Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-03-20 / 12. szám
datában voltak nagy feladatuknak s egymással versenyeztek, hogy ki nyújtson jelesebb alakítást. Égy egész koszorút kellene szétosztani, hogy mindeniküknek jutassunk a.babérból. — Az ünnepségek harmadik részlete volt az este 7 órakor indult fáklyásmenet a kivilágított utcákon végig először a Kossuth-emléktáblához, majd a Lengyel Endre dr. házához. A fáklyásmenet, melyben a tanárkaron s a főiskolai ifjúságon kiviil részt vett a tanítóképző intézet ifjúsága és a városi ipartestület, tűzoltó egyesület stb. is. főiskola nyugati kapuján indult ki, mintegy 100 fáklyával s a Szemere-uteán át került a Kossuth-utcába s a Kosuth egykori lakóháza előtt állt meg, melynek falában van az emlétábla, melyet kegyeletes kezek most babérkoszorúval fontak körül. E tábla előtt Nagy Barna jogh. olvasta fel a márciusi 12 pontot s fejtegette azok jelentőségét, majd Piskóty Ferenc jogh. szavalta el a „Talpra magaF-t. Innen a menet a Piac-téren át a Rákóczi-utcába fordult; a Lengyel Endre háza előtt megállva, a szabadságharc e vitéz katonáját Gecse Lajos főiskolai szénior üdvözölte az ifjúság nevében, mire az üdvözölt köszönő és buzditő beszédben válaszolt. — Amint a fáklyafüstből kimosakodott az ifjúság, ment a városházára a táncterembe, s itt fejeződött be táncmulattsággal az ünnepnap. A tánc vígan folyt reggelig; a hölgyek jelentékeny része — uszonyok s leányok vegyesen — magyar ruhában jelent meg a mulatságon. Kár, hogy a kis terem szűk volt a nagy közönség számára s e miatt a fráncia négyest nem lehetet táncolni. A sárospataki izr. iskolában Witt József igazgató-tanitó szép beszében méltatta a nap jelentőségét, sikerült szavalatok és hazafias énekek töltötték ki az ünnep műsorát. * Czéke községben is a nagy naphoz illő kegyelettel ünnepelték meg a márc. 15-ikét. Az ünneplés a rk. iskolában kezdődött. A község elöljárósága testületileg volt jelen. Ima után a nap jelentőségét Kovách Endre tanító, utána Horváth János körjegyző fejtegették a gyermekeknek s a jelenvoltaknak. Ünnepi beszédek elmondása és a Szózat s még több hazafias ének előadása után hazafias körmenetre indult az ünneplő közönség, mondhatni az egész falu népe, miközben a nemzeti himnuszt zengedezte el. Jellemzi a hazafias fellángolást a falu legöregebb emberének, a vén Peharovits Jánosnak az a nyilvános kijelentése, melyben arra kérte a kántor-tanitót, hogy mától kezdve a templomban tót éneket ne kezdjen! (Éljen — Szerk.) Kovách Endre tanítót hívei, hálából azért, hogy a lélekemelő ünneplést rendezte, közadakozásból s önként pénzbeli jutalommal is kitüntették. * Abara községből Írja levelezőnk: 1848. március 15-ének 50 éves fordulóját hazafias lelkesedéssel ünnepeltük meg Abarán is. Délelőtt 1 2IO órakor hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a tikólorokkal díszített ref. templomba a község apraja, nagyja. Horkay Bertalan lelkész ref. hazafias imát és egyházibeszédet mondott, mely könye- ket csalt a jelenvoltak szemeibe. Az egyházi vegyes kar a Himnuszt, Szózatot és a Nemzeti ima c. darabot énekelte. Az ünneplés csendes, de megható volt. A községben mindennemű munka szünetelt, egész nap * Szalók községből írják nekünk: Mint a hazának igaz fiai ünnepeltük meg mi is márc. 15-ikét. Kezdtük istentisztelettel, végeztük tánccal. A hazafias ünnepség fényét megjelenésével emelte nemcsak, hanem a táncmulatság költségeit is fedezte a Thuránszky-család. Szives áldozatkészségükért e lap utján is fogadják hálás köszönetünket. rl. * Gálszécsen március 15-én a városnak külső képe is mutatta, hogy a magyar nemzetnek ünnepe van, mert sok házon ott lengett a nemzeti trikolor, az utcákon meg ünneplőbe öltözött és szabadság-éremmel földiszitett iskolás gyermekekkel lehetett találkozni. — Délután 3 órakor az állami iskolában volt ünnepség, mely alkalommal a gyermekkar Andrejkovics Pál igazgató-tanitó vezetése mellett elénekelte Kölcsey himnuszát. Utána Sárkány Imre iskolagondnoksági tag szép hazafias beszéddel megnyitván az ünnepséget, a szót átadta Neuvirth Anna tanítónő k. a.-nak, aki vonzón és hévvel ecsetelte az 1848. márc. 15-iki eseményeket. Ennek végeztével ismét felhangzott a gyermekkar, elénekelvén a Nemzeti imát. Azután szavalatok következtek záradékul pedig a Szózatot énekelte a gyermekkar. A szépen sikerült ünnepséget, melyen az intelligens elem is nagy számmal volt képviselve, Sárkány Imre gondn. tagnak a gyermeksereghez intézett lelkes buzdító beszéde fejezte be. — Este a vendéglő nagy termében 45 teritékü közvacsora volt, melyen az első ünnepi szónoklatot Sárkány Imre, a másodikat Péter Mihály ref. lelkészek mondták. A szónokoktól föllelkesített társaság elénekelte a Szózatot és a Himnusz. Leghazafiasabb hangulattal késő éjszakáig maradtunk együtt, rl. * A gálszécsi aut. izraelita hitközség a márciusi napok 50 éves fordulóját fényesen ünnepelte meg. Március 15-én este a Grünfeld- féle vendéglőben harminc; teritékü banket volt, melyen úgy a hitközség, valamint a gálszécsi izr. iparosok önsegélyező egyesülete szép számmal volt képviselve. Yig poharazás és lukullussi lakoma mellett toasztokban sem volt hiány. Előttünk Schreiber Mór városi pénztáros, dicsőségesen uralkodó királyunkra és fenséges családjára ürítette poharát. Utána, Grünfeld Sándor bankhivatalnok emelte poharát és lendületes szavakban ecsetelte a márciusi napok történetét. Végül Haas József takarékpénztári főkönyvelő ügyesen fejtegette, hogy a magyar zsidóknak kettős ünnepük van e nap, mert ők külön győzelmet is arattak a nagy napokban. Felekezetűket ugyanis egyenlójoguvá tették a többi bevett vallás híveivel. A szabadság, egyenlőség és testvériség éltetésével végezte beszédét. A kedélyes és sikerült mulatságnak a késő éjjel vetett végett. rl. * Varannóról írja levelezőnk: Itt fent az idegen ajkú lakosság közepette, a járás székhelyén, itt is megtartottuk méltán és lelkesedéssel a nagy nap emlékét 50 éves fordulója alkalmából. Már 14-én délután fellobogóztuk a házainkat, s a heti vásáron összegyűlt vidék is tanúja, hogy a lobogódiszt öltött városka nemzeti trikolor színeiben megnyilatkozott a haza- fiúi szeretett magasztos lángja. Este kivilágított ablakok és kirakatok versenyeztek egymással díszben és jól eső örömmel tapasztalhattuk, hogy az egy eszme iránt felbuzdult érzelmek nem parancsszóra, de belső lelkesedés tüzétől hevítve túl akartak tenni egymáson. Fél 7-kor gyülekezett a fáklyások tömege az iskola udvarán, hol rendbe állva, cigány-zene kíséretében, fölvonult a menet a fő-utcán kisérve a helyi és vidéki polgárság százaitól, a kisdedovó épületéig. Itt megállóit két hosszú sorban a menet, s a daloskor a kisdedovó kis parkjában rendezkedve el, körülvevő díszes hölgykoszoruval, elmondó az imát: „Isten áldd meg a magyart!“ Ezután Zseltvay Bogdán tartott az összesereg- lett ünneplő közönséghez beszédet, méltatván a nagy napot, annak előzményeit s mai eredményeit. Ez után a daloskor elmondta a Szózatot, s a szabadság, egyenlőség és testvériség éltetésével visszaindult a menet a nagy vendéglő épülete elé, hol a 150 teritékü banket kitűzött helye volt. A banket V2 kilenckor vette kezdetét a „Talpra magyar“ és a „Hej Rákóczi Bér csényi“ dalok előrebocsátásával. Igazán impozáns közönség gyűlt itt egybe mindkét nemből. Az első tósztot Füzesséry Gfyörgy kaszinó elnök tartotta, nagy hazafiui hévvel méltatván őfelsége a király érdemeit a negyvennyolcas vívmányok mai föntartása körül, mit a hallgatóság állva hallgatott meg s utána riadó éljen hangzott el a legalkotmányosabb uralkodóra. A második beszéd Csőké József dr. ajkairul zengett le avval a tőle megszokott dialektikával, melyben minden szónak aranyértelme s minden értelemnek hazafias lángja s az emberszeretetet felölelő mély értelmű intelme vagyon. Rámutatott mai szociális bajainkra s jóslatként mondá, hogy azok akkor szűnnek meg majd, ha a negyvennyolcas hármas ige igazán testté és vérré válik a nemzetben. Szűnni nem akaró tapsvihar volt a felelet erre, melyben a nemzeti géniusz megcsattogtatta szárnyait az összegyűlt nagyközönség hazafiúi lelkesedéstől fölbuzdult lelkei fölött. — Harmadik hivatalos tószt volt a Pereszlényi Istváné a honvédekre. Ihlett álmot mondott el tósztban, melyben elvezette a hallgatóságot a nagy napok harcterein a sirhantok és síremlékek ama temetőjén, hol nemzeti nagylétünk van az anyaföld porával elvegyülve. Megállóit végül vármegyénk ama élő tanúinál a dicső napoknak, kik közöttünk hirdetik még az ég kegyelméből a honvéd név dicsőségét. Éltette Molnár István szeretett főispánunkat, Matolai Etele alispánt, Füzesséry Györgyöt, Antalóczy Antalt és Léderman itt helybeli elöljárósági tagot. Lelkesült éljenzés tört ki minden név nyomán, s ezzel a hivatalos tósztok sora befejeződött. Szóltak még utánok: Kovácsy Gyula sókuti lelkész az elesett honvédek emlékére, Bogdányi szedliszkei lelkész a tiszta erkölcsökre alapított szabadságra, Kelemen ügyvédő a 48-as honleányokra ürítettek poharat stb. Háromnnegyed 12 volt már, midőn az asztalbontást sikerült kivívni a fiatalság táncvágyának, mire aztán folyt a ropogós csárdás viradtig. A táncoló hölgy közönség díszes sora im ez: Asz- szonyok: Bodor Gáborné, Buday Sándorné, Dió- szeghy Jánosné, Friedmann Vilmosné, Roxer Jenőné, Pereszlényiné. Leányok: Pikna Vilma, Sztankó Margit és Helka, Gál Margit és Sárika, Fiilöp Erna, Zseltvay Ida, Füzesséry Berta, Kéler Anna, Guzeo Henriét, Mauks Juliska. — Másnap 15-én, a róm. kát templomban tartott istentiszteleten vett részt az intelligencia és a polgárság, valamint az iskolai növendéksereg. A misét Strasser Antal tartotta „Te-deum“-mai. Végezetül a 11 órakor megtartott iskolai emlékünnepen vett részt a polgárság, mely ének-, ünnepi beszéd- és szavalatokból állott. rl. * A varannai állam, segélyezett közs, iskola ez alkalomból fennállásának 50-dilc évfordulóját is ünnepelte. 10 órakor hálaadó istentisztelet volt, melyen resztvettek a növendékek. Mise után az iskolában a „Himnusz“ el éneklése után Seliga Antal igazgató-tanitó tartott ünnepi deszédet az ősszesereglett növendékeknek, méltatván az ünnep emlékét is, buzdítván hazaszeretetre, kitartásra, és kötelesség teljesítésére őket. Ezután következett öt szavalat, mely mind igen sikerültnek mondható. Végül a Szózatot énekelték el a növendékek, s Füzesséry György főszolgabíró a nagy idők bajvívója intette a növendékeket a haza iránt való mély szeretetre. rl. * Nagy-Mihályban, írja levelezőnk, márc. 15-én ünnepi arculatot öltött a város és nemzeti zászlók lengése jelezte, hogy ma minden polgár lelkében-szivében a szabadság magasztos eszméinek áldoz. Az áll. iskolai tanulók osztályonként ünnepelték a szabadság diadalának évfordulóját ; hazafias dalok, szavalatok és a nagy idők halhatatlanainak dicsőítése töltötték be a gyermeksereg szivét-lelkét. Este a nagy nap magasztos emlékére tartott közvacsorán, jelentékeny számú vidékiekkel, 200-an vettek részt, ahol számos hazafias beszédeken épülve és lelkesedve, csaknem virradtig ürült a hazáért az áldomáspohár. * A homonnai izraelita népiskola, írja alkalmi tudósítónk, az iskolaszék részvételével a magyar nemzeti közszabadság fogantatásának 50. évfordulója alkalmából örömünnepet rendezett. Volt szavallat és ünnepi beszéd, melyet Grünblatt dr. isk. alelnök, illetve Leitner ig.- tanitó tartott. * Szinnáról Írja levelezőnk : Szabadságunk 50 éves évfordulóját a z.-szinnai társaskör is a legnagyobb lelkesedés között ünnepelte meg. A márciusi 15-iki nagy napon, a délutáni órákban az iskolás gyermekek összegyűlve, hazafias dalok és szavalatok előadásával gyönyörködtették a megjelent szép számú intelligenciát. Esti 7 órakor a fellobogózott ünneplő városka kivilá- gittatott s a vidékről is az alkalomra összegyűlt közönség az erre a célra feldiszitett iskola-terembe vonult, hol az ünnepség a következő program szerint folyt le: 1) „Szózat“ Vörösmarty M.-tól: énekelte zongora kiséret mellett az énekkar. 2) „Elnöki megnyitó“. Tartotta: ft. Lehoczky Endre esp.-plébános, a társaskör elnöke. 3)* „A gólyához“ költemény Tompa Mi- hálytól- Szavalta: Dvorszky Ilona k. a. 4) „Talpra magyar [“előadta : az énekkar. 5) „A hazáról“ Petői Sándortól. Szavalta : Fagulya Lajos s. lelkész. 6) „Alkalmi felolvasás“ Tartotta: Horváthy Gyula tanító. 7) „Az aradi 13 vértanú“ ismeretlen szerzőtől. Szavalta : Danes János sztarinai körjegyző. 8) „Az én hazám“ előadta : az énekkar. 9) „Ledőlt szobor“ Petőfi Sándortól. Szavalta: Horváthy Gyula tanító. 10) Kölcsey F. Himnusza: énekelte az énekkar. A szép sikerrel lefolyt ünnepség befejeztével társasvacsora rendeztetett, mely alatt a kedélyes hangulat s lelkesedés oly nagy volt, hogy csak a késő éjjeli órákban oszlott széjjel a közönség. rl. * Sztopkóról írja levelezőnk: Az 1848. évi márc. hó 15-ikének megünneplésére összegyülekeztünk mi is a járás székhelyére, a „Korona“ vendéglő nagytermében, hogy édes mindnyájan iinnepiesen tanúsítsuk, hogy itt az északi végen lakunk bár, de azért egy anyának vagyunk hü gyermekei, akik egyaránt osztozunk örömében, bánatában a mi édes hazánknak. Nagyon természetes, hogy ebben a mi járásunkban az értelmiség túlnyomó nagy részét képezi a gör. kát. lelkészi kar, mely is, hazafias örömmel jelenthetem, hogy, az érdemdús Zima György havaji kerületi esperes vezetése alatt, majdnem teljes számban megjelent. Az ünnepies aktus kezdeténél felállott Vajda Mihály minyóczi gör. kát. lelkész és szépen átgondolt, hazafias érzelmektől mélyen áthatott beszéddel dicsőítette a nagy nap jelentőségét. Eltette a hazát közös és hőn szeretett édes anyánkat, kívánván azt, hogy minden gyermeke a testvériség, egyenlőség és szeretet zászlaja alatt csoportosuljon köréje és ki-ki, szerény polgári minősége szerint, iparkodjék a magyar hazát, mely mindnyájunkat ápol és eltakar, nagygyá tenni. Az ékesszólásu beszéd után a mi közbecsülé.snek örvendő derék postamesterünk, Unghváry Ede állott fel s a negyvennyolcas események történelmi lefolyását elbeszélvén, különösen a szabadsajtóról emlékezett meg, beszédét Jókai Mór koszorús költőnk éltetésével fejezvén be. — Duka Tivadar, gyógyszerész, erre elszavalta a „Talpra magyart!“ hazafias hévvel és gyújtó hatással. Most Petrasovszky Leó valkói gör. kát, lelkész Folytatás a II. mellékleten
