Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-07 / 45. szám
1897. november 7. II. Melléklet a „Zemplén“ 45. számához. p* kony-Pain-Expeller' vagy »Richter-féle Horgony-Ltniuiont* érendő és a .Horgony' védjegyre kérünk figyelni. — Időjóslat november 7-ére. Száraz, éjjeli fagy. ííímnohorri colvom csak>s akkor valódi, ha köz IlClllICUCl^'uClj Cili vetlen gyáramból rendelik — fi ktte, fehér és színes 45 krtól 14 ft G5 krig méterenként — sima, csikós, kockázott, mintázott, damaszolt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat p-stabér és vímmentesen, házhoz szállítva, valamint mimákat postafordultával küldenek llcnill'ltCi'g ti. (cs. és k. udvari szállító seivCIIl- gyrtrai Zürichben. Svájczba címzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó, Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 1. Irodalom. Magyarország története Csuday Jenő dr., egyetemi magántanár, premontrei kanonok két kötetes munkája „Magyarország története,“ második bővített és .javított kiadásban jelent meg. Gsuday professzor munkája nem szoros értelemben vett tankönyv az iskola számára, mert tanulsággal és haszonnal forgathatja mindenki, aki alapos és világos előadásban akar megismerkedni hazánk s fajunk válságos múltával. Szerző ismeri s felis használja a legújabb kutatások eredményeit. Kritikája megbízható, egyébként legjobban az a körülmény dicséri, hogy nem is nagy idő alatt immár a második kiadásban forog a közönség kezén. Megemlítjük ezúttal, hogy a munka német fordítása karácsonykor hagyja el a sajtót. A két díszes vászonkötésben megjelent mű megrendelhető szerzőnél : Budapesten, VIII. Józsefkörut 19. szám alatt 9 ft 60 krért. Bolti ára 12 ft lesz. Smile«! »Élet és Mnnka.* Fordította Dani Ede A forditó, ki Smilesttek égy ujább müvével ismertet meg bennünket, hasznos munkát végzett s a kiadó buzgó szándéka is csak dicsérhető. Az „Élet és Munka“ cimü újonnan megjelent könyv a „Jeliem“— „Önsegély“ és a „Kötelesség“ c. müveket tartalmasság, tanulság és gyakorlati szempont tekintetében fölülmúlja és sokak jellemére és tényekedéire fog iránytadva hatni. — Ki tagadhatná, hogy napjainkban az életviszonyok bonyólódottabbakkáaós küzdelmesebbekké váltak. A létért való küzdelem, az élet harca nagy. Élni és pedig sokat élni akarunk. Mindenki fut a vagyön, hir ös kitüntetés után. Sokan célt érnek, mások pedig elbuknak. Nem mindenki oly szerencsés, hogy egy igazi barát józan, higgadt és minden érdeket kizáró tanácsával rendelkezhetnék, vagy oly bölcs, hogy azt kellő időben meghallgassa és szerencsétlenségét megelőzhetné. Ez a könyv az „Élet és Munka“ szolgál ily baráti tanácscsal, mely amellett, hogy szórakoztató, több türelmet ad és amellett, hogy nem sürget, nem késztet a meghallgatásra, önként utat nyit szivünkhöz és értelmünkhöz. — Nem elvont elméleteket, hanem az él tből merített és számos példával illusztrált igazságokat tár olónk ez a könyv. Valóságosztárháza a kiváló férfiak életrajzi adatainak. Megtanulhatjuk belőle, mit tehet az ember maga erejéből és óv attól, amit kerülnünk szükséges. A kishi tüekbe, a csüg- godókbo bizalmat'és bátorságot önt. a túlzókat mérsékeli. A könyvből szolgálunk majd Ízelítővel is t. olvasóinknak Megjelent Lévai Mór kiadóhivatalában Budapesten, IV. Egyetem-utca 1. sz,. Ara a 30 Íves díszes kiállítású kötetnek 2 ft. 40 kr. Bekötve 3 ft. — A legmelegebben ajánljuk minden művelt egyén figyelmébe ,A Zenélő Magyarország* zenemű folyóirat november elsei XXI. füzete különösen érdekos és szép zenemüveket hoz. tartalmazza : I. Angyal Armánd „Ne arra ne“ pejpuripám* magyar dalt. 11. Godard K. „Legyező* keringő cinfü diskrét szép szalonarabját. III. IV. A budapesti városligeti színkörben eddig 50 eiőadást ért „Trilfbyk* (Aggszüzek) bohózatának 2 legkedveltebb zene számát u. m. 1) Az „Az aggszüzek indulója* 2) „Pukkadjon meg« kupiét mindkettő humoros szövoggel V. Greig Eduard »Norvég hazafias dal „-át hegedűre zongora kísérettel. Ily gazdag választékát és a legújabb zenemüvek szine javát találja meg a jó zene iránt érdeklődő közönség a »Zenélő Magyarország* minden füzetében. Minden füzet 10-10 oldal zenét ad. Egy-egy füzet ára 22 kr. s előfizetése az épp most meginduló IV. évnegyednek 6 füj zetben 60 oldal zenetartalomnak 1 frt. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország* kiadóhivatalában Budapesten, IV. Csegnory utca 02- a. honnan mutatványszámot bárhova ingyen és bérmentve küldenek. A Szalay.Baróti-féle »Magyar nemzet Tiirténeté«-ből melyet a Wodianer F. és fiai könyvkereskedő cég ad ki, most jeient meg a henvenkettedik füzet, mely igen érdekes áttekintést nyújt mindazokról a reformokról, amikot Mária Terézia létesített Magyarországon. Sok újat, vagy uj meg világításban előadottakat olvasunk belőle s tiszta képet nyerünk mind ama üdvös vagy ránk magyarokra káros uj intézményekről, amiket a nagy királynő léptetett életbe. Jelen füzet külön mümelléklet képpén Mária Teréziának Meytens Márton festménye után készült kifejezéssel teli arcképe. A szöveg közzé következő illusztrácziók vannak alkalmazva: Mária Terózia-féle urbárium első lapja, — Fiume, — Van Swieten Gellért, — Barkócy Feronc esztergomi érsek. — A „Ratio Educations* bevehető sorai A-„Ratio Educations“ óletbeléptetóso, — s az egyetem. Budára helyezése emlékére vert érem, — boniatovszky Szaniszló. Lengyelország utólsó királya, Lengyeyelország felosztása — II. Katalin cárnő, — Eszterházi Ferenc gróf kancellár. — Niski Kristóf gróf, —Az egyetem ünnepies megnyitása Budán 1848 junius 25-én, Mária Terézia aláírása. Egy-egy füzet Lőwy Adolf újhelyi könyves boltjában 30 krjával kapható. Egyesületi élet. A Bodrogközi Tiszaszabályozó-társulat f. é. október 23-án tartott választmányi ülésén és 27-én volt közgyűlésén nagyon fontos ügyeket intézett el; kiegyezett Sennyey István br. és több birtokossal a társulat részére már régibb idő óta vizlevezetésre és vizraktá- rozásra felhasznált erek és különösen a Károsáéi1 mentén lévő egyes területekre nézve, azokat az ártéradó alól mind kibocsájtotta s részben kárpótolta; egyúttal kijelentette a közgyűlés, hogy ily cimen a Bodrogközön, a Pallagcsa-tó egy részét kivéve, mely már régebben ki lett bocsátva a teherviselés alól, más területek hasonló kedvezményre ez időszerint igényt nem tarthatnak. A Latorcza-ügyben a közgyűlés, a választmány javaslata alapján, a nagy részben jelen volt Batorcza-menti érdekeltek megnyugvása mellett, megállapította azokat a főbb irányelveket, melyek szerint ezen a vidéken az ideiglenes kibocsátás és uj osztályozás végre fog hajtatni ; ez uj osztályozás keresztülvitelével ez az ügy is, mely másfél évtizeden át sok hullámot vert fel az érdekeltség körében, egy jó időre, mig t. i. ezen a vidéken a kormány részéről megkezdett mederszabályozás folytán a vízviszonyok nem változnak s a társulat ezeket a területeket újból be nem vonja a teherviselés alá, letűnik a napirendről. Riese községnek belvíz bajai is megoldást fognak nyerni a közgyűlésnek avval az intézkedésével, hogy a határnak felső részén elzárásokat fog építtetni a társulat abból az okból • is, hogy a szivattyúzás folytán keletkezhető szárazság idején a vizek könnyebben visszatarthatok legyenek. Néh. Ullrich Vilmos és Pilissy Ferdinánd volt választmányi tagok helyett Vécsey Sándor br. és Szmrecsányi János birtokos s központi képviselőül, ugyancsak Ullrich Vilmos helyett Meczner Gyula birtokos választattak meg. Legfontosabb tárgya volt az üléseknek az igazgatói és főmérnöki állások egyesítésének kérdése. A vizszabályozó társulatok már jó ideje egymásután ez irányban szervezkednek s főképpen annál a két oknál fogva, mert először a társulatok működése túlnyomóan műszaki jellegű, másodszor a társulatok nagy részének anyagi helyzete nem engedi, hogy egymás mellett két egyenlőrangu főtisztviselőt alkalmazzanak akkor, midőn a mai, minden irányban való kormányi ellenőrzés és felügyelet ezt nélkülözhe- tővé is teszi. A régmúltban, a szabályozás kezdetén volt munkahalmaz némileg talán indokolttá tette két ily állásnak egymás mellett való szervezését, de most, midőn a társulatok nagy részénél az építkezések s a hozzájárulások munkálatai befejezést nyertek s jelenleg inkább csak az árvédelem és fentartás körül forog a társulatok működése; indokoltabb az adminisztráció vézetését az egyes társulatoknál kipróbált műszaki közegekre bízni. Ezek voltak a főbb motívumok, melyek a Bodrogközi társulatot is az egyesítésre indították s általános bizalommal vette tudomásul a közgyűlés, hogy a választmány gz igazgató-főmérnöki állásra a Bodrogköz szűk határain túl is előnyösen ösmert szakférfiút, Révy Géza Viktor főmérnököt, választotta meg. Ebből az egyesítésből kifolyóan egy másik, az igazgató-segédi állásnak ugyancsak beszüntetése mellett, az elnöki hatáskör könnyebb gyakorolhatása végett, a társulat még egy titkári állást rendszeresített s arra Bodnár Péter ellenőrt választotta meg; az igy támadt üres helyeket pedig Mitrovich Endre és Klimó Sándor számtiszteknek ellenőrré, illetve nyilvántartóvá lett előléptetésével töltötték be. A társulat ilyképpen megtakarított évenkint 3600 ftot, mely bizony nem megvetendő összeg. — Az 1898. évi költségvetés megállapításánál a kiadások összege 718,397 ft 06 krra mg, melyelyel szemben a társulat teljes fedezettel rendelkezik. Felolvasás. A s.-a.-ujhelyi iparosok ön- képző egyesületének elöljárósága, Írja alkalmi tudósítónk, okt. hó 31-én egyesületi helyiségében felolvasást rendezett, melyen egyesületi tagok és vendégek igen szép számmal jelentek meg (lehettek vagy 200-an.) Az egyesület elnöke megnyitójában szívélyesen üdvözölvén a megjelent szép közönséget, igen szépen vezette le az ilyen tanulságos felolvasások erkölcsi hasznát; s egyben tudtára adja a n. é. közönségnek, hogy okt. hó 3-án, a legmagasabb névnap alkalmából, valamint ama magasztos tényekből kifolyólag, hogy őfelsége koronás királyunk „a hű nemzetét“ hajdani nagy és dicső férfiai közül számszerint 10-et szoborban megörökíteni rendelt, az egyesület táviratban üdvözölte és mutatta be hódolatát, az erre vonatkozó s a belügyminister ur által leküldött legmagasabb köszönetnek felolvasására felhivta az egyesület jegyzőjét, ki azt felolvasván, végeztével háromszoros éljenkiáltás hangzott el a teremben koronás királyunkra. — Friss Heiman kellemes baritonhangjával vezette be a felolvasást. Igazán öröm hallani a szép magyar népdalokat, ha azokat hozzáértő adja elő ; már pedig Friss Heimann igazán hivatásos énekes, dicséretére válanék bármely elsőbb rangú színtársulatnak is. — Ezt követőleg Pataky Miklós, városunk érdemes főjegyzője, állott elő szépen kidolgozott bölcseleti tanulmányával, amelynek tárgya az ember fogalma, szüksége, ismérve, faji jellege, hivatása és végzete volt, s amelyet oly szépen vezetett le, hogy elfeledkeztünk arról, hogy mind eme szépet és következetességet, egy olyan elismert tehetségű embertől hallottuk, aki is az életben nem filozófus pályára lépett, de mind ez megmutatja nekünk azt, hogy városunknak nemcsak hivatalnoka van benne, hanem igenis van egy szellemi úttörőnk, egy mélyebb gondolkozással biró emberünk s aki tudja mi az ember s mire hivatott. Elhallgattuk volna reggelig — nagy kár azonban, hogy rövidebb volt. — Ezt bezárólag Friss Heiman adott elő az újabb népdalok és uj operetek- ből darabokat s különösen nagyon tetszett a kedves Kűry Klára olasz ritmikus lettó-lettója. — Ezután az egyesület alelnöke igen szépen megköszönte Pataky főjegyzőnek és Friss Heiman- nak szives közreműködésüket, kérve ezt a jövőre is, valamint a nagy közönség szives megjelenését is. — Az igazán élvezetes délutánért, mi is igen köszönjük, de egyben ajánljuk az egyesület vezetőségének, hogy jövőre, amennyiben a téli időben a délutánok rövidek, tegye át a felolvasásokat este 8 órára. Egy a sok közül. „Ifjúsági klub“ név alatt, írja alkalmi tudósítónk Gálszécsről, nálunk zártkörű ifjúsági egyesület alakult, mely elnökéül a klub tervezőjét, Haas Józsefet, a polgári takarékpénztár könyvvezetőjét választotta meg. Á klub föladatául tűzte ángol mintára a sport minden ágának terjesztését tagjai között. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Köszönetnyilvánítás. Zichy Andor gróf ur Öméltósága, upori nagybirtokos és iskolánk világi elnöke az upori elemi iskolába járó uradalmi és cselédség gyermekei községünk szegénysorsu tanulói részére s egyéb iskolai felszerelésekre, mint máskor úgy ez évben 20 ft 46 krt. azaz húsz forint negyvenhat krajcárt saját pénztárából kegyes volt adományozni. Fogadja e helyen a nemesszivü gróf ur Öméltósága úgy a magam, mint érdekelt szülők részéről a leghálásabb köszönetünk nyilvánítását, kérve az isteni gondviselést, áraszsza el Öméltóságát és kedves családját minden jótéteményeivel a népnevelés szent ügyének számos éven át erőben, a legjobb egészségben, éljen soká ! Upor, 1897. november hó 4-én. Peczár Mihály, tanító. Mintegy két évvel ezelőtt Zemplén-me- gyében kebelezett „Vég-Ardó“ községben létem alkalmával arról győződtem meg, hogy ott bizony kevésbbé volt foganata az 1890. évi I. t. c. községi utakra vonatkoző rendelkezésének, amenyiben ott keréküllőig érő sárt és posvá- nyokat láttam. Most a midőn e sorokat irom, a sors kereke által szintén a fent nevezett „Vég-Ardó“ községbe hajtattam, s fentiekre vonatkozólag egészen eltérő nézetemnek, illetve meggyőződésemnek adok kifejezést. Ugyanis a község utcái kialapkövezve és a posvános helyek betöltve, az utcák mindkét oldalán befolyó árkok vannak, szóval az egész község kivetkőzött régi, békák lakóhelyéhez hasonló formájából és jó utakkal rendezett kisközséggé , fejlődött. Én e sorok Írója ezen, monhatni rohamos fejlődés okát kutatva, arról győződtem meg, hogy mindezek előmozdítója, és megteremtje a múlt évben volt községi tisztujitás alkalmával megválasztott eló'ljárósági tagok, de különösen Balogh Pál községi biró, voltak, kik közziil kiváltképp az utóbbi megérdemli, hogy a felettes hatósága ezen nehéz munkálat sikeres keresztülviteléért, mely által a közjót és közrendet nagyban előmozdította, méltó elismerésben és jutalomban részesítse, és őt, valamint a vele működő érdemes elöljáróságot a közjó további fejlesztésére buzdítsa, E soraimmal kívántam én is lelkiösme- retemnek kifejezést adni. Vég-Ardó, 1897. okt. 28. alázatos szolgája: Egy utas. :Köszönetn3rilvá.n.itá,3. Vitány, Zemplén vármegyének ez a tőgyökeres magyar községe, iskolája és a tanítói lak rendbehozatala végett f. év őszén 250 azaz o. ó. kétszázötven forintnyi segedelemben volt szerencsés részesülhetni a Zemplén-vármegyei közművelődési alapból. Fogadja a nagytekintetü közigazgatási bizottság úgy a vitányi magyarok részéről, mint részemről is a hálás köszönetünket — annál i s
