Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
anyagi tekintetben tartották túlságosan merésznek e vállalkozást. Nos, ez aggodalmak egyike sem teljesült! A nagyközönség mindjárt a munka megindulásakor szeretettel és lelkesedéssel karolta föl annak ügyét; a tudomány és irodalom munkásai megmutatták, hogy tudnak éveken át fáradhatatlanul és kitartással dolgozni, ha igazán érdemes és nagy cél eléréséről van szó; az a körülmény pedig, hogy a Pallas Nagy Lexikona ma már sok ezer példányban forog közkézen, fényesen bizonyitja, hogy immár a mi viszonyaink is megérettek bármily nagyszabású irodalmi vállalkozás megbirására, csak szolgálja az igazán a nemzet érdekeit. Valahányszor ennek a nagy munkának egy-egy kötete megjelent, az egész magyar sajtó osztatlan örömmel és elismeréssel fogadta azt, mint egy-egy erősségét a magyar közművelődésnek, mint egy-egy védőpajzsot az idegen kultúra káros és elnemzetietlenitő befolyása ellen. így fogta fel a sajtó a Nagy Lexikon hatását és hivatását és ebben a felfogásban osztozott a közönség is. Ez tette lehetővé, hogy az óriási munka — aránylag rövid idő alatt, immár befejezése előtt áll és hogy tizenöt hatalmas kötete sorakozik immár, igaz örömére és gyönyörűségére minden magyar szivnek és magyar elmének, könyvtárainkban egymás mellé. A most megjelent XV. kötet méltó társa idősebb testvéreinek. Hatvanegy és fél ivén, 975 sűrűn nyomtatott, kéthasábos oldalon, a Simor- kodex — Tearózsa cimszók közé eső anyagot (hat-hétezer cimszót) öleli föl. A szöveget 165 ábra disziti és magyarázza; a remek kivitelű képmellékletek száma pedig 47, ezek közt 4 szinnyomat* 15 térkép és 4 városi tervrajz. Különösen kiemelendők a Spektrálanalizis, Szarvas- marhák, Szembajok és Szobamadarak cimszók gyönyörű színes képmellékletei. Igen érdekes és szép a Tátra címszónál a Magas-Tatra látóképe a Tengerszem-Csúcsról, amely Petrik Lajos tanár fényképe után készült és 67 hegycsúcs képét mutatja be, magasságuk megjelölésével. Csatolva van a cikkelyhez a Tátra térképe is. Mint az egész munkán úgy természetesen ebben a kötetben is a magyar dolgokra van a fősuly fektetve, első kötelességünk és haladásunk első feltétele lévén saját hazánk és állapotaink igaz képét ismeri. Kiváló helyet foglalnak el ennélfogva ebben a kötetben is a Magyarország földrajzát és történetét tárgyaló cikkelyek. Kilenc vármegye : Somogy, Sopron, Szabolcs, Szat- már, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy, és Szolnok Doboka vármegyék rövid, de kimerítő földrajzi és történeti monográfiája van meg ebben a kötetben, a legkiválóbb szakírók tollából. Mellékelve van minden egyes vármegye leírásához a vármegyének gyönyörű kivitelű, pontos térképe. Nagy gondot fordít a Lexikon Magyarország városainak földrajzi és históriai ismertetésére is ; igy ebben a kötetben is a legterjedelmesebb és legérdekesebb cikkelyek egyike Szeged város ismertetése, Reizner János szegedi múzeumi és könyvtár-igazgató dolgozata. Mellékelve van a cikkelyhez Szeged város tervrajza. A szöveget a szegedi vár XVI. századbeli képe, a Dugonics-szobor ,s a város nevezetesebb középületeinek képei diszitik. Szeged tervrajzán kívül közli ez a kötet Sopron és Szabadka városok tervrajzait, Szerencs, Tarczal, történetét valamint a vármegyék és nevezetesebb városok ismertetésénél azok címerét is. A Magyarország történetét tárgyaló számos cikkely közül különösen kiemelendő az 1848/49- iki Szabadságit arc-nak nagy alapossággal és és hazafias hévvel megirt története, Marczali Henriktől. Ide vágnak históriai nevezetességű nagyjaink és jeleseink kimerítő életrajzai is, igy a Széchenyi Istváné (Dézsi Lajostól), Szemere Bertalané és Miklósé (Tóth Lőrinctől), Szapolyai János királyé (Szádeczky Lajostól) stb. A jelenkor történetére vetnek világot ma élő kitűnőségeink életrajzai: Széli Kálmáné, Szilágyi Dezsőé stb stb. Végül ide tartoznak Magyarország nevezetesebb családjainak ismertetései is. De szeretettel és gondosan ismerteti a Lexikon Magyarországnak nemcsak történetét és földrajzi viszonyait, hanem a tudománynak, az irodalomnak, a művészetnek, a közgazdaságnak, a kereskedelamnek és iparnak, szóval a nemzeti munkásságnak minden mezejét és mindazokat akik e mezők egyikép vagy másikán kimagasodtak. Minden egyes cikkelye nem csak tanulságos, hanem élvezetes olvasmány is és laikusnak is könyen érthető. Nem utolsó érdeme, hogy pazarul ellátja, különösen a fontosabb és terjedelmesebb cikkelyeket magyarázó ábrákkal és képmellékletekkel. Igen szépek pl. a Sirályok, Struc-rqadarqk, ^apyasmanhak, Szarvasok, Szarvqrruak, Szilfa, Szitakötők, stb. cikkelyek képmellékletei. A Színház pikkelyeknek két képmelíéklete van, az egyik a Budapesti operaházat, a másik a Vígszínházát és a külföld több színházát mutatja be. Érdekesek és tanulságosak azok a képmellékletek is, amelyek a Sisak, Sörgyártás, Szerszámok, Szerszámgépek, Szilur szisztéma, Szivargyártás, Szivatyuk, Szől- lőnemesites és Szőllőmivelés című, terjedelmes és alapos tudással megirt cikkelyekhez vannak csatolva. Hogy mily gondot fordít a Lexikon a hazai viszonyok ismertetése mellett a külföldre is, azt eléggé bizonyitja, ha fölseroljuk itt e kötetnek külföldi vonatkozású mellékletei; ezek : Spanyolország és Portugália, Svájcz, Svéd Norvégország, Szerbia és Montenegró, Sibéria térképei és Szént Pétervár tervrajza. Tüzetesen és kimerítően tárgyalja a Lexikon mindezeknek az országoknak és minden nagyobb külföldi város viszonyait és történetét, egész a legújabb eseményekig. A XV. kötetben feldolgozott rengeteg anyagnak e rövid és futólagos ismertetése is igaz és örvendetes tanúságot tesz arról, hogy a Nagy Lexikon egyre izmosodó erővel halad befejezése felé és immár elmondhatjuk róla, hogy busásan beváltotta azokat a reményeket, amelyeket megindulásakor fűztek hozzá. Btt. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi szeptemberi (9-ik) füzete 2 és 1U Ívnyi terjedelemben a következő tartalommal jelent meg: — 1. Nehány vonás Szerencs város történetéből. (2. folyt.) Irta: Paszlavszky Sándor. —2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (A karcsi ev. ref. templom képével) (22. folyt.) Fordította: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (22. folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Szirmay András naplója. (18. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. —- 5. Adatok a Zemplén-vármegyei br. ’Sennyey-család történetéhez. (9. folyt.) Irta: Lojda József. — 6. Mit jelent a „székely“ nevezet? (3 folyt, és vége.) Irta: Horváth K. Vince. — 7. A görögkatolikusok Zemplén-vármegyében. (10-ik folyt.) Irta: Polyánszky Gyula. -— A Käsztenbaum- iskola története. (2. folyt.) Irta: Knopíler Sándor. — Levelesláda: 9. S.-A.-Ujhely legrégibb szabadalom-levelei. I. Ford. Horváth K. Vince. — 10. Szinán basa levele István királyhoz 1605. Közli: Haraszthy Miklós. — 11. Katalin özv. fejedelemnének egy levélkéje 1631-ből. Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Bátori Zsófia adománylevele 1669-ből. Közli: Szerdahelyi István. — 13. A sárospataki rk. temető keletkezéséről. Közli: Fodor Jenő. — Irodalom: 14. Szirmay Antal irodalmi műveinek jegyzéke 1786—1812. (3. folyt, és vége.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Tárca: 15. Grófi Sztáray Mihályrúl. (2. folyt.) (Szirmay A. tréfás elbeszélő verse.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 16. A szerkesztő postája. — 16. A kiadó postája. — Az „Adalékok“ előfizetése egy évre, (12 füzetre) csak 2 ft 40 krajcár. A „Zemplén“ kiadóhivatala. „A Vasárnapi Ujsᣓ augusztus 22-iki száma 20 képpel és a Szent István király ünnepére vonatkozó igen gazdag és előkelő tartalommal jelent meg A „Vasárnapi Újság', előfizetése negyedévre 2 ft, a „a Politikai Ujdon- ság0k“-kal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV. egyetem-u 4. sz.) ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévéé csak 1 ft 20 kr. „Pacsirta-Hangok«. Költemények. Irta: Színi Péter. Színi Pétert jól ismeri már a „Zemplén“ közönsége is, hiszen évek óta gyönyörködhetik tárcáiban, komoly és humoros költeményeiben. De ismri őt az egész ország, hiszen nevével első rangú fővárosi lapokban is találkozunk. Nem mondva csinált versek az ó versei. Teli vannak érzéssel, melegséggel. Megragadó bennük a közvetetlensóg, a külső csiny, tetszetős forma. Színi Péter nem ostromolja az eget, nem títánkodik, megmarad egyszerű körében. Azért verses kötetét, mely a jövő hó végén jelenik meg s ára egy forint jó lélekkel ajánljuk. Megrendeléseket elfogad Beregszászban Farkas J. könyvkereskedő. Tanügy. A sárospataki ev. ref. főgimnáziomban a javító-, pótló- és magánvizsgálatok szept. 1-, 2-án tartatnak meg. A beírások szept. 3, 4 és 5-én tartanak. Az érettségi Írásbeli vizsgálatok szeptember 6, 7, 9, 10 és 11-ik, a szóbeli érettségi vizsgálatok szeptember 13 és 14-ik napjain folynak le. Az iskolai év ünnepies megnyitása szept. 8-án lesz. A sátoralja újhelyi róm. kát- elemi fiúiskolába az 1897/98-ik tanévre a beírások a f. évi szeptember hó 1—3-ik napjain fognak a „Papsor“ utcai róm. kát. iskola-tantermeiben, reggeli 9 órától 12-ig; délután 2 órától 5-ig megtartatni. Miről az érdekelt t. c. szülők és gyámok ez utón is kiértesittetnek. — Az évi tandíj az iskolaszék határozata folytán 8, a?,qz nyolc ftban állapíttatott meg, mely összeg a behatáskor lehetőleg egyszerre fizetendő le az igazgató, mint tandfikezelőnél, minek megtörténtéről a felek nyugtatót kapnak. A más vallásit, vagy a vidékről jött tanulók után a tandíjnak kétszerese fizetendő. S.-A.-Ujhelv, 189?.. augusztus 28-án. Az igazgatóság, Iskolái értesítés. A sátoralj a-ujhelyi „Oarolineum“ cimü rk. leány-nevelőintéztben —= mely kisdedóvót, elemi- és polgári leányiskolát foglal magában — az 1897/98. tanévre szóló beírások szept, 1—8-ig fognak eszközöltetni és pedig naponkint délelőtt 9—12-ig, délután 3—5-ig. Szept. 9-én redgeli 8 órakor a rk. plébánia templomban „Veni Sancte“. Az intézetben ben- lakók egy egész évre fizetnek: ellátás címén 160 ftot; mosásért 20 ftot és orvosdij címén 5 ftot. — Az intézet elüljárósága. A s. a.-ujhelyi „Kereskedelmi tanonciskolá"-ban a beiratások szept. l-étől 12-ig tartatnak, amikor is a rendes tanítás megkezdődik. A mélyen tisztelt kereskedő urakat felkérjük, hogy tanulóikat a behatásra szorítsák, mert a határidőn túl be nem írt tanulók mulasztóknak fognak tekintetni. A beiratást az izr. iskola IV. fiuoszt. termében alulirt igazgató eszközli. Lővy Adolf, Schneider Jakab, isk. bizottsági elnök. isk. igazgató. Értesítés. A kelybeli Kaufmann-íéle nyilv. 6 oszt. elemi leányiskolában az 1897/98-iki iskolaévre szóló beiratások szept. hó 1, 2 és 3-án tartatnak meg. Felkéretnek az igen tisztelt szülők gyermekeiket nevezett napokon béiratni, hogy a rendes tanítás 5-én akadály nélkül megkezdhető legyen. S.-A.-Üjhely, 1897. aug. hóban. Kaufmann Armin, isk. tulajd. Értesítés. A vezetésem alatt álló homon- nai áll. segélyezett polgári és felső keresk. iskolában a javító- és magánvizsgálatok f. hó 30 és 31-én tartatnak meg. A beiratások az 1897/98. tanévre szept. 1—4-éig eszközöltetnek. A tanév szept. 6-án nyílik meg. Kelt Hoinonnán, 1897. aug. 26-án. Kováts József, igazgató. CSARNOK. Bánatos dal... * Bánatos dal sir a csöndes pusztáról, Pásztoriul szerelméről, bujáról; Messze hallik künn az éjben bús dala, Bús dalával, bánatával Boldogságát siratja. Sírva száll a dal egy csöndes halomra, Rajt’ a pásztor mély keservét elmondja; Siró szellő szárnyán jön a felelet: Síron túl is tied vagyok, Síron túl is szeretlek. Szendrői Holozsnyay Ciril. Közgazdaság. Munkásviszonyainkról, A felvidéki munkásnép helyzetével sokat foglalkoznak az intéző körök. Teljes erővel azon vannak, hogy a szegény nép a földműveléssel és iparral foglalkozó egyének munkakörében alkalmazást nyerjen, hogy igy a szegény ember megélhetése biztosítva legyen. A felsőbbség részéről mindez igen szép és nemes cselekedet. Sajnos azonban, hogy a mi munkásnépünk arra pártfogásra egyáltalában nem méltó. Hogy állításomat beigazoljam, csak két esetet említek föl. A felvidéknek több községében működik fürészgyár. Egy-egy ilyen fürészgyárban állandóan alkalmazva van 25—40 kézinapszámos, kiknek napi keresetük 60, 110 kr. Azt hiszem ez elég tisztességes bér egy napszámosnak. Mit gondol t. szerkesztő ur, dolgozik a mi népünk a gyárakban ? Dehogy dolgozik, még pedig azért nem, mert nekik, úgymond, az olyan kenyérkereset, mely őket nap-nap mellett munkára kötelezi, nem kell. Ez a szomorú tapasztalat azután arra kényszeríti a gyártulajdonosokat, hogy maguknak Galicziából hoznak munkásokat, akik állandóan és tisztességesen dolgoznak és szép összeget is keresnek. Yagy pedig ott van Varehőcz és H-Oly ka. E két községünk között most épül a törvény- hatósági közút, amely útvonalnak kialapzására s egyéb földmunkájára 3000 ft van a vármegye kösntí pénztárából kiutalványozva. Az útépítés vezetésével megbízott szakközegek egyike, már tizedik napja múlt, hogy járja sorba a felvidék falvait, keresi a napszámos embert s aranyért sem képes fogni csak egyet is, akkor, midőn ennél a földmunkánál egy jó munkás naponta 2 ftot is. kereshet. Mindenütt azt felelik az illetőnek, hogy az nehéz munka s ők ahoz nem értenek. Természetes, hogy az ilyen munka, a pálinkaivásnál sokkal nehezebb. De mostan mi állott itt elő? Az, hogy a hivatalos közeg, a hivatalos rendelet ellenére, hogy megbízatásának eleget tegyen, kényszerítve van Galioziába zónáznf g onnan hozni munkásokat.
