rendszeresített tanítói állomáson alkalmazva lettek. Noha az országos tanítói nyugdíj és gyámintézet célját tekintve, akkoriban teljesen indokolt, de mégis az idézett szakasz rendelkezését érintő ezen intézkedés alapján a felvétel kedvezményére számot tartó tanítók jelentkezhetése az 1881. évi 1044. számú körrendelettel záros határidőhöz köttetett, az 1875. évi 32., valamint később az 1891. évi 43. t.-c. végrehajtása körül felmerült különböző nehézségek következményeként a folytonos, bár szórványosan követett gyakorlat által ezen kedvezmény továbbra is meghagyatott s a képesítéssel nem biró, de az 1875. évi 32. t.-c. életbelépte előtt már működött tanítók a nyugdíjintézet kötelékébe egészen a jelen időig tényleg mindig felvétettek. Ezen körülmény legfőképen abban bírja magyarázatát, hogy az idézett körrendeletnek gyakorlati fontossága a kir. tanfelügyelőségek részéről annak idején nyilván nem méltányoltat- ván kellőleg, az sok helyütt teljesen feledésbe ment, úgyannyira, hogy az érdekelt tanítók róla kellő tudomást nem nyertek, sőt felvételök iránt rendes időben történt jelentkezésükkel a kir. tanfelügyelők által nem ritkán el is utasitattak s ennélfogva a késedelmezést mulasztásukúl betudni nem lehetett. Az előadottak után és arra való tekintettel, hogy a fenti körrendelet eddigelé még hatályon kiviil nem helyeztetett, méltányosnak találnám egyrészről, hogy azon képesítő oklevéllel nem biró tanítóknak, kik felvételük iránt az idézett 1877. évi 5716. számú körrendelet alapján legnagyobb részt saját hibájukon kívül még nem jelentkeztek, megfelelő mértékben alkalmat nyújtsak arra, miszerint a nyugdíjintézmény áldásait maguk és hozzátartozóik részére még most is biztosíthassák; másrészről azonban teljesen indokolatlannak és a nyugdíjalap érdekeivel ellenkezőnek tartván, hogy a természeténél fogva eredetileg is fentartással adottnak tekinthető kedvezmény a majdnem 22 év eltelte után előnyösebbé vált viszonyok dacára is korlátozás nélkül megmaradjon: az említett tanítók felvétel iránti jelentkezésére folyó évi julius hó 15-ig terjedő záros határidőt engedélyezek; ellenben ezen időponttal a többször idézett 1877. évi 5716. számú körrendeletét végleg hatályon kívül helyezem. Erről a kir. tanfelügyelőséget tudomás végett azzal értesítem, hogy ezen körrendeletét megyéje tanítóival megfelelő módon, késedelem nélkül közölje, az érdekelteket a jelentkezésre hívja fel és a jelentkező tanítók okmányait hozzám terjeszsze be. Budapest, 1898. évi március 29-én. A minister helyett: Zsilinszky, államtitkár. S.-A.-Ujhely város elöljáróságától. 87—,jk. 98. sz. Polgártársak! Az 1848. évi törvényalkotások szentesítésének ötvenedik évfordulója folyó évi ápril hó 11-ik napján lesz, mely alkalommal a vármegye törvényhatósági bizottsága reggeli 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, s ezt követőleg 10 órakor a helybeli felekezeti templomokban tartandó hálaadó istentiszteleteken testületileg részt veend. Midőn ezen körülményt tudatni szerencsénk van, a képviselőtestületnek tegnapi napon fenti szám alatt kelt határozata alapjan tisztelettel felkérjük a város közönségét, hogy a vármegyei díszközgyűlésen, továbbá a hálaadó istentiszteleteken megjelenni, az napon a reggeli órákban a házakat fellobogózni, az esti szürkület beálltával az ablakokat kivilágítani s ez által a társadalmi rendünk alapját képező törvéuyek szentesítése ötvenedik évfordulójának megünnepléséhez hozzájárulni szíveskedjék. Hazafias üdvözlettel vagyunk S.-A.-Ujhelyben, 1898. évi ápril 7-én. ;§ataky ^iklós, fájfalussy (Endre, városi jegyzó. a város főbírája. Nyilt-tér.*) Értesítem a t. közönséget, hogy ügyvédi irodámat 1898. évi ápril hó 4. napjától a Kazinczy-utczán lévő polgári bank házának emeletére helyeztem át. S.-A.-Ujhely, 1898. ápril 8. Erényi Manó dr. k. és v. ügyvéd. Alaptőke: BUDAPEST Tartalék-alap: 15 millió forint v. Dorottya-utcza i. II millió forint. elad a II ik sorsjáték l-sö osztályára érvényes Magyar osztálysorsjegyet Vi 6 frl, 74 frt, v* I Irt 50 kr., 7» 75 kr. a pénz beküldése, vagy utánvétel mellett. Minden vásárló megkapja a hivatalos tervezetet. Az ezen intézetnél vásárolt sorsjegyek a bank bélyegzőjével vannak ellátva. A megrendelések postafordultával kéretnek, mert a készlet máris fogytán van. Köztudomású, hogy az első sorsjátéknál a legtöbb fö- és melléknyeremény az ezen Intézetnél vásárolt sorsjegyekre esett. •) Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Heti naptár. április 10. Husvét vas. április 11. Nemzeti ünnep. április 12. Gyula pp. április 13. Hermenegild április 14. Tibor vt. április 15. Anasztázia f április 16. Lanbert vt. Vasárnap, Hétfőn. Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton. A. stzerlcesztó postája. Kedves miinkntAraainknak boldog liús- véli ünnepeket kivünnnk! Lapunk mai száma már tegnap délben elhagyván a sajtót: a délután érkezett tudósítások közlése jövő számunkra maradt. P. G. urnák Sztarina. Köszönjük — mielőbb j átolvassuk. B. K. urnák A.-Bereczki. A reánk bízottakban el- ártnnk. Hát ön? Boldog ünnepeket 1 L. R. urnák Bpest Levelet küldöttünk. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos Éhlört Gyula
