Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-03-20 / 12. szám
S. 50—50 kr. Fogadják a nemesszivü adakozók hálás köszönetünket. Kelt Varaimon, 1898. márc. 10-én. Csalfa, József Bunyacziczky József Firpák Imre egyesületi pénztáros, egyesületi ellenörök. Nyilvános nyugtató. A mező-laborczi állami iskola részére a f. évi fehr. 5-ikén adott jótékonycélu mulatság alkalmával Gojdics Antal göröginyei körjegyző 2 fttal felülfizetett, mely összeg véletlenségből a multi nyilvános számadásunkból kimaradt a mit is ezennel nyugtat köszönettel: A rendezőség. TAN ÜGY. II Zemplén «ármegyei Tanitó-Epsilet iatalos rovata. — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. Néhány szó a természettudományok népiskolai tanitásáról. Tulajdonképpen egyenes felhívást, buzdítást kellene Írnom, melyben a természettudományok rendszeres tanítására hívnám fel igen tisztelt kartársaim figyelmét. Mert bizony — sajnos - - alig van egy pár népiskola még napjainkban is, melyben a természettudományok akár csak kezdetleges alakban is taníttatnának. Felhívás tételétől nem várván nagyobb eredményt, inkább fel fogom tüntetni a természettudományok tanításának fontosságát, rá fogok mutatni az általuk elérhető eredményekre s ki fogom mutatni, hogy a nem tanítás men- tegetésére felhozni szokott okok mindegyike tarthatatlan. Általánosan ismert a népiskolai tanítás azon feladata, mely szerint ennek célja a tanulók azon nagy részét, kik további iskolázásban részesülni nem fognak, oly ismeretekkel látná el, melylyel azok az életben helyüket sikeresen megállhatják, különösen pedig értelmes földművelők lehetnek. Ily ismeretekül az irás-, olvasás- és számoláson kívül különösen a természettudományi ismeretek kínálkoznak. Nem elméleti ismereteket, száraz törvényeket értek természetesen, hanem ezeknek a gyakorlati életre való alkalmazását. Mily másként végezheti dolgát a természeti tüneményeket, azok okait, lefolyását és különösen következményeit ismerő földműves, mint olyan, ki ezek híján a legnagyobb mértékben ki van téve a találgatásnak, a véletlen legtöbbször kétes esélyeinek! E gyakorlati fontosság mellett nem cse- kélylendő azon eredmény sem, melyet a természettudományok tanítása által az értelem fejlesztésében s ez alapon különösen a babona kiirtásában érhetünk el. De minden elméleti fejtegetés helyett álljon itt egy pár a mindendapi életből vett eset, mint a természettudományi ismeretek gyakorlati alkalmazása, mely egyszersmind szépen tünteti fel az ezen ismeretek alkalmazása által elérhető eredményeket is. Ott van mindjárt a szántás és a többi földmunkák. Ha megtanulja a gyermek, miszerint a viz fagyáskor kiterjed s rámutatunk az ez által elérhető azon eredményre, hogy az őszszel felszántott föld rögeinek üregeibe kerülő viz téli fagyáskor kiterjedése által a rögöket szétrombolja s igy a földet előkészíti, porhanyója a tavaszi megmunkálásra: akkor bizonyára minden igyekezetével arra fog törekedni, hogy tavaszszal megmunkálandó földjét még őszszel felszántsa. Ha a hajcsövességnél megtanítjuk, hogy keskeny nyílásokon a viz alsóbb helyről is fölemelkedik s megértetjük, hogy a laza talaj üregti mint az altalaj nedvességét felvezető ily hajcsóvek szerepelnek: akkor nem mulasztja el megsákkadt s igy haj csövekkel kevésbé biró talaját megporhanyitani, ez által a száraz feltalaj redvesitésére szolgáló hajcsövekkel ellátni borongás, vagy kapálás által. Aagy pl. vegyük a jó és rósz meleg-vezetők gyakorlati jelentőségét s ezek alkalmazását a mindennapi életben. Igen jellegzetes példát hozhatok fel a hang- és lénytan köréből, melynek eredményét magam is fapasztaltam. Ismeretes az erős menydörgéstől laló félelem s az annak bekövetkezésekori megiedés. De ha a hang és fény terjedési sebessége alapján megértetjük azt, hogy a tünemény (azon alakjában, melyben tőle félünk: elektnmos becsapás) már a villámlás pillanatában, tehát a menydörgós előtt megtörtént: ez által aegszöntethetjük a menydörgéstől való félelmet. A villámlással kapcsolatban említem fel, miszerint szintén természeti ismeret nyújtása mellett lehet megakadályozni ama rósz szokást, hogy zivatarok alkalmával nagy fa alatt keresünk menedéket. Bizonyos természeti jelenségekhez (ide hallatszik a szomszéd falu harangja: eső lesz stb.) fűzött részben babonás, részben ok nélkül hozzá fűzött következtetések természettudományi ismeretek alapján részben megmagyarázhatók, részben megcáfolhatok. Bolygó-tüzek, lidérc-fények kevés vegytani ismerettel könnyen megfejthetők. De nem folytatom tovább a példák keresését. A felhozottak s a hozzájuk hasonló s könynyen található számos példa kézzelfogha- tólag bizonyítja a természettudományok népiskolai tanításának fontosságát s elénk állítja az ez által elérhető eredményeket. Hátra van még, hogy a nem tanítás támogatására felhozni szokott okok tarthatatlanságát bizonyítsam. Egyik gyakran felhozott ok az idő kérdése. Tarthatatlan, mert hisz nem okvetlen szükséges, hogy a természettudományi ismereteket mint külön tárgyat, külön tankönyvből, külön időben tanítsuk. Természettudományi olvasmányok igen sikeresen használhatók fel bizonyos módon kezelve ily irányú tanításra. Egy másik, szintén igen gyakran felhozott ok a nem tanithatás mellett az, miszerint a szegény falusi iskolák nem rendelkeznek a sikeres tanításhoz megkivántató eszközökkel. Hármas okból tarthatatlan kifogás. Sok természeti tünemény szemléltethető magában a természetben, a mindennapi életben, pusztán csak a tünemény lefolyásának tervszerű megfigyelésére kell ráirányítani a gyermekek figyelmét. Sok természeti tünemény szemléltetésére egyszerű, a háznál is feltalálható s eredetileg más célra készült eszközök is megteszik a szolgála tto. Végezetre pedig az úgy nevezhető különleges természettani készülékek közül sok elkészíthető a tanító által házilag, csekély árba kerülő anyag beszerzés után. Természetesen ehez a tanító részéről ügybuzgalom, különösen pedig az eszközök készítéséhez szükséges ügyesség kívántatik. Legnagyobb a haj abban, hogy a tanítóság nagy része a természettan tanításának módszerében, a kísérletek végrehajtásában s különösen az ezekre vonatkozó találékonyságban nem eléggé jártas. E bajon jövőre nézve mindenesetre első sorban a képezdei oktatás van hivatva segíteni, de a jelen érdekében is tehetünk valamit. Ily irányú teendőinkről a t. Rovatvezető ur enge- delméből egy más cikkecskében fokok egyet s mást elmondani.*) Kötse István. *) Mindenkor szívesen megnyitjuk e hasábokat bárhonnanjött tanulságos cikkelyeknek, mennyivel szívesebben teszsziik azt a tanítók tanítóival szemben, kik a tanítóképző szűk elméleti műhelyéből kilépve, a gyakorlati élet tág mezején is Útmutatókul szegődnek hozzánk. R.-vezető. E.-vezető póstája., Zs. B- Varannó. — Jövő számban. B. K. Bereczki. — Csak a jövő számban jöhet. CSARNOK. Mátkámhoz. Tőlem oly messze távol angyalom, Szerető édes — kedvesem, Gondolsz reám gyakorta ugy-e bár ? És nem feledsz el soha sem ? A távolság közöttünk s az idő Akármi nagyra nőne fel, S bármily goromba volna végzetem, Szived ne távolítsa el. Szeress miként szerettél addig is, Szegény sorsomban meg ne vess, Kerüld el a hiúság álmait, A rangot s módot, mely üres. Hiven szeress, miként szeretlek ón, S a sors bármit határozott, Ne vesd meg érted égő szivemet, Légy állandó s határozott ! (Szegeden, 1898. márc. 14.) Móricz Lajos. Levél a szerkesztőhöz. Lugos, 1898. márc. 6. T. szerkesztő ur ! Folyó évi január hó 25-én kelt és becses lapja 5-ik számában megjelent levelemben tett Ígéretem beváltásául van szerencsém a románokról, Lugos e specialitásáról, a következőkben referálni. Lúgosnak összesen 12,489 lakója van. Nemzetiségre nézve igy oszlanak fel: magyar 1807, német 5152, román 5277, tót 34, szerb 67, vend 19, horvát 3, egyéb 130. Vallásra nézve: r. katolikus 5038, görög keleti 4560, görög katolikus 804, izraelita 1303, ág ev. 481, ev. ref. 296, unitárius 6, egyéb 1. Ebből kitűnik, mily rettentően vegyes Lugos lakossága; de kitűnik az is, hogy törzslakói románok. Hazánk e „nebántsvirágainak“ politikai magatartásukról nem szólok. Ez sem célom, sem feladatom. Eléggé ismeretes az a fővárosi lapokból. Csak annyit mondok, hogy ama közmondás, amely a tótokról szól, t. i. „fogadd be“ stb. nagyon pászol reájuk is. Politikai jogaik gyakorlásában a lugosi románok, különösen a görög nem egyesültek, a passzivitás terén állanak. Semminemű választásban részt nem vesznek, s ha a városi választásoknál mégis megjelennek, legfeljebb tiltakoznak a fennálló jogrend ellen, aztán tüntetve ott hagyják az üléstermet. A görög katolikusok temploma egy modern stílben épült szép és dús aranyozással díszített templom, a főpiacon áll. Tornyában állandó tűz- őr lakik, aki minden óranegyedben a szélrózsa minden irányában kürtszóval adja tudtul ébrenlétét, egyszersmind megnyugtatva a lakosságot arról, hogy tűz nincs sehol, mert ellenkező esetben ő az első, aki a harangnak félreverésével s bizonyos számú ütésével tudtul adja a tűzoltóknak, hogy a város mely kerületében van a veszedelem. A gör. katolikusoknak a káptalanja is itt székel. A káptalan feje, a püspök, Radu Demeter dr. Midőn tavaly elfoglalta székhelyét, a túlzók „egy boldogabb (?) jövőhöz vezető vezércsillagot“ láttak benne, és igy is üdvözölték. Azonban csak nem rég adtak csalódásuknak keserves panaszokban kifejezést egy budapesti lapban. Mert a püspöknek, aki valóban egy nagyon tapintatos magyar egyházfőnek bizonyult, esze ágában sincs a túlzók reményeinek megvalósításához eszközül szolgálni. Most már folyékonyan beszéli a magyar nyelvet, magyarul tósztozik. Megjelenése impozáns, rokonszenvet keltő. A mióta itt van 28 g. keleti család tért át a gör. kát. vallásra. A görög keletiek temploma egy hatalmas, ódonszerü épület, egy fallal körülkerített nagy tér közepén áll. Ezen a téren tartják a románok népünnepségeiket, előtte pedig a keletre emlékeztető bazárok, árucsarnokok húzódnak félkörben. A templom tövében, a templom udvarával közvetetten összeköttetésben van a románok fő középülete a „Hotel Concordia“', amelyben van kaszinójuk, szállójuk, báli, hangverseny- és tanácskozótermük. Ugyancsak a hotelnak kerti helyisége Lúgoson egyetlen a maga nemében, és nyáron az összes intelligencia találkozó helye, hol az ide tévedt magyar a „Nika“ cigány andalító zenéje mellett elmerenghet azon, hogy „Istenem be szép egy ország is ez a Magyar- ország, hol annyi féle nyelven beszélnek, még magyarul is.u E templom védőszentjének napján, aug. 27-én, tartatik itt a két országra szóló „ruga“ búcsú alkalmul szolgálván az egyházi szempontból történt gyülekezésük politikai ügyeik elintézésére is. 1896-ban pl. olyan világra szóló volt a ruga, hogy a tekintélyesebb fővárosi lapok külön tudósítókat küldtek Lúgosra, akik 5 napon át (addig tartott a ruga) naponkint hasábokra terjedő tudósításokat küldtek lapjaik számára. Ugyan ez alkalommal legalább 12 délvidéki is erdélyi román daloskor, ezrekre menő oláhság, pórnép úgy mint ur, vezető férfiakkal, papjaikkal együtt 5 napig tartották tanácskozásaikat a két párt — túlzó és türelmi — egyesítése tárgyában. Minden délelőtt istentiszteletet tartottak, délután üléseztek, tanácskoztak, este pedig népünnepségek voltak; hangversenyek a kitűzött fényes pályadijak elnyeréséért, színi előadások stb. tartattak. Utolsó" nap, a mulatságok sorozatát egy fényes elit-bál rekesztette be, amelyre a meghívók természetesen oláh nyelven szóltak. A táncrend, minden román mulatságon, kevés változtatással igy szól: Ordinea jocurilor. 1. Lugojana 7. Hara si Serba 2. Vals 8. Vals 3. Cadrilul I. 9. Cadrilul II. 4. Ardelcana 10. Polca frangaise 5. Polca mazur 11. De dór si pe picior 6. Romana 12. Logojana. Ezen a táncrenden csárdást s rnki még nagyitó üveggel sem fedezhetne fel. A bálon a hölgyek és urak legnagyobb részt román nemzeti öltözetben jelennek meg; aranynyal, ezüsttel, pénznemekkel és drága kövekkel gazdagon kivarrott egész vagyont érő toaletteket lehet ott látni. Akik pedig párisi divat szerint öltözködnek, azokon is olyan öltözékek vannak, hogy az udvari bálokon sem látni különbeket. Egyáltalában a román hölgyek óriási luxust űznek öltözékek dolgában. A románok egy különös vallási szokásáról is megemlékezem. Ez most épen időszerű. Az idegen előtt, mikor a farsang a vége felé közeledik, feltűnik egy sajátságos kalapáló éles hang,
