Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-10 / 15. szám
Sátoralja-Ujhely, 1898. április 10. 15. (1959.) Huszonkilencedik évfolyam. J ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK IMI I IST 3D IE 3ST S -Á- 2=5 LT _A. 2?. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó, hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Nemzeti ünnep. SfJ. emzeti örömünnepet ül a magyar. Holnap, ápril hó 11-én, (vagy mint 1848-ban nevezte a törvényhozás: Szent-György-hava 11-én) telik be kerek ötven esztendeje annak, HT hogy Ferdinand, Magyarországnak e I néven ötödik, s Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Rác, Szerb, Kun és Bolgárországok apostoli királya, az összes magyar népet jogban és érdekben egye- sitetett törvényeket szentesítette, — amely törvényekben, mint a királyi Élőbeszéd mondja „a felséges uralkodóház s az ahhoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jövőnek minden eseményei között, rendíthetetlen támaszukat találandják fel.“ Az a harmincegy rendbeli törvénycikkely, alkotmányos szabadságunk, a magyar nemzeti közszabadság „Magna Chartaija. Deák Ferenc is lám az 1848-iki „Corpus Juris“-ra mutatott s nem alkudott. A nemzet sarkolatos jogaiból, melyek azokban a törvényekben foglaltatnak, nem engedett egy jottát sem. És a nemzet tapsolt neki és hálából elnevezte a „haza bölcséinek. Március 15-el kivívta a nemzet a sajtószabadságot, a sajtószabadsággal kivívta a közszabadságot. Március 15-én ülYÁíi CA., Egy levél 1848-ból. Posony. Martius 20. 848. Szeretve tisztelt Kedves Nagybátyám !*) Múlt legközelebbi levelem ott szakasztám félbe, miszerint az országos küldöttség a’ nép jó kivánati közt hajóra szállott. Ugyanazon nap Mart. 15-én d. u. 4 órakor a délelőtti gőzösön a küldöttséggel együtt indult fiatalságon kivül még mintegy 200-an összesze- dődve, Bécsbe utaztak, a’ küldöttség fogadtatását ’s eljárása sikerét közelről látni óhajtván, Bécsben már akkor minden polgárőrség ügyelete alatt ált. Ezek ’s a’ lelkesült népnek ezrei fogadák Kossuthot, kit szabadságuk első alapitójának tartanak, diadalmenetben vezeték szállására, hol számos deputatiók (mintegy 10) üdvözölték. Ajtajába polgárőrség állíttatott. A másik csapat fiatalság éjfél után ért be fáklyákkal ’s zenével. Másnapon egyesülve vonúltak a’ Királyi lakba, a néptömeg kísérete, viharos éljenzése, virágkoszorúk, szalagok, kokárdák rájok hintett özöne, ’s a’ minden ablakokon kendőket *) A levél néh. Éwa Andráshoz, az akkori társalomnak is egyik kiváló alakjához volt intézve és címezve. Szerk. tették el a szabadság fáját, ápril. 11-én kivirágzott a közszabadság aranyalmatermő fája. Március 15-én tettre lángolt a magyar társadalom, ápril 11-én az igazság lángoszlopával, az 1848 : 1—81. törvény- cikkelylyel, előállott a magyar nemzet. Ne keressétek az ellentéteket a márc 15 és az ápr. 11 között, mert olyakat nem találtok. Ha voltak, még társadalmi téren is, megszüntette azokat ötven évvel ezelőtt, Szent-György hava 11-én, a király és a nemzet között létre jött legbensőbb egyetértés ! A márciusi „12 pont“-nak az április 11-ikén szentesített „31 törvénycikkely“ belső összefoglalása és külső kibővítése volt. Mikor nemzeti örömünnepet ülünk : 50 esztendő múltán azt cselekeszszük éppen, amit cselekedett az egész nemzet 50 év előtt, ápr. 11-én. Népek életének legjobb tanitómestere a történelem. Reá figyelmezzetek ! A jóságos lelkületű Perdinánd király Pozsonyban, ápr. 11-én, a nemzetiszinü pántlikával általkötötött törvényeket szentesítvén, az ország hü Karainak és Rendéinek jelenlétében István főherceg nádornak e szavakkal nyújtotta át: „Hü magyar nemzetemnek szivemből óhajtom boldogságát, mert abban találom a magamét is“ . . És mit mondott a nemesszivü Mária Anna királyné latin nyelven (azért igy, mert magyarul nem tudott s a magyar országgyűlés hódoló küldöttségéhez németül szólani nem akart) azt mondotta : . . . „sokkal kedvesebb előttem a nemes magyar nemzetnek irányomban tanusitott jóindulata, hogysem azt szavakkal kifejezhetném, de egész lelkemben erezem.“ A hazafiui lelkesedés percekig tartott lebegtető polgárnők buzdítása között. Zászlók innen is vitettek, ott azonban mintegy 15-tel megajándékoztattak. Ilynemű diadalmenet Mátyás király óta Bécsben nem volt. A’ küldöttség a’ királyi teremekbe vonúlt, mig az ifjúság az udvaron az elfogadási terem ablaka alá csoportosult. ’S midőn amazok tisztelgésüket végzék, ezek a’ Királyt, Királynét, ’s trónörököst egymásután kihíva, éljenezék. A’ Király akkor semmitsem válaszolt. D. u. 6 órakor István Nádornak kézirata jött Kossuth, Batthyányhoz, melyben jelenté, hogy még eddig semmitsem vihetett ki, hanem várjanak 8 óráig, ha akkor sem lesz eredmény, esti 11-ig, végre másnap reggelig, ’s ha akkorra kivánatuk nem teljesedik, ő a’ nádorságot leteszi. Ekkor a’ küldöttség elhatározd magát legszélső szükség esetében offensiv fellépésre, kardjaikat felcsatolák, ’s szilárd határzattal élni v. halni, de kedvező válasz nélkül Poson falai közé semmiesetre vissza nem menni, komolyan várák az eredményt, mely végre csakugyan jószerével meg is született, a’ Nádor teljeshatalmu Királyi helytartóvá neveztetvén, ’s különösen Batthyánynak Ministerfőnökké leendő kinevezésére felhatalmaztatván. Pénteken 17-én 5 órakor d. u. érkezett meg a’ küldöttség Posonba, ’s a’ fegyveres polgárság, ifjúság által még eddig Posonyban páratlan ünnepélylyel fogadtatott, temérdek zászlók lobogtatása ’s ágyúk durrogása közt, Kossuth mindjárt számot adott eljárásokról, a’ Zöldfa erkélyéről, midőn mind ő, mind a’ többi s valóban szűnni alig tudó’éljen-riadalban tört ki a király és királyné^nyilatkozataik hallatára. Szívből jöttek, szívhez szólották. Két testben egy lélek volt akkor ötven évvel ezelőtt épp úgy, mint ma ötven év múltán is, királyi család és a magyar nemzet. És István fhg. nádor, aki a nemzet „legjobb tudomása szerint“ a fejedelem és az ország között való kölcsönös bizodalom megszemélyesülése volt, mit mondott a Karok és Rendek nevében a királynak ? A többek között im’ezeket mondotta: „Egy boldogított háládatos nép környezi itt Felséged királyi székét s a nemzet szive soha forróbb szeretettel, több hűséggel nem dobogott fejedelme iránt, mint dobog most Felségedért, ki a jelen törvények szentesítése által honunk újjá- alkotója lett“ . . . Tudja meg hát ma mindenki, aki holnap kerül az 1898. V. t.-c. rendelkezése alá, mely az ötvenedik évfordulóból nemzeti ünnepet teremtett és azt a dicső em- lékezü napot, ápril 11-ikét, az idők vége- iglen nemzeti ünneppé avatta, — tudja meg hogy mit ünnepel a magyar nemzet! Ünnepli a király és a nemzet legőszíntébb legbensőbb egyetértését, ami pedig a közboldogság alapja, a közbéke malaszto3 öle. Értse meg mindenki, gazdag és szegény, tudós és tudatlan, értse meg mindenki, aki igaz magyar, hogy a népek, nemzetek életében is épp úgy, mint az egyesek körében a legboldogitóbb dolgok szülő tényezői a kölcsönös bizalom, a kölcsönös egyetértés! Édes öröm legyen életében osztályrésze annak, ki e kölcsöellenzéki főnökök zajosan éljeneztettek. Kossuth ’s a’ Ministerelnök szállásaikra kísértettek. — Estve kivilágítás volt, ’s a’ Minister- elnöknek 800 fáklyáktól kísért nagyszerű éji zene. Másnap szombaton a’ Pest környékén, sőt itt közeliiben is készülő mozgalmaknak híre jővén, törvényczikk alkottatott 1. A’ Közös teherviselésnek Novem. 1-től életbeléptetéséről, a’ kivetési kulcsot a’ Ministerium elkészítvén, a’ még addig okvetlen öszvegyülő diétának beadja. 2. Az úrbéri tartozások rögtöni teljes megszüntetéséről a’ kárpótlást a közállomány vállalja el. 3. A’ papi tizedről a’ papok önként lemondtak. A’ földesurak kö- nyebbségére törvénybe ment, hogy: kiknek jószágukhoz urbériség volt csatolva, újabb törvényhozásig adósságért nem idézhetök, kivéve a’ kereskedési váltókat ’s kamatokat. — Ezeket a’ főrk. is közösen elfogadók, ’s Vasárnap 19-én Gf. Ministerelnök Bécsbe Sanctio végett felvitte, mig egy deputatio Pestre — a’ béke biztosítására e’ pontokat kihirdetni — indult. Ennyi volna a’ történtek nagygyábani elbeszélése. De a’ mostani állapotról megfog- hatólag írni — lehetetlen. Az új események rohama elmélkedni sem hagy időt, ’s maga az ember idegen e’ szokatlanság közt. A’ diétának nehány nap múlva vége lesz, még csak a’ képviselet dolgoztatik ki, melly ezentúl mindenre — igen csekély qualificatio mellett — kiterjesztetik. A’ nemzetői’ség is organisáltatik, melly már itt tettleg is fenáll, ’s a’ Nádor, Országház, Ministerelnök, Nemzetőrsógi főveA Zemplén mai szama tizenkét oldal
