Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

két lopás tetteseinek a rendőrség s a csendőr­ség, a legkiterjedtebb nyomozás dacára máig sem jutott nyomába. A 3-ik ilynemű lopás ugyan­csak a Kossuth-utcai özv. V. I.-né lakásán tör­tént, ahol a tolvaj a nyitva hagyott szobából egy párnát lopott el, a tolvajt, azonban Dávid cigány-zenész nejét, elfogták s ezért a fenyitő bíróságnál fog lakolni tettéért.*) Nem mellőzhet­jük el ez alkalommal a közönséghez intézett ama figyelmeztetésünket, hogy az ilyen tolvaj- lások megelőzését lehetőképp előmozdítani igye­kezzenek. Legyünk éberek és óvatosak s ne hagyjuk ajtóinkat nyitva az ilyen óvhatatlan tolvajok számára, — Történeti hangverseny Sárospata­kon. Hodossy Béla tanitóképző-intézeti zeneta­nár, ki már oly sokat tett Sárospatak zenei életé­nek elevenitésére, f. hó 12-én ritka műélvezetben részesité S.-Patak müveit közönségét, amennyi­ben hosszas tanulmány és előkészület, s nemzeti múltunk zenei kincseibe való buzgó behatolás, el­mélyedő s után e napon délután 2 órakor a tkp. ifj. ének- és zenekarral együtt, a tkp. nagytermé­ben történeti zeneelőadást rendezett. A terem zsúfolásig tömve volt e nevezetes előadásra, sőt a szomszéd teremben s a folyósón is sokan szo­rongtak : tanárok, ifjú hölgyek, főiskolai ifjak, kik versenyezve siettek oda, hogy a múlt iránt érzett hódolatukat bemutassák. Kováesy Sándor, az irodalomtörténet tanára a főgimnáziomban, egy­maga 100 növendékkel jelent meg. A műsorozat két szakaszból állott: mindkettőben XVI. szá­zadi zeneköltők (az 1538—1552. évekből) kerül­tek bemutatásra, az első szakaszban 7 kisebb költő, a másodikban pedig Tinódi Lantos Se­bestyén, a nagy vándordalos. Mind a két sza­kaszhoz bevezetésül s a közönség tájékoztatása végett Hodossy irodalomtörténeti tanulmányt bocsátott előre, melyben jellemezte az illető költők irói munkáságát, a kort, melyben éltek s felmaradt zenemüveik irányát, jellemét. Az előadói asztalról leszállva most az énekkar, majd a zenekar élére állott Hodossy, vagy zongorakiséret mellett saját maga énekelte el egyik-másik szerzeményüket, minden irányban egyaránt ügyes előadónak, mesternek mutatva be magát, bizonyságot téve arról e sokoldalú szereplésével, hogy híven bele élte magát ama távoli kor szellemébe, hü követője Tinódinak s a többi lantosnak, kik magok Írták, szerzet­ték s adták elő müveiket. Legnagyobb hatást a „Tinodi-dalok“ tettek, melyek legközelebb áll­nak mai felfogásunkhoz ; ezek egyrészét Hodossy kétféle alakban is bemutatta, t. i. saját maga énekében s a zenekar előadásában, szép csengő hangja remekül varázsolta vissza ez ódon vitézi énekeket. A hangverseny műsora a következő volt: 1. Históriás énekek a XVI. századból. (Farkas András, Batizi András, Kákonyi Péter, Szkárosi Horváth András, Biai Gáspár, Csikei István, Sztárai Mihály). Irta és fölolvasta: Ho­dossy Béla. 2. a) A drága és istenfélő vitéz Ge­deonról. Szerzé : Batizi András 1540. b) Asve- rus király és az istenfélő Eszter királyné asz- szonyról. Szerzé: Kákonyi Péter 1544. Előadja : a kép. ifj. énekkar. 3. a) A magyaroknak Szitiából való kihozatalokról. Szerzé: Farkas András 1538. b) Az átokról. Szerzé: Szikárosi Horváth András 1547. c) Dávid királyról. Szerzé : Biai Gáspár 1549. Előadta: Hodossy Béla; zon­gorán kisérte: Finkey Ferenc dr. 4. a) Ilyés próféta és Acháb királyról. Szerzé; Csikei Ist­ván 1542. b) Jeremiás próféta siralmas pana- szolkodásainak 5-ik része, c) Holofernes és Judit asszony históriája. Szerzé: Sztáray Mi­hály 1552. Előadta: a kép ifj. énekkar. 5. Ti- nódy Sebestyén. Irta és fölolvasta: Hodossy Béla. 6. a) Dávid király, mint a nagy Góliáttal megvívott. Szerzé: Tinódy Sebestyén 1549. b) Károly császár hada Saxoniában. Szerzé: Ti­nódy Sebestyén 1550. Előadta: a kép. ifj. énekkar. 7. a) Szitnya, Léva, Csábrág és Mu- rány váraknak megvevése. Szerzé: Tinódy Se­bestyén 1549. b) János király testamentoma. Szerzé: Tinódy Sebestyén 1553. c) Enyingi Török János vitézsége. Szerzé: Tinódy S. 1553. Előadta : Hodossy Béla; zongorán kisérte : Fin­key Ferenc dr. 8. a) Szitnya, Léva, Csábrág és Murány váraknak megvevése. (1. 7. a.) b) Enyingi Török János vitézsége. (1, 7. c.). c) Dá­vid királyról. (1. 3. c.).) Előadta: a kép. ifj. zenekar. — Finkey Ferenc szabatos zongora kí­sérete jelentékeny tényezője volt a szép siker­nek. A hangverseny mintegy 120 ftot jövedel­mezett a tkp. ifj. segitő-alap javára. Hodossy megígérte, hogy történeti zeneelőadásait folvtatni fogja és sorra veszi a kuruc-korszak, a XVIII. XIX. század nevezetesebb zene-alkotásainak felmutatását. rl. — Ál-Rudolf. A szerencsi cukorgyárban dolgozó munkások közé becsempészte magát egy szélhámos: Ráski József kékedi illetőségű személyében, aki, mellesleg mondva, urasági inas, *) Éppen most tudatja velünk a rendőrség, hogy a* N. L. téli kabátjának tolvaját elfogta. Meg van a kabát is. A tettes Dávid Károlynó; ugyanaz aki a párnát lopta. Szeri:. majd Budapesten a Pannónia-szállóban kiszol­gáló mindenes volt és aki a hiszékeny gyári mun­kások előtt kiadta magát „Rudolf trónörökösé­nek. Szerepét oly ügyesen vitte, hogy a vele egy osztályban dolgozó munkások közül sokan hittek neki. Már a Szerencsesei szomszédos köz­ségekben is kezdett hódítani. A hívek, hogy tiszteletüket vele szemben nyilvánítsák, meg­hívták magukhoz, jól megvendégelték, egyszer egyik, másszor másik. „Őfensége“ nem volt há- ládatlan, mert mesés dolgokat beszélt. így meg­ígérte nekik, hogy a jövő év febr. 15-én eltörli a trafikot, ki-ki termeszthet aztán magának szüzmagyar dohányt, kvantum-szátisz ! ígért to­vábbá fűt-fát, sőt földeket is annak, akinek nincs stb. stb. Azután kijelentette, hogy ő két­szer született. Megjövendölte, hogy őtet elfog­ják, de a „papa“ hamarosan kiszabadítja és ara­nyos hintón jön érte. Jövendőmondása, hogy elfogják, f. hó 12-én be is következett. A cukor­gyárban letartóztatták a csendőrök s másnap fedezett mellett kikisérték L.-Bényére, hogy az ott felesküdött „hivek“-kel szembesítsék a köt- nivaló népbolonditót. Kihallgattatás után vissza- kisérték Szerencsre. Most már ott várja az „aranyos hintót“. rl. — Érettségi vizsgálat. A sárospataki ref. főgimnáziomban dec. 6—11 napjain voltak a javító érettségi vizsgálatok éspedig 6—10-én az írásbeli, 11-én a szóbeli vizsgálatok. Vizs­gálatra jelentkezett Sárospatakról: 1 magánta­nuló s 3 javító, Miskolczról 5 javító, Rimaszom­batból 3 javító; a vizsgálat eredménye: 10-en érettnek nyilváníttattak, 2-en (Rimaszombatból) ezúttal se tudván kellő eredménynyel javítani, az érettségi vizsgálattól véglegesen elutasittattak. A vizsgálat elnöke Fejes István főiskolai ál­gond nők volt, mint kormányképviselő György Endre volt jelen. rl. — Meghívó. A sárospataki joghallgató ifjúság 1898. évi január hó 8-án, Sárospatakon, a városháza termében, a „Kossuth-alap“ gyara­pítására, zártkörű jogász-táncestét rendez. — Belépődíj: Család-jegy 3 ft, személy-jegy 1 ft. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak s liirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előreválthatok: Trócsányi Bertalan könyvke­reskedésében. — A Sárospataki Irodalmi Kör f. hó 11-én délután, Fejes István előlülése mellett, közgyűlést tartott, melyen a „Sárospataki La­pok“ jövő évi sorsáról intézkedett. A közgyűlés a pénztáros jelentésből arról győződvén meg, hogy a lap anyagi viszonyai eléggé kedvezően állanak, amennyiben a f. évi bevételek a kiadá­sokat teljesen fedezik s a f. év elején több uj előfizető is jelentkezett, ami mindannak bizo­nyítéka, hogy a lap hézagot tölt be s egyházi és iskolai ügyeink tisztázásának és irányzásá­nak jelentékeny tényezője : egyhangúlag kimon­dotta, hogy azt a jövő évre is fenn akarja tar­tani s miután Tüdős István dr. szerkesztőnek ez évi szerkesztői működéséért köszönetét mon­dott, őt, hosszabb vita után, szavazattöbbséggel a jövő évre újra megválasztja, fölkérvén arra, hogy az „Irodalmi Kör“ tagjait igyekezzék job­ban csoportosítani a lap körül. — Másik fontos tárgya volt a közgyűlésnek a felolvasások tar­tásának kérdése. Erre vonatkozóan kimondotta a közgyűlés, hogy az uj alapszabályok inten­ciói szerint népszerű tudományos felolvasásokat fog rendezni, e felolvasásokat már a folyó téli idényben, január és február hóban, megkezdi s azok vezetésével, a felolvasók fölkérésével a kezelő-bizottságot bizza meg. Ha e felolvasó­esték csakugyan megvalósulnak és kellő sikert mutatnak, valószínű, hogy követni fogja őket a kör „Évkönyé“-nek kiadása, mely a tartal­masabb és közérdekübb felolvasásokat a széle­sebb körű olvasóközönséggel is közölvén, ma­radandó képviselője lesz a kör szellemi életének. — Kuriózum. Hosszú levelet irt hazaUj- helyből Varannóra e napokban Hancsu, a szol­gálóleány. Levele végére oda irta az adreszét is, hogy t. i. ha írnak neki Ujlielybe, hát G—A úrhoz címezve Írjanak. — De mert ő jó leány és az ő kedves szüleinek tudtul adott adresz alatt még üres hely maradt a levélpapíron, oda karmolgatta még mentségét is: „mert nagyon fáj a keze és nem jut a tinta“ már többet nem ir. — E napokban megjött a válasz Y.-ról Uj- helybe a Hancsu szolgáló leánynak, szórul-szóra igy címezve: „Tcz. Snernagyon Fáj Akeze Isnemyut atinta G—A—urnák.“ Satori-Ujhely- ben. így szerzett Hancsu a mi kedves G. A. barátunknak újabb predikátumot Yarannóról. (Beküldetett.) — A sárospataki főiskola tanárkara f. hó 4-én tartott köziskolaszéki ülésében elha­tározta, hogy 1898. évi március 15-ét, mint a nemzeti újjászületés 50-edik évfordulóját, a szo­kottnál nagyobb kegyelettel és ünnepiességgel fogja megünnepelni, s e végre a közigazgató el­nöklete alatt egy bizottságot küldött ki, mely az ünnepség módozatai felől intézkedjék. r. 1. A „Sárospataki Ifjúsági Közlöny,“ mely a f. évben már 14 évi pályafutását kez­dette meg, s mely az ifjúság szellemi életének óhajtott tükre lenni, a f. hó elején megszűnt, azaz a tanárkar megszüntette, miután eredeti hivatásától eltérve, a főiskolai intézmények ki­gúnyolásában, a tanárkar s az egyes tanárok eljárásának bírálásában és megrovásában kereste létcélját és megszüntette azért is, mert a helyes irány követésére célzó intelmek, jóakaraté taná­csok semmi sikerre nem vezettek, rl. — Helyreigazítás. A következő helyre­igazító sorokat vettük: Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapja ez évi december hó 12-én megjelent 50. száma a homonnai izr. iskola ügyével foglalkozván, néhány téves adatot tar­talmaz. A tényállás a következő : A bibliának a homonnai orth. izr. hitközségben magyar nyel­ven leendő tanítása nem az elüljáróságnak, ha­nem az iskolaszéknek egyhangú és közlelkese­déssel hozott határozata alapján történt. E ha­tározatot az izr. hitközségi elöljáróság a hely­beli rabbi kezdeményezése folytán felfüggesz­tette, illetőleg a már hetek óta folyamatban volt tanítást beszüntetni rendelte. — Ennélfogva nem az iskolaszék, hanem alulírott volt elnök, nem akarván önmagával összeütközésbe jönni, le­mondani kényszerült. — Tiszteletteljesen kérem tehát a tekintetes szerkesztő urat, hogy mind­ezeket b. lapja legközelebbi számában már azért is rektifikálni szíveskedjék, mert több fővárosi napilap ugyancsak a „Zemplén“ nyomán szinte tévesen vette át. Mely kérésem ismétlése mellett maradtam Homonnán, 1897. december 16-án a tek. szerkesztő urnák tisztelő hive: Thomán Dávid dr. — Szerencsétlenség építkezésnél. Ker­tész János, gálszécsi polgár és birtokos, egyik rozzant istállóját úgy akarta jó karba helyezni, hogy a tető meghagyása mellett alája uj talp­fákat és uj oszlopokat fog helyeztetni. Ezt a munkát Minyovszki Mihály gerendái ács egy gálszécsi ácsmunkással vállalta föl. Szombaton, vagyis dec. 11-én, már annyira haladtak a mun­kával, hogy a tető nagyrésze uj oszlopokon nyugodott, még csak a másik végét kellett föl­emelni s uj oszlopokkal ellátni. Hozzá is láttak az emeléshez, azonban oly vigyázatlanul s köny- nyelmüen, hogy a tető megindult s oly hirtelen alázuhant, hogy a tető alatt foglalatoskodó Mi- nyóvszki Mihálynak nem lévén ideje alóla ki- ugrani, azt maga alá temette s megölte. Miko­rára a tetőt kissé fölemelték s őt azalól kihúzták, már halva volt, mert a szerencsétlen ács egy ki­magasló kőre esett s az egyik padlásgerenda éppen a gyomrán keresztül szorította ahhoz. Az orvosi tetembontás véredényrepedést konstatált. A másik ács is súlyosan megsérült,, de nem ve­szedelmesen. A szerencsétlen ács temetése va­sárnap volt Gerendán. Mint mondják, a babo­nás falusi nép nem akarta kivinni a temetőbe, azért a Gálszécsről jelenvolt ácsok vitték ki. Nem csoda, hisz Gerendán nincs iskola. r. 1. — Iskolások karácsonya. A „Magyar Cukoripar-Rézsvénytársaság“ szerencsi gyárá­nak magániskolájában a növendékek, az orszá­gos Eötvös-alap javára, f. évi december hó 26-án d. u. 4 órakor a „Nagy-Szálló“ dísztermében jótékonycélu karácsonyi ünnepséget rendeznek, mely alkalommal a növendékek előadják Tábori Róbertnénak „Zsuzsa anyó pacsirtája“ c. egy felvonásos népszínművét. ■— Ezt követi: „Kará­csonyi pásztorjáték.“ Három képben. Ista : Beregi Sándor. — Végül következik a karácsom aján­dékok kiosztása. A tanítók árváinak szánt leg­csekélyebb adományt köszönettel vesz át Lintz Géza, c. gy. tanító Szerencsen. — A papválasztás vége. Karódról Írja tudósítónk: Több mint egy évi vajúdás után megtörtént, mit a múlt évi törvénytelen pap­választás és K. ,7.-nak az állomásról történt elmozdítása óta vártak. 8 jelölt közül, kettőre történt szavazás, kik közül Fürjész Tamás lu- kai 41 és Máthé Gyula karosai lelkész 14 sza­vazatot kapott és igy most már Fürjész T. a tör­vényesen megválasztatott karádi ev. ref. pap. — Hihető, szeretjük hinni úgy is lesz, hogy a győztes párt diadallal hozza haza törvényesen megvá- választott papját, Fürjész Tamást, aki nyájas, emberszerető lelkűidével mihamar a rég óhaj­tott béke kikötőjébe vezérli a lelketlen izgatók- tól félrevezetett karádi népet. — Megtévesztés. A spanyol és portugál borok vásárlói ezen utón figyelmeztetnek, hogy gyakran kínálnak bodega borokat, melyek nem a Budapesten, Bécsben és Prágában székelő és az egész continensen elterjedt „The Continental Bodega Company-tól erednek. Ezek az üzletek szintén Bodegáknak nevezik magukat, hogy a hasonló névvel megtéveszszék a közönséget s úgy lássék, mintha ők a Continentál Bodega képviselői lennének; azonban csakis és kizáró­lag a Continentál Bodega Company borai ered­nek tényleg Spanyolországból és Portugálból, a minthogy osztatlan elismerésben részesül a Continentál Bodega borainak jóságáért. Dr. Hirt egyetemi tanár Boroszlóban „már rég használ­tatja üdülő betegeivel;“ Dr. Pfistermeister müncheni udvari orvos azt írja, hogy a Conti­Folytat&s a II. melléklatsn

Next

/
Oldalképek
Tartalom